Éremtani Lapok, 2009. február-december (113-118. szám)

2009-02 / 113. szám

ANTONINIANUS GYŰJTEMÉNYEK: IX. A PÁPAI REFORMÁTUS FŐISKOLA ÉREMGYŰJTEMÉNYÉNEK RÉSZE A főiskola éremgyűjteménye több részből áll: ókori, magyar és külföldi. [1, 2] A gyűjtemény korai történetét Borsos Istvántól tudhatjuk meg, aki a főiskola tanára és a gyűjtemény őre volt több évtizedig. Ő arról számol be, hogy a gyűjtemény alapjait Tóth Ferenc, a dunántúli egyházkerület püspöke rakta le 1814-ben. [3] Mivel az időben katalógusok nem voltak, így ő az érmeket különböző nagy gyűjtemények és leírások alapján igyekezett meghatározni, így például a Viczay-féle gyűjteményre támaszkodott, vagy az Eutropusra, a Rasche Lexikonra, és Wolf művére. 1834-ig vezettek egy jegyzéket, amelybe ezeket a feljegyzéseket írták, az adományozók nevé­vel együtt. Az ekkor készült teljes leltár 4 arany, 208 ezüst, 1224 réz, 2 ón, 1 bádog és 6 gipszpénzt mutat ki. 1835-ben Zsoldos János „Veszprém vármegyei főfizikus” örökösei az elhunyt gyűjteményét felajánlották megvételre. Ez 2116 pénzből állt, köztük 17 darab arany és 577 ezüst. A gyűjteményben 1100 darab görög és római pénz volt. A Zsoldos-féle gyűjtemény sorsáról szóló beszámolót szó szerint idézem Borsos Istvántól. „A 48-iki szabadságharc veszedelmes napjaiban, amikor Pápa városa a császáriak kezében volt és horvátok tar­tották megszállva, az éremgyűjteményt az iskola főhatósága nem látta biztonságban. Olyanformán akarta tehát megmenteni, hogy a becsesebbnek látszó darabokat kiválasztották s elásták az ó-kollégium pincéjében. Mikor azután a zavaros idők elmúltával elő akarták venni, az elásott pénznek csak hűlt helyét találták. Eltűnt az vég­kép s a tettest még csak gyanúsítani sem lehet.” [3] Ezt követően 1863-ban jelentős növekedés állt be a gyűjteményben. Sárközi József, aki később az egyház­­kerület helyettes főgondnoka lett - egyébként kömlődi nagybirtokos -, a csaknem félszáz év alatt kialakult éremgyűjteményét ajándékozta a kollégiumnak. Ez mintegy háromezer darabból állt. 1877-ben a fenntartó testület 18 aranyérmet vásárolt Otto Voetter kapitánytól, aki ez évben rendezte gyűj­teményét. Ekkor 2302 görög és római érem (43 arany és 732 ezüst), valamint az 1523 darabból álló magyar és külföldi részben 22 arany- és 964 ezüstpénz volt. A későbbiekben Pelárgus János lelkész mintegy 250 darab pénzzel gazdagította a gyűjteményt. 1889-ben ismét jelentősen megszaporodott a gyűjtemény, mivel Pap Gá­bor dunántúli püspök 279 darabbal gyarapította azt. Ebben a tiszta magyar gyűjteményben 37 arany, 19 tallér, 55 garas, forint és egyéb volt. 1893-ban Galamb István zirci járásbíró az iskolának ajándékozta éremgyűjte­ményét. Az anyag 923 darabból állt: 367 magyar, 351 római és 205 vegyes külföldi érem. „1898-ban vétel útján szereztünk 349 darab római pénzt. Ezeket Ó-Szőnyben találták” - írja Borsos. 1901- ben Thury Dénes gyógyszerész ajándékozott az iskolának 106 darab érmet, nagyrész rómait. 1904-ben a gyűj­temény összesen 7837 darabból állt. A magyar részről szóló munka 1909-ben jelent meg könyv alakban, amely 1178 éremleírást tartalmaz. Ebből 2000. augusztus 20-án, Budapesten 367 darabot elárvereztek. Ehhez még hozzáadhatunk 117 magyar vonatkozású és külföldi érmet, továbbá 222 tételt magába foglaló papírpénzt, szükségpénzt, bárcát, jelvényt, plakettet, hadifogolytábori pénzt és mást, amelyek szintén ezen az árverésen kerültek kalapács alá. Ez utóbbi tételek többnyire nem egy, hanem számos darabot tartalmaztak. Volt olyan tétel, amely 2,5 kg aprópénzből állt. Az elmúlt 95 évben a gyűjtemény még szépen gyarapodhatott. A gyűjtemény ókori része görög, barbár és főleg római érmekből állt, és 3490 darab pénz leírását közlik. Eb­ből 30 darab arany, 880 darab ezüst és 2580 darab bronz. A minket érdeklő korszakból (Kr. u. 238-253) 110 da­rab érem van. Ebből 28 bronz és 82 ezüst antoninianus. A gyűjtemény nincs katalogizálva, de minden pénz le­ . Éremtani Lapok 113. szám, 2009. február

Next