Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

1934-01-02 / 1. szám

' I ■ I MP ' ii yi wm. 4 ill. évfolyam, 1. (591) szám. Jj CENZURAT de Cpt. E. Barbn L Szerda, 193é január Ferenciek KS”™« Sudapest Főszerkesztő DR. PAÁL ÁRPÁD KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak! 8slMMSl! Egén érre 900, félérre «00. négyedérre 210. egy híre 70 lei. ... 1 ■ MagyarorsiAgtn: Egén* írre 50 P. íélé»re 25 P. negyedérr» 15 P. Egyes szám ára 20 fillér, TasÁrnap ér Ünnepen 2« fillér. Főmunkatárs DRrGYÁRFÁS ELEMÉR Fejlemények: Duca miniszterelnök halála után — Kihirdették az ostromállapotot — Bucureşti. Saját tud. A kormány tagjai szombaton délután öt órai kezdettel miniszter- tanácsra ültek össze, amelynek befejeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: A minisztertanács ma. dec. 30-án Anghelescu dr részét abból a munkából, amely a nehéz meg­próbáltatásokon keresztül a mai Romániához vezetett. Intelligenciája, fölényes műveltsége, felül- muihatatan politikai tehetsége, amely a mo­dern Románia legnagyobb államférfia, Bra- tianu Ion iskolájában nevelkedett, — az egész ■nemzet számára biztosíték volt, hogy ő, Ion Duca volt hivatva arra, hogy megerősítse az annyi áldozat árán megteremtett mai Romá­niát. A kormány, mint Duca politikájának örö­köse, folytatni fogja a szervezésnek, a rendnek és az összes államok iránti barátságnak a po li tálkáját. Annak ellenére, hogy súlyos csapás érte a kormányt, ennek nem lesznek visszahatásai az országra, mert latfoavetjük minden erőnket, munkaképességünket és hazafiságunkat a rend fenntartása érdekében, amire oly nagv szükség van az ország konszolidálásánál. Katonai rendeletek az ostromállapot részleteiről Anöklete alatt ülést tartván, megvizsgálta a ílgutóbbi események folytán előállott helyze­tet és elhatározta: Az 1933. évi december hó 30-án éjjel 12 órával kezdődó'leg ostrom- állapot lép életbe Bucureşti, Cluj, Cernovitz, Iasi, Cfcisenjv, Galaţi, Constanza, Timişoara, Oradea váro­sokban, valamint Prahova és Dfini­to o viţa megyékben. Az ostromállapot a szükséghez képest kiterjeszthető vagy korlátozható. A december 6-iki minisztertanácsi határo­zat folyományaként fefüggesztettnek az összes köztisztviselők, bármilyen kategóriába tartoz­zanak is, ideértve a lelkészeket és a tantesület tagjait is, akikről bebizonyosodik, hogy tagjai a fentemlitett minisztertanácsi határozat által érintett terrorista jellegű politikai szerveze­teknek. A kormány a parlamenti munka első nap­jaiban törvényjavaslatot fog beterjeszteni ez ■intézkedések ratifikálása céljából. A bél-ügy-, és ál-minisztériumok az ország­gyűlés megnyitásáig elkészítik az állam védel­méről szóló törvényjavaslatot. A közoktatásügyi miniszter intézkedéseket fog fogariatostani, hogy az új rend az egyetem fegyelmi életében és a diákegyesületek műkö­désében szigorúan atkám aztassék. A minisztertanács egyidejűleg tudomásul vette a belügyminisztériumba a vidékről érke­zett jelentéseket, amelyekből megállapította, aogy az egész országban általános megbotrán­kozás nyit atkozott meg a gyalázatos merény­lettel szemben és hogy a közvélemény szoli­dáris a kormány ama intézkedéseivel, amelyek hivatottak a rend fenntartására és az ország- , nak a békés fejlődés utján való megtartására. Anghelescu kormányelnök nyilatkozata. Anghelescu miniszterelnök a következő nyilatkozatot (ette a párizsi E,lntransigeant bukaresti tudósítójának: Az aljas bűntény, amelyet az ország leg- > nagyobb államférfia ellen elkövettek, mély felháborodást keltett az egész román népben. A nemzet értékelte ebben a nagy államférfiu- ban a világoselméjü hazafit, s azt az embert, aki Ion Bratianu mellett elsősorban vette ki a A minisztertanácsnak az ostromállapotot elrendelő határozata alapján a bukaresti II. ' hadtest parancsnoka két rendeletet adott ki. Ezekhez hasonlókat adnak ki mindazokon a területeken székelő hadtest parancsnokságok, amelyeken odmund»-; lép életbe,. (Hasonló szövegű jelent meg ^r.gyv.; :í-' Az első rendelet közli, hogy azok a lako­sok. akik bűntettekre, lázadásra bujtanak, vagy akár szóban, akár Írásban polgárháború­ra izgatnak továbbá azok, akik gyűlések stb. rendezésével áthágják a rend és az állambiz­tonság fenntartását célzó törvényéket. rend-ele­teket. az 1933. dec. 30-iki legmagasabb dekré­tum hatálya alá esnek. A második rendelet több szakaszból áll: 1. szakasz: a) Az ostromállapot terüle­tén élő lakosok 1934. január 2-án 48 óráig kötelesek fegyvereiket, töltényeiket átadni a katonai hatóságoknak. (Csendőrség, rendőrség, rendőrprefekturák). b) Egyenruhát és jelvényeket nem hordhatnak csak a tényleges katonák, tör­vényesen létesült testületek és állami in­tézmények tagjai, akiknek törvény szerint joguk vau ezek viseléséhez. c) Gyűlések, összejövetelek, tüntetések és felvonulások (processzio), bármilyen jellegűek legyenek is, csak előzetes jóvá­hagyásunk alapján rendezhetők. Kivételt képeznek az állami intézmé­nyek, bankok, nagyvállalatok, kereskedel­mi és ipari társaságok közgyűlései és igaz­gatósági tanácsai. d) Színházak, varieték és más nyilvá­nos szórakozóhelyek, ideértve a vendéglők minden kategóriáját, a bodegákat, báro­kat, kávéházakat, kötelesek lesznek éjjel 42 órakor zárni. Ellenesetben szigorú meg­torlások alkalmaztatnak. e) Cenzúra lép életbe a sajtó és min­den más közelmény ellenőrzésére, aminek céljából szolgálati szerveink külön utasí­tásokat fognak adni. 2. szakasz: Mindazok, akik vétenek a. jelen rendelet ellen, a törvény értelmében fognál: büntettetni, A merénylő. A Duca elleni merénylet éjszakáján es másnap, szombaton,, szinte szünet nélkül foiyt a merénylő Constantinescu kihallgatása. Min­denkit megdöbbentett az áldozata elleni elfo­gultság, amivel a vizsgálati közegek kérdései­re felelt. Nem mutatkozott túlságosan nagy intelligenciájúnak. Rövid szakadozott monda­tokban adta meg válaszait, s ha hosszabb mondatba fogott, nem jutott el rendesen a vé­gére. De azért ő nyilván nem közönséges sz-el- .lénifj. személyiségnek . érzi magát, s amikor egy-egy nyütt polllikai szólamotIsméiéi, olyan modorban teszi ezt, mintha valami nagy ki­nyilatkoztatással lepné meg a világot. Közönyösen vette a megkötözést is, ami­vel ártalmatlanná tétele után hátra feszit ették -karját. Csak egy gondolat foglalkoztatta külö­nösebben: elhárítani a gyanút a vasgárda egész szervezetéről és azt a meggyőződést kel­teni, hogy ő két cinkostársával együtt saját kezdeményezéséből követte el tettét és nem voltak felbujtói „felettesei“ között. Most már pontosabban meg lehet állapí­tani a merénylő személyére, múltjára vonatkozó adatokat. Galatzi származású, 27 éves. Édes­apja vasöntő munkás volt, de négyév-vel ezelőtt meghalt. Édesanyja most Focsaniban él. Négy testvére van, két nagyleány húga, akik édes­anyákkal laknak és két öccse, akik gépkocsi­vezetők. Nicolae Constantinescu volt a család szemefc-.nye, mert ő vitte legtovább életpályá­ján. Miután elvégezte a bukaresti kereskedel­mi akadémiát, először a Brancovea-nu kórház irodafőnöke lett, .majd a kereskedelmi akadé­mia könyvelési osztályán kapott állást és a bu­karesti villamosvasúti társaság alkalmazottja lett. Az iskolában, mint növendék szorgalmas volt, később Hz életben használható hivatal­nok. A vasgárdába csak a mult évben lépett be. Addig más volt a politikai hitvallása. Kézrekerüliek a bűntársak is. Még a szombati nap folyamán elfogták a merénylet másik két tagját: Balimacbet és Ion Oaranicát is. Az egyike^ Sinaian, a másikat Bucuresliben, ahová a gyilkosság éj­szakáján mégis sikerült eljutnia. Caranica an­nak idején belekeveredett- az Anghelescu volt belügyi alminiszter elleni merénylet ügyébe is. A merénylet utáni napokban ugyanis a macedoromân diákok gyűlést tartottak és Ca­ranica hat társával együtt magasztalta ezen a gyűlésen Beza diák tettét. Ezért el is ítélte annakidején a törvényszék 15 napi elzárásra. Az egykori bűn magasztaló a vasgárda lista­vezetője volt a most lefolyt választások idején mindaddig, amíg a Codreanu csoportot a mi­nisztertanács fel nem oszlatta. Letartóztatták mé? Sinaian Gheor-Hiw

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék