Erdélyi Lapok, 1936. január-március (5. évfolyam, 1-74. szám)

1936-01-11 / 8. szám

4 Jean Prosteanu világhírű hegedű­­művész nagy hangversenye a Katolikus Körben Je­an Prosteanu, a világhírű nagy­­ hegedű­­mű­vész, Paganini egyetlen elismert interpre­­tálója, ismét Oradeára jött és egy estén koncer­­tet ad. A koncert január 21-én lesz a Katolikus Kör nagytermében. Prosteanu új műsorral jött. Ez a műsor olyan, amilyet keveset hal­lunk. Prosteanu műsorára tűzte: 1. Paganini Hegedűversenyét, Op. 6. Esz-dúr, mindhárom tétel, saját kadenciával. 2. Non piu Mesto. Nel cor piu non mi Santo. 3. Angol himnusz. 4. Moto perpetuo mobile. 5. Je tanti Palpiti. Jean Prosteanu —az egykori Hubay-tanít­­vány — ragyogó játéktechnikája, egyéni stílusa és elmélyedő művészete a múltban is sok gyö­nyörűséget szerzett az oradeai hangverseny­közönségnek. Színező ereje az utóbbi években még jobban kiérett. Bizton reméljük tehát, hogy a 21-iki hangversenyen is telt ház fogja ünnepelni a művészi hegedűjátszás kiváló mesterét. Kalotaszegiek a Katolikus Körben A nép­művészetnek, az igazi ősi népvise­letnek, táncoknak hatalmas revüje lesz január 14-én és 15-én a Katolikus Körben. Kalotaszeg falujának, Vista, Türe, Mera községeknek ün­nepe lesz ezen a két napon, am­­or Szentimrey Jenőnek, a kiváló erdélyi írónak „Csáky bíró lánya“ c. dramatizált népi ballada feldolgozá­sát mutatják be a kalotaszegiek. Gyönyörű színpadi alkotás, a leggyönyörűbb népi elő­adásban. Szentimrey fáradhatatlan munkájá­nak szorgalmának gyümölcse ez az előadás. Mert ő rendezte és nemcsak írta a kalotaszegi balladát, melyhez muzsikát, szereplőket, tán­cosokat, előadókat válogatott. Clujon már bemutatták a „Csáky biró­k lányát“ és két hatalmasan zsúfolt nézőtér tapsolt a nép őserejéből kicsordult remek színpadi művészetnek, melyhez Kalotaszeg adta az életerőt. Szentimrey a megvalósítási formát. Ferenczy Zsizsi, Kés Dodó, Balogh és a többi szereplők a hangszert, önmagukat, hogy általuk életre ébredjen az erdélyi magyar falu művészete. Ötven szereplője van a „Csáky biró lányá­nak“, akik játszanak, énekelnek, táncolnak és viselik a kalotaszegi festői kosztümöket. Er­dély nagyvárosai már látták a Csáky bíró lá­nyát és az erdélyi sajtó egyhangú elragadtatás­sal számolt­­ be minden városban a kalota­szegiek művészetéről. Meghalt Szathmáry Király Andor Pénteken délután 4 órakor vesszük a szo­morú hírt, hogy a Marghita melletti Misca községben pénteken reggel 7 órakor meghalt Szathmáry Király Andor földbirtokos 82 éves korában, feleségének és egyetlen fiának, Szath­­máry Király Istvánnak és nejének, Baranyi Gizellának karjai között. A vármegye életében jelentős szerepe volt. A daliás férfi fiatal korá­ban a leghíresebb sportemberek közé tartozott. Bejen (Gömör m.) született 1854-ben. Sokáig volt Bihar megye főszolgabirája, aztán Cziffra Gerő halála után a megye főpénztárosa, majd pénzügyi titkár. 1910-ben ment nyugdíjba és birtokán gazdálkodott, amelyet 1907-ben vásá­rolt. Két hét előtt vesztette el anyósát, akinek temetésén még részt vett. Halála megyeszerte nagy részvétet kelt. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz Miscaft községben. tépte kezemből a levelet. — És ... és mi volt benne? — kérdezte bátortalanul Irma. — Kalapszámla. Ekkor már csípte szemüket az odaégett rántás füstje. Irma furcsán sóhajtott: — És ezért váltok? — Ezért válók. Irmáéknál pontosan ragaszkodtak a házi­rendhez. Délre megjöttek a gyerekek, egyik másodikos elemista, a másik harmadikos, és negyedkettőkor megérkezett a családfő. — Vendégünk van, Dezső — segítette le róla Irma a kabátot. Csupa alázat volt a kis­asszony. * Hozzá végtelenül nyájas, udvarias volt a számtiszt úr. „Ó, kezét csókolom ... Ó, belőle. És kétszer is tudtára kellett adni, hogy nem méltóságos asszony. De a két kis­fiúhoz zordon apa volt. Az asztalon áthajolva adott nekik egy-egy nyak­levest, mert ügyetlenkedtek a késsel. Nagyon meg voltak szegénykék illetődve a szép néni miatt. És a feleségéhez se volt egy jó szava. — Milyen íze van, kérem, ennek a főzelék­nek? Mit tett bele? — Igazán finom. — védte Irmát. — Ha valami baj van, annak én vagyok az oka. Itt ültem Irma nyakán egész délelőtt Irma nem szólt, mélyen a tányérja fölé rej­tette lángoló arcát. A gyerekek először apjuknak csókoltak ke­zet, aztán az édesanyjuknak. A számtiszt úr neki egészségére kívánta az ebédet s szertartásosan kezet csókolt, de a fele­ségéről nem vett tudomást. — Ma pont hétre kérem a vacsorát, — mondta mikor elment. — Igen. Megfogta Irma vállát: — Hogy bírod ezt? Mikor hagyod itt ezt az embert? A kis­asszony fáradtan, homályos szemmel mosolygott: — Miért? . . . Mintha egy óriás árnyéka nőne a város fölé Sötétedett. • Nagyot lélekzett, mikor kilépett az utcára Mintha Irmáéknál nem lett volna levegő. Könnyű, vidám lépésekkel siet. A villamosmegállónál felnéz az égre és számolja az arcára libbenő hópelyheket. Gyors egymásután három . . aztán kettő . . . aztán négy . . . most nagyon sok, talán hét . . három ... 32—4—73. Ez a telefonszámuk. Sándor telefonja. Na, azért ma még nem telefonál. Azzal már be is lépett egy utcai telefon­­fülkébe. Erdélyi Lapok V. évf., 8. szám. — Szombat, 1936. január 11. A színházi iroda közleményei — Érettségi, premier ma szombaton este. Ma este mutatkozik be Szabadkay igazgató prózai együttese Fodor László világsikerű újdonságá­ban, az Érettségiben, ez az előadás csak fokozni fogja azt a nagy sikert, amit eddig a társulat működése elért. A darabot Forgács Sándor ren­dezi, a főszerepeket: Bárdi Teréz, Bálint Anna, Paluc Vilma, Forgács Sándor, Szabados Árpád, Szabadkay Miklós, Mihályi és Tar­ás, Németh Böske, Lukács Ede és Kovács Dezső játszók. Az Érettségi szombaton este 9 órakor, vasárnap délután 6 órakor és hétfőn este 9 órakor van a színház műsorán, rendes helyárakkal. — Vasárnapi előadások. Vasárnap három elő­adás lesz a színházban, délután 3 órakor Zer­­kovitz nagy operettje, a Csúnya lány, 8 órakor az Érettségi és este 9 órakor Három ember a hóban van műsoron. A délután 3 órás előadás olcsó helyáru, míg a­­11 és 9 órás rendes helyárak­kal lesz megtartva. Károly svéd herceget ajánlják a svéd nők a Nobel­­békedíjra Stockholmból jelentik. A svéd főváros asz­­szonyai­­nagy szervezkedést indítottak meg, amely azt célozza, hogy Károly svéd herceg, a szerencsétlen véget ért Astrid belga királyné apja, kapja meg a jövő évben a Nobel-béke­­d­íjat. A svéd asszonyok ugyanis Károly svéd herceget akarják ajánlani a díjra. Károly herceg harminc éven át volt a svéd Vörös Kereszt elnöke és ő vezette azokat az óriási segélyszervezeteket, amelyek nemzetközi együttműködés útján oly hatalmas eredménye­ket értek el a háborúban és a háború után is. A háborúban Károly herceg személyesen járt közbe az orosz és német uralkodóknál, hogy azok különböző anomáliákat szüntessenek meg a fogolytáborokban. Az ő kívánságára szüntet­ték meg mindkét országban a fogolytáborokban a botbüntetést és a korbácsolást. Számos rok­kant és többezer gyógyíthatatlanul beteg hadi­fogoly a svéd herceg erőfeszítéseinek köszön­heti, hogy visszatérhetett hazájába. A háború után Károly herceg az orosz­­országi hadifoglyok hazaszállításával foglalko­zott és részt vett az oroszországi éhínség enyhí­tésén. A nemzetiségi kisebbségek és a politikai foglyok rendkívül sokat köszönhetnek Károly svéd hercegnek. Svédország összes női nyilatkozatot írnak alá, amelyben azt kívánják, hogy a békedíjat Károly hercegnek adják. A svéd miniszter­­elnök és a külügyminiszter felesége állnak a mozgalom élén, amelyhez csatlakoztak a svéd képviselők feleségei is. A békedíjat kiosztó norvég bizottság ebben az évben, mint ismeretes, nem osztotta ki a békedíjat, mert nem volt erre érdemes egyén. Most már úgy Svédországban, mint Norvégiá­ban azt tartja a közvélemény, hogy Károly her­ceg humanitárius működése a Vörös­kereszt terén megérdemli a Nobel-békedíjat. * Állami nyugdíjasok vasúti arcképes iga­zolványainak érvényesítése. A nyugdíjasok arc­képes igazolványai 1936. évre érvényesíthetők. Az arcképes igazolványok a vasúti állomásnál a tit­kári hivatalban adandók be s csupán a nyugdíj­­könyv mutatandó fel. Az érvényesítés díjmentes. Dr Gyöngyössy István, segítő-egyesületi el­nök. Temetés: Takács Istvánná 78 éves korában meghalt. Temetése január 11-én 3 órakor lesz a Rulikovszky-kápolnából. (Gă­ri­tas). Zrimborszky Péterné 40 éves korában el­hunyt. Temetése szombaton d. u. 2 órakor lesz ■a Ru­l­ikovszky-temető Steinberger kápolnából. — Măruţă Mária 66 éves korában elhunyt. Te­metése szombaton d. u. 4 órakor lesz a Scoa­­rei utca 13 számú gyászháztól. — Petruţi Teo­dor 72 éves korában elhunyt. Temetése szom­baton d. u. 3 órakor lesz a 20 Aprilie utca 31 számú gyászháztól. (Kegyelet). Az Építőiparosok Szövetsége felkéri az önálló iparral bíró kovács, kerékgyártó és kocsigyártó iparosokat, hogy január hó 11-én, szombaton este pont 8 órakor az Ipartestület földszinti helyiségében megtartandó fontos tárgyú gyűlésen teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Iparosok figyelmébe. Felhívjuk iparosaink fi­gyelmét, hogy a kérd­és iparügyi minisztérium rentdeletet adott ki, amely szerint — a román személyzet alkalmazásáról szóló törvény értel­mében — minden vállalat február 1-éig­ köteles alkalmazottairól egy kimutatást felterjeszteni a minisztériumhoz. Figyelmezetjük tagjainkat, hogy ezen bejelentés megtételét senki el ne mu­lassza és február 1-éig intézze el, mert amint ér­tesültünk a bejelentési határidőt nem hosszab­bítják meg s azokat, akik a bejelentsét elmu­lasztják, megbüntetik. Az ipartestület elnöksége. Kedvezményes áru tűzifa és fürdőjegy kap­ható az ipartestület hivatalában, a hivatalos órák alatt. Az elnökség. Mozgóképszínházak műsora Fórum: Babona. Apolló: Roberta. Heyman: Boldogság.

Next