Esti Budapest, 1953. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1953-06-01 / 126. szám
PÁRTÉLET Az elreolt hetekben kapta meg Jelenszky József elvtárs sztahanovista esztergályos, az Április 4 Gépgyár dolgozója „Az ország harmadik legjobb karusszelesztergályosa"-oklevelet. Kiváló népnevelői munkát végzett a választási békeversenyben is. Népnevelőmunkájával és termelési eredményeivel egyaránt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozott nagyszerű távlatok valóraváltására mozgósít. ★ A nagyszerű szovjet gép Több munkatársunk van műhelyünkben, akik nemrégiben még tengtek-lógtak, sétáltak s beszélgettek munkaidő alatt, így persze nem tudták elérni a 100 százalékot. A választási békeverseny során sokat foglalkoztunk velük s büszkén mondhatom, legtöbbjük teljesítménye 100 százalék fölé emelkedett s azóta is tartják ezt az eredményt. Gyüre Józsefné is ezek közé tartozik. Sokat foglalkoztam vele , volt olyan nap, amikor Gyüréné elvtársnő elérte a 130, sőt a 150 százalékot is. Alapszervezetünben népnevelő értekezleten beszéltük meg, hogy a népnevelő munkát a választás után is mindennapi feladatunknak tartjuk. Különösen figyelmesen kell foglalkozni a termelésben még mindig gyengén álló munkatársainkkal, ezért az elmaradók patronálását felosztottuk magunk között. Meg szeretném még írni, hogy a népnevelőnek néha milyen érdekes alkalmai tanátkozik a nevelő munkára. Az elmúlt napokban az egyik budapesti iskola növendékei jártak nálunk üzemlátogatáson. Csoportokba verőd A népnevelő munkát a választások után is mindennapi feladatunknak tartjuk Budapesti népnevelők leveleiből ve nézegették gépeinket. — Egy ilyen csoport nálam is megállt. „Ilii, de nagy gép, de szép gép!” — ilyen megjegyzéseket hallottam. „Ugye, ez amerikai?” — fordult hozzám az egyik diák. — Nem — feleltem — belga gyártmányú. indjárt gondoltam, hogyvalami nyugati, mert nagyon klassz!” — mondta a fiú. Erre odavezettem a műhelyünkben lévő szovjet óriás karosszelgéphez, amely úgy van tervezve, hogy már valósággal gondolkozik az emberek helyett. S hogy szavaimnak nagyobb nyomatékot adjak, az egész csoportnak nyomban meg is magyaráztam, milyen sokat tud ez a gép, amelyhez hasonlót nyugati államok nem gyártanak. Később visszajött hozzám ez a diák s csak annyit mondott: igazi „klassz" gépek a szovjet gépek. Feszi István népnevelő, a AlÁVAG sztahanovista esztergályosa. „Ne kelljen szégyenkeznünk rossz minőségi munkánk miatt“ Népnevelő vagyok, sokszor foglalkozom, beszélgetek munkatársaimmal, igyekszem elősegíteni fejlődésüket. Különösen szemmel tartom a szövődében Szeleczki Rózát és Solner Júliát, mivel e két elvtársnő elég rossz minőségű árut sző. Szeleczki Róza a legutóbbi dekádban 89 százalékra teljesítette tervét, a minőségét pedig 97 százalékra. Solner Júlia 108 százalékot ért el ugyan, de ezzel szemben minőségi tervét csak 97 százalékra tudta teljesíteni. Megmagyaráztam Solner elvtársnőnek: eleinte inkább termeljen két vagy háromezer vetéssel kevesebbet, de jobban vigyázzon a minőségi munkára s ehhez néhány jó fogást is mutattam neki . Mi — mondtam a két elvtársnőnek — emelt fővel akarunk megállni abékéért harcoló emberiség küldöttei előtt, akik a június 15-i Béke-Világtanács ülésére érkeznek Budapestre. Ha ti is azt akarjátok, hogy ne kelljen szégyenkeznünk rossz minőségi munkánk miatt, dolgozzatok figyelmesebben. A külföldi vendégek minden bizonnyal megjegyzik maguknak és szerte a világon elmondják a nálunk látottakat és tapasztaltakat. Miért kellene éppen nekünk, pamutipari dolgozóknak szégyenkeznünk amiatt, hogy rossz minőségű árut szövünk. Gönczöl Margit, sztahanovista ifjúmunkás, Magyar Pamutipar „Olyan mértékben valósulnak meg terveid, ahogyan képezed magad“ Az Erőgépjavító Vállalat népnevelői nem várnak mindig „felsőbb utasításra”: önmaguktól is beszélgetnek a csoportjukba tartozó dolgozókkal a pártoktatási év befejezéséről. Lavranics Dezső népnevelőtársam már előző héten pénteken, szombaton figyelmezteti az elvtársakat, hogy intézzék el ügyes-bajos dolgaikat, nehogy a hétfői oktatásról mulasztaniok kelljen. Az elvtársak örülnek a figyelmeztetésnek és az eredmény meg is mutatkozik: a Lovranics elvtárs csoportjába tartozó elvtársak csak ritkán és alapos indok esetén maradnak távol a foglalkozásokról. Elmondhatjuk, hogy üzemünkben lelkesen készülnek az elvtársak az összefoglalókra, de azért nem mindenkinél megy olyan könnyen a dolog. Éppen a napokban volt vitám Mészáros József DISZ-taggal, aki több esetben távolmaradt a politikai iskolákról. Arra hivatkozott, hogy főleg az üzemen kívül van elfoglaltsága és úgy látja, hogy éppen a sok mulasztása miatt nem is érdemes Ecker Árpád elvtárs, az Egyesült Izzó mérnöke, az üzem legjobb népnevelői közé tartozik. A választási agitációban új ötéves tervünk perspektíváját mutatta meg meggyőzően. A selejt első-J számú ellenségeinek sorában is-merik az Izzóban. Propagan-dista munkáját igen lelkesen végzi. Munkatársai becsülik, szeretik, mert problémáikat mindig szívesen meghallgatja. Különöösen a fiataloknak nyújt sok segítséget munkájukhoz. ★ résztvenni az összefoglalókon. Én ezt válaszoltam: — Ha kinti munkát végzel is, nem szabad elszakadnod az üzemi DISZ-élettől, hanem ellenkezőleg: ki kell használnod a politikai iskolát is arra, hogy meglegyen a kapcsolatod továbbra is az üzemmel. Elsősorban a te hasznod, ha rendesen tanulsz. Biztosan szeretnél előbbrejutni a termelőmunkában. Azt is tudom, hogy szeretnél tagjelölt lenni. Nehogy azt gondold, hogy ez független tőled, s csak a pártszervezeten múlik! Olyan mértékben valósulnak meg terveid, ahogyan képezed magad. Az összefoglalókon való részvétel pedig igen jó alkalom lesz arra, hogy a mulasztottakat pótoljad és meglátod, milyen sok újat is tanulsz majd. A beszélgetés után nem adott mindjárt választ Mészáros elvtárs. Később mégis megígérte, hogy eljön hétfőn. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy betartja-e szavát, mert — szó ami szó — már nem először ígéri ezt Huszár Aladár népnevelő Hiánycikk kiállítást nyitottak meg A Vas- és Műszaki Kereskedelmi Központ szombaton délelőtt megnyitotta hiánycikk kiállítását. A kiállításon olyan háztartási gépeket, edényárukat, villamossági cikkeket és más fontos felszereléseket mutatnak be, amelyekből az ipar és a kereskedelem jobb együttműködése nyomán a hiány megszüntethető lenne. Éppen ezért a kiállítás megnyitására meghívták az általános gépipari minisztérium, a helyiipari minisztérium, az OKISZ illetékes képviselőit és számos kisipari termelőszövetkezet dolgozóit. A megjelentek nagy érdeklődéssel szemlélték a kiállított hiánycikkeket és már a helyszínen élénk tárgyalás bontakozott ki az ipar és kereskedelem szakemberei között, sőt megállapodások születtek egyes hiánycikkek gyártásáról. A Világifjúsági Találkozó kulturális előkészületei A bukaresti VIT-et megelőző irodalmi, képzőművészeti, zenei versenyekre, művészeink új alkotásokkal készülnek. Alkotásaikban a magyar ifjúság és a világ ifjúságának életét, harcát mutatják be. Kiváló, fiatal zeneszerzők javaslatára az elmúlt hetekben ifjúsági szimfonikus zenekar alakult, amely rendszeres próbákkal készül a VIT zenei versenyeire és már bemutatkozó hangversenyt is tartott. Készülnek a bukaresti versenyekre énekkes, hangszeres és fiatal balettművészeink is. Koreográfussóink új magyar társastáncokat terveznek, amelyeket a VIT-en részvevő magyar küldöttek is , mertetnek majd meg Bukarest- ben a világ minden tájáról oda- sereglett ifjúsággal. Sportolóink rendszeres keretedzéseken vesz- enek részt és nemes versengés indult meg közöttük, hogy bejuthassanak a VIT-en részvevő sportküldöttségbe. A munkások egészségéért Pártunk javaslatára a minisztertanács és a SZOT 1952. júniusában közös értekezleten tárgyalta meg üzemeink munkavédelmi helyzetét. Az eredményes értekezlet után az iparági minisztériumok rendeletet adtak ki, mely meghatározta és rögzítette a munkavédelemmel és balesetelhárítással megbízott üzemi szervek feladatait. A szakszervezeti bizottsággal megbeszéltük a rendeletet és azt, hogyan, miként alkalmazzuk üzemünkben. Meg kellett szüntetnünk a présműhelyben akkoriban sűrűn előforduló baleseteket, amelyek havonta négy-öt esetben fordultak elő. Egy újítás bevezetésével, melyet présgépeinken alkalmaztunk, elkerülhetővé tettük az ilyen irányú baleseteket. A határozat alapján megszerveztük a társadalmi aktivistákat, akiket tanfolyamon oktattunk ki. A hálózat eredményesen végzi feladatát. Az elmúlt évben 130.000 forint beruházást kaptunk, amelyből 160 öltözőszekrényt készítettünk, a többit pedig szellőző- és védőberendezésekre fordítottuk. Idén ezt az összeget felemelték és 190 ezer forint áll rendelkezésünkre. Ebből az összegből már elkészítettünk három műhelyünk részére négy elszívóberendezést, melyeket dolgozóink örömmel vettek. Május első napjaiban négy főből álló bizottsági brigádot szerveztünk, melyeknek feladatuk a gépi- és elektromos védőberendezések felülvizsgálata és készítése. Sok feladatot végeztünk már el a dolgozók egészsége és biztonsága érdekében, de munkánk még eredményesebb lenne, ha egyes műszaki vezetők több gonddal és odaadással végeznék el ilyen irányú feladatukat is. Sajnos, még vannak olyan műszaki vezetők üzemünkben, akik nehezen akarják megérteni, hogy a dolgozó nép államában legfőbb érték az ember. Így például Staffel Kálmán művezető, aki, ha jobban ellenőrizte volna a munkahelyi biztonságot, nem történt volna meg, hogy egyik dolgozónk komoly kézsérülést szenvedett. Vagy Major Sándor művezető, aki nagy mértékben lebecsülte a hozzá beosztott dolgozókról való gondoskodást, annak ellenére, hogy a közelmúltban egy mulasztása miatt háromhónapi prémiumelvonásra javasoltuk. Megoldatlan feladat azonban még üzemünkben az oktatófilm vetítése, valamint a fürdők és öltözők bővítése. Remélem, hogy a közeljövőben ezekre a problémákra is találunk megoldást. Gaál Sándor, a Beloiannisz-gyár munkavédelmi felelőse. &BUDMST fl MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSftGRES fl fOVÁROSI TBpflCS IRPJB Bürokrácia — munkásvédelem helyett Az EMAG-gyár a felszabadulás előtt arról volt híres, hogy ebben az üzemben történt a legtöbb és legsúlyosabb baleset. Nem volt egyetlen műhelye, ahol hetenkint 8—10 balesetet ne tartottak volna nyilván A gépekről hiányoztak a legelemibb védőberendezések. A tőkés, a gyár ura pedig egyre hízott, gazdagodott. Mit törődött ő a munkások életével, egészségük védelmével? Számára csak egy volt a fontos: a minél magasabb profit, a busás haszon. A felszabadulás után nagyot fordult a világ az EMAG- gyárban is. Fontos megbízatást kaptak a gyár dolgozói: parasztságunk részére készítenek arató-cséplőgépeket, melyek megkönnyítik a mezőgazdasági munkát s hozzájárulnak életszínvonalunk emelkedésének meggyorsításához. A régi, korszerűtlen berendezést új gépekkel bővítették, korszerű, új üzemrészek épültek, természetesen gondoskodtak arról is, hogy az elavult gépekre megfelelő védőberendezések kerüljenek. A gyárral együtt növekedett a dolgozók létszáma is. Olyan munkások kerültek az üzembe, akik közül számosan még sohasem dolgoztak üzemben. Fokozott gonddal kellett volna tehát foglalkozni a munkásvédelem kérdéseivel. Történt is egy és más: a népnevelők, szakszervezeti bizalmiak foglalkoztak is velük, különösen azután, hogy megjelent a minisztertanács határozata, amely szerint csak megfelelő munkavédelmi oktatás után lehet az új dolgozót a gép mellé állítani. Vannak azonban az EMAG-gyárban olyan emberek — köztük felelős vezetők — akik ezeket az óvintézkedéseket, rendszabályokat csak aféle tonnának tartják s mivel rendeletben megjelentek, hát tessék-lássék, a betű értelmében alkalmazkodnak hozzá, így vélekedett Zamurek István művezető is. Jelentést kért az új dolgozókról s aztán nyilatkozatokat íratott alá velük, hogy elvégezték a munkavédelmi tanfolyamot. Majd azt hangoztatta előttük, bizonyára önmaga megnyugtatására is: „Örüljenek, hogy nem kell oktatásra járniok, írják csak nyugodtan alá ezt a nyilatkozatot s, ha valaki kéri, felmutatják, ezzel rendben is lesz a dolog."* Zamurek művezetőnek ez az intézkedése iskolapéldája a munkavédelmi határozatok felrúgásának. Egyszerűen elhárította a felelősséget magáról, gondolván, ha baleset történik, hát magára vessen az illető, amikor az ügyet vizsgálják. Mit törődött ő már azzal, hogy mennyi gondot, szomorúságot okozhat a megsérülteinek és hozzátartozóiknak bürokratikus magatartásával. Előkelő idegenként kezelte azt az alapelvet, hogy nálunk a legfőbb érték az ember, azt, hogy nálunk minden a dolgozó emberért van. Ahelyett, hogy maga is példát mutatott volna nevelőmunkával, a dolgozók egy ortás iránti felelősségének növelésével, a szociáldemokratizmus szócsöveként azzal tért napirendre saját mulasztásai fölött, hogy a munkavédelmi határozatok betartását nyilatkozatok aláíratásával intézte el. Nem csoda tehát, hogy még mindig nincs minden rendben az EMAG-ban a munkavédelem körül, hiszen eltűrték az ilyen bürokratikus, az embereket semmibevevő eljárást. Ennek következménye, hogy még legutóbb is előfordultak súlyos balesetek a gyárban. Látszólag — papíron — minden „rendben volt’*, azonban a biztonságos munka feltételei nem voltak meg, így a Ciklusüzemben, a vezető Szigeti István nem ellenőrizte a magasfeszültségű áramot vezető kábelek biztonságos szigetelését. Persze, a felelős vezetők nem kerülik el a felelősségrevonást. A munkavédelmi határozatok betartása, a balesetelhárítás — ma törvény nálunk. Ennek szellemében követnek el mindent üzemeinkben, hogy biztosítsák a zavartalan munkamenetet, az egészséges munkakörülményeket. A Gheorghiu- Dej Hajógyárban például nincs már olyan gép, amely ne lenne védőberendezéssel felszerelve és nincs olyan munkás, aki ne részesült volna munkavédelmi oktatásban. A szakszervezeti bizottság rendszeresen ellenőrzi a műhelyeket, hogy betartják-e azokban a munkavédelmi rendszabályokat. Az igazgató pedig mindenkor szigorúan jár el a gondatlanság okozójával szemben. Az a feladat tehát, hogy a budapesti üzemek dolgozói, műszaki vezetői és szakszervezeti bizottságai kövessenek el mindent a munkavédelmi határozatok betartásáért, harcoljanak kíméletlenül azok ellen, akik ezt semmibe veszik és élezzék át, hogy az egészségvédelem fontos tényező népünk felemelkedésében. Párosversennyel, békeműszakkal készülnek a budapesti dolgozók a Béke- Világtanács ülésére Balázs József és Kollár János versenye Az Acélöntő és Csőgyár két kiváló dolgozója, Kollár János sztahanovista vasöntő és Balázs József sztahanovista acélöntő már több mint egy éve versenyeznek egymással. Versenyük eredménye igen változatos. Hol az egyik, hol a másik kiváló öntő vitte el a pálmát az egyes versenyszakaszokban. A választás tiszteletére folyó békeversenyben például Kollár János 12,6 százalékkal hagyta le versenytársát. Balázs József elvtárs most készül visszahódítani az első helyet. A Béke-Világtanács budapesti ülésszakának tiszteletére új felajánlást tett: vállalta, hogy teljesítményét 250 százalékra emeli, selejtjét egy százalék alá csökkenti, s dolgozótársából, Tóth Sándorból november 7-ig sztahanovistát nevel. Kollár János csak ma reggel értesült versenytársa újabb vállalásáról, mert az elmúlt héten szabadságon volt. Ennek ellenére Balázs József úgy dolgozott, mintha a verseny már megindult volna. A kiváló acélöntő már eddig több műszak alatt túlszárnyalta vállalását: 272, 281 százalékot is olvashatunk neve mellett a versenytáblán. Szombaton érte el legmagasabb eredményét. Tizenöt különböző öntvényt készített, s ezzel normáját 296 százalékra teljesítette. Balázs József elvtárs munkáját még értékesebbé teszi, hogy a heti átlagos 248 százalékos teljesítménye mellett egyetlen selejtét sem vétett. A Papírneműgyár dolgozóinak távirata A Papírneműgyár dolgozói táviratot intéztek a Budapesti Pártbizottsághoz, amelyben bejelentették: béke műszakkal ünneplik a Béke-Világtanács budapesti ülését. ,*4 Papírneműgyár dolgozói — hangzik a távirat — üzemrészenként röpgyűléseket tartottak. A dolgozók harcos üdvözletüket küldik a Béke-Világtanácsnak és munkáját azzal támogatják, hogy felajánlásaikkal, a munkaverseny fokozása„Szeretettel köszöntjük az üzem dolgozóit a ma kezdődő békeműszak alkalmából” — ezzel a felirattal fogadta ma reggel a Villamos Kismotorgyár DISZ-bizottsága a gyár dolgozóit. A munkapadoknál, íróasztaloknál újabb kedves meglepetés várta őket. Minden gépen kis csokor virág volt, mellette a DISZ-vezetőség felhívása: „Elvtársi ADISZ-fiatalok elhatározták, hogy békeműszakot tartanak június 1-től 15-ig a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának tiszteletére. Csatlakozz te is kezdeményezésükhöz!” Ilyen ünnepi hangulatban kezdődött meg a hét első műszakja. De más is történt. A Kossuth szerszámkészítő-brigád tagjai vállalták, hogy a békeműszak alatt 145 százalékos eredményüket 152 százalékra emelik és párosversenyre hívják a szerelőműhely ifjúsági Zójabrigádját. A Zója ifibrigád örömmel fogadta a kihívást. Csizmazia László sztahanovista brigádjával, ötnapos békeműszakkal vesznek részt abban a harcban, amelyben a Szovjetunió vezetésével a világ nyolcszázmilliós béketábora küzd. Meggyőződésünk és hitünk, hogy a béketábor ereje legyőzi a háborús uszítókat és a sokat szenvedő koreai népnek is mielőbb megszerzi a békét.” Pető mosolyogva mondta Mohácsi Józsefnek, a Kossuth-brigád vezetőjének: — Már vártalak, mert ha te nem jössz, én hívtam volna ki a brigádodat. Most 130 százalékra teljesítettük elmúlt havi tervünket — mondja Csizmazia László, a Zója-brigád vezetője. — A békeműszak alatt elérjük a 140-et. Nem esik több szó. A két brigádvezető kezet fog és munkájához siet. A feladat nem könnyű, de mindkét brigád tagjai ígérik: keményen küzdenek a nemes versenyben az elsőségért. A Rosenberg-házaspárért A Gheorghiu-Dej Hajógyár építési alapszervének békebizottsága elhatározta: a Rosenbergházaspár megmentéséért békeőrséget tartanak mindaddig, amíg a házaspár ügyében döntésre nem kerül sor. Fiatalok a békeműszak sikeréért