Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-12 / 73. szám
választ, által is ajánlott magánrendszer közfelkiáltássá elfogadtatott. Egyetlen egy követ adá elő röviden a’ tárgy körüli véleményét , ’s felhozatni szokott mellett- és ellenokokat. Jól elrendezett fogságban — úgy mond—megkivántatik , hogy veszelyeztetve ne legyen 1) az erkölcsiség, 2) az egészség; börtöneinkben ekkorig mindkettő veszélyben forog, amaz több rab együvé zárása, ez pedig a’ megromlott börtönségből kifejlett scorburdulásai miatt. Nagy hiba ezen kivül, hogy a’ gyanúból letartóztatott egyének, ’s elitéit valódi bűnösökre nézve nem tétetik különbség. Mográd megyében a’ rabok munkára lévén szorítva, e’ részbeni némelly adatokkal szolgálhat. A’ tapasztalás bizonyítja, hogy a’ hallgatás korbács nélkül kivihetetlen; ellenben Ily nemes egyéneknél, kik veréssel nem illettethetvén , magános börtönbe zárattak, csak hamar mutatkoztak a’ magány rendszer üdvös következései, ők magok szólitván fel a’ felügyelőt, hogy nekiek munkát adjon. Kik a’börtönből kiszabadultak, eddigi tapasztalás szerént újra be nem kerűltek. Szóló követ a’ magány rendszert pártolja mert az legegyszerűbb, 2) mert a’ mellett nem férhetni a’ rabhoz, 5) mert lélektani elveken alapul, mik szerent a léleké lévén a’ bűn, azt szükséges büntetni, és javitani. Fő ellenvetések ezen rendszer ellen: 1) hogy sok őrülési eset fordul elő; de egyes esetek nem szolgálhatnak sinormértékül ’s jőnek elő a’ második rendszerben, sőt börtönön kivül is, 2) hogy sokba kerül; de ez nem ok; mert hol az erkölcsiség javilásárol van szó , ott nem szabad fukarnak lenni. L. kerületi ülés aug. 29-én. Egy érdemes követ az Írnokok ellen emelt néhány keményen korholo szót, luk kötelességüket igen hanyagul teljesítik. — Szemere Kér talán kér.jegyző felolvasó a’ büntető-törvényjavaslat tanácskozásba vétele iránti üzenetet, melly köziratra bocsáttatott. — Mielőtt a 1111. a büntető-törvényjavaslatnak harmadik részébe, t. i. a’ börtönrendszer vizsgálatába fognának, egy megyei követ ’s választmányi tag némelly az egész javaslaton keresztül futó eszméket s fogalmakat említett meg, p. o. azon különbséget, melly van a’ fogoly s rab között, s mellynek tiszta felfogása az egésznek értésére szükséges. Emlité továbbá, hogy már az alválasztmányban is mennyi vitába került a’ kerületi börtönök helyeinek ’s az azok alá tartozó kerületek, vagyis törvényhatóságok kiterjedésének meghatározása , és hogy a’ választmányi munkálat e része megfoghatatlan lesz azoknak kik a’ ff. alatti tabellát nem ismerik, ’s nem tudják azon alapelvet , melly a választmányt a’ felosztásban vezette, így p. o. csodálkozni fognak, hogy a’ lévai kerületi börtön alá 15 megye, ’s 25 kir. város, a’ nagyváradi alá egyedül Bihar megye foglaltatott ’stb. Indítványozza tehát, hogy azon fi alatti tabella, melly ezen felosztás szükségének értésére megkivántató adatokat magába foglalja , minél előbb kinyomtattatván, a’ B B. közt kiosztassék. .. Ezután Szemere jegyző olvasni kezdi a’büntető-törvényjavaslat 5-dik részét, a börtön rendszert, ’s abból 12 fejezet olvastatott el s hagyatott helybe egy két ijjra tétetvén némi indítványok, így például a’ 2 - dik fejezet, 11 §-ra a’ túlságos philantropismus azon indítványt tette, hogy a’ börtönben szülő anyák csecsemőiket külön elzárt, de kényelmes!) helyen elidőzhessék. Mire azonban válaszoltatott, hogy ilyes kivételek ellentétben vannak a tiszta magányrendszer eszméjével; hogy a magányrendszernél használt szobácskák különben is jóval nagyobbak lévén, mint a dolgozó termekkel bíró hallgató rendszernek csupán hálásra szánt szobácskái, azokban a beteg anya gyermekeitől megférhet; hogy ha a’ kivétel egy esetben megengedtetik , másban is meg kell azt majd engedni, ’s utoljára vége hossza nem lesz a’ sok kivételnek; hogy a’ börtönön kivül sok szegény büntelen aszszony még roszabb helyzetben van csecsemőivel , pedig mégis csak tekintetbe kell venni, hogy a’ rabnő binös ’s a’ bűitelennél jobb helyzetet nem érdemel; végre, hogy, éppen a’ szoptatás alatti időben legfogékonyabb javulásra ’s kegyes eszméletre a’ női kedély, és ezért ez alkalmas időszakot elmulasztani ’s elveszteni nem lehet. És noha ismét feleltetett, hogy egyes kivételek a’ rendszert nem rontják meg, és nincs is olly szigorú rendszer, melly alul pár kivétel ne volna : a’ többség a’ szerkezetet tartá meg. A’ 9-dik fejezet 113-dik ujjra inditványoztatott, hogy a’ kir. helytartótanács köteleztessék bizonyos határidő alatt az elébe terjesztett terveket megvizsgálni, ’s a’ törvényhatóságnak felelni, mellynek különben joga legyen a’ tervet, felsőbb helybehagyás nélkül is foganatba venni. Elfogadtatott, ’s a’határidő három hónapra szabatott, de a’ XV-dik fejezet a’ 564-dik §-ba tétetik át. — A’ 145 dik (jj-ra pedig inditványoztatott ’s el is fogadtatott hogy a’ rab-munka bérbeadása iránt helybehagyás végetti előleges felterjesztés a’ k. helyt. tanácshoz szükséges ne legyen, minthogy a’ raboknak a’ börtön fegyelem lényeges részét tevő dolgoztatása, ’s eziránti szerződés halasztást nem szenved. LI. kerületi ülés aug. 50. Palóczy jegyző felolvasó a’ szólásszabadsági sérelmek tárgyában készült második izenetet, melly helybehagyatott; Ghiczy jegyző pedig a’meg nem hívott főrendek iránti izenetet ’s felirás-javaslatot, mik szinte helyeseltettek. Ezután Szemere Bertalan kér.jegyző olvasó fel a’ büntető törvénykönyv-javaslatnak a’ bűnök ’s büntetésekről szóló első része iránti izenetet, ’s az ezen részben tett változtatások szerkezetét. A’ 469dik ajj as után indítványozott uj djjra, melly a’ törvénytelen bullák ’s brévéket aláiró hivatalnokok és körleveleket kiadó , vagy az említett törvénytelen brévéket kihirdető főpapok büntetését foglalja magában , — megjegyeztetett, hogy miután a’ papok a japi hivatalt nem a’ közhatalomtól, hanem egyházi forrásból nyerik, azt büntetés által el sem veszthetik, hanem csupán a közállománytól nyert javadalmaktól fosztathatnak meg; továbbá hogy a’ jövedelem-elvesztés a büntetéseknek a 8-dik íjjban elszámlált nemei közt előszámlálva nincs; említették végre az illyen papi jövedelmek időközbeni kezelése körüli nehézségek. — Erre azonban válaszoltatok, hogy a’ criminalitást elkövető egyházi személyek nemcsak jövedelmeiktől fosztathatnak meg, hanem azon hivataltól, vagy hatáskörtől is, mellyben a’ criminalitást elkövették, ’s hogy ez igy legyen, azt magának az egyháznak, egyházi rendnek ’s a’ híveknek érdeke követeli. Annyival szükséges pedig a’ hivatalvesztés a fen forgó bűnesetben, mert ha az ekképen kihagó főpalmak javadalmai elvétetnének , hivatalos hatásköre pedig meghagyatnék, ezáltal nemi martyri nymbust nyerne homlokára, mellyel törvénytelen czélokra még nagyobb sikerrel használhatna. Egyébiránt a’ jövedelmét ’s hivatalát vesztett főpap az egyházi szent ordotam tartsa meg, csak hivatalos hatáskörében a’ polgári törvényekbe ütköző tettek elkövetésére erővel s tehetséggel ne bírjon. A’ jövedelmek hová fordítása iránt könnyű volt a’ válasz, a’ kihágó főpap helyét ugyanis azonnal más foglalhatja el. — Az indítványozott szerkezet helyett azonban más új szerkezet fogadtatott el, melly következőleg hangzik: ,,A’ melly közhivatalnok az ország fenálló törvényét sértő pápai bullára vagy brévére a’ kir. tetszvényt aláirja, hivatalának elvesztésével büntettetik , és ezen büntetés sulyosbittathatik annyira is , hogy többé közhivatalt ne viselhessen. Továbbá, a’ melly papi hivatalnok megyéjében vagy kerületében bármelly pápai bullát vagy brévét királyi tetszvény nélkül kihirdet, vagy önmaga olly pásztori körlevelet bocsát, melly az ország fenálló törvényét sérti, mind a közhatalom nevelése által nyert papi hivatalától, mind hivatalának javadalmaitól megfosztatik, és többé sem a’ közhatalom kinevezésitől függő papi hivatalra nem alkalmaztathatik, sem egyházi javadalmakat nem nyerhet.“ A’ toldalékban foglalt 57 és 581k §-sok közé iktatott uj §-as az állatkínzásról, melly az állatkínzás criteriumául a’ közvéleményt állitja , megtámadtatok azon okból, hogy a’közvélemény olly bizonytalan ’s ingatag valami, melly nagy bírói önkényre adna alkalmat; minélfogva többen a’ ,,közvéleményt“ kihagyatni kívánták. Mások az egész must, mint kivihetlent ’s hazánk érettségi állapotához nem illőt, örömest elmellőzték volna; de ennek ellent állott, hogy az már lényegileg elfogadtatott, s most csak szerkesztési módosításról lehetett szó. Végre a’ közvélemény criteriona’s a’ javaslati börtönbüntetés csakugyan kimaradt ’s következő szerkezet állott meg: a’ ki az állatokat, kegyetlen szándékból, ok és szükség nélkül kínozza, 100 forintig büntettetik.“ Egy követ úr indítványozó a’ salvus conductus-sértésnek, egy másik a’ káromkodásnak, ezen szerinte kiválólag magyar véteknek büntetését. Erre egy a’ választmányban részt vett követ úr adott fölvilágosítást, említvén az okokat, miknél fogva a’ választmány az említett vétségekre büntetést nem indítványozott. Nem akaró ugyanis, hogy annak, ki követ, több személyes bátorsága legyen , mint bárki másnak , mert jól rendezett büntetőtörvények mellett mindenkinek teljes és sérthetetlen személyes bátorsággal kell bírnia. — A’ másodikra nézve pedig: nem tartá a’ káromkodást mint csupán vallásos vétket, polgári büntető eljárás alá tartozónak, valamint p. o. a’ böjt megszegését ’s hasonlókat sem. Ezután a börtön rendszer XIliddi fejezete vétetvén vizsgálat alá, melly a’kerületi börtön-főigazgatók számára készített utasitó szabályokat foglalja magában, a’ 175dik §-tól a’ 228dikig olvastatott, minden megjegyzés nélkül. Rövid közlés aug. 31-kéről. Mindkét táblánál országos ülés. — A’RR-knél a’ következő tárgyak valónak tanácskozási szőnyegen : 2dik izenet a’ turopolyai panasz ügyében;— szinte 2dik izenet az országgyűlésnek Pestre áttétele iránt ; — üzenet néhány megnem hívott mágnások iránt;— 2dik izenet a’ magyar nyelv tárgyában — újabb izenet a’szólásszabadság ügyében ; — viszonszenet az or- ■fítl-i