Éremtani Lapok, 2006. február-december (95-100. szám)

2006-02 / 95. szám

Bakos Miklós A MAGYAR CSERKÉSZLEÁNY SZÖVETSÉG KITÜNTETÉSEI A magyar leánycserkészet megszervezésének és működésének útja sokkal rögösebb volt, mint a fiúcserkésze­té, már csak azért is, mert a magyar katolikus püspöki kar kezdettől fogva ellenezte a leánycserkészetet, mond­ván „a cserkészet nem lányoknak való”. Az első leánycsapatok 1919-ben alakultak meg Budapesten, Debre­cenben és Miskolcon fiúcsapatok vezetőinek szervezésében. Gerely Jolán tanárnő, aki Sík Sándor javaslatára már 1913-ban elvégzett egy vezetői tanfolyamot Angliában, 1919. szeptember 20-án megalapította az első önálló leánycsapatot Magyar Cserkészleányok Szent Ágnes Szövetsége névvel. Sík Sándor a Magyar cserkész­­szövetség keretében 1921. december 16-án megszervezte a Leánycserkész Országos Bizottságot, amely tanár­nők bevonásával kidolgozta a leánycserkészet útmutatóját. Gerely Jolán a Nemzetközi Leánycserkész Tanács 1922. június végén Cambridge-ben tartott konferenciá­ján bejelentette a Magyar Leánycserkész Szövetség megalakulását, noha 1922. június 9-én csak az Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottság alakult meg, a szövetség megalakulását csak 1924. április 13-án mondták ki. Mégis 1922-től számították az önálló szövetség létezését, amelynek alapszabályát csak 1926. február 17-én hagyta jóvá a minisztérium. Kevéssel ezután 1926. október 8-án a katolikus püspöki kar megtiltotta a leány­cserkészetet a katolikus leánynevelő intézetekben. Ezt a tilalmat hosszú huzavona után, főként Anna főherceg­nő közbelépésének hatására, 1934. szeptember 26-án feloldották. A Nemzetközi Leánycserkész Tanács 1928. május 9-e és 14-e között Magyarországon, Párádon tartotta ülé­sét 300 résztvevővel, akik 26 nemzetet képviseltek. Ezen az ülésen részt vett maga Lord Baden-Powell of Gilwell is felesége és Anna főhercegnő társaságában. Itt alakult meg a cserkészleányok világszövetsége a WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts). Ugyanebben az évben változott meg a szövet­ség neve a Magyar Cserkészleány Szövetségire. A szövetség 1932. június 25-július 9-ig rendezte meg az első nemzetközi nagytáborát Tahi mellett 485 részt­vevővel. 1939. július 25 és augusztus 7 között Gödöllőn rendezték meg legnagyobb vállalkozásukat, a cserkész­leányok világtáborát, a Pax Ting-et. Ezen mintegy 4000 leány vett részt, közülük kb. 2200 volt magyar. A háború alatt a legtöbb csapat munkája szünetelt, az 1942-re tervezett nagytábor az élelmiszerellátási ne­hézségek miatt elmaradt. A háború után rövid ideig még működött a szövetség, de 1949 tavaszán ellehetetle­nülés miatt kimondták feloszlásukat, amit a belügyminiszter augusztus végén fogadott el, ill. hagyott jóvá. A megszűnés után a szövetség irattára elkallódott, ezért működéséről csak gyér és hiányos adatok maradtak fenn. A kitüntetésekre és érdemérmekre vonatkozóan csak az alapszabályban és a Cserkészlányok Lapjában maradtak fenn nagyon hiányos adatok, a múzeumok anyaga is nagyon szegényes, ezért több kitüntetésről nem is tudunk pontos leírást adni, van olyan, amelyikről szinte semmit sem tudunk. 1. Arany turul A szövetség legnagyobb kitüntetése az arany turul. Ez kb. 60 mm „fesztávú” kiterjesztett szárnyú turulmadár. Tervezője és készítője ismeretlen, hiteles példánya sem ismert. A szabályzat szerint „arany turult a Védnökök Éremtani Lapok 95. szám, 2006. február

Next