Erdélyi Lapok, 1933. április-június (2. évfolyam, 74-143. szám)
1933-04-11 / 82. szám
II. évf. 82. szám. — Kedd, 1933. április 11. Erdélyi Lapok Hajtóvadászat a magyar vasúti munkások ellen Mérnök úr, hát ez lehetséges ? — kérdezi sírva a húsz szolgálati év után elbocsátott magyar vasutas. A Országos Magyar Párt erélyesen foglal állást a munkásokért a parlamentben és a szenátusban is Kolozsvár. Saját tud. Szombaton futótűzként terjedt el Kolozsváron a hír, hogy a vasúti műhelyben dolgozó munkásság nagy tömege május elsejére szóló felmondólevelet kapott. Azonnal érdeklődtünk illetékes helyen és meggyőződtünk arról, hogy a szomorú, riadt híresztelés nem vaklárma, hanem megdöbbentő, tragikus valóság. A bukaresti vasúti vezérigazgatóságtól néhány soros, szűkszavú rendelet érkezett péntek délután Kolozsvárra, amelynek értelmében május elsejével minden nyugdíjjogosultság nélkül elbocsátandók mindazok a vasúti műhelymunkások, akik nem tudnak tökéletesen románul és a legutóbbi nyelvvizsgán nem állották meg a helyüket. Ennek a rendelkezésnek alapján kapták mag azután szombaton a kolozsvári vasúti műhely magyar munkásai május elsejére szóló felmondó levelüket. A minden belátást emberi jó érzést nélkülöző, kegyetlen felmondás — amely ráadásul még törvénytelen is, — annál is borzasztóbb, mert családos munkások egész tömegéről van szó. Nyolcszázhat magyar műhelymunkás, öt magyar raktár-napszámos és huszonegy magyar vonalmunkás kapott felmondást: összesen száztizenkét ember. Mivel csaknem valamennyi családos, körülbelül 400—450 embert kerget éhhalálba máról-holnapra a szívtelen, felháborító rendelkezés. Miért törvénytelen a felmondás? Az első pillanatban hihetetlenül hangzó, de — sajnos — hivatalos helyről megerősített felmondás elképzelhetetlen elkeseredést váltott ki a vasúti műhely munkásaiból. Ez az elkeseredés annyival is inkább érthető és jogos, mert a felmondás teljességgel törvénytelen. Mégpedig törvénytelen, mert: 1. Még a legutolsó személyzettartó is tudja, hogy április hetedikén nem lehet felmondani május elsejére, a hetedikén adott felmondás csakis június elsejére szólhat. 2. A törvény nem írja elő a vasúti műhelymunkásság számára a tökéletes román nyelvtudást, mindössze azt követeli, hogy a CFR alkalmazottai kielégítően tudjanak románul, ami lényeges különbség. Márpedig a kézzel és nem nyelvvel dolgozó vasúti munkásság számára feleannyi román nyelvtudás is „kielégítő“ volna, mint amennyivel rendelkezik. 3. Az elbocsátott vasúti munkásság legnagyobb része állott már vizsgáztató bizottság előtt és közülök a legtöbbnek hivatalos bizonyítványa is van a román nyelv tudásáról. Már magában véve ez újabb és újabb vizsgákkal való zaklatás is jogtalan is törvénytelen. 4. Végül pedig nincs az álokoskodásnak olyan furfangja, amely el tudná vitatni a 10—20—25 év óta szolgálatot teljesítő műhelymunkások nyugdíjigényét, különösen, miután a most elbocsátott munkások heti és órabéreiből évek óta jelentős összegeket vontak le nyugdíjalapra. De minden törvényes alaptól eltekintve, vérlázító és égbekiáltó az elfogult politikának ez az eszeveszett féktelen tobzódása, amely az általános nyomor és munkanélküliség informális korszakában bűnös kegyetlenséggel újabb ártatlan munkástömegeket akar odavetni a biztos éhhalál martalékául. Mert a legújabb értesülések szerint az egész Erdély területén nagymérvű, hasonlóan kicsinyes és lelkiismeretlen szempontból folyó elbocsátások történtek. A május elsejével kenyér nélkül maradt magyar családok száma sokszázra rúgna, ha a lehetetlen, felháborító rendelkezések érvényben maradnának. ötvenhat síró, sápadt munkás a Magyar Párt irodájában. — Mi is vizsgáztatunk A kolozsvári munkás szakszervezetek még a szombati nap folyamán rendkívüli gyűlésen foglalkoztak az elbocsátott vasúti munkások ügyével. Megállapította a gyűlés, hogy a tömeges elbocsátás szoros összefüggésben áll a parlamentben és szenátusban elhangzott durva kisebbségellenes támadásokkal, amelyeknek éle főképpen a magyar vasutasok és portások ellen irányult. A szakszervezetek tiltakozásukat fejezték ki a magyar munkásokat ért méltatlan üldöztetés és a munkanélküliség mesterséges növelése ellen és tiltakozásukat memorandumba foglalva külön futár útján juttatták el a közlekedésügyi minisztériumba A nagyarányú vasúti elbocsátások városserte élénk izgalmat és megbotránkozást keltettek. A vasúti műhely egyik román mérnöke meghatottan mesélte munkatársunknak: — Soha megindítóbb élménye nem volt életemnek. Mit sem sejtve mentem be szombaton reggel a műhelybe, amikor elém áll egyik legmegbízhatóbb műhelymunkásom. Ráncosképű, harcsabajosan, kérgeskezű magyar. Húsz éve dolgozik a kolozsvári műhelyben. Kezembe ad egy levelet. Belepillantok. Látom, hogy felmondás. Szótlanul nézek rá, ő is reám, sokáig. Mind sápadtabb lesz az arca. Végül lehajtja a fejét és zokogástól rázkódva, fuldokolva kérdezi: — Mérnök úr, hát ez lehetséges? Ötvenhat családos vasúti munkás megjelent az Országos Magyar Párt központi irodájában, hogy védelmet kérjen kétségbeejtő helyzetében. Valamennyien beszélnek románul is. A Magyar Párt teljes támogatást ígért a nyomorult munkásoknak. Igen erélyes parlamenti interpellációk fognak elhangzani az igazságtalanul utcára vetett műhelymunkások érdekében . A munkásság a jogtalan felmondásokat bejelentette a munkaügyi felügyelőségnél is, amely hétfőre tárgyalást tűzött ki az ügyben. Ezenkívül a munkások memorandumban kérték magát a CFR vezérigazgatóságát, hogy vonja vissza és érvénytelenítse a jogtalan felmondásokat. Ha semmi egyéb nem szólna az elbocsátott munkások mellett, csak az általánosan felháborodott és elkeseredett közhangulat, akkor is nagyon meg kellene gondolniuk az illetékeseknek további magatartásukat az ügyben, mert a kisebbségi magyarság egyik legsúlyosabb, legmegalázóbb arculverése. Száztizenhét nyomorult ember jajszavától visszhangzik Kolozsvár és még többétől az egész Erdély... Csíkszeredán hatvan munkást engedtek el Csíkszeredái tudósítónk jelenti, hogy Csikmegyében hatvan családos vasutasnak mondtak fel azon a címen, hogy elbuktak a nyelvvizsgán. 5 Ötvennyolc családos munkást bocsátottak el Nagyváradon Nagyváradon vasárnap ötvenszele családos munkást bocsátottak el a CFR műhelyéből, akiknek nagy része 25 éve dolgozik a műhelyben. A munkásság erre gyűlést tartott s elhatározta, hogy hajlandók kevesebb órát dolgozni, csak az elbocsátottakat vegyék vissza. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy elbuktak a nyelvvizsgán. Az elbocsátottak helyét protekciós futballistákkal és dalárdistákkal töltik be. A romániai németek nemzeti szocialista pártszervezetét a kormány elismerte Hans Otto Roth és Muth Gáspár közbenjárása a kormányelnöknél Bukarest. Saját tud. A Völkischer Beobachter, a nemzeti szocialisták müncheni hivatalosa érdekes közlést tesz a romániai német hitlerista mozgalomra vonatkozólag. Eszerint: a romániai előőrs parancsnoka, Fabricius, a német parlamenti csoport elnökével, Hans Otto Roth-tal és Muth Gáspárral, a romániai sváb népszövetség elnökével együtt kihallgatáson jelent meg Vajda miniszterelnöknél a nemzeti szocialista önsegélyző szervek ügyében és jelentést tettek az egész mozgalom jelenlegi helyzetéről és állásáról. Vajda miniszterelnök Galinescu belügyi alminiszter és Ghelmegeanu földmivelésügyi miniszter jelenlétében barátságos módon vett tudomást a jelentésről és rendeletet adott, hogy a hatóságok ne zavarják a német rohamosztagok működését, hanem támogassák azokat mindenütt, kellő jóakarattal. Fabricius kijelentette, hogy szigorúan a törvényesség álláspontján áll és visszautasít minden együttműködést azokkal a román pártokkal, amelyek terrorisztikus akciókra ragadtatták magukat. — Egyúttal — folytatja a hivatalos hitlerista közlés — minden romániai nemzeti szocialistának és a rohamosztagok minden tagjának azt a szigorú parancsot küldjük, hogy példás fegyelmezettséggel és törvényszerű magatartással megszerezze a tiszteletet a mozgalom számára. A Marzescu-törvény érvénybeléptétől kezdve — fejeződik be a parancsjellegű közlés, — új rendelkezésekig egyenruha nélkül fognak kivonulni gyakorlataikra a rohamosztagok tagjai. A Dimineata maliciózus megjegyzések kíséretében közli a Völkischer Beobachter kommünikéjét s hozzáfűzi, hogy érdeklődéssel várja vájjon a kormány meg fogja-e cáfolni annak tartalmát. H!llllllllll!!l!llllll!lllll!lllll!lllll!!ll!l!lll!lll!M | Most seent mBS! mas TOMMÁ ÁGOSTON S. 1 as a. HÁROM LAP A MAN REZÁRAS Lelkigyakorlatos konferenciák. 11. Ara fűzve Lei 108.— 1 Kapható: az Erdélyi Lapok könyvosztulyónál.