Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-02-25 / 329. szám

szólitá elnök grófot , hogy e’ fontos tárgyat bocsátana egyes szózatolásra , ’s ne enunciál­­na a’ beszélők számából vett többség után. E’ felszólításra elnök gróf raegkérdé a’ rr. ha ki­­vánják-é , hogy a’ szőnyegen levő tárgyat e­­gyes szózatolásra bocsássa ? A’ rr. nagy több­sége „nem“mel felelvén, az elnökileg kimon­dott határozat megmarada. Ezután B. L. és J­. S. óvást jelentenek az e’ tárgybani hatá­rozat ellen­, óvást az elnök gróf azon eljárása ellen, mely szerint a’ határozatot, némelyek kívánsága ellen , a’ beszélők száma után mon­da ki, kifejeztetvén ez utóbbi óvás rendén, mikép a’ többségnek ily módoni kiszámithatá­­sa által az elnöknek szabad gazdálkodás esz­közöltetik, egyoldalu­ akaratának a’ szerény valódi többség kívánsága elfojtásávali lét­rehozására. E’ fontos tárgy bévégzésével B. L. felszólító a’ ra. hogy „ne csak az ellenzéket dol­gozzák le, hanem valósággal már dolgoznának is valamit,“ következőleg választanának szé­­kező bírákat, az e’ tárgyban hozott uj törvény­­czikk értelmében. Ez indítványt egyhangúlag elfogadván a’ rr., elnök gróf a’ rr. jóváhagyása hozzájárultával, mindkét törvényszék bírái vá­lasztására biztosokat neveze ki , kik másnapig a' szózatokat hévévé, akkor munkálatokat ter­jesztenek a’ rr. elébe. A­’ biztosság tisztében eljárván , másnap bé is mutatá a’ rr-nek mun­kálata eredményét, melyből kitetszvén az, mi­kép oly egyének is választottak be székező bíráknak , kik jelenleg fungáló tisztviselők, en­nek következtében indítványozá B. L., hogy mivel az arany bulla szerint egy személy két hivatalt nem viselhet, azon egyének helyébe , kik jelenleg tisztviselők, milyenek Botos Sá­muel, Kelemen Károly és Nagy József*) vá­lasztanának másokat a’ rr. , nem lévén a’ ne­mes szék azon személyzeti szorultságban, hogy kikerü­lhetlenül kényszerittetnék a’ felforgó e­­gyéneket jelelni ki székező biráinak. Dózsa Elek ellenben úgy nyilatkozók, elsőbben is B. S-re nézve, hogy az ő királybiróságát nem lehet hivatalnak tekinteni, mert ötét nem a’ rr. választották. **) A’ két dulóbiztos jelen nem lévén , fel nem szólittathattak annak nyil­vánítására , hogy melyik hivatalban kívánnak maradni. Egyébiránt az administratio dolga az iránt intézkedni, hogy valaki két hivatalt ne viseljen. A’ rendek nagy többsége D. E. nézeteiben osztozva, B. L. indítványát elűrté. Közfigyelmet igénylő kebelbeli kérés egy sem volt ; mert az, hogy kik ? mi okból kér­ték elégett javaik kármentesítését? kitől? mi­ért tagadtatott az meg ? ilyesmik elősorolása csak narcoticus szer lenne a’ jámbor olvasóra nézve. Még csak egy pár szót az elnöki eljárás­ról: valóban nem lehet eléggé méltánylani azt a kitartó béketűrést , melyet a’ nemes gróf, szemben a sokszor ingerült kedélyekkel, fel­zaklatott indulatokkal , e­ közgyűlés folyama a­­latt tanúsított. Meg kell vallani, voltak szeg­letességek, melyekbe elnök gróf, kevesebb ta­pintattal, megütközhetve, kedvetlen súrlódáso­kat idézhet vala elő. De elnök gróf dicséretes kímélettel kerülé ki azokat — az elnöki szék díszére. E’ szép mód, végig híven megtartva, a’ nemes grófnak legbiztosabb composza le­­endő tanácskozásainknak a’ közgyűlési fluctua­­tiok közt czélravezető irányt adhatni. Van még enhez egy szives kérésem: ha a’ köztünk levő entente cordiale-t gyengíteni nem f czélja, mit fel is teszek, akkor szíves­kedjék nem fogadni el e’ környékből, melyben levelezési tiszttel engem szerencséltete, oly tu­dósítást, minő ön lapjának idei 327-ik számá­ban „M. Vásárhely“ rovat alatt olvasható. Higgyen ön nekem, az a­ beküldés merő elfer­dítése a’ valóságnak; ’s még ön előtt bebizo­nyítva fog állni az az igazság, hogy a’ feli­dézett számban hirtelenül leirt dologban vádló. * ) A’ két utóbbiak dűlőbiztosok. r. I. ** ) Az, hogy ezen közgyűlés alkalmával B. S. t. a’ fr. nevezék ki alkirálybírónak , az, mit sem tesz Dózsa Eleknek. r.­­t 124 itélőbiró, végrehajtó, feljelentő mind ugyanazon egy személy volt." Higyje ön azt is, hogy e’ kérésem is ön érdekében történik, midőn én, mint önnek igaz barátja, legkevésbé óhajtom, hogy olyas beküldések által, minő a’ 327-dik számból felidézett leirás , ön lapjának hitele ’s erkölcsi becse szála alá vonassék. *)­­ Dobolyi Sándor: Háromszék közgyűlése. (Folytatás.) A’ katonaállitás iránt intézkedő 21-dik t. czikk teljesítése végett kiadott kormá­nyi rendelet folytán a’ rr. Sepsi és Kézdi szé­kek négy járásába nyolcz öszszeiró és sors­vonató bizottmányt rendeltek , a’ más két ki­sebb szék járásai mindenikébe csak egyet. A’ bizottmányok kinevezése után ezen törvényha­tóságra rótt 1122 újon ez­ot , a’ tisztség által ké­szített kulcshoz képest, három részre oszták fel, reihez képest Sepsi szék kiállitand 41 , Kézdiszék 41 , és Orbai szék Miklósvárszékkel 40 ujonczot. Ezen 40 ujonczból Orbai székre esett 27, Miklosvár székre pedig 13 ujoncz. Részletesebb, jelesen pedig a’ helységekre történt elosz­tását az ujonczoknak elősorolni, e’ lap hasáb­jain közlendő számos tárgyaknak kiszorítása nél­kül, nem lehetvén, azzal az olvasót nem un­tatom. Minthogy a’ katonaállitás iránti törvény és azt követett utasítás az ujonezok kiállítása módjáról kellőleg intézkedett, azoknak pon­tos megtartására utasittattak a’ kinevezett biz­tosok , ugyan csak kötelességükké tétetvén , miszerint a’ bésorozandó katonáknak önkéntes ajánlat útjáni segedelmezését eszközöljék. Tetszett régebben a’ns 2-dik székely gya­log ezred kormányának, önkényű­leg, a’ kato­nák által porondoztatott ut-részből több helye­ken bizonyos menynyiségű utat az úrbéresek nélkül gazdálkodó nemesség számára kihagy­ni. Ezen a’ status-quo kényszerinti változtatá­sával felidézett egyenetlenség iránt a felsége tudósítást méltóztatván parancsolni, annak meg­­készitése iránt intézkedés létetett. Egy táblabiránk Sepsi szék törvényes ál­­székéből szót vivén ki, ezen hibájáért a’ migs főkirálybiró ur által hivatalából felfüggesztetek. Ezen felfüggesztést követelt közgyűlésen a’ fő­­királybirói intézkedés helyeseltetvén, a’ darab ideig felfüggesztve volt táblabiró, elnöki ajánlat folytán, hivatalába viszszatétetett. E’tárgy iránt a­ k. főkormány felvilágosítást parancsolván, a’ felfüggesztés oka megi­atott. Múlt 1846-ki augustusi közgyűlési jegy­zőkönyvünkre mind a’ f. k. főkormányszék, mind a’ f. udvar észrevételeit megtevén , meghagy­ják , hogy a’ szék ír­ei által országgyűlési kö­vetek, ’s azokkal küldött írnokok fizetése, ’s a’ közház helyéni istáló építése fedezésére tett rovatainkat csak az önkéntesen fizetőktől ve­gyék bé , nem lehetvén senkit ily rovatalok fi­zetésére kényszeritőleg szorítani. A’ rr. tartják magokat e’ tárgyban tett régibb határozatuk­hoz; azonban sérelemül feljegyzik, ’s a’ követ­kező országgyűlésen orvoslását rendelendik. A’ vámvonalon levő órtanyáknák­ kisebb szerű, 10 forint pengőt feljül nem haladó, javításokat a’ felsőbbség az illető közönség által, viszsza­­fizetés mellett rendelvén végrehajtatni, meg­kéretett a’ k. főkormány, miszerint egyszer min­denkorra oly rendelést méltóztassék kiadni, hogy a’ tisztség utalványára az illető közönség határán eső óruimya—kisebb szerű kijavithatása végett kellő ősziét, a’ kebelbeli királyi pénztár­ból, számadás és az egésségi pénztárból leen­dő viszszafizetés terhe alatt, előlegeztessék. A’ sebészeink számára kért bonczoló szer­számokat a’ f. k. főkormány megtagadván , ar­ra utasítvák folyamodó sebészeink, hogy a’ bon­ezoló eszközöket, a’ seborvosi utasítás szerint, ők magok szerezzék meg. Tudásul vettük, ’s a’ folyamodókat válaszilag értesítői határoztak. A’ k. főkormányszék törvénytelen ágyból született B. M.nak székely katonák közüli, több közgyűlésünkből kért kivétetését tárgyaló fel­iratunkra viszsza ir, hogy a’ nevezett egyén , a’ székely katonák közt csak pótléknak tekin­tendő , ’s az általa leírt jókat, mint zálog czim alatt használtakat tarthatja kezén. A’ rt. ezen intézvényt törvényeinken köz-és magánjogi sé­relmet okozónak találván, a felségét alázattal megkérendőnek határozták, miszerint érintett rendeletét viszszavenni méltóztassék. A’ kir. főkormányszék, orvosaink számára kért szállásbért és tüzifa-árt meg nem adván , a’ felől őket értesítői rendelte. A’ főkormányszék a’ sepsi-szentgyörgyi tímárok társulata kiváltság-levelének a’ szent­­györgyi birtokosság által történt ellenzése foly­tán kiadott , és az ellenzést helybenhagyó udv. határozat felől értesít ; mit is a’ fr. tudásul és az illetők értesítéséül vettek. A’ főkormányszék és fels. udvar 1846-ki decemberi közgyűlésünk jegyzőkönyvére észre­­vételeit megtevén, meghagyatott, hogy Gyulai Domokost és Knutnik Karolinát a’ kath. val­lásról az egység­ hitű­ekére történt áttéréséért megrendelt 6 héti tanításra szorítás alól a’ rr. fel nem oldozhatván, e’ tárgyban kiadott ren­delet teljesítessék , ’s tétessék tudósítás, hogy a’ Gyulai Domokos ellen, hamis bizonyitványnyali élésért, megrendelt közkereset megindittatott-é? A’ rr. Gyulai Domokost és nejét a’ hat héti oktatásra reá nem szoríthatván, maradnak az e’ tárgybeli határozatok mellett; a’ Gyulai Domo­kos ellen elrendelt közkereset megindítását pe­dig a’ tisztségnek kötelességéül tevén, ez ér­telemben tudósítást fognak tenni. A’ k. főkormányszék Bernárd Istvánt a’ gond­nokság alól feloldozván — tudásul vétetett. (Folyt. köv.) II. 1. * ) Köszönjük őszinte , barátságos felvilágosí­tását ; mi innen a’ távolból nem ismerhetjük az em­bereket. Egy úttal felkérjük önt: szíveskedjék a ferdének állított közleményt helyreigazítni , tudja, abban az ön szelíd modorában , hogy ha lehet ne kerekedjek belőle valami unalmas "kakasviadal. Szerk.: MAGYARHONI DOLGOK Az administratori rendszert tár­gyaló k. k.­ leiratra kelt rendi ja­vaslat így hangzik: „Minél nyugtalanítóbbak azon aggodalmak, melyeket a’ megyei szerkezetnek ’s főispáni hi­vatalnak az 1723: 56. 58. úgy az 1536: 36. 1.cz­ben megállapított rendszere körül, a’ tör­vényhozás mellőzésével, múlt országgyűlés óta közbejött intézkedések a’ nemzetben okoztak ; annál mélyebb hálával értettük felségednek fo­lyó évi jan. 30-tól kelt kegyelmes kir. leira­tából, hogy ezen aggodalmak eloszlatására kir. gondjait, atyai szivének saját ösztönéből ke­gyelmesen kiterjesztve, a’ megyei szerkezetet az 1723. 56. t. ez. értelmében gyakorlandó főis­páni őrködés mellett, teljes törvényes épségé­ben megőrizni, ’s magát a’ főispáni hivatal mél­tóságát rövidenfi­tt törvényes állásába helyez­tetni határozott királyi akarata legyen. Azon hálás bizalomnál fogva, melylyel fel­séged k. elhatározása iránt viseltetünk , örö­mest mellőzzük ezúttal azon részletek fejtege­tését, melyekből a’ felséged által kegyelmesen eloszlatni szándékolt aggodalmaink származza­­nak , hanem királyi szavának szentségében ve­tett legőszintébb bizalommal remélve , hogy e’ királyi szándékna­­ gyakorlatilag megfelelő vég­rehajtása békövetkezik , alattvalói hűséggel je­lentjük ki felséged előtt, hogy a’ felhívott in­tézkedéseknek az 1790: 10. és 12. sarkalatos törvényczikkek által igényelt valóságos meg­szüntetését, a’ közigazgatásnak, a’ m. k. hely­tartótanács útján, az 1790: 14. t.cz. értelmé­ben, oly módoni kormányzását, miszerint a’ me­gyei szerkezet körébe tartozó felsőbb rendele­tek, csak a’ megyék által, úgy felirási, mint egyéb törvényes hatóságoknak az 1723 : 58. t. sz. értelmében is sértetlen épségben tartá­sával foganatosíttassanak, — nem különben a’ főispáni hivatalnak minden tekintetben törvé­nyes állásába helyeztetését — ’s nevezetesen annak is sikeres valósítását, hogy a' főispáni

Next