Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

1934-02-15 / 35. szám

ill. évf. 35. sz. — Csütörtök, 1934. február 15. Erdélyi Lapok TÁRSADALMI ÉLET ..................»VT. | A Braşovi Római Katolikus Nö­gylet Szent Antal-estéket rendez majdnem minden vasárnap. A jövedelmet a szegények felsegélyezésére fordít­ják. Különösen értékes műsora volt az estéknek a múlt hónapban, amikor egyik vasárnap erdé­lyi magyar írókat és zeneszerzőket ismertettek megfelelő szemelvények bemutatásával, aminek ■■ mintegy folytatása volt a következő vasárnap a székely­ est, a Székelyföld és nép ismertetése népdalaiban és egy kedves bohózat keretében. Ez az estély egyúttal Kodály Zoltán emlékét is szol­gálta, aki annyi odaadással gyűjtötte a székely népdalokat. Mindannyiszor közreműködött az es­télyek sikerében a Braşovi Leányklub kevésszá­mú, de lelkes gárdája szavalóival, énekkarával és igen tehetséges műkedvelőivel, akik február elején még egy farsangi műsorral is mulattat­ták az estélyek áldozatkész hálás közönségét. Kü­lönösen nagyon tetszett a közönségnek a szé­kely­ est, ahol a klubisták mindannyian székely szőttes ruhában voltak úgy a teremben, mint a színpadon, ugyannyira, hogy sokak kívánságára a nagyböjt elején ezt az estélyt valószínűleg meg is kell ismételjék. A Braşovi Római Katolikus Legényegylet dékán választással kezdte az új évet. Az egylet odaadó és tehetséges dékánja, Paulusz Ferenc, aki majdnem hat éven át vezette az egyletet, más elfoglaltsága miatt­­vissza kellett vonuljon az egylet éléről. Helyette egyhangú lelkesedéssel Keresztes Antalt választották az egyletnek szin­­tén egyik régi és értékes tagját. Az egyletben különben lelkes munka folyik. Minden második héten önképzőköri előadások vannak igen érté­kes előadásokkal, szavalatokkal. Az egylet ren­dezet­t, egy biliárd versenyt és egy igen jól sike­rült szavalóversenyt szép díjakkal. Most folyik a ping-pong verseny. Az egylet tornászai szép mű­sorral készülnek egy tornaünnepélyre, ahol a Pelle István szereplésével lelkesített csapat mu­tatja be félévi munkájának eredményét. Folyik az előkészület arra is, hogy március 18-án egy tartalmas műsorral díszítse az egylet évi köz­gyűlését. A carta-d­uci ifjúság fölényes sikerrel hozta szélire az Obsitos című 3 felvonásos operettet. Ez­zel is megmutatták, hogy a műkedvelők kult­ur­­nivója szép társadalmi munka eredménye. Fe­­rencz Lajos rendező,­valamint a szereplők: Szász Erzsike, Horváth Böske, György Sándor, Biró András, Király Lajos, Ferencz Lajos, Bara Ve­­ronka, Horváth József, Karda Rózsika, Tatár An­dor, Bálint Antal, Szopos Gergely, Bálint János­­né, Pál Anna, Guzmán Dénes, Biró János, Ágoston Rozália, Szopos Gizella, Albert Juliska kitűnőek voltak. Szász József tanítót, mint karmestert, külön elismerés illett. Az Odorheiyi Felnőtt Leányok Mária Kongre­gációja négy alkalommal zsúfolt nézőtér előtt hozta színre Bónyi Adorján Egy kis senki című vígjátékát, a gimnázium megújított színpadán, az intézet szegény tanulóinak felsegélyezésére. A vígjátékban a közönség teljes elismerése mellett szerepeltek: Szabó Gábor, Imreh Ibolyka, Miklós Jóska, Pillich Janka, Lőrincz Berta,­­ Hager Ica, Vetési Erzsike, Dulicsek Sándor, Kökösi János, Szentes József, László Béla, Szőcs Manci, Dézsy Endre, Lőrinczy Géza és Orosz Lajos. A rende­zést dr Révay György végezte, nagy hozzáértés­sel, a díszletezés körül pedig sokat fáradozott Bajkó László.­­ ■ A Mercurea-Ciuci Oltáregylet, a Dal- és Za­­fróegylettel karöltve előadásra tűzte a János vi­tézt. Legkiválóbb műkedvelők dr Nagy Benina el­nöknő, fáradságot nem ismerő irányítása mellett remek előadást produkáltak. A Dal- és Zeneegy­let pedig Sarkadi Elek zenetanár, karmester ve­zetésével készült el. János vitézt ifj. Dóczy Já­nos, Iluska szerepében Nagy Margit, Bagót Veégh Sándor tanár A gonosz mostohát Biró To­­tyó alakították, Szabó László strázsamester, N­ell­­wig Vilmos a francia király, Hellwig Ella a fran­cia királykisasszony szerepében játszott. Udvar­ - hölgyek voltak: Búzás Izabella, Cerbu Flórika, György Baba, Harcsa Annuska, Kovács Hanna, Kösztler Ildikó, Veress Magda, Zakariás Magda. Tündérek: Harcsa Manci, Cirják Ilus, Moldován J. Moldován Olga, Máthé Erzsiké, Nyegre Irén, Pet­­res Baba, Simó Mancika, Szabó Piri és Tetu. Ma­nyiké, szerepeltek még: Szervárt László, Hartha János, Bakcsi Gyárfás, Orbán Jenő, Fried László, Tamás Lajos, Dávid Gábor, Simó Ferenc, Veress László, Drócsa Imre, Gál András, Nagy Ferenc, Nagy Pál, Drócsa Emma, Drócsa­ Panni, Gergely Erzsi, Hellwig Guszti, Hellwig Hilda, Hellwig Janka, János Irén, Csiszér Sándor, Ilyés Rezső, Kopacz Tamás, Kövér Sándor és Szakáts István. A zenekar tagjai voltak: Sarkadi Elek karmester vezénylete alatt: Hockl Mátyás, Ráduly József, Pechar János, Jónás György, Pototzky Olga, Ma­yer Erzsike, dr Kolossy László, Sprencz Gizi, Lő­rincz Géza, Takács Lajos, ifj. Potozky Pál, Ker­tész István, Sab­ó István, ifj. Nuridsány Márton, dr Boga Lajos, Boga László és dr Nagy András. A díszletezést Drócsa Imre festette fővárosi dísz­letek után. A világítást Hodossy Kálmán igazga­tó végezte, a maszkírozást pedig a Bartha Géza Corso szalonja. Az előadás elsőrendű volt és minden szereplő méltán szolgált rá a tomboló sikerre. KÖZGAZDASÁG A cseh korona devalvációja nem ért váratlanul senkit sem s Málypetr mi­niszterelnök rádióbejelentése csupán annyiban keltett meglepetést,­­ amennyiben igen sokan azt hitték, hogy a kormány taktikai okokból egyelőre leplezni fogja a­ valódi helyzetet. Amint azonban a csehszlovák valuta Zürich­ben 14,50-re esett, vagyis 100 cseh koronáért a zürichi tőzsdén csupán tizennégy és fél fran­kot fizettek, s a kormány­­számára nem maradt más választás, mint hivatalosan is tudtuladni, hogy a pénzérték csökkentésének elkerülhetet­len szüksége bekövetkezett. Kormányzati körökben azzal indokolják a devalvációt,­hogy azáltal a csehszlovák áru­cikkek ismét versenyképesekké válnak az ex­portpiacokon, mert kiegyenlítődik az interva­­lutáris különbözet azokkal az államokkal, amelyeknek valutája az utóbbi időben lénye­gesen csökkent. Bármily radikális eszköz is azonban a de­valváció,­­ meg kell állapítanunk, hogy a csehszlovák kormány ténye az adott viszonyok között helyes, sőt példamutató. Mesterséges eszközökkel magas szinten stabilizálni vala­mely állam valutáját, lehet, izgalmas finánc­­­politikai bravúr, de a gazdasági­ élet termé­szetes törvényei legfeljebb csak ideig-óráig tű­rik az önkénykedéseket. A piac a földrengés­­jelző készülék érzékenységével reagál minden­re és ítélete megfellebbezhetetlen. A cseh ko­rona sorsa már régen eldőlt a külföldi tőzsdék értékbecslésében. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e a kormánynak megtalálnia a devalváció helyes arányát? Hír szerint az ér­tékcsökkentés 16,6 százalék lesz. Ez körülbelül helyre is állítja az intervalutáris egyensúlyt s nem túlzott optimizmus annak feltételezése, hogy a devalváció után érezhetően fellendül az ország kivitele. Persze, csakis akkor, ha a kor­mány szakít eddigi elzárkózó politikájával s nem őrzi áttörhetetlen vámsorompóval az or­szág határait. Az csak természetes, hogy a tőke a deval­váció hír­ére idegesen menekül a pénztől s rá­veti magát a tőzsdei papírok vásárlására, amelyeknek árfolyama ilymódon ugrásszerű­­­leg emelkedik. Azon sem csodálkozik senki, hogy a pénzértékcsökkentés tervének erős el­lenzéke is van. Az meg aztán éppen magától­­értődő, hogy az ellenzék hű szövetséges tára­kat talál némely ellentétes érdekű náthánk­ban. (­—ph—) Méhlakás Irta: Blénessy Károly, A méhcsalád évezredek óta szikla repedések­ben, öreg fák odvaiban, zeg-zugos gyökerek kö­zött, kisebb földbarlangokban, sőt alkalmas ég­hajlatok alatt vontja meg magát az időjárás vi­szontagságai ellen. Szabadon tenyészett, fejlő­dött, erősödött mindaddig, amig a kapzsi ember rajtuk nem ütött s,­­értékes vagyonként meg nem semmisítette őket. A kultúra fejlődésével az állandó lakással bíró ember háziállattá, fogadta a méhet s hason­ló lakásban helyezte el szaporulatait, mint a minőben találta őket. Később esztétikai érzékét is belevitte a méhlakásba, csinosabb alakot adott az odvas fából kivágott tönknek s mindent elkö­vetni iparkodott, hogy­ kedvencei számára minél elfogadhatóbb otthont biztosítson. A méhélet misztikus világába behatol­ni, életmódjukba beavatkozni, munkájukat irányítani azonban képtelen volt egész a XIX-ik század közepéig. Az 1830. évben Kövesdy Szarka Sándor Középszolnok vármegye táblabirájának sikerült legelőször bepillantani a méhek életébe, szétszedhetővé tevén az addig ingatlan méhla­­kást. A legelső keretes kaptárt bár ő alkotta meg, a nagy dicsőség mégis dr Dzierzon János házsmárki plébános nevéhez fűződik, aki 1845-ben mint ragyogó csillag tűnt fel a méhe szét egén, megalkotván a mai napig róla elneve­zett kaptártípust. Dzierzon kaptára azonban csak részben volt szétszedhető, mivel a léceken függő lépeket a méhek a lakás oldalához hozzá építet­ték, ahonnan éles késsel kellett azokat eltávoli­­tani. Dr Berlepsch Ágoston a léceket keretekkel helyettesítette s ezen módosításában az 1850-es években rohamosan kezdett elterjedni a modern méhlakás. A Dzierson—Berlepsch kaptár alapján alkotta meg Grand Miklós buziási tanító a mai napig is széltében-hosszában használt országos méretű néven ismert méhlakást, amelyet Abend András erdélyi méhészeti vándortanító tökélete­sített olyan módon, hogy a keretsort még eggyel megtoldotta, amely átalakítással ma is egyik leg­megfelelőbb állókaptár. A kutató emberi elme azonban nem pihen s állandóan iparkodik tökéletesíteni a meglevőt, jobbat akar alkotni annál. így születtek meg és születnek ma is évről-évre, napról-napra a kü­lönböző alakú, nagyságú, szerkezetű, álló, fekvő, s lapozó kaptárok, amelyeknek nagyobb része el is tűnik, mielőtt ismertté lett volna. Ma­ holnap odajutunk, hogy ahány méhész van, annyiféle méhlakás is található,e bár a legtöbb konstruk­tőr ki sem próbálta alkotását, görcsösen ragasz­kodik munkájához, amelynél tökéletesebbet el­ismerni nem is akar, pedig az idő kereke forog s amint Stephenson gőzmozdonya ma gyermek­­játéknak sem válna be, mégis az ő érdeme an­nak feltalálása. Óriási vívmány volt annak ide­jén, Kövesdi, Szarka, Dzierzon, Berlepsch, Grand alkotása, de ma már ott tartunk, hogy mindezek a múlt remekeivé válnak s a jövő kaptárja a ra­kodó rendszer, amelyet Langstrom Lorenzo Lo­rain amerikai lelkész és tanító indiott az egész világot meghódító útjára. (Folytatjuk). Legszebb nagyböjt! prédikációk ! Czumbel: A kereszt utján 60.— lei Pakocs: Örömöt akartok . 45.— lei Tóth: A szenvedő és győ­zedelmes Krisztus . . 275.— lei és 10 lei porta. Kapható: az ERDÉLYI LAPOK KÖNYVOSZTÁLYÁNÁL. Közgazdasági hírek (Bucureşti.) Az ősszel tartott gazdasági tárgyalások eredményeként elvi megegyezés jött létre, amely szerint Románia­ 3000 vagon tengerit fog Csehszlovákiába exportálni. (Helsinki.) A Szovjet­ Unió kereskedelmi képviselete az utóbbi időben 41,6 millió finn­­márka értékű árut rendelt Finnországból. (Washington.) A kongresszus legközelebb a tőzsdék ellenőrzéséről szóló törvényt fogja tárgyalni. Megtiltják a fedezetlen eladásokat, büntetik a hamis hírek terjesztését és az elő­vételekkel történő üzérkedést. A büntetések igen szigorúak lesznek. (Bucureşti.) V. Slavescu pénzügyminisz­ter a Kereskedelmi Kamarák Uniójában nagy beszédet tartott, amelyben az ország pénzügyi helyzetét és a kormány gazdaságpolitikájának­­irányelveit ismertette. (Prága.) A hivatalos lapban rendelet je­lent meg, amely február 24-éig megtiltja több­féle olyan nyersanyag bevitelét Csehszlovákiá­ba, amelyek eddig vámmentesen léphették át a határt.

Next