Éremtani Lapok, 2003. február-december (77-82. szám)
2003-02 / 77. szám
Minden bizonnyal kicsiny az esélye annak, hogy az alább bemutatott ellátási tárcát a mezőgazdasági állomáson használták volna, hiszen a felirat szerint: gospodarstvo, vagyis uradalomról van szó, ami azt az elképzelést sugallja, hogy még a török uralmat (1463-1878) felváltó Osztrák-Magyar Monarchia megszálló (okkupációs) hadműveletei (1878) előtt adhatták a feltehetően ugyanezen a területen működő uradalom dolgozóinak. Az érem leírása: Előlap: széles szegélyperemen belül gyöngykör, középen lent hatágú csillag, balról felfelé körben, csupa nagybetűkből GOSPODARSTVO BUTMIR - Hátlap: szegélyperemen és gyöngykörön belül, középen két sorban 1 / LITAR (10. ábra) Anyaga sárgaréz, átmérője 20,5 mm. (ZL) Használatára vonatkozóan semmi adatunk sincs. A török súlyegység a litar Va oka-nak felel meg. Mivel 1 oka (másutt okkal 2 Va font súllyal egyenértékű, a font pedig 0,453 kg, így a kettő szorzata 1,01925, vagyis 1 kg súlynak felel meg. Visszatérve az érmén szereplő 1 liter súlyegységhez az 25,481 dkg, vagyis durván negyed kilogrammal egyenlő. A környező, nem török fennhatóság alatt lévő országok súlyegységeit is figyelembe véve feltételezhetjük, hogy az 1-es értékjelzésű bárca mellett létezhettek 2, 3 és 4 litar-os (többes szám: litarah) darabok is. (Megjegyzendő, hogy a Bánságban használt oka, ugyanakkor, 1,283 kg-mal egyenértékű. [6] Alkotnak létező más értelmezései, pl. a háncs, héj, kötél, a jelen összefüggésben elhanyagolhatóak.) Horvátország - Hrvaska 17. Baranya - Baranja A katalógus 69. oldalán a szerző felsorolja a Baranyában fekvő bellyei főhercegi gazdasági intézőség fennhatósága alá tartozó kis helységeket és pusztákat, ahol alumíniumból készült mérőket használtak (HR3-22). A szerző véleménye szerint ezeket 1848 és 1944 között használták, ami persze képtelenség, hiszen az alumínium a XIX. században a költségesen előállítható fémek közé tartozott. Helyesebb lenne 1900-1944, de még inkább 1910-1950 éveket írni. A helytelenül betűzött bárcák: HR5, HR7, HR8, HR11-13. A helységnevek helyesen írva: Braidaföld, Főherczeglak, Frigyesföld, Metze, Rampeltföld, Szentistván. Az előlap körirata ugyancsak pontatlan, helyes betűzése: FŐHERCZEGI GAZDASÁGI INTÉZŐSÉG. A tízmérősök felsorolásánál a HR 15 előtt meg kellett volna említeni Albertfalut, hiszen ez is bizonyítottan létezik. [7] A katalógus irodalomjegyzékéből kimaradt Tröszt Sándor Baranyára vonatkozó munkái közül kettő is, [8, 9] ezeket hasznos lenne a kötet esetleges második kiadásába bevenni. 18. Eszék - Osijek Az alábbiakban bemutatásra kerülő darabot Mandic nem ismeri. A bárca leírása: Előlap: széles szegélyperemen belül gyöngykör, felül és alul ívelten, középen azonban egyenesen három sor csupa nagybetűs szöveg ESSEKER / DAMPF / ZIEGELEI - Hátlap: a szegély teljesen azonos az előlapéval, középen számjegy 5 (11. ábra) Anyaga sárgaréz, átmérője 19,0 mm. Az előlap szövegének feloldása: Eszéki Gőztéglaégető. A darab készítését tekintve a XIX. század vége jöhet számításba. (MNM) 19. Eszék - Osijek A katalógus 79. oldalán szerepel egy bárcasorozat (HR130-134), amely egy bizonyos J. Frank & Cie néven került a jegyzékbe, mint építési vállalkozó. Mivel a sorozatban szerepel az 1-es értékjelzésű is, feltételezem, hogy azon is olvasható a Bau-Unternehmung megjelölés. Nekem azonban olyan darabom van, amelyről ez a megjelölés hiányzik. Ezért a bemutatásra kerülő darab beazonosítását másképpen kísérlem meg. Éremtani Lapok 77. szám, 2003. február