Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-26 / 77. szám
Megjelenik, azírhelyi Híradó és Nemzeti 'Társalkodó hetenként kétszer, kedden is petiteken. A’ Vasárnapi Ijság minden kedden, /га fé bvre mind a’ háromnak (.‘gyűlt keddben 4 I■ 48 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első helyben 3 Г. 31 kr. postán 4 f. A’ Vasárnapi Ijság magában ] f. 30 k r. mindenütt. Mindenféle hirdetmények fölvitelnek és pontosan kö/.zé tétetnek. — 1 ,ri 1-'**и~цдсо* """ 1 lrl nl*" 1,1 t мтйтпчима»..vm fOífB^Iíít. E r (1 i! I у (ís M a g у а г о r s z .í g . Vezérczikk (mi kell Erdélynek ? ) Torda ( főispán iktató közgyűlés odükére tűzve.) Gyalmár (tűzvész.) Magyarhoni dolgok: Országgyülés. Megyei élet. Szatmár ( sept. lken az aug. 28kai gyűlés érvényessége megállitatik. ) Külföld: Spanyolország. Anglia. Németország. Oláhország. Görögország. Nemzeti Г á r s а I к о d ó . Második üzenete a’ m. főtzőnek a’ magyar nyelv tárgyában a’ RK. és RRhez. Brasilia helyzete. Hirdetések. ]Ш kell IrdélyBBeli ? Olvasóink nagyobb része, ha nem a’ maga véleményében is, de legalább a’ fejlett miénkben, már kész a’ felelettel ’s csodálkozik, mikép is tehetünk illy kérdést! „Unió kell Erdélynek“ mondják ’s mii programmánk ellen vétnénk, ha meg nem vallatták, hogy felelőnknek igaza van. Ám de azért hogy valaki igazat mond , még nem következik , hogy minden igazat megmondott, és Erdélynek az unió mellett, sőt előtt, még sok egyéb is kell. Mii ezzel az unió dolgával Erdélyt úgy nézzük mint egy eladó szép szegény *) leányt, a’ ki gazdag férjre vágyik; Magyarország pedig egy kissé az athenaei szegény ifju esetében van, ki árván maradt nővérét vagy kiházasitni vagy maga elvenni tartozék. Az utóbbi ágát nem vitatjuk ; az elsőbbet pedig ámbár igen természetesnek tartjuk; de nem hibizhatjuk a’ magyar házasodási maximát is, melly azt tartja , hogy „ha a’ férj ebédet ád , a’ nő vagyonából hagyd teljek ki a vacsora.” A’ mit menyasszonyunk vacsorája bizony meg valljuk, vékonyka lenne; de hiszen, ha megerőltetné magát, egy tál haricska-puliszkáig csak feljuthatna. Ilanem éppen itt a’ baj, az az áldott erőltetés hiányzik, ’s ez az a mi elébb kellene az uniónál, ez az a’ mire nemcsak Szentori hangot, hanem a’Mälzer trombita-gépe fülhasitó zengését óhajtanók magunknak, hogy aluszékony, egykedvű menyasszonyunk füldobját megrezzenthessük. Igen is aluszékony, egykedvű a’ mit Erdélyünk. És mit nézünk jobbra és mit nézünk balra, és nem látjuk az eszközt, melly szenderedéséből felizgassa. Erdélynek az unió előtt még egy kis pártszellem kellene! Nem komázlunk! Flectere si nequeo superos, Aderonta movebo ! De nem is olly Acheron-fajzat az a’ pártszellem. Nemcsak Solon hozá Athenaeben azt a’ törvényt, hogy a’ köztársaság felizgatott idejében , senki pártailan ne maradjon; nem, a’ sors Örök törvénye ez, melly azt parancsolja, hogy a’ hullámhangja csajkában mindenki evezőhöz nyúljon. Imé a vén Europa a’ crisis idejében van! Europa politicai sulyegyene ingadoz, Európa socialis állapota ingadoz, Európa ipar és kereskedelmi alkotmánya ingadoz! És ezen átalános foldingás idején azt véljük , hogy mit a’ puhaság vánkosán hintázhatunk? Keletre Caucasus, nyugotra Caucasus; *) ott a’ honnan az éjszaki szél fu , egy Jupiter, ki nem egy Prometheust a’ szilához, hanem magát a’ Caucasust akarja lelánczolni, ’s mit azzal hizelgünk magunknak, hogy a’ lánczszemek közt kibújhatunk? Nem olly rész dolog az a’ pártszellem , mint a’ kéjelgők festik, ha csak energiát fejt is, már megtette a’ magáét; valljon az a’ parányi élőléntés, mit Erdély más fél tized óta telt, nem pártszellem eredménye vala-e? Meglehet, sőt igen hihető, hogy tévedünk; de midőn a’ szomszédhonban látunk egy dunai kikötői tervet Széchenyivel a’ homlokán, Kossuth nélkül; midőn látunk túl egy kereskedelmi tervet és részvényesei közt a’ Kossuth nevet Széchenyi nélkül, nem lehet hogy a’ versenyzésre kiszlő pártszellem némi nyomát ne sejtsük benne! És ezen tervek szemlélte újra más csatornába vezeti gondolatunkat, újra más hiányt, más kelléket fedeztet fel. Míg Magyarhonban gőzladik társaságot, tudós társaságot, posztógyárt , hazai termékeket fogyasztó társaságokat, dunahidi társaságot, vaspálya társaságot , gazdasági egyesületeket, lófuttatást, miipar egyesületet , szeder egyleteket, dunakikötői kereskedelmi társaságokat látunk egymást űzve születni és élni, addig mit mit csinálunk??------Igen is, V á 11 a 1 a t-s z e 11 e m kell Erdélynek még az unió előtt! Eszes, tüzes, csüggedellen vállalat-szellem ! nem mint a’ szomszédnak, hogy vérében, zsírjában meg ne fuladjon, elvezető csatornául, hanem mármár fogyatkozó testnedveink pótlásául. És mi oka szegénységünknek ? Klímánk, földünk mostohasága-e ? Ez ellen panaszolni világos hálátlanság volna , de ha úgy lenne is, hiszen elmélet és tények egyaránt az ipar és jóllét emeléseinek mutatják a’ természet szűk kezét. Svédország szegény-e?—Vagy nésyességünk igen elszaporodott? Igen de a’ 20—30 millió lakossal bíró Spanyolbon gazdag vala ’s ma 12 millióval a’ leggyengébb lábon áll; aztán csak egy tekintet kell a’ statisticába ’s meggyőződhetünk, hogy Erdély még messze, igen messze van a’ népességi maximumtól, melly egy ország virágzási maximumával megállhat. Fényűzésünket vádoljuk-e? Sok utazót hallottunk már hazánk természeti szérüségeit dicsérni; de egyet sem városaink, köz vagy magános épületeink , társas életünk vagy egyéneink fényét vagy elegantiáját bámulni!_Hanem van mindezeknél a’ szegényülésnek egy biztosabb, csalhatlanabb módja, egy örökké foganatos, Nemesistől patentált szer, melly országot és egyént mindig czélra(a) vezet, és ez: „sokat venni, keveset adni!“ *)’ Hát még a ki, mint mű, mindenét veszi? Állítsunk csak elő egy kézsorsu ifjat, mi van erdélyi ennek egész testén? Ingét Csehországban vagy ha legközelebb Szertességen szőtték; nadrága, lájblija, nadrágkötője austriai gyárakból került; nyakkendője majlandi tafota; posztója Morvában készült; csizmája bécsi bor; bronz tője vagy gyűrűje is oda való, ’s ha arany volna is hollandul aranyból csinálták; mire mondjuk tovább a’ mit minden tud; de mire is ne emlegessük , a’ mit ha csak kevés ideig is még feledünk, végpusztulás követ? Ilyen conjuncturák közt, Isten bizony szükségünk van a’ vállalati szellemre, midőn látjuk, hogy egész Európa jóllétének ez a’ hajtó kereke; midőn látjuk, hogy ámbár e’ szellem munkásságának mezeje csaknem fogyhassan, de az elébb járónak, ha valahol, itt valójában temérdekek az előnyei is, és ha mégis késünk, mint Éjszakamerika vadjai, maholnap sajátunkból is kiszorulunk ! És pedig nem mondhatni, hogy sem az utánzási, sem a’ haladási szellem hiányzanék nálunk : a’ párizsi divat telegraphi sebességgel érkezik hozzánk; meghiszem mert azzal mindjárt, erdélyiesen szólva: „ágálni“ lehet! Casinoink gyorsan elszaporodának; természetes , mert ott az ember kevés pénzzel sok újságot, a’ házi angyal zsimlejétől vagy a’ magány uralmaitól menedéket ’s egy partié kártyára, dominóra vagy billiárdra mindig kész társaságot talál; — selyem juhokat is mohón vettünk, mert né, csak meg kell nyitni ’s a’ gyapjú mázsáját Ю0 p. flon eladni: 10 mázsa 1000 pengő ,50 mázsa 5000 pengő ’s mind tiszta nyzereség;— hágó lovakat is mindjárt kezdénk tartani; a’ 4—7 ’s több arany dij , szép és feles kamat — többet nem mondunk ’s őszintén megváltjuk, hogy ezek némi vállalati siszellemre is mutatnak. Hanem egy kis különbséget kell tennünk: mind ezen előszámláltak , pénzben vagy natúréban rögtön fizető vállalatok, mind ezek csak első combinatiot igénylenek , igen egy rangba állók a’ gyüszüvel, bicibiccsel vagy legfölebb az uzsorás nagyszerű számitásaival. De a’ mire második , harmadik vagy éppen negyedek combinatio kell a’ minek második, harmadik vagy éppen negyedik eredménye hajtja be a’ nem felesleges, de annál biztosabb, annál állandóbb, annál solidabb életbevágóbb hasznot; az illy tervek felfogását, minden oldalú felszámítását, idvességekrőli benső meggyőződést, tűrős, tartós pártolását, űzését, a’ nehézségekben, még bukásokban is nem csüggedést, annál kevésbé kétségbeeső elhanyagolást — az illy jellemű vállalatszellem kell Erdélynek: itt ez és csak ez szerezheti meg a’ vacsorára valót; ez és *) Nyomtatva olvasók , hogy egy részrehajlatlan utazó következőleg nyilatkozott: „Jártam sok országot ’s ezekben szép vidékeket, de ollyat, melly egészen szépség volna , csak Erdélyt.“ Bar socratesi tükörül szolgálna. *) Urquhart Serbiát nyugoti Caucasusnak nevezi. Portfolio , uj folyam. *) Ez annál közfoganatubb recipe, mivel a’ legcsinosabb , mint legsundább életmóddal egyaránt kö-