Állami gimnázium, Erzsébetváros, 1903
( Fehér megyének egy részét az oklevelek desertának említik), ez annyit akar mondani, hogy területének egy részén városok, helységek nem voltak. E vidéken favágók, szénégetők, vadászok, pásztorok lakhattak, kikről az állam csak akkor vesz tudomást, mikor elszaporodás következtében fölmerül a közigazgatás szükséges tulajdonjogi sérelmek állnak elő. Fehér megyéhez csatoltatott a mai Háromszéknek az a vidéke is: Kanta, Peselnek, Volál, Karathna, Szárazpatak és Szentlélek, melyeket besenyők szálltak meg). Fogaras vidéke még 1224-ben is ismeretlen, a benne lézengő népek in silva Blacorum laknak, a mi csekély nép volt benne, az is valószínűleg Fehér vármegye hatósága alá tartozott). Mátyás király 1467-ben a fogarasi kerületet Fehér vármegyébe kebelezte és egyúttal Fogaras, Omlás kerületeket elidegeníthetetlen korona jószágoknak nyilatkoztatá. 1471-ben Fogarast Geréb Jánosnak és fiainak adományozza. János király 1531-ben Fogaras várát Nádasdy Tamásnak adja, kit birtokában Ferdinand is meghagy. Omlás 1383-ig magyar nemesek birtoka volt. Az 1599. évi kolozsvári országgyűlés is arra kéri Báthori Endrét, hogy a fogarasi kerületet katonáskodás és fizetés tekintetében ki ne vegye a vármegyék praestatiói alól). A szászok s a német rendi lovagok betelepítésével nagyot módosult Fehér megye területe, de azért még sok változás vár reá. II. Endre a szászoknak adott diplomájában (1224) a Várostól (Szászváros) Barótig szabja meg a Királyföld határát5), ezzel azt célozta: *) Pesti II., 19. -) Pesti II., 29. 3) Pesti II., 59. 4) Pesti I. , 64.—66. 1. 5) Marzali: A m. tört. kútfői.