Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-09-12 / 73. szám

választ, által is ajánlott m­a­g­á­n­­­r­e­n­d­s­z­e­r közfelkiáltássá­ elfogadtatott. E­­gyetlen egy követ adá elő röviden a’ tárgy körüli véleményét , ’s felhozatni szokott mel­lett- és ellenokokat. Jól elrendezett fogságban — úgy mond—megkivántatik , hogy veszelyez­­tetve ne legyen 1) az erkölcsiség, 2) az egész­ség; börtöneinkben ekkorig mindkettő veszély­ben forog, amaz több rab együvé zárása, ez pedig a’ megromlott börtönségből kifejlett scor­­bur­dulásai miatt. Nagy hiba ezen kivül, hogy a’ gyanúból letartóztatott egyének, ’s elitéit valódi bűnösökre nézve nem tétetik különbség. M­ográd megyében a’ rabok munkára lévén szo­rítva, e’ részbeni némelly adatokkal szolgál­hat. A’ tapasztalás bizonyítja, hogy a’ hallga­­tás korbács nélkül kivihetetlen; ellenben­­ Ily nemes egyéneknél, kik veréssel nem illettet­­h­etvén , magános börtönbe zárattak, csak ha­mar mutatkoztak a’ magány rendszer üdvös következései, ők magok szólitván fel a’ felü­gyelőt, hogy nekiek munkát adjon. Kik a’bör­tönből kiszabadultak, eddigi tapasztalás szerént újra be nem kerűltek. Szóló követ a’ magány rendszert pártolja­­­ mert az legegyszerűbb, 2) mert a’ mellett nem férhetni a’ rabhoz, 5) mert lélektani elveken alapul, mik szerent a léleké lévén a’ bűn, azt szükséges büntetni, és javitani. Fő ellenvetések ezen rendszer el­len: 1) hogy sok őrülési eset fordul elő; de egyes esetek nem szolgálhatnak sinormértékül ’s jőnek elő a’ második rendszerben, sőt bör­tönön kivül is, 2) hogy sokba kerül; de ez nem ok; mert hol az erkölcsiség javilásárol van szó , ott nem szabad fukarnak lenni. L. kerületi ülés aug. 29-én. Egy ér­demes követ az Írnokok­­ ellen emelt néhány keményen korholo szót, luk kötelességüket i­­gen hanyagul teljesítik. — Szemere Kér talán kér.­jegyző felolvasó a’ büntető-törvényjavas­­lat tanácskozásba vétele iránti üzenetet, melly köziratra bocsáttatott. — Mielőtt a 1111. a bün­tető-törvényjavaslatnak harmadik részébe, t. i. a’ börtönrendszer vizsgálatába fognának, egy megyei követ ’s választmányi tag némelly az egész javaslaton keresztül futó eszméket s fo­galmakat említett meg, p. o. azon különbsé­get, melly van a’ fogoly s rab között, s mellynek tiszta felfogása az egésznek értésére szükséges. Emlité továbbá, hogy már az alvá­lasztmányban is mennyi vitába került a’ kerü­leti börtönök helyeinek ’s az azok alá tartozó kerületek, vagyis törvényhatóságok kiterjedé­sének meghatározása , és hogy a’ választmányi munkálat e része megfoghatatlan lesz azoknak kik a’ ff. alatti tabellát nem ismerik, ’s nem tudják azon alapelvet , melly a választmányt a’ felosztásban vezette, így p. o. csodálkozni fognak, hogy a’ lévai kerületi börtön alá 15 megye, ’s 25 kir. város, a’ nagyváradi alá e­­gyedül Bihar megye foglaltatott ’stb. Indítvá­nyozza tehát, hogy azon fi alatti tabella, melly ezen felosztás szükségének értésére meg­­kivántató adatokat magáb­a foglalja , minél e­­lőbb kinyomtattatván, a’ B B. közt kiosztassék. .. Ezután Szemere jegyző olvasni kezdi a’bün­tető-törvényjavaslat 5-dik részét, a börtön rendszert, ’s abból 12 fejezet olvastatott el s hagyatott helybe egy két ijj­ra tétetvén némi indítványok, így például a’ 2 - dik feje­zet, 11 §-ra a’ túlságos philantropismus a­­zon indítványt tette, hogy a’ börtönben szü­lő anyák csecsemőiket külön elzárt, de ké­nyelmes!) helyen elidőzhessék. Mire azonban válaszoltatott, hogy i­lyes kivételek ellentétben vannak a­ tiszta magányrendszer eszméjével; hogy a magányrendszernél használt szobács­­kák különben is jóval nagyobbak lévén, mint a dolgozó termekkel bíró hallgató rendszer­nek csupán hálásra szánt szobácskái, azokban a beteg anya gyermekeitől megférhet; hogy ha a’ kivétel egy esetben megengedtetik , más­ban is meg kell azt majd engedni, ’s utoljára vége hossza nem lesz a’ sok kivételnek; hogy a’ börtönön kivül sok szegény büntelen asz­­szony még roszabb helyzetben van csecsemői­vel , pedig mégis csak tekintetbe kell venni, hogy a’ rabnő b­­inös ’s a’ bű­itelennél jobb helyzetet nem érdemel; végre, hogy, éppen a’ szoptatás alatti időben legfogékonyabb ja­vulásra ’s kegyes eszméletre a’ női kedély, és ezért ez alkalmas időszakot elmulasztani ’s el­veszteni nem lehet. És noha ismét feleltetett, hogy egyes kivételek a’ rendszert nem rontják meg, és nincs is olly szigorú rendszer, melly alul pár kivétel ne volna : a’ többség a’ szer­kezetet tartá meg. A’ 9-dik fejezet 113-dik ujj­ra inditványoz­­tatott, hogy a’ kir. helytartótanács kötelez­­tessék bizonyos határidő alatt az elébe terjesz­tett terveket megvizsgálni, ’s a’ törvényható­ságnak felelni, mellynek különben joga legyen a’ tervet, felsőbb helybehagyás nélkül is fo­ganatba venni. Elfogadtatott, ’s a’határidő há­rom hónapra szabatott, de a’ XV-dik fejezet a’ 564-dik §-ba tétetik át. — A’ 145 dik (jj-ra pedig inditványoztatott ’s el is fogadtatott hogy a’ rab-munka bérbeadása iránt helybe­hagyás végetti előleges felterjesztés a’ k. helyt. tanácshoz szükséges ne legyen, minthogy a’ raboknak a’ börtön fegyelem lényeges részét tevő dolgoztatása, ’s eziránti szerződés halasz­tást nem szenved. LI. kerületi ülés aug. 50. Palóczy jegyző felolvasó a’ szólásszabadsági sérelmek tárgyában készült második izenetet, melly hely­­behagyatott; Ghiczy jegyző pedig a’meg nem hívott főrendek iránti izenetet ’s felirás-javas­­latot, mik szinte helyeseltettek. Ezután Szeme­re Bertalan kér.­jegyző olvasó fel a’ büntető törvénykönyv-javaslatnak a’ bűnök ’s bünteté­sekről szóló első része iránti izenetet, ’s az ezen részben tett változtatások szerkezetét. A’ 469dik ajj­ as után indítványozott uj djj­ra, melly a’ törvénytelen bullák ’s brévéket aláiró hiva­talnokok és körleveleket kiadó , vagy az emlí­tett törvénytelen brévéket kihirdető főpapok büntetését foglalja magában , — megjegyezte­­tett, hogy miután a’ papok a j­api hivatalt nem a’ közhatalomtól, hanem egyházi forrás­ból nyerik, azt büntetés által el sem veszthetik, hanem csupán a közállománytól nyert javadal­maktól fosztathatnak meg; továbbá hogy a’ jövedelem-elvesztés a büntetéseknek a 8-dik íjj­ban elszámlált nemei közt előszámlálva nincs; említették végre az illyen papi jövedelmek i­­dőközbeni kezelése körüli nehézségek. — Erre azonban válaszoltatok, hogy a’ criminalitást elkövető egyházi személyek nemcsak jövedel­meiktől fosztathatnak meg, hanem azon hiva­taltól, vagy hatáskörtől is, mellyben a’ crimi­nalitást elkövették, ’s hogy ez igy legyen, azt magának az egyháznak, egyházi rendnek ’s a’ híveknek érdeke követeli. Annyival szükséges­ pedig a’ hivatalvesztés a fen forgó bűnesetben, mert ha az ekképen kihagó főpalmak java­dalmai elvétetnének , hivatalos hatásköre pedig meghagyatnék, ezáltal nemi martyri nymbust nyerne homlokára, mellyel törvénytelen czé­­lokra még nagyobb sikerrel használhatna. E­­gyébiránt a’ jövedelmét ’s hivatalát vesztett főpap az egyh­ázi szent ordot­am tartsa meg, csak hivatalos hatáskörében a’ polgári törvé­nyekbe ütköző tettek elkövetésére erővel s tehetséggel ne bírjon. A’ jövedelmek hová for­dítása iránt könnyű volt a’ válasz, a’ kihágó főpap helyét ugyanis azonnal más foglalhatja el. — Az indítványozott szerkezet helyett azon­ban más új szerkezet fogadtatott el, melly kö­vetkezőleg hangzik: ,,A’ melly közhivatalnok az ország fenálló törvényét sértő pápai bullá­ra vagy brévére a’ kir. tetszvényt aláirja, hi­vatalának elvesztésével büntettetik , és ezen bün­tetés sulyosbittathatik annyira is , hogy többé közhivatalt ne viselhessen. Továbbá, a’ melly papi hivatalnok megyéjében vagy kerületében bármelly pápai bullát vagy brévét királyi tetsz­­vény nélkül kihirdet, vagy önmaga olly pász­tori körlevelet bocsát, melly az ország fenál­­ló törvényét sérti, mind a közhatalom neve­lése által nyert papi hivatalától, mind hivata­lának javadalmaitól megfosztatik, és többé sem a’ közhatalom kinevezésitől függő papi hivatal­ra nem alkalmaztathatik, sem egyházi javadal­makat nem nyerhet.“ A’ toldalékban foglalt 57 és 581k §-sok közé iktatott uj §-as az állatkínzásról, melly az állatkínzás criteriumául a’ közvéleményt ál­litja , megtámadtatok azon okból, hogy a’köz­vélemény olly bizonytalan ’s ingatag valami, melly nagy bírói önkényre adna alkalmat; mi­nélfogva többen a’ ,,közvéleményt“ kihagyat­ni kívánták. Mások az egész m­ust, mint kivi­­hetlent ’s hazánk érettségi állapotához nem il­lőt, örömest elmellőzték volna; de ennek el­lent állott, hogy az már lényegileg elfogadta­tott, s most csak szerkesztési módosításról le­hetett szó. V­égre a’ közvélemény criteriona’s a’ javaslati börtönbüntetés csakugyan kimaradt ’s következő szerkezet állott meg: a’ ki az ál­latokat, kegyetlen szándékból, ok és szükség nélkül kínozza, 100 forintig büntettetik.“ Egy követ úr indítványozó a’ salvus conductus-sér­­tésnek, egy másik a’ káromkodásnak, ezen szerinte kiválólag m­agyar véteknek bün­tetését. Erre egy a’ választmányban részt vett követ úr adott fölvilágosítást, említvén az oko­kat, miknél fogva a’ választmány az említett vétségekre büntetést nem indítványozott. Nem akaró ugyanis, hogy annak, ki követ, több személyes bátorsága legyen , mint bárki más­nak , mert jól rendezett büntetőtörvények mel­lett mindenkinek teljes és sérthetetlen szemé­lyes bátorsággal kell bírnia. — A’ másodikra nézve pedig: nem tartá a’ káromkodást mint csupán vallásos vétket, polgári büntető eljá­rás alá tartozónak, valamint p. o. a’ böjt meg­szegését ’s hasonlókat sem. Ezután a börtön rendszer XIliddi fejeze­te vétetvén vizsgálat alá, melly a’kerületi bör­tön-főigazgatók számára készített utasitó sza­bályokat foglalja magában, a’ 175dik §-tól a’ 228dikig olvastatott, minden megjegyzés nélkül. Rövid közlés aug. 31-kéről. Mindkét táblánál országos ülés. — A’­­RR-knél a’ kö­vetkező tárgyak valónak tanácskozási szőnye­gen : 2dik izenet a’ turopolyai panasz ügyé­­ben;— szinte 2dik izenet az országgyűlésnek Pestre áttétele iránt ; — üzenet néhány meg­nem hívott mágnások iránt;— 2dik izenet a’ magyar nyelv tárgyában — újabb izenet a’szó­lásszabadság ügyében ; — viszonszenet az or- ■fítl-i

Next