Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-12 / 73. szám
ris egész históriájában nincs példa. De másutt is hol az a’ sikerült törvénykönyv, melly országgyülési eredmény lett volna? Saját Werbőczink (az Approbatát etc. codexnek csak nem nevezhetjük), a’ porosz, orosz codexek, Code Napoleon nem mind egyének szüleményei-e ? Az úrbéri törvény egy lángész nyomait viseli; ellenben a’ sokat vitatott váltótörvény ellen már is nyomos panaszok emelkednek. Közelebbi országgyűlésünkön nevetség tárgyává tették azon indítványt, hogy egy bizonyos tárgyat adjanak ki jutalom kérdésül — meg volt ennek a’nevetséges oldala is az igaz; valódi tárgyalását pedig a’ diaeta méltósága (kinek nem jut eszébe Helvetiusból a’ historia majestása?) messze utasitá; de biz uram, volt abban valami ’s az a’ valami az, a’ mit soraimban kivánék kifejteni. Nem akarok a’ most tárgyalás alatti büntető törvényjavaslatra semmi alkalmazást hozni, hanem azt ismétlem, hogy jól rendezett constitutionalis országban a’ törvényhozó test sikeres vitatkozása tárgyai csak külön tárgyú és alkalomszerinti törvényczikkek lehetnek. Egy fürkésző tudós íróasztalát nem kell összevetni a’ nemzeti jogok őreinek táblájával. HLr. Jeül H.25. Sept. 1-én. Szeben jelenleg a’ szász nemzeti életből háromféle tanácskozások gyülhelye. A’ nemzeti gyűlések aug. 21 k én voltak egybehiva , a’ lutheránus főegyházi tanács most végzé be üléseit,’s végre egy a’ múlt nemzeti gyűlés által némelly nevezetesebb tárgyak kidolgozására kinevezett biztosság is itt tartá üléseit. *) Nem hiányzik tehát alkalom, miszerént a’ nép vénei a’ nemzet boldogsága, előhaladása, emelésére eszközöket válasszanak; ’s jó akaratukban kétkedni hiba is volna , csak azt lehet sajnálni, hogy mind e’ gyűlések tagjai, mint Egyptom hajdani papjai, titkolódzó, s képzelt felemelkedettségben igyekeznek áldást hozandó terveiket világra hozni; pedig miután az idő lejárt, mellyben testületek úgy mint egyesek csalhatatlanoknak tartattak, a’ népek szükségévé vált ismerni mind * 1 2 3 4 5 6 * 8 9 10 *) Az új egy’há/.s/.eki követnek a’ múlt universitas folyamáról lett ’s a’ 5 - ös i ” számú Sattellitben megjelent követ jelentése szerént e’ deputationak következő nevezetesebb tárgyaik valának : 1. Utasitási véleményadás azon szász követ urak számára , kik az 5 országos systhematica deputatiokba megválasztanak. 2. Véleményadás az adó kérdésének korszerénti elrendezésében. 3. Felelet adás a’ fiscalis directorial lelteti azon állításra , miszerént az úgy nevezett fundus regius nem a’ szászok tulajdona. 4. a). A’ nemzetnek az országgyűléseid igazságos képviselése, b). A’ 31 nemzetek pecsétjének egy országos sieesetté való változtatása, c). A’ szászok körében az összes anyagi és szellemi érdekek u. m. földmivelés , ipar, ezédek , kereskedési forgalom, utak , iskolák ’sat. iránt tett indítványok, d). A’ közlekedési eszközökre nézve a’ terhek igazságos hordozása, e). A’ zsidók emakéipatiája. 5. A’ két oláh püspök által nyújtott panaszokra felelet. 6. Megvizsgálása egy bizonyos hatóság által Isidóivnek Magyarországgali egyesülése tárgyában beadott munkálatnak. 7. Felelet F. Fejérvármegyének a’ bot birák jószágaira nézve formáit követeléseire. 8. A’ szász közönségeknek a kir. tábla eleibe való idézését illető indítvány. 9. Sérelem föltevés az iránt , hogy a fiscalis perekröli kimutatások a’ közügyek igazgatójának , mégiedig deák vagy magyar nyelven kell hogy beküldessenek. 10. Felelet a’ kar. táblának azon előterjesztésére , miszerént a’ szászok közt ágáld ügyvédek az universitas előtt nem tartoznak megvizsgáltatást kiállani, a’ kezelőket mind az eszközöket , mellyek szellemi s anyagi jóllétük felett rendelkeznek; ’s ‘оУ nasy°n fonák és gyanús politikát követ mindazon hatóság, melly akár elbizonságból, akár félelemből vonakodik nézeteit, intézkedéseit a’ polgárok szemei előtt föltárni; ’s hogy számos, magában üdvös szándék, csak azért mivel a’ nép előtt mint idegen eszme, — nem mehetvén hir’telen vérébe át — mintegy rá erőszakoltatva gyömölcstelenűl hiúsult meg, hazánk történetei is bizonyíthatják. — Minden alkotmányos hazában valamint az országos törvényhozás a’ fejedelem és nép között megosztva van , úgy a’ felsőbbség és alattvalóság közti kölcsönös viszonynak meg kell maradni a’ politikai élet minden lépcsőzetein le végig , mert akkor lesznek az egésszel öszvehangzásban a’ részek is, ’s akkor lesz minden ujitás, minden változtatás a’ kölcsönös bizalom fejleménye. A’ szász nemzet pedig alkotmányos volna, sőt büszke alkotmányára, ’s méltán, és azon elvet sem fogadta még el, mellyet bizonyos lap rá erőletni szeretne, miszerént a’ szász nemzet iparűző, békés polgárokból állván, azoknak nyilvánosságra, közvéleményre, vitatkozásokra — mellyek az alkotmányos életnek természetes következményei — nincs szükségök , a’melly elvet a’ legiparűzőbb, vagyonosabb, és műveltebb nemzetek u. m. Frank, Belra, Angol országok példája gyakorlatilag czáfolja meg , hol az alkotmányos élet minden fény és árnyoldalaival együtt koránt sincs akadályára a’ nemzet vagyonosodhatásának , mig az alkotmány nélküli kelet szellemileg tunya, anyagilag szegény ; — de ez elvet—közbevetőleg legyen mondva — maga azon lap sem tartá meg mindig a’legnagyobb következetességgel, mert ha tárgy fordult elő, melly viz vala malmára, nem szűnt meg a’ nemzet közvéleményére hivatkozni, ’s a békés polgárokat igen sokszor a’ mások gyanusitgatásával, és kisebbitgetésével folytonos ingerültségben tartani. De tempi passati! — ’S visszatérve a’ gyűlésekre, ezek nagyon érdekesek lehettek , a’ főegyházi tanács például a’ Szebenben fölállítandó juridica facultas ügyét bizonyosan tárgyalni fogta, mellyre a’ nemzet közelebbről nyeré meg az engedelnet, — ’s talán nem volt volna czélirány tadni az eziránt ott kifejlett nézeteket a’ közönségnek is — mint a’ mellyért az fölállitatik — tudomására juttatni; továbbá az universitás gyűlései is nem kevésb fontossággal bírhatnak, mint a’ hol a’ nemzet választottjai ’s feltevőleg az értelmesség ereje központosainak , ebből a’ nemzet tanulhatna, ’s bizodalommal és részvéttel kisérné munkálódásait. —Azonban mindezekről a’ nyilvánosság hiánya miatt nem írhatván kimerilőleg, elnémulok, ’s a’ nyájas olvasó is győzze le vágyát, mig a’ nemzet kivívhatja óhajlott nyilvánosságát majd— 10 esztendő múlva. De legyen szabad egyet megemlítenem: az új egyházszéki követi jelentés — és köztudomás szerént a’ feljebb említett biztosság tagjává az universitas által jogtanas’ Zimmerman úr is kineveztetett vala, a deputalio egybe is ült, ’s munkálódott, de Zimmerman nem hivatott meg. S miért? meghatározni nem tudják, mert ő bír az egész, nemzet elismerése szerént mind azon tulajdonokkal, mellyek a benne helyzeti bizalmat meghiúsulni nem engednék , azonban gyanúnak mégis egy okot, egy szörnyű nagy hibája van, még igen kibu! és nem tartozik a’ bureaucratiához! A hatalmat, melly őt az universitas kinevezése megvetésével cselekvési parajalol elzará, nem ismerjük , de a’ magyar e81 ^3’ tettet önkénynek nevezne. — 3 abban bámulni lehet, hogy e nemzet, mellyet annyira ildomosnak tartunk , legfontosabb ügyeiben életkérdéseinél nem tudja legjobb erejét fölhasználni, mert csak Zimmerman urat tekintve, feltaláljuk-e őt az országgyűlési padokon, látjuk-e őt vagy egy biztosságban, vagy választó közönség üléseiben?—és e nemzet bír még több hozzá hasonlókat is, kik hasonlókig csak a’ sorompókon kivűl állanak , mert, itt még csak annak szabad tudni és tenni valamit, ki a’ bureaucraliához tartozik , s ott is csak az öregeinek. — XLIX. kerületi ülés aug. 28. Olvastatott 1) a’ szólásszabadsági sérelmek iránti második izenet, melly köziratra bocsáttatott, 2) a’ magyar és nyelv nemzetiség iránti második izenet s mellékelt törvényjavaslat, melly a’ 6- dik (1j-ban tett csekély módosítással helyeseltetett; 3) az országos választmányok tárgyában adott főrendi válaszra ’s ebben foglalt felszólításra készült izenet; 4) némelly meg nem hivott feim. miatti izenet s felírás javaslat; 5) az országgyűlési szabad hírlapok iránti második izenet; 6) az országgyűlésnek Pestre áttétele iránti izenet és felirási javaslat, mellyek egyenkint helybehagyattak. Ezután a’ ker. elnökség felszólitá а’ ИВЕ, hogy miután a’ büntető törv. javaslat vizsgálatának első része be van fejezve, mit kívánnak tanácskozásba venni a’ KK. és Ibi. Erre egy megyei követ előadó , hogy a’ büntető 1. javaslat második részébe, melly a’ büntetőeljárást tárgyazza , most midőn a’ városok’s kerület rendezése még függőben van, bebocsátkozni éppen nem lenne tanácsos. De a’ harmadik részben, melly a börtönrendszerről szól, mindenek előtt azon kérdés volna eldöntendő: ,,a’ magán - (philadelphiai) vagy hallgató (auburni) rendszert akarják-e elfogadni a’ ilit. Mert ha netalán az orsz. választmány véleménye ellen a’ hallgató rendszer győzne, ez esetben a’ büntetéseket is ehez kellene alkalmazni. H Ha a’ kérdés el lesz döntve, befejezettnek lehet az első részt tekinteni, ’s azonnal országos ülésbe vinni át.. Az utasításokkal el nem látott megyék ellene szegültek az országos ülésbe vitelnek, főként a’ szükséges költség tekintetéből; mert akár a’ magány, akár a’ hallgató rendszer fogadtassák el, mindenik tetemes költségbe kerül, mellének honnan és mi módon fedezése iránt a’ megyék utasításait okvetetlen el kell várni. Feleletül adatott erre, hogy midőn az ország bele ereszkedett a’ büntető törvény vizsgálatába , már ezáltal elvállalta a’ szükséges költségeket, mellyek nélkűl javuló rendszert létre hozni nem lehet. Az országos ülésbeni felvétel mellett fővédok volt, hogy miután az első rész kerületileg tárgyaltatott, ha a’ Iki. mit kerületi ülésben tenni mertek, azt országosban utasítás hiánya miatt tenni nem mernék, ezáltal tettlegesen elismernék , mi mellett oliy hévvel vivtak, hogy t. i. a’ kér. üléseknek; nincs diplomatiai fontosságuk. Szavazásra tűzetvén a’ kérdés, 20 megye 13 ellen az országos tárgzválás mellett határozott. t r r ! Felolvastatvan ezután a választmányi jegyzőkönyvből a magány és hallgató rendszer mellett és ellen felhozott vndokek kivonata, a’