Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1935-03-24 / 69. szám

m* Főszerkesztő: dr Paál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 69­9371 szám. * Vasárnap, 1935 március 24 . Taxa postaid plătită In numerar conform I aprobării Dir. Gen. PTT No. 157.012/1934. Egyetemi Könyvtár Hungária Frenciek tere BUDAPEST Főmunkatárs: dr Gyárfás Elemér A Skoda-ügy parlamenti vitája a szenátusba is átcsapott A képviselőházban a volt magyar tisztviselők nyugdíjaztatása körül kínos közbeszólások támadtak Bucureşti. Saját tud. A képvisel­őház pén­tek délutáni ülésén Pap Valér igazságügymi­­miszter beterjesztette a fogyasztási illetékek­­nö­velésére s a kétszázalékos fogyasztási póthá­­nyad létesítésére vonatkozó javaslatokat. Napirenden ismét a Skoda-ügyet tárgyal­ták. A nemzeti paraszt­párt részéről Moldovanu Victor vette az ügybe belekevert nemzeti párti politikusokat védelmébe. Különösen a Boila el­len felsorakoztatott vádak megdöntésével fog­lalkozott hosszasan s ennek során kifejtette, hogy teljesen alaptalanok azok a vádak és gya­núsítások, amelyekkel Boila Romulust, mint a nyugdíjpénztár volt vezetőjét az esküt nem tett magyar tisztviselők nyugdíjazásával kapcsolat­ban illetik. Itt Ionescu tanár, marosmegyei liberális képviselő közbeszólt: — Beszéltem egy kiváló magyar vez­ető fér­fiúval s megkérdeztem, került-e nekik valamibe e nyugdíjak megállapítása? És ő azt felelte: Bi­zony belekerült egy kevésbe, de legalább be­fejeztük az ügyet. Ezt a magyar vezető férfiút Bernády Györgynek hívják. Willer: A magyar tisztviselők nyugdíjazá­sával igazságot szolgáltatott az állam ezeknek a szegény embereknek. Semmi hát mögötti ak­cióra nem volt szükség e nyugdíjak elismerteté­sére, mert ezeknek a tisztviselőknek minden jo­guk megvolt nyugdíjuk élvezéséhez s teljesen igazságtalanul voltak kénytelenek éveken át a legnagyobb nélkülözéseket elszenvedni nyugdíj­­jogosultságuk el nem ismerése miatt. Azért én nem hiszem, hogy Bernády ezeket a szavakat tényleg mondta volna. Boila ellen semmiféle vádat nem lehet emelni a nyugdíjpénztár élén kifejtett tevékenységével kapcsolatban. Moldovanu ezután azt fejtegette, hogy a Boila ellen felhozott vádakkal tulajdonképpen Maniura akartak csapást mérni politikai ellen­felei. A bejelentések során Cosma Nerva Traian kérte a bihar megyei adóközegek túlkapásainak a megfékezését, mert ezek — mondotta — vad kegyetlenséggel járnak el az adó beszedésénél. Jorga tanár volt miniszterelnök beszél arról az időről, mikor Génfből a békére és a fegyverkezés csökkentésére jöttek biztatások A Skoda-ügy péntek­en átcsapott a szená­tusba is. A kamarai vita során ugyanis Cali­­nescu Armand volt alminiszter vádakkal il­lette a Jorga-ko­rm­án­yt a S­koda-szerződés meg­semmisítése, illetve a megrendelések felfüg­gesztése miatt, ami által szerinte, védtelenül maradt az ország. Erre válaszolt a szenátusban Jorga. — Az igaz, — mondta, — hogy hiányoz­tak a hon­védelemihez szükséges eszközök, de nem volt pénz sem akkoriban. Teljes kamato­kat fizettünk a külföldi tartozásokért s nekem az volt a felfogásom, hogy­ inkébb szűkölköd­jenek itthon a tisztviselők, mint hogy kifelé el­rontsuk az ország hitelét. S aztán, ha esetleg nagy bajba kerül az ország, ne kapjunk sehon­nan semmit. Új kötelezettségeket nem lehetett vállalni, mert hogyan fest az, ha valaki hadi­szert rendel s aztán nem tudja hazaszállítani, mert nincs pénze? — Aztán más akadály is volt. Mikor kor­mányra kerültem, mindenkinek nagy bizalma volt Génfben és hitt benne, hogy a közvéle­mény nyomása, az állaim közötti megegyezés és a háborútól való félelem mégis csak lehetet­lenné tesz egy újabb összecsapást. Ez persze­ illúzió volt, amit­ most néhány nappal ezelőtt szertefoszlatott Németország. Mi hálásak va­gyunk neki, hogy ezzel az őszinte cselekedettel tudtára adta a világnak: „Mi készek vagyunk a támadásra, védjetek magatokat, ahogy tud­játok“. — De mondom, akkor Genf arra kért min­ket, Titulescu útján is, hogy csökkentsük fegy­verkezésünket, ne keltsük azt a látszatot, hogy hatalmas hadseregünk van. Elégedjünk meg akkora sereggel, mely a belső rend fenntartá­sához elégséges. — Én, — mondta a továbbiakban Jaliga, — magamévá teszem azt a honvédelmi politi­kát, amelyet Stefanescu Amta az én kormá­nyomban folytatott s ha hadbíróság elé kerül, én is elmegyek. Én leszek a legjobb ügyvédje és nem tudom, hogy fog végződni ez a per, ki marad a végén a vádló és ki a vádlott azok után a magyarázatok után, amelyeket majd én fogok ott megadni. A szenátus további ülése folyamán Banescu cluji egyetemi tanár tett feltűnő interpelláló bejelentést. Azt panaszolta el ebben, hogy Lip­cséből érkezett leveleit nem kézbesítették ki neki. Megkezdették a költségvetés bizottsági tárgyalását A képviselőház pénzügyi bizottsága tegnap hosszas vita után elfogadta a költségvetési javaslatot. Madgea.ru kijelentette, hogy elis­meri a pénzügyminiszter tiszteletreméltó igye­kezetét, de ez nem fogja pártját megakadá­lyozni abban, hogy rá n­e mutasson a parla­menti vita során, nem ért egyet a pénzügymi­niszter gazdasági és pénzügyi politikájával A VALLÁSIUNKÉ ÉRDEKÉBEN Egy bucureşti kőnyomatos sajtóhíradásból olvassuk, hogy Ghibu Onisifor egyetemi tanár a romániai magyar jellegű római katolikus szer­zetesrendek vagyona elkobzásáért új harcokra készül. Evégett egész múlt évben a rendházak levéltáraiban adatok után kutatott, most meg eredeti okmányokat követel tőlük vagyonuk származásának igazolására. Ha pedig nem tud­nának ilyen ősi okmányokat felmutatni, az­­esetben államutódlási jog címén eljárást in­díttat ellenük vagyonuk kisajátítására. Ezt mondja a kőnyomatos híradás. Ghibu Onisifor egyetemi tanár csakugyan ismeretes arról, hogy elfogult üldözője a ma­gyar jellegű római katolikus intézményeknek, s azok vagyona elvételéért még történelemigazí­tást is csinált egy néhány könyvében. Amellett a kormányoknál is sok unszolást fejtett ki, s legutóbb népindulatok felszításával is kísérlete­zett, hogy az erdélyi magyar katolikusok még megmaradt vagyonát elvétesse. Hogy most a szerzetesrendekre kíván támadni, annak is már mutatta előjeleit. Föltehető tehát a valószínű­sége az említett híradásnak. Azonban ha ez igaz, úgy kérdenünk kell, hogy ki adott megbízatást Ghibu úrnak az ál­lam nevében való ilyen föllépésre, okmányok követelésére és vagyoneredet igazoltatására? Tudtunkkal volt valami egyházjogi és történel­mi bizottság vezetésére megbízatása, de ezt is a Iorga-kormány visszavonta tőle, éppen a túl­zott mohósága miatt. Hogy állami vagyonjogi ügyészként léphessen föl, s az egyetemen való tanítást ilyen irányú tevékenysége miatt elha­nyagolja, arra — tudtunkkal —­ nincs semmi fölhatalmazása. Tehát ha a rendházakkal szem­ben ama bizonyos okiratköveteléseket hangoz­tatja, mindenesetre szükséges, hogy előbb ő mutasson föl vizsgáló­biztosi minőségéről ok­iratot. Ami pedig a dolog lényegét illeti, az az államutódlási jog csak a Ghibu úr „tudomá­nyos“ elméleteinek a terméke. Ezekre a tudo­mányos elméletekre jellemző megállapításokat hoz föl Pop Valér mostani igazságügyminisz­­ternek egy múlt évben kiadott könyve, mely a konkordátum-kiegészítő tárgyalások körülmé­nyeivel foglalkozik. Ebben a könyvben írja a szerző a következőket: „A Ghibu Onisifor úr ál­tal bemutatott okmányolás elégtelen, megcson­kított, valótlan és célzatos, mely a Ghibu úr tu­dományos igénnyel föllépő dolgozatainak a pamflet jellegét adja, ami még jobban kiélező­dik az általa használt szenzációhajhászó cí­mekkel“. Tovább még ezt írja a szerző: „Ghibu úr úgy fordítja az okmányokat csak a maga ké­­nye-kedve szerint, s annak a célnak megfele­lően, amit ő előre föltett magában“. Ugyanez a Pop Valér-féle könyv kimutat­ja, hogy hamis fordításokkal hogyan vezette vissza Ghibu az egykori kolozsvári egyetem ala­pítását Báthori István 1581-beli adományozá­sára. Még érdekesebb azonban annak a fölfedé­se, hogy Ghibu a Gaspari bibornok „real-patro­­natus“-ra (dologi kegyuraságra) vonatkozó be­jegyzését hogyan fordította „patronat regesé­nek (királyi kegyúri jognak), s ebből hogyan származtatta le az egykori magyar királyi fő­kegyúri jognak mai fennállását. Nyilvánvaló, hogy a „reál" (birtokhoz kötött, vagyonjogi) kegyuraságnak a „regal" (királyi) kegyuraság­­gal való összezavarása csak egy betűkülönbség

Next