Erdélyi Hirlap, 1924. szeptember (8. évfolyam, 1891-1913. szám)
1924-09-16 / 1902. szám
_________________ ______________________ j üSDÜLTi Hian Ag ________ ________Kedd, 1924 szeptember 16. szürkére festette a vizet. Kerestük a módokat, hogy javítsunk a helyzeten, különböző kísérleteket folytattunk, amelyek, úgy látom, végre meghozták az eredményt. Annak idején Kaufmann Kamill ur, a jelenlegi gépüzemigazgató foglalkozott a mangánproblémára vonatkozó kísérletekkel, amelyek előbb arra irányultak, hogy a mangánt teljesen kiküszöböljük a vízből, később arra tettünk kísérletet, hogy a feloldatlan mangántartalmú víz használható-e? Elméletileg teljesen megfelelőnek tartom Kaufmann úr kísérleteit és azt hiszem, gyakorlatilag is beválnak. Az új gépüzemigazgató, Kaufmann Kamill, a következőket mondotta a vízművek nagyszabású átalakításáról: — íme, itt vannak a vegyvizsgálati eredmények. Mind az öt kútról egyformán szól a vélemény: a víz teljesen baktériummentes és szűrés nélkül használható ivóvíz céljaira. Nagy szó ez, mert minden ivóvízben van bizonyos mennyiségű baktérium, természetesen annyi, amennyi nem ártalmas az egészségre. Ez a vegyvizsgálati eredmény egészségügyi szempontból is megengedi a szűrőtelep kikapcsolását, amire nekünk gazdasági okokból is nagy szükségünk volt. Az a nagy megtakarítás, amit a szűrőtelep kikapcsolásával elérhetünk, lehetővé teszi, hogy az egész vízművet a legmodernebben átalakítsuk, új gépekkel szereljük fel és végül, — ami a közönség szempontjából a legfontosabb — olcsóbb vízárakat szabjunk meg. Jövő év januárjában már a régi vízárakat állíthatjuk vissza, ami a fele a mai árnak és 1926 évre számításaim alapján még olcsóbb vizet adhatunk. A vízszolgáltatás is kibővül, állandóan elegendő víz lesz és mert a víz nem érintkezik levegővel, tiszta, egészséges vizet kap a közönség. „Férjek, szövetkezzetek!“ Hadüzenet az angol nők toilette-fényűzése ellen. (London, szeptember 15.) Egy igen előkelő londoni bankár, Bradley Denis, az angol nők közt elfajult toilette fényűzés ellen hírlapi nyilatkozatban a következőket mondja: — Legfőbb ideje, hogy a férjek lerázzák a nyakukról a szeszélyes asszonyi jármot. Megszámlálhatatlan milliókat költenek el évenkint Londonban és a többi nagy angol városban a Párisból érkező divatőrület céljaira. Az angol nők toalettje tizenötször annyiba kerül, mint a férfiaké. Szegény férfiak, megérdemlik, már csak azért is, mert a drága toilettek árát ők izzadják ki, hogy, legalábbis olyan jól öltözködjenek, mint egy, angol írógépes kisasszony. Sajnos, az asszonyok már annyira beleélték magukat a toilettekkel szemben támasztott jogaikba, hogy csak a férjek egyetemes forradalma változtathatna a helyzeten. Évszázados tradíciók támogatják az asszonyt, de a múlt fényűzése mégsem volt oly szélsőséges, mint a mostani, amely körülbelül nyolc évtizeddel ezelőtt kezdődött. Nyolcvan év óta tart a férfiak rabsága. De nemcsak Angliában, hanem mindenütt a föld kerekén, talán az egyedüli Középafrika kivételével. Ott ugyanis a férfiak a nőkkel egyenlően ruházkodnak Egyik is, másik is egy pálmalevelet ölt magára és kész a toalettje. Angliában a férj keresetének egy hatodrészét a felesége toalettjére költi el. A férj nagy általánosságban beéri évenként egy ruhával. Az asszonynak hat is kevés. A férfi ugyanabba a ruhába jár a hivatalba, a klubba, a színházba. Ellenben az asszony, ha háromszor felvesz egy estélyi ruhát, negyedszer már arról panaszkodik, hogy, nincs mit felvennie Feljelentettek egy rendőrtisztviselőt* Különös fordulat egy kétszer eladott lakberendezés körül. — Összejátszott egy kereskedő egy hivatalos hatalmával visszaélő rendőrtiszttel. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) Az elmúlt hét folyamán egy előkelő aradi ügyvéd utján érdekes ügyben érkezett feljelentés az aradi rendőrséghez. A feljelentés adatai szerint József Mihálynél aradi lakos, akinek férje Amerikában él, elhatározta, hogy minden ingóságát eladja és azután a férje után kimegy Amerikába. Lakásának berendezésére vevőként jelentkezett Fekete nagykereskedő, aki bútorára 3000 lej előleget adott azzal, hogy a többi esedékes összeget szeptember hó 1-én kiegyenlíti. Józsefnél azonban — időközben megkapta az Amerikába szóló útlevelet — még egyszer eladta bútorát és ily módon szélhámosságot követve el, a kereskedőt megkárosította. A feljelentő a beadványban arra kérte a rendőrséget, hogy tiltsa le József Mihályné útlevelét, hogy ne hagyhassa el az ország területét addig, ameddig ezt az ügyet Feketével véglegesen nem rendeli. A feljelentés alapján a rendőrség be is vezette a nyomozást és kihallgatta a szélhámossággal vádolt nőt, aki vallomásában szenzációs részleteket mondott 1 és az általa a rendőrség rendelkezésére bocsátott adatok alapján viszonvádat emelt a feljelentő ellen, azonkívül pedig a második rendőrkferdeihez beosztott S. szubkomisszáriuszt hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolta meg. József Mihályné vallomásában elmondotta, hogy Fekete az elmúlt hét egyik napján jegy egyenruhában levő rendőrségi közeggel és egy általa is ismert volt, de időközben elbocsátott állambiztonsági detektívvel megjelent lakásán és letartóztatás kilátásba helyezésével arra akarták József Mihálynét kényszeríteni, hogy a kereskedő által kifizetett összeget fizesse vissza és azonkívül még aznap estéjén jelenjen meg a második rendőrkor illetnél. A házban lakó egyik magtari tisztviselő azután felvilágosította Józsefnét, hogy az egész ügy a harmadik rendőrkerülethez tartozik,a rendőrtiszt tehát szabálytalanul járt el, mert az Illésutcában hasonló hatósági ténykedésre felhatalmazása nem volt. Ennek dacára Józsefné megjelent a kerületi rendőrsgen, ahol annak főnökénél jelentette a történteket, aki nyomban megindította a puhatoló eljárást a szabálytalanul eljáró rendőrségi alkalmazott kilétének megállapítására és miután ez kétséget kizárva sikerült is, Józsefné megtette ellenük a feljelentést. Ekkor megállapítást nyert, hogy a kereskedő a kikötött időpontban nem jelentkezett a megállapított vételárral az ingóságok átvételére, az általa adott foglalót József Mihályné bírói letétbe helyezte. A feljelentés alapján Andreescu rendőrigazgató személyesen vezette be a vizsgálatot, amelyben a közeljövőben érdekes fordulat várható. Milakov szerint a bohevizmus már nem tart soká. Közelinek látja a bolsevizmus bukását. — Az eljövendő orosz köntársaság föderativ állam lese. — Orossorsadg nem bii meg uj háborúit (Paris, szeptember 15.) A végletek útvesztőjében egyedül Miljukov, a kadettpárt egykor nagynevű vezére, járjai mia is kicsiny, de kompakt és harcra kész frakciójával s Parisban megjelenő napilapjával, az aránylag elterjedt «Legújabb Hírek »-kel, a történelmi evolúciónak azt az egyedül normális útját, melyről az orosz birodalmat a forradalmak földrengései zökkentették le. Miljukov a polgári respublika apostola, mia is az orosz klóstáposztály igazi képviselőjének s vezérének tudja magát, egyként elkülönzötten az orosz emigráns hadak cárista multbanézőitől és a mesé! forradalmár rajongóitól. A Parisban bujdosó jó ötvenezer orosz között kevés aránylag azt 43 hive: (némelyeik forradalmi szocialisták, mások (s ez a többség) főleg volt cári tisztek s csinovnikok, kik Kína is csak a «Szent Oroszországot» tudják elgondolni hazájukul, teljesen elmaradtak a rohanó időtől Életük a legnyomoruságosabb emiigráns-tengődés, alig három-négyszázuknak sikerült valaminő hivatalba jutnia, a többi nehéz, testi munkával keresi kenyerét — egyedül a Renault-gyárban hatezer, Citroennél több mint háromezer orosz emigráns dolgozik munkászubbonyban —, vagy homályos halandó ré letet épített fel grófi s hercegi cimere talmi fdiadalgyárra Hanem a polgári republikánus oroszt követség, melyet a Grenelle-utcában ma is a Kerenszky által kiküldetett Maklakov vezet, mégis mindnyájuknak segitő szelleme és mindnyájuknak mindennapi olvasmánya a «Legújabb Hírek», melyek hasábjain Miljukov hirdeti napról-napra az orosz polgrárií rek publikanizmus tagadhatatlan igazságait. Itt, emigráns-redakciójában kerestük fel ezúttal a hosszú bujdosásban megőszült, mntegráncosodott arcú, de semmikép meg nem öregedett Milljukovot, ■«, — Hét év hosszút idő >—■mondotta. De a reménységet legkevésbbé sem vesztettem el. A bolsevizmusról tudván tudom, hogy az az orosz forradalomnak csak egy fázisa, sőt ügyféltől», hogy már nem is tart igen soká. Mindig ellensége voltam az Oroszországba való fegyveres intervenciónak, ugyanezért, mert belátásom szerint a bolsevikok uralmát nem külső erőszak és nem is belső forradalom kell, hogy megdöntse: az országnak is érdeke, hogy a mai rendszer a saját tarthatatlanságán omoljon össze lehetőleg újabb forradalmi rázkódás nélkül. Az emigrációban nem vesztettem el Hazámmal a kontaktust, mint ahogy semmi cenzúra és határzár nem gátolhatja, hogy lapomat egyre többen olvassák titkon Oroszországban is. S minden, amit hazulról tudok, a kormányzati rend teljes tarthatatlanságát mutatja. Állandóak a regionális zavargások és forradalmi kísérletek, mert nemcsak a társadalmi légkör elviselhetetlen, hanem a gazdasági helyzet is. A múlt évek éhinsége nem istencsapás volt, hanem természetes következője a politikai viszonyoknak és nem egyéb lelkiismeretlen bluffn’él, ha a szovjet agrárkivitel Ígéreteket tesz nyugat felé. Ők maguk hivatalosan először 600 púd kiviteléiről beszéltek; utóbb már csak 150 és 100 púdról, legújabban pedig 122 púdra becsülik exportképességüket: ez is oly hazugság, mint a régebbi adatok . Oroszország nem bír meg új háborút, aki ma Oroszországban háborút indít, az csak kezdetét,nem végét, sem kimenetelét, legkevésbé pedig terjedelmét és belpolitikai visszahatását a háborúnak nem determinálhatja. Való, hogy a békeszerződéseket az antant a bolsevizmus hibájából Oroszország1 meghallgatása nélkül ezt erősen az ország kárára és érdekei ellen diktálta, de ezen a helyzeten is nem háború utján kell változtatni, hanem békés koncepcióval ... Csak a mérsékelt respublikára való fokozatos átmenet viheti Oroszországot a bétkés fejlődés utján tovább, egy újabb fehér rémuralom szörnyűségeinek teljes elkerülésével ... Az eljövendő orosz köztársaságnak j egyben adva volna a kiállés díjpolitikai iiányzata is: Föderalizmus, Föderatív állama oroszoknak, ukránoknak s a többi nemzetiségnek. ■■ ■ ^ Jön! Griffith-film Jön! I a Maisig isit