Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-02-25 / 329. szám
szólitá elnök grófot , hogy e’ fontos tárgyat bocsátana egyes szózatolásra , ’s ne enunciálna a’ beszélők számából vett többség után. E’ felszólításra elnök gróf raegkérdé a’ rr. ha kivánják-é , hogy a’ szőnyegen levő tárgyat egyes szózatolásra bocsássa ? A’ rr. nagy többsége „nem“mel felelvén, az elnökileg kimondott határozat megmarada. Ezután B. L. és J. S. óvást jelentenek az e’ tárgybani határozat ellen, óvást az elnök gróf azon eljárása ellen, mely szerint a’ határozatot, némelyek kívánsága ellen , a’ beszélők száma után monda ki, kifejeztetvén ez utóbbi óvás rendén, mikép a’ többségnek ily módoni kiszámithatása által az elnöknek szabad gazdálkodás eszközöltetik, egyoldalu akaratának a’ szerény valódi többség kívánsága elfojtásávali létrehozására. E’ fontos tárgy bévégzésével B. L. felszólító a’ ra. hogy „ne csak az ellenzéket dolgozzák le, hanem valósággal már dolgoznának is valamit,“ következőleg választanának székező bírákat, az e’ tárgyban hozott uj törvényczikk értelmében. Ez indítványt egyhangúlag elfogadván a’ rr., elnök gróf a’ rr. jóváhagyása hozzájárultával, mindkét törvényszék bírái választására biztosokat neveze ki , kik másnapig a' szózatokat hévévé, akkor munkálatokat terjesztenek a’ rr. elébe. A’ biztosság tisztében eljárván , másnap bé is mutatá a’ rr-nek munkálata eredményét, melyből kitetszvén az, mikép oly egyének is választottak be székező bíráknak , kik jelenleg fungáló tisztviselők, ennek következtében indítványozá B. L., hogy mivel az arany bulla szerint egy személy két hivatalt nem viselhet, azon egyének helyébe , kik jelenleg tisztviselők, milyenek Botos Sámuel, Kelemen Károly és Nagy József*) választanának másokat a’ rr. , nem lévén a’ nemes szék azon személyzeti szorultságban, hogy kikerülhetlenül kényszerittetnék a’ felforgó egyéneket jelelni ki székező biráinak. Dózsa Elek ellenben úgy nyilatkozók, elsőbben is B. S-re nézve, hogy az ő királybiróságát nem lehet hivatalnak tekinteni, mert ötét nem a’ rr. választották. **) A’ két dulóbiztos jelen nem lévén , fel nem szólittathattak annak nyilvánítására , hogy melyik hivatalban kívánnak maradni. Egyébiránt az administratio dolga az iránt intézkedni, hogy valaki két hivatalt ne viseljen. A’ rendek nagy többsége D. E. nézeteiben osztozva, B. L. indítványát elűrté. Közfigyelmet igénylő kebelbeli kérés egy sem volt ; mert az, hogy kik ? mi okból kérték elégett javaik kármentesítését? kitől? miért tagadtatott az meg ? ilyesmik elősorolása csak narcoticus szer lenne a’ jámbor olvasóra nézve. Még csak egy pár szót az elnöki eljárásról: valóban nem lehet eléggé méltánylani azt a kitartó béketűrést , melyet a’ nemes gróf, szemben a sokszor ingerült kedélyekkel, felzaklatott indulatokkal , e közgyűlés folyama alatt tanúsított. Meg kell vallani, voltak szegletességek, melyekbe elnök gróf, kevesebb tapintattal, megütközhetve, kedvetlen súrlódásokat idézhet vala elő. De elnök gróf dicséretes kímélettel kerülé ki azokat — az elnöki szék díszére. E’ szép mód, végig híven megtartva, a’ nemes grófnak legbiztosabb composza leendő tanácskozásainknak a’ közgyűlési fluctuatiok közt czélravezető irányt adhatni. Van még enhez egy szives kérésem: ha a’ köztünk levő entente cordiale-t gyengíteni nem f czélja, mit fel is teszek, akkor szíveskedjék nem fogadni el e’ környékből, melyben levelezési tiszttel engem szerencséltete, oly tudósítást, minő ön lapjának idei 327-ik számában „M. Vásárhely“ rovat alatt olvasható. Higgyen ön nekem, az a beküldés merő elferdítése a’ valóságnak; ’s még ön előtt bebizonyítva fog állni az az igazság, hogy a’ felidézett számban hirtelenül leirt dologban vádló. * ) A’ két utóbbiak dűlőbiztosok. r. I. ** ) Az, hogy ezen közgyűlés alkalmával B. S. t. a’ fr. nevezék ki alkirálybírónak , az, mit sem tesz Dózsa Eleknek. r.t 124 itélőbiró, végrehajtó, feljelentő mind ugyanazon egy személy volt." Higyje ön azt is, hogy e’ kérésem is ön érdekében történik, midőn én, mint önnek igaz barátja, legkevésbé óhajtom, hogy olyas beküldések által, minő a’ 327-dik számból felidézett leirás , ön lapjának hitele ’s erkölcsi becse szála alá vonassék. *) Dobolyi Sándor: Háromszék közgyűlése. (Folytatás.) A’ katonaállitás iránt intézkedő 21-dik t. czikk teljesítése végett kiadott kormányi rendelet folytán a’ rr. Sepsi és Kézdi székek négy járásába nyolcz öszszeiró és sorsvonató bizottmányt rendeltek , a’ más két kisebb szék járásai mindenikébe csak egyet. A’ bizottmányok kinevezése után ezen törvényhatóságra rótt 1122 újon ezot , a’ tisztség által készített kulcshoz képest, három részre oszták fel, reihez képest Sepsi szék kiállitand 41 , Kézdiszék 41 , és Orbai szék Miklósvárszékkel 40 ujonczot. Ezen 40 ujonczból Orbai székre esett 27, Miklosvár székre pedig 13 ujoncz. Részletesebb, jelesen pedig a’ helységekre történt elosztását az ujonczoknak elősorolni, e’ lap hasábjain közlendő számos tárgyaknak kiszorítása nélkül, nem lehetvén, azzal az olvasót nem untatom. Minthogy a’ katonaállitás iránti törvény és azt követett utasítás az ujonezok kiállítása módjáról kellőleg intézkedett, azoknak pontos megtartására utasittattak a’ kinevezett biztosok , ugyan csak kötelességükké tétetvén , miszerint a’ bésorozandó katonáknak önkéntes ajánlat útjáni segedelmezését eszközöljék. Tetszett régebben a’ns 2-dik székely gyalog ezred kormányának, önkényűleg, a’ katonák által porondoztatott ut-részből több helyeken bizonyos menynyiségű utat az úrbéresek nélkül gazdálkodó nemesség számára kihagyni. Ezen a’ status-quo kényszerinti változtatásával felidézett egyenetlenség iránt a felsége tudósítást méltóztatván parancsolni, annak megkészitése iránt intézkedés létetett. Egy táblabiránk Sepsi szék törvényes álszékéből szót vivén ki, ezen hibájáért a’ migs főkirálybiró ur által hivatalából felfüggesztetek. Ezen felfüggesztést követelt közgyűlésen a’ főkirálybirói intézkedés helyeseltetvén, a’ darab ideig felfüggesztve volt táblabiró, elnöki ajánlat folytán, hivatalába viszszatétetett. E’tárgy iránt a k. főkormány felvilágosítást parancsolván, a’ felfüggesztés oka megiatott. Múlt 1846-ki augustusi közgyűlési jegyzőkönyvünkre mind a’ f. k. főkormányszék, mind a’ f. udvar észrevételeit megtevén , meghagyják , hogy a’ szék írei által országgyűlési követek, ’s azokkal küldött írnokok fizetése, ’s a’ közház helyéni istáló építése fedezésére tett rovatainkat csak az önkéntesen fizetőktől vegyék bé , nem lehetvén senkit ily rovatalok fizetésére kényszeritőleg szorítani. A’ rr. tartják magokat e’ tárgyban tett régibb határozatukhoz; azonban sérelemül feljegyzik, ’s a’ következő országgyűlésen orvoslását rendelendik. A’ vámvonalon levő órtanyáknák kisebb szerű, 10 forint pengőt feljül nem haladó, javításokat a’ felsőbbség az illető közönség által, viszszafizetés mellett rendelvén végrehajtatni, megkéretett a’ k. főkormány, miszerint egyszer mindenkorra oly rendelést méltóztassék kiadni, hogy a’ tisztség utalványára az illető közönség határán eső óruimya—kisebb szerű kijavithatása végett kellő ősziét, a’ kebelbeli királyi pénztárból, számadás és az egésségi pénztárból leendő viszszafizetés terhe alatt, előlegeztessék. A’ sebészeink számára kért bonczoló szerszámokat a’ f. k. főkormány megtagadván , arra utasítvák folyamodó sebészeink, hogy a’ bonezoló eszközöket, a’ seborvosi utasítás szerint, ők magok szerezzék meg. Tudásul vettük, ’s a’ folyamodókat válaszilag értesítői határoztak. A’ k. főkormányszék törvénytelen ágyból született B. M.nak székely katonák közüli, több közgyűlésünkből kért kivétetését tárgyaló feliratunkra viszsza ir, hogy a’ nevezett egyén , a’ székely katonák közt csak pótléknak tekintendő , ’s az általa leírt jókat, mint zálog czim alatt használtakat tarthatja kezén. A’ rt. ezen intézvényt törvényeinken köz-és magánjogi sérelmet okozónak találván, a felségét alázattal megkérendőnek határozták, miszerint érintett rendeletét viszszavenni méltóztassék. A’ kir. főkormányszék, orvosaink számára kért szállásbért és tüzifa-árt meg nem adván , a’ felől őket értesítői rendelte. A’ főkormányszék a’ sepsi-szentgyörgyi tímárok társulata kiváltság-levelének a’ szentgyörgyi birtokosság által történt ellenzése folytán kiadott , és az ellenzést helybenhagyó udv. határozat felől értesít ; mit is a’ fr. tudásul és az illetők értesítéséül vettek. A’ főkormányszék és fels. udvar 1846-ki decemberi közgyűlésünk jegyzőkönyvére észrevételeit megtevén, meghagyatott, hogy Gyulai Domokost és Knutnik Karolinát a’ kath. vallásról az egység hitűekére történt áttéréséért megrendelt 6 héti tanításra szorítás alól a’ rr. fel nem oldozhatván, e’ tárgyban kiadott rendelet teljesítessék , ’s tétessék tudósítás, hogy a’ Gyulai Domokos ellen, hamis bizonyitványnyali élésért, megrendelt közkereset megindittatott-é? A’ rr. Gyulai Domokost és nejét a’ hat héti oktatásra reá nem szoríthatván, maradnak az e’ tárgybeli határozatok mellett; a’ Gyulai Domokos ellen elrendelt közkereset megindítását pedig a’ tisztségnek kötelességéül tevén, ez értelemben tudósítást fognak tenni. A’ k. főkormányszék Bernárd Istvánt a’ gondnokság alól feloldozván — tudásul vétetett. (Folyt. köv.) II. 1. * ) Köszönjük őszinte , barátságos felvilágosítását ; mi innen a’ távolból nem ismerhetjük az embereket. Egy úttal felkérjük önt: szíveskedjék a ferdének állított közleményt helyreigazítni , tudja, abban az ön szelíd modorában , hogy ha lehet ne kerekedjek belőle valami unalmas "kakasviadal. Szerk.: MAGYARHONI DOLGOK Az administratori rendszert tárgyaló k. k. leiratra kelt rendi javaslat így hangzik: „Minél nyugtalanítóbbak azon aggodalmak, melyeket a’ megyei szerkezetnek ’s főispáni hivatalnak az 1723: 56. 58. úgy az 1536: 36. 1.czben megállapított rendszere körül, a’ törvényhozás mellőzésével, múlt országgyűlés óta közbejött intézkedések a’ nemzetben okoztak ; annál mélyebb hálával értettük felségednek folyó évi jan. 30-tól kelt kegyelmes kir. leiratából, hogy ezen aggodalmak eloszlatására kir. gondjait, atyai szivének saját ösztönéből kegyelmesen kiterjesztve, a’ megyei szerkezetet az 1723. 56. t. ez. értelmében gyakorlandó főispáni őrködés mellett, teljes törvényes épségében megőrizni, ’s magát a’ főispáni hivatal méltóságát rövidenfitt törvényes állásába helyeztetni határozott királyi akarata legyen. Azon hálás bizalomnál fogva, melylyel felséged k. elhatározása iránt viseltetünk , örömest mellőzzük ezúttal azon részletek fejtegetését, melyekből a’ felséged által kegyelmesen eloszlatni szándékolt aggodalmaink származzanak , hanem királyi szavának szentségében vetett legőszintébb bizalommal remélve , hogy e’ királyi szándékna gyakorlatilag megfelelő végrehajtása békövetkezik , alattvalói hűséggel jelentjük ki felséged előtt, hogy a’ felhívott intézkedéseknek az 1790: 10. és 12. sarkalatos törvényczikkek által igényelt valóságos megszüntetését, a’ közigazgatásnak, a’ m. k. helytartótanács útján, az 1790: 14. t.cz. értelmében, oly módoni kormányzását, miszerint a’ megyei szerkezet körébe tartozó felsőbb rendeletek, csak a’ megyék által, úgy felirási, mint egyéb törvényes hatóságoknak az 1723 : 58. t. sz. értelmében is sértetlen épségben tartásával foganatosíttassanak, — nem különben a’ főispáni hivatalnak minden tekintetben törvényes állásába helyeztetését — ’s nevezetesen annak is sikeres valósítását, hogy a' főispáni