Esti Budapest, 1954. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-26 / 175. szám

2 ­­t knvothoali feladat H­arc az 99 európai védelmi közösség** ellen Duclos elvtárs, a l'Unité párizsi tudósítójának adott nyi­latkozatában közölte, hogy a parlamenti csoportok elnökei­nek értekezletén elhatározták, hogy még a parlament nyári szünetének megkezdése előtt megvitatják az „európai vé­delmi közösség“ kérdését. Men­­des-France miniszterelnök hi­vatalba lépésekor kijelentette, hogy egy kompromisszumos megoldás érdekében elő akarja segíteni az „európai védelmi közösség“ ellenzőinek és támo­gatóinak találkozását. König tábornok, hadügyminiszter az EVK híve és Bourges Mau­­boury ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, az EVK ellen­zője között máris létrejött ilyen találkozás, amely azon­ban nem vezetett eredményre. Még nem lehet semmi köze­lebbit tudni, az augusztus első két hetére tervezett vitáról, de kétségtelen, hogy erre a vitára való tekintettel az amerikai kormánykörök még fokozot­tabb nyomást fognak alkal­mazni, hogy még augusztus 15-e előtt sor kerüljön az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálására a francia parlamentben. A fran­cia nép nem engedi meg, hogy a kormány esetleg engedjen ennek a nyomásnak. A fran­cia kormánynak és a parla­mentnek ezenkívül számításba kell vennie az új szovjet ja­vaslatokat is. Mivel a genfi ér­tekezlet eredményeként létre­jött megegyezés az ázsiai hely­zet enyhüléséhez vezetett, meg­van a lehetőség arra, hogy újabb megegyezéssel eljussunk az európai helyzet feszültségé­nek csökkentéséhez. nagyiparosok újbóli beren­dezkedése ... a német újraf­el­­fegyverzés szörnyű veszélyt idézne elő“. Boudoux orleansi lakos vé­leményét a következőképpen juttatja kifej­ezésre: „Az euró­pai védelmi közösség semmi­képpen sem korlátozza a né­met újrafelfegyverzés veszé­lyeit, mivel az EVK semmi­féle biztosítékkal nem rendel­kezik a német hadsereg cselek­vését és fejlődését illetően“. Chailley, párizsi tanító írja: „Németország felosztása kon­fliktusok forrása“. Bailly pá­rizsi postafelügyelő szerint: ,,Az európai védelmi közösség Európa felosztását, nem pedig egyesítését irányozza elő“. A Combat olvasóinak válasza az EVK-val kapcsolatban feltett körkérdésre PÁRIZS, július 26. I­gatartása: a náci tábornokok A Combat című francia búr­­j szabadonbocsátása és szemte­­zsoá lap közli az EVK-val kap­­­ fenségük, a pénzemberek és csalatban feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyeket olvasói küldöttek a lap szer­kesztőségéhez. A válaszokból világosan kitűnik a francia nép többségének állásfogla­lása. „Németország mindenfajta újraf­elf­egy­vérzése, akár rész­leges újrafelfegyverzése is, halálos veszélyt jelent Francia­­ország számára“ — írja Le­­cointre mainvilliersi lakos. Poget r­omi lakos a többi között a következőket írja: „A franciák nem felejthetik el azokat a szenvedéseket, amelyeket a megszállók okoz­tak nekik ... Ezenfelül a fran­ciákat nyugtalansággal tölti el Németország jelenlegi ma­i Az idők jele Csou En-laj elvtárs kezet fog Mendes-France francia miniszter­elnökkel a genfi értekezlet záróülésén. 1956 januárjában Egyiptomban általános választások lesznek KAIRÓ, július 26. A Nyugatnémet Távirati Iroda jelenti: Nasszer, egyip­tomi miniszterelnök szombaton Kairóban bejelentette, hogy 1956 januárjában egész Egyip­tomban általános választásokat tartana­k. semmsi HÉTFŐ, 1954 JÚLIUS 28. I JOHN-ÜGY Nyugat-Németország politi­kusainak körében nagy a zűr­zavar és nyugtalanság. Érthető­ Dr. Otto John, a szövetségi „alkotmányvédő hivatal“ el­nöke Berlin keleti, demokra­tikus övezetébe távozott, s ott nyilatkozott. Dr. John nyilatkozata termé­szetesen nagy izgalmat keltett, hiszen hivatalánál fogva (amely a nyugatnémet politikai titkos­rendőrség szerepét tölti be) nagyon jól ismeri a nyugat­­németországi kémszervezetek felépítését, s nemrégen az Egyesült Államokban tett lá­togatása alkalmával tájékozó­dott az amerikai kémelhárítás munkamódszereiről is. A nyugatnémet politikai körök t­ehnte jogosan Télnek' a'''lelep­lezéstől, mely ismét bebizonyítja hogy a revansista és fasiszta klikk minden eszközzel igyek­szik zavart kelteni a Német Demokratikus Köztársaságban. Félnek attól, hogy lelepleződik, kik az értelmi szerzői a külön­böző provokációs cselekmé­nyeknek és szabotázskísérle­teknek. Dr. John lépése és nyilatkozata azt is bizonyítja, hogy Ny­ugat-Németországban vannak gondolkozó emberek, akik mindinkább felismerik, melyik a helyes út, Nyugat- Németország felfegyverzése vagy Németország békés úton történő egyesítése. Dr. John nagy feltűnést keltő lépése tehát újabb súlyos csa­pást jelent a nyugatnémetor­szági revansista militarista klikk politikájára. A francia nép akarata valósult meg az indokínai békével Beszélgetés a Magyarországon tartózkodó francia küldöttség vezetőjével A hatalmas túrakocsi Ga­b­­lyatető felé futott. A ko­csiban utazó francia vendége­ket a francia események élén­ken foglalkoztatták és sok szó esett a magyarországi árvízről. Arról beszélgettünk, hogy a magyar munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség olyan egységes az árvíz elleni küzde­lemben, mint amilyen egysé­gesek a francia dolgozók az in­dokínai háború és az európai védelmi közösség elleni harc­ban. — A különbség a kettő kö­zött az — jegyezte meg Lucien Píron elvtárs, a kereskedelmi utazók szakszervezetének főtit­kára — hogy Magyarországon az árvíz elleni harc aránylag rövid ideig tart, ezzel szemben nálunk esetleg még évekig el­húzódik a küzdelem. S meg kell mondani azt is, hogy 1947- ben a francia nép nem látta olyan tisztán az egységben rejlő erőt, mint ma. A magyar nép viszont már akkor felis­merte, s az első perctől kezdve nemcsak vallotta, hanem, amint az események mutatják, meg is valósította.­­ A mai francia helyzet azt bizonyítja, hogy a francia nép is meg tudta valósítani az egy­séget —■ egészítettük ki. — Igen, mert a francia nép be akarta fejezni a háborút In­dokínában. A franciáknak ugyanis van egy régi alapel­vük: a népek rendelkeznek ön­­maguk felett. Erre az alape­lv­re épült az 1946-os alkotmány, amelynek alapján kimondták a Francia Unió megalakulását. Az alkotmány szerint megszűn­tek­ az összes régi francia gyar­matok és protektorátusok, ame­lyek azután Francia Unió név alatt egyesültek. Hangsúlyo­zom, hogy csak név alatt, mert idáig egyik régi gyarmat sem kapta meg a­ jogot ahhoz, hogy kijelentse: akar-e tagja marad­ni az Uniónak. Még ma sincs önrendelkezési joguk. A genfi értekezleten volt az első alkalom, amikor az 1946- os alkotmány értelmében egy régi francia gyarmat kijelentet­te, hogy részt akar venni a Francia Unióban. — Köztudomású, hogy az Egyesült Államok mindent el­követett a genfi megegyezés meghiúsítására és megnehezí­tésére. Gazdaságilag is nyomást gyakorolt Franciaországra, hogy rákényszerítse akaratát. Az amerikai segély megvonása mi­lyen hatással lenne Franciaor­szág gazdasági életére? — kér­deztük. — Szeretném, ha megírnák, hogyan vélekedik a francia köz­vélemény erről a segélyről. A gazdasági segélynek azt kelle­ne jelenteni, hogy a francia népnek több ruha, több cipő jut. Az amerikai segélynél a „segély“ szó nem helyes ki­fejezés. Inkább amerikai zsa­rolásról kell beszélni, mert se­gély címén zsarolják Fran­ciaországot, s próbálják a fran­cia népet félrevezetni. E „se­gély“ miatt nő a nyomor, a munkanélküliség. Ha a francia termelést nézzük, láthatjuk, hogy csak azokban az ipar­ágakban történt emelkedés, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve a haditermelést szolgál­ják. A békés iparokban, mint pl. a textil — vagy a lábbeli­gyártás — a termelés csökkent, s még az 1938-as szintet sem éri el. — Hogyan jutott kifejezésre a francia munkásosztály harca a genfi értekezlet sikeréért? — A CGT állandóan harcolt­­ az indokínai háború ellen. A­­ dokkmunkások olyankor ta­­­­gadták meg a fegyverszállítmá­­­­nyok ki- és berakását, amikor­­ már kevés munkájuk volt, s amikor a francia tőkéseik azt­­ mondották, ha nem hajlandók­­ a fegyverszállító hajókon dol­­­­gozni, nem kapnak más munk­­­kát. A francia, dokkmunkások i­s a munkásosztály többi tag­­­­­ainak segítségével — ellenáll­ ta­k ennek a nyomásnak és győztek. Hozzájárult a genfi értekezlet sikereihez az is, hogy a francia nép százával küldte Genfbe a küldöttségeket. Voltak köztük munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, közép­­osztálybeliek. A delegációk úti­költségét és ellátását a gyárak­ban, falvakban a nép között tartott gyűjtésekből fedezték, így a francia nép közvetlenül­­ nyomást gyakorolt a Genfben tárgyaló francia képviselőkre. S ma a francia munkásosz­tálynak eltökélt szándéka, hogy azt a harcot, amelyet megkez­dett az indokínai béke érdeké­ben, a végsőkig fogja vívni, hogy ez a béke tartós legyen, s tovább harcol az európai védel­mi közösség ellen. A magyar nép tiszta szívből további sikereket kíván a fran­­cia népnek. Nyári Mária A Budapesti Népi és Tánc­zenei Központ felhívja az állandó alkalmazásban nem lévő karmesterek, énekesek, táncosok és hangszeres elő­adóművészek figyelmét, hogy a július hó 23-án meg­jelent hirdetménytől elté­rően a további torlódások elkerülése miatt működési engedélyük kiállításáért az Országos Filharmónia Műsorközpontjánál (Buda­pest, VI., Dalszínház­ u. 1) jelentkezzenek. BEFŐZÉSHEZ AJA1AM: Babos üveg 0.3 1. 2 10 Ft. ** n 0.5 2.15 .. H *91 3.35 „ 99 *» 2 * 5.35 „ Ízes „ 0.5 2.70 .. »* 991 „ 4.50 .. Uborkás 3 .. 8.65 99 99 5 ..12.10 „ Konzerv 1 kg. 3.40 .. QU­fimi MUllfIZ A szovjet hadiflotta napja Július 25-én ünnepelte a nagy Szovjetország a szovjet hadiflotta napját. Képünkön bemu­tatjuk az Usakov admirális nevű szovjet cirkálót, amely néhány nappal ezelőtt Stockholm­ban tett látogatást. Másik képünk a szovjet hadiflotta egyik matrózát mutatja be, szolgálat közben. , Stetson Kennedy regényé­­­­nek közlését olvasóink kiván- s ságára való tekintette! folytat* t juk. Legközelebb lapunk szer­­­­dai és szombati számában köz* [ lünk további részleteket a­­ Ku-Klux-Klan tevékenységét és­­ a kormánnyal való kapcsola* [ tait leleplező regényből. i ESTI BUDAPEST az MDF Budapesti Pártbizottsága és a Fővárosi Tanács lapja. Szerkesztő s­­zer­kesztőbizottság. Kiadja a Budapesti Lapkiadó Vállalat Budapest. Vili., Blaha Lujza­ tér 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal Buda­pest. Vili. Blaha Lujza tér 3 Tel.: 343—104 343—105, 343- 107 343-108 Terjeszti, a Posta Központi Hírlap­­iroda IIV Budapest V., József nádor­tér 1. Telefon: 180-830. Üzemi árusí­tás és lapter­jesztés Budapesti Fő­posta HMapárvgoltási Üzem Békés-u. I. Telefon: 340- 378­­39-727. SZIKRA Lapnyomda. Ipari tanulófelvétel a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzerv­gyárban 1954. augusztus 2-ig. Felvételre jelentkez­hetnek 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, 18 évnél fiatalabb szemé­lyek. Bp. IX., Földvári­ u. 4. ítélet a Cehlen-féle nyugatnémet kémszenezet ügynökei ügyében BERLIN, július 26. (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség közli, július 23-án Potsdamban véget ért a Gehlen-féle nyu­gatnémetországi kémszervezet egy csoport ügynökének a pe­re. A kémszervezet ügynökei a Német Demokratikus Köz­társaság területén kémkedtek. A bíróság az említett kém­szervezet ártalmatlanná tett ügynökei közül Erwin Hesset 13 évi, H. Schtuppenbauert és Wolfgang Hessét fejenként 12 évi börtönre ítélte. . A­ többi vádlott büntetése 2—8­­évi£ terjedő börtön. Merre van a Csokonai-utca Budapesten? Nagyvárosokban — különösen Bu­dapesten — nem megy furcsaság­­számba az, ha va­laki nem tudja a szomszédja nevét, vagy hogy merre van mondjuk a H­arangvirág-ut­­ca. Nekem sincs tehát okom piru­lásra azért, mert július 10-én — évtizedek óta pesti lakos létemre — a sok közül Buda­pest egyik Cso­­konai­ utcája fe­lől érdeklődtem — szolgáljon az is­mentségemre, mint zuglói lakos Pesterzsébeten, az Erzsébet­ téri rend­őrség kapuügyele­tesénél. Délután három óra körül lehetett az idő, amikor kérdésemre az alacsony termetű, kedves mosolyú szőke rendőr igen készségesen elkez­dett lapozni „Út­mutató“-jában. Sa­ját mutatóujja egy-két perces bi­zony­talan­kodás után megállt egyik „CS“-betűs oldal sorai között, s­­nyomban megkap­tam a „felvilágo­sítást“: — Nahát elv­társ, most az a kérdés, gyalog akar-e menni vagy busszal, mert a legközelebbi cél a H­ÉV-állomás, on­nan elvonatozik Soroksár felsőig, ahová már közel van a Csokonai­­utca ... — Köszönöm szépen... — re­­begtem, de meg­vallom, az sem lepett volna meg jobban, ha azt is hozzáteszi, hogy személyesen Cso­­konai Vitéz Mi­hály fogad kár­pótlásul a hosszú út­ért Zuglótól So­roksárig. Régpihenő mű­veiben örökéletű lírikusunk bizo­nyára megbocsát, amiért őt is bele­keverem a dolog­ba, dehát ez óha­tatlan, hiszen a róla elnevezett ,,budapesti“ utca a történet tárgya, jómagam szenve­dő alanya. Ter­mészetesen „célba" érve meg kellett elégednem egy ablakon kikönyö­kölő soroksári kislánnyal, aki igen értelmesen értésemre adta: ebben a Csokonai­­u­tcában nincs 11-es házszám, de bent Erzsébeten, a templom háta­­mögötti Csokonai­­utcában annál in­kább ... Minek részle­teztem érzései­met, azok időn­kénti kitöréseit — csak annyit, hogy ismét visz­­szagyalogoltam a HÉV-ig, vártam rá húsz percet, el­vonatoztam az er­zsébeti állomásig, s mivel már így is meghaladta úti­költségem az elő­irányzatot, elgya­logoltam az Er­zsébet­ térig. Még említésre méltó, hogy a térre érve — mi­re úgyis a rend­őrség előtt vitt el utam — beszól­tam. A külük­,í­gle­­­tes elvtársnak­ gondoltam, még­­egyszer megkö­szönöm a szíves felvilágosítást. Kár, hogy már nem ő volt szol­gálatban, de azért megüzentem ne­ki, hogy a pest­­erzsébeti Csoko­nai­ utca — mégha mind a kettő a XX. kerületben van is — nem azo­nos a soroksári­tól ... egyébként az itt van tőlük 200 méternyire. Ezt viszont úgy gondoltam­, a Bu­dapesti Városi Ta­nácsnak kell meg­üzennem: ha ne­tán — frissen bő­vült tárgyi tudá­som szerint —­ négynél több Cso­konai­ utca volna Budapesten, ok­vetlenül adjanak valami mellékne­vet, esetleg más nevet egyiknek­­másiknak megkü­lönböztetés vé­gett, s ezt írják be a rendőrségi „Útmutatók“-ba is. Mert bizonyos, hogy csak a sze­rencse, illetve az okos soroksári kislány mentett meg attól, hogy egy esetleges újabb „felvilágosítás“ nem irányított Újpestre. — SZÍ — Kiemelkedő zenei esemény! PUCCINI Színes olasz film Rendezte : CARMINE GALLONE Az operákban DEXIAULVO 4.H.I . énekel

Next