Esti Budapest, 1952. szeptember (1. évfolyam, 127-152. szám)
1952-09-05 / 131. szám
6 Három hét Helsinkiben 25 nemzet sakkozói között A kereskedelmi főiskola díszterme Helsinkiben három héten át elkeseredett sakkcsaták színhelye volt: itt játszották le a X. sakkolimpiát, melyen 25 ország legjobb sakkozói vetélkedtek a csapatvilágbajnoki címért. A legtöbben messze földről jöttek (pl. Amerikából négy csapat), nem sajnálták a nagy fáradságot, hogy részesei lehessenek az első igazi olimpiának. Az eddigi olimpiáról hiányzott a világ legerősebb sakkozó országa, a Szovjetunió, amely most első ízben lépett a „nemzetek versenyén’ küzdők sorába. A küzdelem a várakozáson felül kemény volt, a Szovjetunió hat nagymesterből álló csapata reálisan győzött, de le kellett küzdenie néhány csapat merészen az első helyre célzó ro■ hamát, így a sakkvilág szemtanúja lehetett a sportszempontból is ritka érdekességű végküzdelemnek. Ez így van rendjén, mert bizonyítja a haladást az egész vonalon. A Szovjetuniónak nagy az érdeme a magas színvonalú mérkőzésben, mert minden sakkozó,akár Brazíliában, akár Ausztráliában van hazája, többnyire szovjet művekből tanul és szovjet elemzések nyomán építi fel játékát. A csehszlovák versenyzők, akik a negyedik hely kivívásával nagy sikert értek el, nyilatkozataikban nem mulasztják el rámutatni , arra, hogy mennyit köszönhetnek a szovjet sakkfolyóiratoknak és a Szovjet mesterek önzetlen segítségének. A második helyre, a kezdeti gyengébb szereplés után az argentin együttes küzdötte fel magát, a harmadik helyen a jugoszláv csapat végzett. Mindkét együttes tapasztalt, világszerte ismert versenyzőkből áll, magas helyezésük eleve várható volt. Nagy ambícióval indult a küzdelembe az Egyesült Államok csapata, de fiatal versenyzőinek megbízhatatlansága meghiúsította a nagyremények valós auditását. A magyar csapat az elődöntőben jó formát mutatott és könynyen igazolta a rendező bizottság döntésének helyes voltát, amely a magyar együttest a hat legerősebb közé sorolta és kiemelte. A döntőben azonban kiütközött a kellő fizikai felkészültség hiánya és bár az összteljesítmény itt is kielégítőnek mondható, hiszen 19 jól felkészült erős csapatot hagyott maga mögött, mégis bizonyos és minden szakértő előtt nyilvánvaló, hogy a magyar válogatott ennél is többet nyújthat. Csapatunk minden tagja lelkiismeretesen küzdött, csak néhány, fizikai indiszpozícióra visszavezethető eltévelygés több ponttól fosztott meg minket, ami két-három hellyel vetett vissza bennünket. Mindenesetre megelégedéssel szögezhetjük le, hogy Szabó László nagymester nagyszerű játéka általános elismeréssel találkozott. Egészen a verseny végéig a legjobb eredménye volt az első táblán, mi több, 13 játszmában egyszer sem állt gyengébben, a legerősebb ellenfeleket is fölényesen győzte le és csak az utolsó játszmákban volt észrevehető játékán a fáradtság nyoma. Hasonlóképpen elismerést érdemel Szilv egészséges és sikeres játéka a harmadik táblán, ő is csak az utolsó játszmákban kezdett ingadozni és a döntőben csak egy játszmát vesztett éppen az utolsó fordulóban. Barcza nagymester, aki már annyiszor adta bizonyságát bámulatos szívósságának ésküzdőképességének, ezúttal nem tudta megtalálni önmagát és Flórián egyébként jó játékát sem kísérte szerencse. A fiatal tartalékok közül Pogáts megállta helyét, Molnár ellenben idegeskedett és lámpalázzal küzdött, ami természetesen károsan befolyásolta játékát. Mögöttünk maradt két rendkívül erős együttes, a svéd és nyugatnémet csapat, holott az elődöntőben való szereplésük a legnagyobb reményekre jogosította őket. A finn csapat az elődöntőben lelkesen harcolt és nagy sikernek könyvelheti el, hogy bejutott a döntőbe, kilencedik helyükkel megelégedettek voltak A X. olimpiának nagy sportbeli és szakmai jelentősége mellett kiemelkedő az a megértő és barátságos szellem, amelyben az egész mérkőzés lezajlott. 25 nemzet fiai éltek együtt három hétig és jól megértették egymást. A Fide elnökének, Folke Rogardnak szavai szerint „jó lenne, ha a kardcsörtető politikusok példát vennének a sakkozókról...” Asztalos Lajos Kedves látogatók a Kistextben (Tudósítónktól) Nagy örömmel várt vendégek érkeztek szerdán délután a Kistextbe. Szőke Kató és Puskás Ferenc olimpiai bajnokaink látogatták meg a Kistext dolgozóit. A kultúrteremben megtartott ünnepségen Gabnai Gusztáv sportfelelős bevezető szavai után először Szőke Kató, majd Puskás Ferenc számolt be a helsinki olimpiászról. A Básztext dolgozói több kérdést intéztek olimpiai bajnokainkhoz, akiknek válasza után sportfilm következett. Az ünnepség részvevői lelkesen ünnepelték olimpikonjainkat. MA ESTE több kerékpáros csúcsjavítási kísérletre kerül sor a Milinárison. Vida Tibor az egyórás állórajtos vezetés nélküli országos csúcs megdöntésére tesz kísérletet, míg a Schillerwein—Furmen és a Máté—Jakab kettős a különböző kétüléses (tandem) csúcsokat igyekszik megjavítani. ------------■ • ■--------------- ÚJ ÉLET - ÚJ EREDMÉNYEK Nyolcesztendős korában látott először ökölvívómérkőzést Zygmunt Chychla, a XV. helsinki olimpia váltósúlyú lengyel olimpiai bajnoka, amikor a „Gedania” sportegyesület ökölvívóinak edzésére elvitte egyik rokona. A szőke kisfiú nem sokáig ült azonban nyugodtan. Anynyira megtetszett neki ez a számára még ismeretlen sport, hogy heves vágytól ösztönözve, a szorító mellett guggoló edzőhöz rohant és izgatottan adta elő mondanivalóját: — Zygmunt Chychla vagyok,18 éves, tanítson meg a bácsi engem is boxolni. — A bácsi megígérte. Ez 1933-ban történt. Nem minden ment azonban annak rendjemódja szerint. Nagy nyomorban élt a Chychlacsalád s Zygmunt keresetére is szükség volt. Tejet és újságot hordott kora reggel a tanítás előtt és késő délután atanítás után. Megtörtént azonban, hogy egy-két háznál nem kapták meg mindig időben a délutáni lapokat. Ilyenkor edzett az egyre fejlődő ifjúsági ökölvívó, akinek szinte jönnie kellett az időt, hogy hódolhasson kedvenc sportjának. Múlt az idői elvégezte az elemi iskolát, majd mozdonyfűtő lett. Testre megerősödött, lélekben azonban öszszetört: legázolták hazáját, Lengyelországot a hitleri fasiszták . Új elem a felszabadulás után kezdődött. Folytatta mesterségét és a neni államnak a dolgozókról gondoskodása eredményeként jutott már ideje a sportolásra és a tanulásra is. A napos oldalon jár ettol az idősül: középiskolába iratkozik, bejut az országos bajnokság döntőjébe s Olejnik mögött 1947-ben ismét a döntőben látni. Olejnik azonban még mindig jobb nála. Nem kedvetlenedik el, edzői segítik s újabb segítséget is kap: a szovjet ökölvívók adják át neki tapasztalataikat. Eredménye: 1948-tól már minden évben Chycila Lengyelország váltósúlyú bajnoka Kiválóan szerepel a londoni olimpián, a negyeddöntőig jut el. 1951- ben a milánói Európa Bajnokságon sorra győzi le ellenfeleit. Ezt a sikert csak kiindulópontnak tekinti Helsinkire. Részt vesz minden egyesületközi, országos és nemzetközi versenyen. Tapasztalatai egyre gazdagodnak. 1952 március, Moszkva: edzőtáborozás a legjobb szovjet ökölvívókkal. Ilyen előkészület után már nem is megy meglepetésszámba, amikor augusztus 2-án a Messuhafli-sportcsarnokban a vezetőbíró magasba emeli Chychla jobbkezét, jelezve, hogy a lengyel ökölvívó megnyerte döntőbeli mérkőzését s ezzel az olimpiai bajnokságot. Végtelenül szerény, csendes fiatalember Zygmunt Chychla, aki nemcsak a sportban, hanem a termelőmunkában is az élen jár, példát mutat. Kiválóan végzi munkáját mint vasúti tiszt. Elsőrendű feladatának tartja ezenkívül az ifjúság nevelését is. Az olimpia után szülővárosába, Gdanskba utazva vállalta a helyi „Kelejarz" sportegyesület ökölvívószakosztálya fiataljainak oktatását és tapasztalataival új chychlák értékelését. Chychla továbbra sem ül babérjaira. Most szorgalmasan készül a Wroclawi Európa Bajnokságra, az újabb erőpróbára. MÉG MA KÖSSÖN SZERZŐDÉST NYULASRA minden mennyiségben a PRÉMESÁLLATTENYÉSZTŐ VÁLLALATTAL, mert szerződés esetén prémnyúlért élősúlyban KILOGRAMMONKÉNT 12.5 FORINTOT fizetünk. Levélmegkeresésre szerződési blankettát küldünk. PRÉMESÁLLATTENYÉSZTŐ VÁLLALAT Budapest, V., Sütő utca 1. &BUDAPEST PÉNTEK, 1932 SZEPTEMBER 5. Kézilabda Magyar lelkésztársasági kupa döntő Szeptember 6-án, szombaton 15.30-kor kerül sorra a kézilabda Magyar Népköztársasági Kápa döntője a sportcsarnoki szabadtéri kispályán, a Bp. Honvéd, a Csepeli Vasas férfi és a Bp. Vörös Meteor, a VI. Magyar Posztó női csapatai között. A BTSE vasárnap reggel rendezi meg az 1952. évi kerékpáros Budapest terepbajnokságot. A küzdelmekre reggel nyolc órakor a Valériatelep mögötti gyakorlótéren kerül sor. Rajthoz állnak kiváló I. és II. osztályú versenyzőink is. A bajnokság elsőtizenhat helyezettje részt vesz majd a szeptember 28-án sorra kerülő országos terepbajnokságon. A verseny távja a férfiak részére 24, a nők részére 12 kilométer. ESTI BUDAPEST • MDP Budapesti Pártbizottsága és a Fővárosi Tanács lapja Főszerkesztő Bíró László Ferelt* szerkesztő Gál György Lapkiadó tulajdonos: Budapesti Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Kürti Lászlónné Szerkesztősé:* és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 3. Tel.: 343—104, 343—105, 343—107 343—108. Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda úv, Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—350. Árusítási osztály, telefon: 382—325 Expedíció telefon: 330—552. SZIRA Lapnyomda. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. BESZÉLŐ SZÁMOK Közel 162.000 dolgozó nézte meg, csupán három kerületben a Vidám Budapest-akció előadásait. (Vill., Kulich Gyula-színpad, X., Csajkovszkij-park, V. Sztálintéri kultúrotthon.) 600 pedagógus számára az 1952—1953-as tanévben külön képzést biztosít a Budapesti Pedagógiai Továbbképző Intézet. Ezeknek a pedagógusoknak az lesz a feladata, hogy a továbbképzésben részvevő 8000 nevelő munkáját irányítsa. 115.000 ember vett részt a nyár folyamán az Országos Filharmónia által rendezett 64 hangversenyen. 1. 561.512 látogatója volt a budapesti moziknak augusztus hónapban. Az idén augusztusban tehát 11,4 százalékkal több mozilátogató volt Budapesten, mint tavaly. Londoni gyerek öröme Újsághír: A legkülönbözőbb állatokkal póbálják enyhíteni a londoni húshiányt . Anyukám, ha már a papa nem vitt el az állatkertbe/hadd mehessek veled legalább a henteshez. Ahol nem tanultak eleget a múltból Az Egyesült Izzó régi, harcokban edzett munkásai gyakran beszélnek a múltról. Azokról az időkről, amikor százezreket mozgatott meg a kenyérért folytatott küzdelem, amikor a gyárakban, nagyüzemekben robotoló munkások a tüntetés fegyveréhez nyúltak egy emberségesebb életforma kivívásáért. Az Egyesült Izzóban is folyt a küzdelem. Volt kivel hadakozni. Nem hiába emlegetik ezt a gyárat a szociáldemokrácia egykori fellegváraként. Kik azok a jobboldali szociáldemokraták... Csillag István szeme összeszűkül és úgy villódzik benne a harag tüze, mintha csak tegnap történtek volna azok a gyalázatos események, amelyekről beszél: „1919 után sokan voltunk, akiket már nem lehetett az orruknál fogva vezetni. Nem is hagytuk magunkat. A szocdem berkekben Idába gyalázták a mi proletárdiktatúránkat, hiába áskálódtak a Szovjetunió ellen. Az idők folyamán mind többen rájöttek arra, kik is azok a jobboldali szociáldemokraták. Ha itt a gyárban mozgolódni kezdtünk, körülvettek bennünket, mint a darazsak. A rendőrség mindig tudta, kik szólaltak fel a munkásgyűléseken, ki volt az, aki a száját ki merte nyitni a rendszer ellen. Sok megmozdulásunkat árulták el a jobboldali szocdemek. Sok becsületes munkásember vére tapad kezükhöz. Abban az időben — folytatja visszaemlékezését Csillag bácsi — tiltva volt a politizálás. Még újságot sem hozhattunk be a gyárba. Itt csak dolgozni volt szabad, de azt azután rogyásig. A felszabadulás után úgy gondoltuk, nem lesz többé dolgunk ezekkel az alakokkal. Tévedtünk. Akkor kezdődött csak igazán a harc..." És Csillag bácsi köteleket tudna ezekről a küzdelmekről beszélni. Az Egyesült Izzóból azóta eltűntek a hírhedt nagypárok, grosszmarlonok, a szociáldemokratizmus azonban mint csúnya fekély ott terpeszkedik, élősködik továbbra is az üzemben. „A hegedűsnek gyantázni kell, a dalosnak öblíteni" Nagyon kevés embernek tűnt fel az Egyesült Izzóban•—még Vodicska elvtársnak, a szakszervezeti kultúrfelelősnek sem mindaddig, amíg a pártbizottság fel nem hívta figyelmét, hogy a kultúrmunka iránti „közömbösségnek" hol van a gyökere.. Ennek ellenére Vodicska elvtárs még most is úgy jár munkájával, mint Kőműves Kelemenek magas Déva vára építésénél, amit ma felépít, holnapra összedől. Ezért aztán mindig tele van panasszal. Leginkább, erre hivatkozik: „Kevés a pénzünk, pénz nélkül pedig nem lehet jó kultúrgárdát alakítani. Itt van például a dalkörünk. Régi, kipróbált dalos egytől egyig. Mindig számíthatunk rájuk. De össze is kell tartani őket valamivel. ,A‘ hegedűsnek gyantázni kell, a dalosnak öblíteni.’ Ez nálunk a szólásmondás. És a bor is, meg a sör is pénzbe kerül." Vodicska elvtárs arra is magyarázatot talál, hogy a fiatalok és a nők miért „tartózkodnak a dalárdától ”. „Nem jó a vegyeskórus. Ezt már kipróbáltuk. Rombolja az erkölcsöket." Ezt mondja. Az elnémított csasztuskázók Azt is természetesnek találják az Egyesült Izzóban, hogy az ifjúmunkásokat nem lehet bevonni a népi tánccsoportba. De azt már senki sem meri állítani, hogya fiatalok nem szeretnek táncolni. Mert táncolnak... „A jampec-kérdés jól áll az üzemben" — mondja az egyik dolgozó. „Van belőlük elég." Ezek aztán úgy terjesztik a, hóbortos, nyavalyatörős rángatózásokat, mint az őszi eső a bolond gombát. Az olyan esetek sem nyitják ki a kultúrvezetőség szemét, mint amilyenek gyakran fordulnak elő az egyes alapszervezetekben. Nagy Lajosné, a XVII. alapszervezet kultúrfelelőse fásultan jelenti ki: „Nem lehet itt semmit csinálni, hiába törjük magunkat. A múltkor is az történt, hogy a termelési értekezlet előtt csaszluskát akartunk előadni. A művezetőnk nem engedte. Úgy látszik, a ,ó szíve’ nem tűrte, hogy bíráljunk. Hát el is hallgattunk. De előfordult ez már a gépműhelyben is, ahol elkenik a hibákat, s nem tűrik, E°gy valaki szót emeljen." A becsületes kultúrmunkások kis csoportja hiába küszködik, s a sikertelenség soknak kedvét szegi. Gyakran felhangzik a jogos panasz: „Miért van az, hogy a gyár vezetősége sohasem jön közénk, nem látogatja rendezvényeinket. Úgy tűnik, mintha megtűrtl személyek lennénk a gyárban, akikre semmi szükség... " Az Egyesült Izzó dolgozóinak régi harcossága, ébersége úgylátszik elszenderült. Az új harci formákat még nem tanulták meg. Pedig módjukban állt volna. Az ellenséget nem jellemzi az álmosság, a tétlenség. Állandóan támad, amíg csak egy csekély támpontja is van. S az Egyesült Izzóban jelenleg van támpontja: a maradiság, a kezdeményezés hiánya, az ébertelenség, a megalkuvás. A pártbizottsággal az élen kezdje meg a harcot a szakszervezeti kultúrfelelőstől kezdve minden aktivista, minden becsületes dolgozó. Leplezzék le bátran a hangadókat, a megalkuvókat, a bírálat elfojtóit. Kezdjék meg végre az Egyesült Izzó dolgozóihoz méltó kultúrélet megteremtését. Olyan kultúréletet, amelybe szívesen és lelkesedéssel kapcsolódnak be a dolgozók százai. S ennek sikerülni kell, mert megvan hozzá minden előfeltétel: pártunk segítsége és útmutatása. elhasznált holmi, vas, fém, papír, rongy akad mindenfelé. Gyűjtsd össze. Add át a MÉH-nek, vagy az érte jelentkező ifjaknak. Bányászfilmek kerülnek bemutatásra a bányásznap alkalmából Számos vidéki filmszínházban kerülnek bemutatásra az eddig is nagy sikerrel játszott bányászfilmek a bányásznap alkalmából Oroszlányban, Perecesbányán és még más helysérgekben a „Donyeci bányászok" című színes szovjet filmet vetítik, Tatabányán, Vizsláson, Petőfibányán és még több helyen a „Szerencse fel" című filmet tűzik műsorra a filmszínházak. A mozival nem rendelkező bányászlakta helyeken is lesznek filmvetítéseka bányásznapi ünnepségek során, így az ország területén több mint 120 bányászszálláson vetítik le a „Donyeci bányászok" és a „Szerencse fel" című filmeket. Csehszlovák írók érkeztek a Móricz Zsimond-ünnepségekre Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre csütörtökön három csehszlovák író, Kvetoslav F., Sedlacek és Jindrich Hiler érkezett Budapestre. Apró- és fis hirdetések üzemképes allapot- Használt rádiót és Használt mínuszban lévő újabb üzenegépet vásárol lemezeket - vásárol pusú használt por-a es -zárná be a 6. sz. Keravill szívót és padlókéravill bolt. VI. ker bolt. V., Kossuth félét, ventilátort és Nagymező utca 14. Lajos-u. 2. Telefon: hajszárítót teljes Tel.: 224—845. 133—033, tartozékkal vásá- ------ ---- ---------- — ----------------rol a 11. sz. Kora- Porszívót kölcsön- Használt háztartási. vili bolt, I.. Len.n. vehet Keravilltől. és szabóipari varrókrt. 101. szám. le- „ . . . . . . ... , tlefon: 125_531. Boltjaink a varos tjepot vasáról a .1 ---------------.-----——,—- minden részében, as szúrná Keravill 'kúpgörgő vagy ke- kölcsöndij egy nap- bolt. VII., Rákóczivicsös kocsikat ke- ra 12 Frt. fél nap- út 14. Telefon: 221 résünk megvételre, ha 7 Frt —695 Üzletépítési és Be- — rendező Vállalat, Budapest, IX., MS-f.« 13n—növ.Tel:I mmuxttv&Büppfform |