Esti Budapest, 1955. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-04 / 260. szám
t Az SZKP Központi Bizottságának , a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára kiadott jelszavaiból Az összes európai népek tartós békéjéért és koljlektív biztonságáért! ! Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, az egész Németország békeszerető, a militarizmus * ] talpraállítása ellen, hazája békés, demokratikus alap ) Ipokon való egyesítéséért harcoló erőinek bástyája! } Erősödjék és izmosodjék a német és a szovjet nép jó barátsága és együttműködése! { Üdvözlet a Német Szövetségi Köztársaság dél- rogozóinak, akik a reakció erői ellen, a békéért és az új európai népek biztonságáért harcolnak! ! ! 1 Angol-amerikai véleményellentétek a biztonsági kérdésben (Folytatás az 1. oldalról) Ma délután az értekezleten folytatják az első napirendi pont megvitatását. A sajtóházban számos újságíró nyíltan beszél arról, hogy komoly ellentétek mutatkoznak a probléma megítélésében angol és amerikai részről. Az angol és az amerikai küldöttség tagjai más-más választ adnak a következő kérdésre: mi akadályozza voltaképpen az európai biztonság megteremtését, Németország jelenlegi kettéosztottsága-e, vagy a hidegháborús erők tevékenysége? Az Unita tudósítója azt telefonálta lapjának Génfből, hogy most kiderült: ez a kérdés már élesen felvetődött az Atlanti Szövetség hadügyminisztereinek múlt havi párizsi konferenciáján is. Ezen a konferencián több NATO tagállam hadügyminisztere magáévá tette azt az angol álláspontot, hogy reálisabb pozíciót kell elfoglalni, és gyakorlati intézkedések megtételével kell közeledni a német probléma megoldásához. A genfi megfigyelők másrészt azt is aláhúzzák, hogy a külügyminiszteri tanácskozások hangja változatlanul tárgyilagos. Az amerikai küldöttség köréből származó értesülések szerint máris szóba került egy újabb külügyminiszteri értekezlet összehívása a jövő év márciusa és májusa között. Ezen az újabb értekezleten vitatnák meg azokat a fontos nemzetközi kérdéseket, amelyekben a jelenlegi értekezleten nem jutnak megegyezésre. Gino Pallotta , Radikális Szocialista Párt kongresszusa az ellentétek jegyében ülésezik PÁRIZS, november 4. Csütörtökön nyílt meg Párizsban a Radikális Szocialista Párt kongresszusa. A kongresszus a Faure és Mendes- France közötti ellentétek jegyében zajlik le. A belső viszálykodás erősen fenyegeti a párt tekintélyét. A befolyásos párttagok felszólították Edouard Herriot-t, a nemzetgyűlés díszelnökét, vállalja ismét az elnöki tisztséget, hogy átvezesse a pártot a választási nehézségeken. Herriot pénteken ad választ az ajánlatra. A kongresszus egyik legfontosabb feladata a tisztújítás lesz. Amennyiben Herriot-t választanák meg ismét elnöknek, Mendes-France alelnöknek jelölteti magát Mendes- France alelnöksége élénk ellenkezésbe ütközik Daladier és Faure hívei körében és a választás valószínűleg heves összecsapásokra ad majd alkalmat. (MTI) Operaházi Tosca (operai négyessorozat VIII. és kombinált VIII. és XV. bérlet, 1. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Hovanscsina (18. bérlet, 2. sz., 7). — Nemzeti Színház: III. Richard (fél 7). — Katona József Színház: A titkárnő (Somlay-bérlet, 1. sz., 7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A Misanthrope (M. K. V-bérlet, 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — József Attila Színház: Zsuzsi (7). — József Attila Színház előadása a MOM Kultúrotthonban (XII. Csörsz u. 18.), Nagymama (7). — Petőfi Színház: Gimnazisták (4.) — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház (Nagymező u. 11): A lámpás (7). — Zeneakadémia: A MÁV Szimfonikusok III. bérleti hangversenye (8). — Bartók-terem: A Tátrai-vonósnégyes kamaraestje („M” sz., 8). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (7). — Budapest Varieté: Fele is tréfa (8). — Kamara Varieté: Humor a napirenden (6. fél 9). — Állami Bábszínház: Misi mókus újabb kalandjai (3, 5). Szigorúan bizalmas (fél 8). MOZIK MŰSORA: 1955. november 4. VIHARBAN NŐTTEK FEL: CORVIN (Kisfaludy köz) h4, 6. f9. SZIKRA (Lenin krt 120.) fl0. fl2. h2. 4. n7. f9. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6, 8. KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL: URANIA (Rákóczi út 21.) 4. hétre prol. f4 h6, 8. — ÉJSZAKA A MONTBLANCON: (kisérőműsor: Alextől a Jeges-tengerig) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) f3, f6, h7, 9. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4, h6, 8 SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) csak délelőtt fl0. fl2, h2. — RÓMAI LÁNYOK: PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) prof. 9. 11,. n2 f4, h6, b. DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. o7. f9. — REMÉNYSÉG ORAI: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) f5, h7, 9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol 4. n7, f9. — TAVASZ: KOSSUTH (Váci út 14.) prol. 4. n7, f9. VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) 3. hétre prol. 10, 12, f3 f5 h7 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4. n7. f9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) csak délelőtt f10, fl2, f2. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) n6, f8. — A MI NEMZEDÉKÜNK: GORKIJ (Akácfia u 4.) f4, h6. — NÁPOLYIAK MILÁNÓBAN: VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) 3. hétre prof. f4, h6, 8. ZUGLÓI (Angol u. 26.) f4, h6, 8. ÉPÍTŐK Rózsa FERENC KULTUROTTHONA (Gorkij fasor 50.) 7 óra — GÁZOLÁS: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) 5. hétre prol. f4. h6. 8. BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) prol. 4, n7. f9 SPORT (Thököly út 56.) prol. 4, n7. f9. TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 10. 12, n3. f5, h7. 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7. ) f4. h6. 8. — Magyar híradó. Egy kis meglepetés, öttusa bajnokaink, Három zsák ravaszság: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) reggel 9- től este 11-ig folytatólag. — Nappalok és éjszakák: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) csak délelőtt 11. 1. 3. — Reszket a föld: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) prol 5. 7. 9 — Özönvíz előtt: (16 éven felülieknek) BEM (Mártírok útja 5/b.) fl0. m, 3, h6, f9. ADY (Tanács krt. 3.) f.3, f6, f9. MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai u. 2.) n6, 8. NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZET KULTUROTTHONA (Kölcsey u. 2.) 6, n9. — Iskolakerülő: AKADÉMIA (Üllői út 101.) f4. h6, 8. — Titokzatos Afrika: (16 éven felülieknek, kísérőműsor: Játsszunk együtt és Dámák) BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem, 3. hétre prol. 14. h6, 8. — Ma este minden véget ér: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) 10. 12 2 4 6 8 — Kutyafejűek: ELŐRE (Delej u. 41.) 16. h8. — Gróf Monti Christo I. rész: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-terem, prol. flo. h2 4. n7 f9. ÓBUDA (Selmeci út 14.) 4. n7. f9. — Gróf Monte Christo Ili rész: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6. h8. — Jó reggelt: HAZAM (Váci út 150.) 4. n7. f9. HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn, fi, f3, fő, f7, f9. — Valahol már találkoztunk: (kisérőműsor: Több fényt) MÁTRA (Lenin krt. 39.) fl0. fl2, h2, 4, n7 f9. NAP (Népszínház u. 31.) f4 h6 8 — Pármai kolostor I. rész: (kisérőműsor: Böske) MARX (Landler Jenő u. 39.) h4, 6, n9. — Pármai kolostor II. rész: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4, n7, f9. — Hegyekből jöttek: TATRA (Üllői út 63.) prol. f4. h6. 8. — Északi Robinsonok: ÉVA (Erzsébet kir-né útja 36/b.) f4. h6. 8. — A hűség próbája: IPOLY (Hegedűs Gyula u 65.) 4. n7. f9. — Romeo és Júlia: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4. h6. 8. KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4. h6. 8. ÁRPÁD (Kerepesi út 146) n6 f8 — Papa, mama, ő, meg én: AKADÉMIA (Üllői út 101.) csak délelőtt f16, f12, f2. — Hongkongból érkezett: VERSENY (Pataki István tér 14.) f6, h8. — Tigrisszelídítő: REGE (Rege u. 15.) f6, f8 BÉKE (Mautner Sándor u. 48.) 4, 6, 8. OTTHON (Beniczky u. 3 — 5) f4 h6 8 — Nagy kísértés: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4, h7, 8. — Félelem bére: (16 éven felülieknek) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) hl, de, 8. GENF A külügyminiszteri értekezlet tegnapi ülésén elsősorban a német kérdésről folyt a vita. Dulles amerikai külügyminiszter a szovjet küldöttség javaslatával kapcsolatban, amely az Össznémet Tanács felállítására vonatkozik, azt állította, hogy ez nem felel meg a kormányfők által adott irányelveknek. Molotov elvtárs válaszában megmagyarázta, a szovjet javaslat megfelel az irányelveknek, mert a szovjet javaslat a német kérdés gyakorlati megoldására irányul, hiszen az Össznémet Tanács felállítása elősegíti a két német állam közeledését, tehát a német kérdés megoldását. A két másik nyugati külügyminiszter — Macmillan és Pinay — azt hangoztatta, hogy a két német kormány tanácskozásai nem vezetnének eredményre, mert e kormányok ellentétes világnézetet képviselnek. Ez az érvelés azért sántít, mert ha a tárgyalások összehívásánál ilyen szempontokat vennének figyelembe, akkor magára a külügyminiszteri értekezletre sem kerülhetett volna sor. Az persze igaz, hogy ha nincs meg az akarat a német kérdés tárgyalások útján történő megoldásához, akkor valóban nem lehet eredményeket elérni. Éppen a tárgyalások eredményessége bizonyítja azt, hogy szükség van mielőbb a két német kormány képviselőinek tanácskozására. Mivel Macmillan azt is felhozta, hogy a szovjet javaslat hiányos, mert nem utal az Össznémet Tanács számszerű összetételére, Molotov elvtárs hangsúlyozta: lehetséges, hogy a szovjet javaslat nem elég kimerítő, ezt azonban pótolni lehet. Meg kell keresni a kormányfők által kitűzött feladatok gyakorlati megoldását. Ha a nyugati külügyminiszterek is ebből a szempontból vizsgálják a kérdéseket, akkor és csakis akkor lehet megoldani a vitás kérdéseket a genfi értekezleten. _______________ Liverpool városi tanácsa delegációt küld Odesszába LONDON, november 1. A Press Association hírügynökség közlése szerint Liverpool városi tanácsa szerdai ülésén elfogadta az odesszai városi tanács meghívását és delegációt küld Odesszába. (TASZSZ)_____________ UK látogatása a moszkvai Sztálin Autógyárban MOSZKVA, november 4. U Nu burmai miniszterelnök és a kíséretében lévő személyiségek november 3-án látogatást tettek a moszkvai Sztálin Autógyárban. A vendégek négy órát töltöttek a gyárban, megtekintették a termelési folyamatokat, elbeszélgettek a munkásokkal. (TASZSZ) ESTI BUDAPEST Az MDP Budapesti Pártbizottságának és Budapest Főváros Tanácsának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Kiadja a Budapesti Lapkiadó Vállalat Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII. Blaha Lujza tér 3. Tel.: 343—104, 343—105, 343—107, 343—108. Terjeszti: a Budapesti Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, Budapest, V. Váci utca 34. Telefon: 388—187. SZIKRA Lapnyomda. KISLUGAS ÉTTEREM ti. Szilágyi Erzsébet fasor 15 EGÉSZ TÉLEN NYITVA! SZERB ÉTELEK, HALÁSZLÉ ÉS TÚRÓSCSUSZA MINDEN NAP! Zongoránál: PIERER LÁSZLÓ RÓMAI LÁNYOK Az új olasz film forgatókönyvírója, Sergio Amidei, nem nyúlt úgynevezett nagy témához. A mindennapi élet apró eseményeiből szőtt színes, érdekes történetet, amely három leányról szól. Az ő életsorsukon keresztül fest az író valóságos képet a mai Róma, a mai Olaszország egyszerű embereiről. Mikor az első filmkockák peregnek, nem tudunk egyebet Marisáról, Luciáról, Eleniről, mint hogy külsejükben egészen eltérőek, és tulajdonságaik is mások — egyszóval pillanatra sem lehet őket öszszetéveszteni. Együtt dolgoznak a varrodában, s minden délben közösen költik el, papírban magukkal hozott, hideg ebédjüket a Spagna tér kék ege alatt. Ilyenkor beszámolnak egymásnak az előző esti eseményekről. Vége-hossza nincs az elbeszéléseknek, amelyek középpontjában mindig valamelyik régi vagy új fiú áll. A fiúk többnyire kedvesek, de egyik-másikkal néha több a baj a kelleténél. Amint hallgatjuk és látjuk ezeket a valójában nem nagy eseményeket, azon vesszük magunkat észre, hogy elkomorodunk, amikor a leányokhoz nem illő férfiak feltűnnek a láthatáron. Amikor pedig komolyabb fordulatok gyűrűznek, észre vesszük, hogy a lányok sorsa mind kevésbé közömbös számunkra. Azt szeretnék, ha sorsukat magukhoz hasonlóakkal kötnék össze, ha megmaradnának olyan tisztán sugárzóaknak, amilyeneknek megismertük őket. Marinát, Luciát, Elenát (Cosetta Greco, Liliana Bonfatti, Lucia Bose játsszák immár kedves ismerőseinket, szerencsére nem kell félteni. Hús-vérből való, temperamentumos lányok ugyan, de ha olyannyira különböznek is egymástól, egyben feltétlenül hasonlítanak: pénznél, cifra ruhánál többre becsülik hűségüket, tisztességüket. A film rendezője Luciano Emmer, a közvetlen történetet átszőtte a derű csillogó aranyszálaival. Érződik ez a jellemek formálásán, a cselekmény bonyolításánál, a szereplők minden mozdulatán. A római lányoktól távol áll minden mesterkéltség és érzelgősség. Sohasem patetikusak. Lemondani hazug álmokról — ez számukra természetes, mint a víz vagy a levegő. A haladó művészekje Santis, De Sica és mások kivívták az olasz filmművészet számára azt a rangot, hogy újabb alkotásai felé a legnagyobb igényességgel közeledjünk. Emmer korábbi filmjében, az Augusztusi vasárnapban megfelelt e magas követelményeknek, s új filmjével is — amely ugyan nem száll a problémák legmélyére, nem élezi ki a konfliktusokat, de azokat őszintén, jószándékkal veti fel, optimizmussal oldja meg — szépet, értékeset alkotott. A filmben egymást érik a meglepő, komikus helyzetek, szellemes, ellenállhatatlanul könnyed, ugyanakkor az egészen mesterkéletlen líraiság ömlik el. A fiatalság szépségét és erejét sugározzák — a három leány alakítóin kívül — Renato Salvatori, Marcello Mastroianni és Mario Silvani; a sok régi és új kérőn becsületességükkel, hűségükkel túltevő, rokonszenves, derék római fiúk. A film legfelejthetetlenebb alakítása Eduardo de Filippo — a „Nápolyiak Milánóban“ írója, rendezője, főszereplője — nevéhez fűződik, egy nem fiatal vasutas szerepében. Ez megbecsüléssel viseltetik Elena özvegyasszony édesanyja iránt. A két őszinte, melegszívű, áldozatos embernek a kapcsolata, „kései szerelme” a cselekmény egyik legszebb szála, amelyből árad, mint az egész filmből is, az egyszerű emberek egymás iránti megbecsülése. Ezért is oly különösen vonzó számunkra ez az új olasz film. Gombos László Pór Bertalan 75 éves A magyar képzőművészeti élet egyik legnépszerűbb, köztiszteletben álló alakja. Pór Bertalan, a kétszeres Kossuth-díjas festőművész, ma tölti be 75. életévét. Küzdelmekben és sikerekben gazdag életet köszöntünk, amikor Pór elvtársról, a nagy művészről, a forró szívű emberről szólunk, a pártos művészről. S amikor az Oroszországban gyúlt forradalom tisztító lángja Magyarországon is végigfut, Pór Bertalan ujjongó örömmel áll a Tanácsköztársaság ügye mellé. Azokban a dicső hónapokban méginkább kivirágzik alkotó művészete. 1919. után emigrációba kényszerül. Csehszlovákiába, majd Párizsba visz a művész útja. Hosszú évek következnek, de egyetlen pillanatra sem feledkezik meg hazájáról. Az emigráció tovább érleli a kommunista művészt. Meglátogatja a világ első szocialista országát, a Szovjetuniót is. Stármerre jár, mindenütt elismeréssel adóznak művészetének. Ünnepük Pór Bertalant. S mégis hazavágyik, haza is tér a már felszabadult, új Magyarországra. Ecsetje alatt remekművek születnek, ő alkotta többek között azt a híresen szép Sztálin portrét is, amelyet országszerte ismernek és szeretnek. Háromnegyed évszázado1 múlt el, s Pór Bertalan fáradhatatlanul, ifjúi erővel dolgozik. A Képzőművészeti Főiskolán sok szeretettel tanítja az ifjú nemzedéket. Igaz művész, nagy művész, kommunista művész Pór Bertalan. Forró szeretettel köszöntjük 75. születésnapján. Kívánunk neki sok egészséget, alkotásban gazdag, sok esztendőt. Új színfolt a Rákóczi úton Hétköznap este, hét óra tájt.. . Faburkolat, metszett tükrök, linóleumpadlat. Minden olyan ragyogóan tiszta ebben a négyszögű teremben, az Élelmiszeripari Minisztérium új, Rákóczi úti szaküzletében. A köröskörül sorakozó ernyős lámpákból, a kettős mennyezet közé rejtett világítótestekből erős, mégis szelíd fény árad. Itt nincs hangulatvilágítás, mint egyik-másik belvárosi eszpresszóban, afféle árnyékot növesztő félhomály, amely nemhogy élénkítené, inkább nyomasztja a kedélyt, fojtóvá teszi a hangulatot. Világos van, mosolygó arcok ragyognak a fényben. Roppant barna cserépkályha hasal a falnál, szélesen, kellemes, enyhe meleget áraszt. A vendégek a nyugalom jóleső érzésével üldögélnek a fehér csipketerítővel borított, őszirózsával díszített asztalkák körül. Úgy látom, akad ismerős, nem is egy. Az a két fiatal nő a bejárat mellett — az 1-es számú gyógyszertár patikusnői — mielőtt elkezdik a szolgálatot, megesznek egy-egy szelet tortát. Szemben velük házaspár — az asszony kertész, munka után itt adott találkozót férjének. Hát azt a kedves, kerekképű színművészt ki ne ismerné — a Nemzetiből szaladt át egy feketére. A sarokban fiatal pár hajol össze, s annyira — nem látni arcukat. A többiek beszélgetnek, újságot olvasnak, eszegetnek, vagy hörpölik a kávét. Orvos, háziasszony, villamoskalauz, üzemi dolgozó, tisztviselő, diák — sokféle ember összeverődik itt. S valahogy nem is egyszerűen nyilvános helynek tekintik ezt a ragyogó cukrászdát — inkább valamiféle klubnak, ahol már igencsak összeszokhatott mindenki. „Mit szól ehhez a kuglófhoz, fiam?” — szól át egy hetvenes, fehérfejű nénike a szomszéd asztalnál ülő fiatalemberhez, s az, nyilván próbára akarja tenni, mert nem felel, inkább ő is kérdez valamit: „Hát azelőtt? A néni fiatalkorában? Nem volt ilyen finom?” Elkomolyodik az öregasszonyka mosolygós képe, halkan mondja, bólogat: „Dehogy nem ... Miért ne lett volna? Csak nem a magunkfajtának. Jó, ha karácsonykor jutott...“ Hangja hallatára nekem is emlékeznem kell, s behányva szememet egy pillanatra, szinte látom magamat, soványan és csapzottan és dideregve álldogálni egy cukrászkirakat előtt... De most — idebent ülök, a melegben, a fényben. Belülről nézem, hogyan sorakoznak, zsúfolódnak a tálalóállványon az ínycsiklandozó tortaszeletek, mignonok, sütemények. „Rákóczi-tortát kérek!“ — hangzik nem egy vendég ajkáról a kívánság. A Rákóczi-torta — a cukrászda specialitása: csokoládé- meg gyümölcskrém lapul a piskótatészta rétegei között, a tetején pedig valami egészen különösen jóízű, színes máz, talán marcipán. Hanem a többi édesség is kitűnő ám! A csinos, vasalt kötényes lányok — érdekes, hogy ebben a cukrászdában csak fekete hajú lányokat látok — alig győzik az asztalokhoz hordani. Dobos-, rokokó-, mokka-, diótorta ... bécsi kocka, Himalája, Tátra-csúcs, habrolló, mandulás kifli... Jólesik nézni, ínycsiklandozó illatokat érezni. S úgy látszik, nemcsak nekem. Egy közepes korú és közepesnél kissé gömbölyűbb aszszony, le nem veszi pillantását a levegőben úszó, suhanó habos meg krémes tálcákról. Egy ideig hősiesen ellentáll, „csak egy szimplát ..— leheli —, de negyedóra múltán elszántan felfüggeszti fogyókúráját. Mosolygós fiatal nő — az egyetlen szőke — fehér köpenyben járkál az asztalok között. Tóth Ferencné üzletvezető. Gyönyörködik a fogyasztásban. Örül, hogy úgy ízlik minden a vendégeknek. „Hát még ha pálmakertünk lenne!” — sóhajtja. Mert ez a vágya —s nemcsak neki, de a cukrászda minden dolgozójának. A ház fedett, oszlopos teraszát lehetne mérsékelt költséggel átalakítani „pálmakertté“. Bárcsak döntene már a tanács ebben az ügyben ... Még a panaszkönyvben is benne van ez a kívánság — a vendégek részéről. Máskülönben igencsak üresek a füzet lapjai. Egyetlen panaszt látok: „ ... mégse járja, hogy este hétre már elfogy a sarokház!” Egy másik vendég viszont lelkes sorokkal üdvözli a cukrászdát, mely „ ... új színfolt a Rákóczi út házrengetegében, s máris vendégmarasztaló otthona lett a dolgozóknak.“ A következő lapon bizonyos nevezetű Gellértné valóságos „panaszkönyvi dicséretben” részesíti Takács Máriát és Kósa Györgynét, a cukrászda két fehérkötényes, suhanó léptű dolgozóját. Egyre nyílik, csukódik az ajtó, jönnekmennek a vendégek és a vásárlók. Selyempapír zizeg, csomagolják a Stefániát, a Bohém-szeletet, a francia krémest, s a többi cukrászkölteményt. Lám, „sarokáz“-ból is van, amennyi kell... Kilépek az ajtón. A sütemény- és kávéillat velem tart, érzem, itt szálldos a Rákóczi úton, a Blaha Lujza téren. S bennem marad az a kedves, derűs hangulat is, amely elárad az új cukrászda faburkolatos termében, a pesti dolgozók „vendégmarasztaló, szép otthonában“ . . .