Éremtani Lapok, 1997. február-december (41-46. szám)
1997-02 / 41. szám
színes felülnyomással készült; technikájuk: magas (tipp-), ill. (nedves eljárású) mély- (azaz réz) nyomtatás (rézmetszet). Harmonikus díszítésük rozettás, guilloche-mintás. A tervezők, ill. kibocsátók még arra is ügyeltek, hogy az értékjelzést - akárcsak a Monarchia idejében - több szomszédos ország nyelvén is feltüntessék, így került német, román, szerb és ukrán felirat is a bankjegyekre. Az infláció kezdetei és a háborús évek Ehhez az állapothoz képest az első, témánk szempontjából komolyabb változást Darányi Kálmán 1938. III. 5-én, Győrben elmondott beszéde indította el. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány az elkövetkező években 1 milliárd pengőt kíván „honvédelmi célokra” fordítani. A terv - mely „győri program” néven vált ismertté - egyértelműen az intenzív háborús felkészülés kezdetét jelezte: szinte kizárólag a hadiipar fejlesztését célozta. A fegyverkezésre fordított pénz azonban mindenkor inflációs hatású, hiszen végső soron társadalmilag hasznosíthatatlan beruházásokat, ilyen javak előállítását szolgálja, most ráadásul még forrásai sem a terv szerint alakultak. Eredetileg ugyanis az összeg nagyobb, 600 milliós részét egyszeri vagyonadóból, a másik 400 milliót pedig „átmeneti hitelműveletekből”, „kölcsönökből” szándékoztak előteremteni. A valóság azonban másként alakult: az összeg zömét állami hitelekből biztosították, melyeket viszont (megfelelő árualap nélküli) bankjegy kibocsátással „ellentételezték”.10 Részben ezt elősegítendő hozták meg az 1938/XXV. tc-et11 — az új bankjegytörvényt, majd az 1939/II. tc-et is a honvédelmi törvényt. Ezek tették lehetővé a pengő banki fedezetének csökkentését, ill. a terv beruházási hiteleinek kincstárjegyekkel történő támogatását - melyeket a jegybank köteles volt elfogadni.1213 Az intézkedések következtében hamarosan megindult inflációt 1939-40-ben természetesen még csak kevesen érzékelték, annál érezhetőbbé vált azonban a folyamat az országnak a háborúba való belépését követően. A gyorsan növekvő hadikiadások miatt ugyanis mind a Bárdossy-, mind a Kállay-kormány egyre gyakrabban volt kénytelen a „bankóprés”, azaz a (fedezet nélküli) bankjegy kibocsátás eszközéhez nyúlni; a német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel után pedig ez vált a költségvetés fedezetének szinte kizárólagos forrásává. A nemzeti jövedelemből háborús célokra A háborús kiadásokból inflációs ___________________fordított összegek aránya___________________úton fedezett rész________ 1938-39 21,4% 28% 1943 35,7% 61% 1944 47,0% 91% Az itteni és a következő fejezetben tárgyalt pénzek részletes leírását, ill. fényképét közli: id. dr. Kupa Mihály: Corpus notarum pecuniariarum Hungáriáé (Bp., 1993.) I—II. k.: Leányfalusi Károly—Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei. A pengő pénzrendszer, 1926-1946 (Kecskemét, 1986 ); Rádóczy Gyula: A legújabb kori magyar pénzek, 1982-1981. (Bp., 1984.) és Rádóczy Gyula-Tasnádi Géza: Magyar papírpénzek, 1848-1992. (Bp., 1992.) 8 60% közvetlen hadi célú beruházást, 21% pedig a közlekedés (háborús célú) fejlesztését irányozta elő. (1938/XX. tc.: Törvény a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról és ezek költségeinek fedezéséről.) — In: Corpus Juris Hungarici (Magyar Törvénytár), 1938. k.; Ausch S. i. m. 26. o. 9 Darányi Kálmán beszéde; Pesti Hírlap, 1938. III. 6.; a fenti törvény és az Ausch-mű, 27. o. 10 Rádóczy Gy., i. m. 83. o.; Ausch S. i. m. 27., 29. o. 11 Corpus Juris Hungarici (Magyar Törvénytár), 1938. k. 12 Elsősorban az utóbbi törvény 155. §-a (Corpus Juris Hungarici, 1939. k.) 13 Ausch S.: i. m. 41. o.