Éremtani Lapok, 1998. február-december (47-52. szám)
1998-02 / 47. szám
pengéjén, mindkét esetben látható, hogy fedi, takarja a pengét, vagyis előbb a kardot vésték és azután a gyöngykört. Az érme „köldökét” a gyöngyökhöz képest valamivel nagyobb gomb alkotja, amely ugyancsak későbbi véset a kard pengéjéhez képest. A körirat N betűje a kard hegyénél helyezkedik el, ennek első függőleges szára ugyancsak utóbbi vésetként áthalad a kard hegyén, úgy azonban, hogy a kard hegye túlnyúlik az N betű szárán és jól kivehető. A körirat, STEPHANUS REX tagolásának kérdései. Kétségtelen, hogy már a korabeli pénzeken pontokkal, illetve keresztekkel tagolták a köriratok szavait. A megnevezett és vizsgált pénz köriratát tagolja is a jelenlegi szakirodalom.1' A CNH. I. 1. számú pénznél tagoló elem az egyenlőszárú (görög) kereszt és a pont: + STEPHANUS* REX*. Ha azonban a görög kereszt a kard markolata, keresztvasa és a penge töve, akkor a körirat tagolásában nincs is szerepe. Erre bizonyíték, hogy a vésnök az S után is odatette a tagoló pontot. Vagyis a vésnök maga elárulja, hogy eszébe sem volt a kard markolatát tagoló elemként felfogni, hiszen ő világosan, egyértelműen tudta, hogy az a kard markolata és nem görög keresztecske. A kereszttel való körirat tagolás esetei I. István LANCEA REGIS feliratú dénárja és Péter király CNH. I. 8. számú ezüstpénze stb. Kétségtelen, hogy ezek más-más résnök munkái, latin írásuk jobban megfelel az európai elvárásoknak. A kardot ábrázoló pénzek írása a magyar rovásírás képére és technikájára vezethető vissza. Sőt ez az írásmód a vésnök magyar voltára, keleti jellegű mesterségbeli tudására, gondolatvilágára, azon belül a kardkultusz ismeretére is rávilágít. A fentiekből az következik, hogy a körirat hűséges visszaadásakor el kell hagynunk az eddig szereplő görög keresztet, mert az a kard markolata és a tagolást — egyébként jól láthatóan — kizárólag a pontok végzik. STEPHANUS • REX • A kard külleme: egyenes pengéjű, kétélű, a markolat nem esik teljesen egybe a penge tengelyével (biccen). Ez jól látható a vizsgált könyvborítón (envelop), de még a 123-124., 152., 154., 167. stb. számú utánveretek fényképein is.14 A markolat nem gombban végződik, hanem ékben, amely a rovástechnikából ered, ami a körirat több betűjén is szembetűnő. A penge rombusz átmetszetű, amely tény az ábrázoláson kivehető. A penge szélessége nem azonos a belső gyöngykörben eddig kereszt szárának tartott vízszintes vonallal, az sokkal keskenyebb. Ez is bizonyítja, hogy nem egységes kompozíció részei. És ha a penge középső fele az említett vonallal mégis keresztet is formáz, akkor sem hagyja figyelmen kívül a kard képét és jelentését, mert az a szélesebb, átfogóbb és egységesebb ábrázolás. Kard és kereszt praktikus és takarékos, mert egymásba játszó megjelenítése egyenesen zseniális és mélyen szántó állami ideológiát hordoz saját korában és közvetít korunkra. 3. Az új felfedezés és következménye Összefoglalva tehát azt állítom, hogy I. István királynak egyik pénzén egyenes, kétélű kardot ábrázoltak az érme tengelyében átfogó nagyságban. A pénzen ábrázolt kard és a Prágában őrzött Szent István kard egykorú és minden bizonnyal azonos. Vagyis I István kardjának ez a legelső ábrázolása, amelyet eddig nem látott meg, nem fedezett fel senki. I István király másik pénzén a Rómából küldött királyi lándzsa szerepel. A koronázó paláston is Huszár Lajos i. m. 31-32. old. , Gedai István i m. 106-111 old. A tomlani lapok 47 február . -