Éremtani Lapok, 2016. március-május (155-156. szám)
2016-03 / 155. szám
Szilágyi Mihály FEJEZETEK AZ ISZLÁM NUMIZMATIKA VILÁGÁBÓL VII/2. RÉSZ A MONGOLOK PÉNZVERÉSE Arany Horda Ismerkedésünket a mongolok pénzverésével numizmatikai jelentőségük miatt az Arany Horda pénzeivel folytatjuk. Miután az Arany Horda Dzsingisz kán legidősebb fiától Dzsocsitól eredeztethető, ezért szokás őket Dzsocsidáknak is nevezni. Két önálló ágon fejlődtek, az egyik a Batu kán által 624/1227-ben alapított Kék Horda, melynek központi területe a dél-orosz sztyeppe, fővárosa a Volga alsó folyásánál fekvő Szeráj volt. A másik ág a Batu fivére Orda által 623/1226-ban alapított Fehér Horda, melynek központi területe Nyugat-Szibéria volt, és történetüket csak hiányosan ismerjük. A két államalakulat közötti viszony nem volt mindvégig felhőtlen, először a Kék Horda szerzett befolyást a Fehér Horda felett, de Dzsani Bég 758/1357-ban bekövetkezett halála után egy rövid ideig - mintegy húsz évig - tartó anarchia után, a Fehér Horda került fölénybe. 782/1380-ban Toktamis kán egyesítette a Kék és Fehér Hordát, létrehozva az Arany Hordát. Ezt a nevet nagy valószínűséggel az oroszok adták az új államalakulatnak: Zolotaya Orda. Toktamis kán új birodalmának azonban hatalmas ellenféllel kellett megküzdenie, Timur kánnal. Szerencsére elhagyta és sorozatos csatavesztések után száműzetésben halt meg. Birodalma részekre szakadt, nyugaton a litvánok és az oroszok, délen pedig a krími kánok szakítottak el területeket. Az Arany Horda végét Ahmed Sejknek a krími kántól elszenvedett 907/1502-es veresége jelentette. Numizmatikai szempontból is fontos, hogy az Arany Horda felbomlása során, területén számos kisebb jelentőségű mongol kánság alakult ki, mint a Krími, az Asztraháni, Kazányi, Kaszimovi, Tyumeni Kánság stb., melyek önálló pénzverést folytattak. 624/1227 Batu ibn Dzsocsi 712/1312 Mehmed Özbek 653/1255 Szartak 742/1341 Tini Bek 654/1256 Ulaghcsi 742/1341 Mahmud Dzsani Bek 655/1257 Berke 758/1357-782/1380 belháborúk kora: 665/1267 Mengü Timur Mohamed Berdi Bek 679/1280 Tuda MengüKulpa kán (a szakirodalomban 686/1287 Tula Buga Kula néven is szerepel!) 689/1290 Ghigasz ed-Din Tokta Nevruz Bek Mohamed Dzsocsi leszármazottjai Kék Horda Vámbéry még Arany Csordaként említi őket. Éremtani Lapok 155. szám, 2016. március