Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)
1935-03-24 / 69. szám
m* Főszerkesztő: dr Paál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 699371 szám. * Vasárnap, 1935 március 24 . Taxa postaid plătită In numerar conform I aprobării Dir. Gen. PTT No. 157.012/1934. Egyetemi Könyvtár Hungária Frenciek tere BUDAPEST Főmunkatárs: dr Gyárfás Elemér A Skoda-ügy parlamenti vitája a szenátusba is átcsapott A képviselőházban a volt magyar tisztviselők nyugdíjaztatása körül kínos közbeszólások támadtak Bucureşti. Saját tud. A képviselőház péntek délutáni ülésén Pap Valér igazságügymimiszter beterjesztette a fogyasztási illetékeknövelésére s a kétszázalékos fogyasztási póthányad létesítésére vonatkozó javaslatokat. Napirenden ismét a Skoda-ügyet tárgyalták. A nemzeti parasztpárt részéről Moldovanu Victor vette az ügybe belekevert nemzeti párti politikusokat védelmébe. Különösen a Boila ellen felsorakoztatott vádak megdöntésével foglalkozott hosszasan s ennek során kifejtette, hogy teljesen alaptalanok azok a vádak és gyanúsítások, amelyekkel Boila Romulust, mint a nyugdíjpénztár volt vezetőjét az esküt nem tett magyar tisztviselők nyugdíjazásával kapcsolatban illetik. Itt Ionescu tanár, marosmegyei liberális képviselő közbeszólt: — Beszéltem egy kiváló magyar vezető férfiúval s megkérdeztem, került-e nekik valamibe e nyugdíjak megállapítása? És ő azt felelte: Bizony belekerült egy kevésbe, de legalább befejeztük az ügyet. Ezt a magyar vezető férfiút Bernády Györgynek hívják. Willer: A magyar tisztviselők nyugdíjazásával igazságot szolgáltatott az állam ezeknek a szegény embereknek. Semmi hát mögötti akcióra nem volt szükség e nyugdíjak elismertetésére, mert ezeknek a tisztviselőknek minden joguk megvolt nyugdíjuk élvezéséhez s teljesen igazságtalanul voltak kénytelenek éveken át a legnagyobb nélkülözéseket elszenvedni nyugdíjjogosultságuk el nem ismerése miatt. Azért én nem hiszem, hogy Bernády ezeket a szavakat tényleg mondta volna. Boila ellen semmiféle vádat nem lehet emelni a nyugdíjpénztár élén kifejtett tevékenységével kapcsolatban. Moldovanu ezután azt fejtegette, hogy a Boila ellen felhozott vádakkal tulajdonképpen Maniura akartak csapást mérni politikai ellenfelei. A bejelentések során Cosma Nerva Traian kérte a bihar megyei adóközegek túlkapásainak a megfékezését, mert ezek — mondotta — vad kegyetlenséggel járnak el az adó beszedésénél. Jorga tanár volt miniszterelnök beszél arról az időről, mikor Génfből a békére és a fegyverkezés csökkentésére jöttek biztatások A Skoda-ügy pénteken átcsapott a szenátusba is. A kamarai vita során ugyanis Calinescu Armand volt alminiszter vádakkal illette a Jorga-kormányt a Skoda-szerződés megsemmisítése, illetve a megrendelések felfüggesztése miatt, ami által szerinte, védtelenül maradt az ország. Erre válaszolt a szenátusban Jorga. — Az igaz, — mondta, — hogy hiányoztak a honvédelemihez szükséges eszközök, de nem volt pénz sem akkoriban. Teljes kamatokat fizettünk a külföldi tartozásokért s nekem az volt a felfogásom, hogy inkébb szűkölködjenek itthon a tisztviselők, mint hogy kifelé elrontsuk az ország hitelét. S aztán, ha esetleg nagy bajba kerül az ország, ne kapjunk sehonnan semmit. Új kötelezettségeket nem lehetett vállalni, mert hogyan fest az, ha valaki hadiszert rendel s aztán nem tudja hazaszállítani, mert nincs pénze? — Aztán más akadály is volt. Mikor kormányra kerültem, mindenkinek nagy bizalma volt Génfben és hitt benne, hogy a közvélemény nyomása, az állaim közötti megegyezés és a háborútól való félelem mégis csak lehetetlenné tesz egy újabb összecsapást. Ez persze illúzió volt, amit most néhány nappal ezelőtt szertefoszlatott Németország. Mi hálásak vagyunk neki, hogy ezzel az őszinte cselekedettel tudtára adta a világnak: „Mi készek vagyunk a támadásra, védjetek magatokat, ahogy tudjátok“. — De mondom, akkor Genf arra kért minket, Titulescu útján is, hogy csökkentsük fegyverkezésünket, ne keltsük azt a látszatot, hogy hatalmas hadseregünk van. Elégedjünk meg akkora sereggel, mely a belső rend fenntartásához elégséges. — Én, — mondta a továbbiakban Jaliga, — magamévá teszem azt a honvédelmi politikát, amelyet Stefanescu Amta az én kormányomban folytatott s ha hadbíróság elé kerül, én is elmegyek. Én leszek a legjobb ügyvédje és nem tudom, hogy fog végződni ez a per, ki marad a végén a vádló és ki a vádlott azok után a magyarázatok után, amelyeket majd én fogok ott megadni. A szenátus további ülése folyamán Banescu cluji egyetemi tanár tett feltűnő interpelláló bejelentést. Azt panaszolta el ebben, hogy Lipcséből érkezett leveleit nem kézbesítették ki neki. Megkezdették a költségvetés bizottsági tárgyalását A képviselőház pénzügyi bizottsága tegnap hosszas vita után elfogadta a költségvetési javaslatot. Madgea.ru kijelentette, hogy elismeri a pénzügyminiszter tiszteletreméltó igyekezetét, de ez nem fogja pártját megakadályozni abban, hogy rá ne mutasson a parlamenti vita során, nem ért egyet a pénzügyminiszter gazdasági és pénzügyi politikájával A VALLÁSIUNKÉ ÉRDEKÉBEN Egy bucureşti kőnyomatos sajtóhíradásból olvassuk, hogy Ghibu Onisifor egyetemi tanár a romániai magyar jellegű római katolikus szerzetesrendek vagyona elkobzásáért új harcokra készül. Evégett egész múlt évben a rendházak levéltáraiban adatok után kutatott, most meg eredeti okmányokat követel tőlük vagyonuk származásának igazolására. Ha pedig nem tudnának ilyen ősi okmányokat felmutatni, azesetben államutódlási jog címén eljárást indíttat ellenük vagyonuk kisajátítására. Ezt mondja a kőnyomatos híradás. Ghibu Onisifor egyetemi tanár csakugyan ismeretes arról, hogy elfogult üldözője a magyar jellegű római katolikus intézményeknek, s azok vagyona elvételéért még történelemigazítást is csinált egy néhány könyvében. Amellett a kormányoknál is sok unszolást fejtett ki, s legutóbb népindulatok felszításával is kísérletezett, hogy az erdélyi magyar katolikusok még megmaradt vagyonát elvétesse. Hogy most a szerzetesrendekre kíván támadni, annak is már mutatta előjeleit. Föltehető tehát a valószínűsége az említett híradásnak. Azonban ha ez igaz, úgy kérdenünk kell, hogy ki adott megbízatást Ghibu úrnak az állam nevében való ilyen föllépésre, okmányok követelésére és vagyoneredet igazoltatására? Tudtunkkal volt valami egyházjogi és történelmi bizottság vezetésére megbízatása, de ezt is a Iorga-kormány visszavonta tőle, éppen a túlzott mohósága miatt. Hogy állami vagyonjogi ügyészként léphessen föl, s az egyetemen való tanítást ilyen irányú tevékenysége miatt elhanyagolja, arra — tudtunkkal — nincs semmi fölhatalmazása. Tehát ha a rendházakkal szemben ama bizonyos okiratköveteléseket hangoztatja, mindenesetre szükséges, hogy előbb ő mutasson föl vizsgálóbiztosi minőségéről okiratot. Ami pedig a dolog lényegét illeti, az az államutódlási jog csak a Ghibu úr „tudományos“ elméleteinek a terméke. Ezekre a tudományos elméletekre jellemző megállapításokat hoz föl Pop Valér mostani igazságügyminiszternek egy múlt évben kiadott könyve, mely a konkordátum-kiegészítő tárgyalások körülményeivel foglalkozik. Ebben a könyvben írja a szerző a következőket: „A Ghibu Onisifor úr által bemutatott okmányolás elégtelen, megcsonkított, valótlan és célzatos, mely a Ghibu úr tudományos igénnyel föllépő dolgozatainak a pamflet jellegét adja, ami még jobban kiéleződik az általa használt szenzációhajhászó címekkel“. Tovább még ezt írja a szerző: „Ghibu úr úgy fordítja az okmányokat csak a maga kénye-kedve szerint, s annak a célnak megfelelően, amit ő előre föltett magában“. Ugyanez a Pop Valér-féle könyv kimutatja, hogy hamis fordításokkal hogyan vezette vissza Ghibu az egykori kolozsvári egyetem alapítását Báthori István 1581-beli adományozására. Még érdekesebb azonban annak a fölfedése, hogy Ghibu a Gaspari bibornok „real-patronatus“-ra (dologi kegyuraságra) vonatkozó bejegyzését hogyan fordította „patronat regesének (királyi kegyúri jognak), s ebből hogyan származtatta le az egykori magyar királyi főkegyúri jognak mai fennállását. Nyilvánvaló, hogy a „reál" (birtokhoz kötött, vagyonjogi) kegyuraságnak a „regal" (királyi) kegyurasággal való összezavarása csak egy betűkülönbség