Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-15 / 140. szám

KOREA Csehszlovák szakemberek se­gítségével folyik a hecseni erő­mű újjáépítése. M. A. Szuszlov elvtárs elutazott Budapestről M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja — aki feleségé­vel szabadsága egy részét Ma­gyarországon töltötte, — csü­törtökön a délelőtti órákban elutazott Budapestről. (MTI) Aszály Ceylon északi és keleti vidékein Mint a Statesman című lap jelenti, Ceylon északi és ke­leti vidékein aszály lépett fel és 60 000 hektár rizsföldön sú­lyos károkat okozott. Mi van az Antarktiszt elborí­tó hatalmas jégpáncél alatt: egybefüggő szárazföld vagy megszámlálhatatlan kis sziget? Honnan a sarki este kéklő szí­ne? Milyen élet lehetett vala­ha (mert a kutatások azt iga­zolják, hogy volt) ezen a tájon? Kell mindezt kutatni? S ve­zet-e a Déli-sark titkainak für­­készése valamilyen gyakorlati eredményre? A „föld hűtőkamrája“ Feltétlenül. A tudósok bebi­zonyították, hogy az Antark­tisz sokkalta nagyobb befo­lyást gyakorol a föld termé­szeti viszonyaira, mintsem ki­terjedése alapján gondolnánk. (Csak egy példa: itt található a föld jégmennyiségének több mint 80 százaléka. Méltán ad­ták a Déli-sarknak „a föld hű­tőkamrája“ nevet.) Az Antark­tisz éghajlatának, mágnesessé­­gi viszonyainak és más jelen­ségeinek tanulmányozása olyan adatokhoz juttathatja a tudó­sokat, amelyek igen előrelen­dítenék a légiközlekedést, a rádióhíradástechnikát, az atom­fizikát stb. A hozzáértők ezen­kívül azt is állítják, hogy a Déli-sarkvidék rendkívül gaz­dag urániumban, szénben és olajban. Több százezer év — 15 méteres talajoszlop­ban A Szovjetunió tudósai igen jelentős feladatokat vállaltak a Déli-sark megismeréséből. Tavaly november 30-án indult el Kalinyingrádból az azóta világhírűvé vált Obi hajó, hogy fedélzetén szovjet kutatókat vigyen a Déli-sarkra. Huszon­ötezer kilométeres út után ja­nuár 5-én ért partot a hajó, s az expedíció tagjai azonnal hozzákezdtek a Mirnij nevű tudományos település megépí­téséhez. Az olvasó nyilván so­kat hallott erről a település­ről , nem is akarjuk ismét elmondani megalkotásának roppant érdekes, izgalmas tör­ténetét. De felelni kell arra a kérdésre, hogy most mi az új­ság, melyek a legfrissebb hírek a Déli-sarkról? Az Ob hajó már elbúcsúzott az Antarktisztól. Február vé­gén, a kilenc hónapig tartó sarkvidéki tél kezdetén, ami­kor a Mirnij-település építési munkálatainak zöme befejező­dött, az Ob elhagyta a parto­kat, s óceánkutató útra indult. Útja páratlan eredménnyel járt. A Déli-sarkot környező vizeken különleges cső segítsé­gével sikerült majdnem 15 méter hosszúságú talajoszlo­pot kiemelni a tengerfenék­ről. Déli-sarki expedíciónak még soha nem sikerült ilyen értékes geológiai anyagot fel­színre hoznia, amelyből a vi­dék geológiai története több százezer évre visszamenőleg követhető. 400 kilométernyire az „Igazság partjáétól A Mirnij-település sokat vál­tozott azóta, hogy az Ob el­hagyta az antarktiszi partokat. A jég borította pusztaságon több mint negyedszáz épület­ből álló tudományos városka áll, amelynek van rádió adóál­lomása, két helikopterből és öt sítalpas repülőgépből álló re­pülőgépparkja és repülőtere, valamint villanytelepe. Néhány hete jött a hír, hogy közvetlen rádiótelefon összeköttetést lé­tesítettek Mirnij és Moszkva között. A legfontosabb eredmény azonban nem a külsőségeken, hanem a kutatók munkáján mérhető le. Több megfigyelési ágban, például az ionoszférát (az atmoszférának a földtől 80—400 méterig terjedő sza­kaszát), valamint a mágne­sességet vizsgáló kutatók máris több gyakorlati ered­ményről számolhatnak be. A szovjet expedíció 11 tagja áp­rilis 2-án traktorvontatású szánokkal elindult a Mirnij - telepről a szárazföld belsejébe. Páratlan erejű hóviharok dúl­tak, a hőmérséklet állandóan mínusz 40—50 fok körül volt, a tudósoknak mégis sikerült átjutniuk a hatalmas hótor­laszokon. A csoport több mint egyhónapi út után megérke­zett a kijelölt helyre, ahol új kutatóállomást létesített. Ez a hely az „Igazság partjáétól mintegy 400 kilométernyire fekszik délkeletre, s annak je­léül, hogy a szovjet sarkkuta­tók elsőnek hatoltak be erre az eddig felderíthetetlen terü­letre, Pionyerszkajanak nevez­ték el. Befelé, a sarki pólus felé haladva a szovjet kutatók még egy település felállítását tervezik, egészen a Déli-sark központjának közelében. Eltűnik a térképről a „fehér folt“ A Szovjetunión kívül más országok — az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, Argentína, Norvégia, Ausztrá­lia, Chile, Új-Zéland, Japán és a Délafrikai Unió — tudósai is indítanak kisebb-nagyobb ex­pedíciókat az Antarktiszra. A szovjet tudósok megérkezésük előtt kijelentették, hogy nagyon szívesen együttműködnének más országoknak a Déli-sarkon kutató tudósaival. Azóta ben­sőséges kapcsolat alakult ki például a szovjet és az auszt­ráliai sarkkutatók között; rendszeresen meteorológiai tá­jékoztatást adnak egymásnak kutatóállomásuk környékének éghajlati viszonyairól, s más tudományos vizsgálataikról. Az ausztrál kutatók ellátogattak a Mirnij-településre is, ahol két szovjet filmet néztek vé­gig és személyes jóbarátságot kötöttek a szovjet tudósokkal. De ugyanilyen jó a kapcsolat a szovjet és a francia kutatók között, s a napokban jött a hí­re, hogy a Mirnij-település tu­dósainak sikerült összekötte­tést és tudományos kapcsola­tot teremteniök a Ross-tenger partján telelő amerikai kuta­tókkal. A harcot tehát több ország tudósai megindították az An­tarktisz titkai felfedéséért. S a siker egyik reménye, hogy ezt a hatalmas offenzívát közösen vívják. Micsoda boldogság lesz, ha majd megjelenik az első tér­kép, amelyen az Antarktiszt már nem fehér folt jelzi, s ha a tudósok fáradozása nyomán , sok-sok év múltán ismét élet költözik majd e halott bi­rodalomba. Feltárulnak a jégvilág titkai Ellentétek a washingtoni kormányban Angol lapok az amerikai külpolitika belső ellentmondásairól LONDON, június 15. (MTI) Az angol sajtó behatóan foglalkozik az amerikai külpoli­tika belső ellentmondásainak újabb jeleivel. A NEWS CHRONICLE washingtoni tudósítója jelenti: „Mind több és több jel mutat arra, hogy ellentétek dúlnak az ameri­kai kormányon belül a kül­politika tekintetében és várni kell az ellentétek át­hidalásával míg Eisenhower nem lesz ismét munkaképes“. A tudósító ezután emlékeztet arra, hogy „Dulles kedden azt állította, hogy nincsenek ellen­tétek közte és Eisenhower kö­zött a semlegesekkel szembeni amerikai politika tekintetében. Eisenhower a múlt héten azt mondta, hogy a semlegesség egyes esetekben hasznára vál­­hatik az Egyesült Államoknak. Dulles ezzel szemben szom­baton erkölcstelenségnek minősítette a semlegessé­get. A tudósító ezután így foly­tatja: „Ellentétek dúlnak to­vábbá a kormányon belül a Kelet és Nyugat közötti keres­kedelem kérdésében, a leszere­lés tekintetében és az Egyesült Államok, valamint a Szovjet­unió magasrangú tisztviselői­nek látogatáscseréje ügyében. Eisenhower hangsúlyozta, in­dokolt lehet, hogy Amerika sok szövetségese részt akar venni a kelet-nyugati kereskedelem­ben. Dulles ezzel szemben azt hangoztatta, az Egyesült Álla­mok nem helyesli, hogy Anglia gumit exportál Kínába.’’ A TIMES vezércikke ugyan­erről a kérdésről a többi kö­zött így ír: „Valahányszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatok özöne áramlik Washington­ból, ez annak biztos jele, hogy folyik az amerikai politika „gyötrelmes felül­vizsgálása“. A közelmúltban a haderő-tár­cák élénk nyilvános vitája azt mutatta, hogy igyekeznek új védelmi terveket összekalapál­ni. Most pedig a semlegesség­ről szóló ellentétes megnyilat­kozások arra vallanak, hogy a washingtoni kormány azon töpreng, milyen választ adjon a Szovjetunió megváltozott tak­tikájára. Még jobban növeli a zűrza­vart a washingtoni képviselő­ház — folytatja a vezércikk —, amely nagymértékben csök­kentette a külföldi segélyekre kért összegeket. Az amerikai törvényhozók ugyanis joggal kérdezhették, mi történt azzal a gazdasá­gi segéllyel, amelyet Csang Kaj-seknek fizettek, abban a reményben, hogy tá­mogatják rendszerét a kommu­nizmus ellen. Újabban pana­szok hangzottak el, hogy más elmaradott országoknak adott segélyt is eltékozoltak. A bonni kormány helyteleníti, a szociáldemokrata párt helyesli, hogy W­­ehner szociáldemokrata képviselő elismerően nyilatkozott a szovjet leszerelésről BERLIN, június 15 Nyugat-németországi politi­kai körökben nagy feltűnést keltett az a nyilatkozat, ame­lyet Herbert Wehner szociál­demokrata képviselő, a szövet­ségi gyűlés össznémetügyi bi­zottságának elnöke a moszk­vai Pravda bonni tudósítójá­nak adott. A szövetségi kormány szóvi­vője csütörtökön éles jelzők kíséretében kifogásolta, hogy Wehner, mint az egyik fontos parlamenti bizottság irányító­ja — Adenauer kancellár el­lenkező állásfoglalását figyel­men kívül hagyva — nagy el­ismeréssel emlékezett meg a Szovjetunió részleges leszere­lési intézkedéseiről és az N. A. Bulganyin legutóbbi leveleiben tett újabb leszerelési kezdemé­nyezésről. A szóvivő szerint „A Pravdának adott nyilat­kozatot akár Grotewohl is tehette volna.“ A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége és parlamenti csoportja közölte, hogy he­lyesli és magáévá teszi a Prav­dában megjelent Wehner-nyi­­latkozat minden pontját. (MTI) FIGYELEM! A Budapesti Parkfenntartó V. megkezdi a parkok pad­jainak festését. A frissen festett padokat a vállalat megjelöli. Felhívjuk a par­kok látogatóit, hogy a padra ülés előtt — ruházatuk meg­védése érdekében — győ­ződjenek meg arról, a friss festés megszáradt-e. TAKARÍTÁS TISZTASÁG EGÉSZSÉG TAKARÍTÓSZER ÉS FESTÉK VÁSÁR­­ HÁZTARTÁSI BOLTOKRAA lemondott az iráni kormány TEHERÁN, június 15. Husszein Alá iráni minisz­terelnök az újonnan megvá­lasztott iráni képviselőház összehívása alkalmából az al­kotmányos előírásoknak meg­felelően tegnap benyújtotta kormánya lemondását. Az iráni sah megelégedését fejezte ki a kormánynak eddi­gi tevékenységéért és ismét Husszein Ala-t bízta meg az új kormány megalakításával. (TASZSZ) Megalault az új szíriai kormány DAMASZKUSZ, június 15. Szabri Asszali volt minisz­terelnök, a Nemzeti Párt veze­tője megalakította az új szíriai kormányt — jelenti az AFP. Tudósítónk írja Varsóból: Világszerte nagy az érdeklődés a posnani vásár iránt Június 17-én nyitják meg a lengyelországi Posnanban a nemzetközi ipari kiállítást, melyen 35 országból körül­belül 600 cég vesz részt. (A múlt évben csak 23 ország vett részt a kiállításon.) A külföld élénk érdeklődését a posnani ipari kiállítás iránt az is bizonyítja, hogy sok külföldi hivatalos delegá­ció, számtalan kereskedő és több mint 50 külföldi újság­író jelentette be jövetelét. Jellemző, mennyivel több cég vesz részt a kiállításon a ten­geren túlról. Idén több mint 10 tengerentúli cég állítja ki áruit (tavaly csak ketten voltak). A kiállítás, ellentétben a ta­valyival, határozottan keres­kedelmi jellegű lesz. A kiállítással kapcsolatban érdekes megemlíteni a lengyel külkereskedelem néhány ada­tát. Lengyelország jelenleg 76 or­szággal folytat kereskedelmet, tehát gyakorlatilag az egész vi­lággal. Külkereskedelmünk nagy része a népi demokráciák és a Szovjetunió felé irányul (1955-ben 63,6 százalék). Ugyan­akkor azonban, különösen az utolsó két évben, gyorsan nőtt a forgalmunk a kapitalista or­szágokkal. 1955-ben ezekkel az országokkal folytatott kereske­delmünk, külkereskedelmünk 36,4 százalékát tette ki. Juliusz Poliak Magyarország is részt vesz a vasárnap megnyíló­­ XXV. posnani nemzetközi vásáron Vasárnap nyílik meg a XXV. posnani nemzetközi vásár. A lengyelországi jubiláris vásá­ron Magyarország 1000 négy­zetméternyi kiállítási pavilon­nal és ahhoz csatlakozó jelen­tős méretű nyílt kiállítási te­rülettel vesz részt. Nagy Jó­­zsefné elvtársnő, könnyűipari miniszter és Biró Ferenc elv­társ, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese már megérkezett Posnanba. A kiállítás magyar pavilon­ja többek között komplett hazai gyártmányú vegy­ipari berendezést, 15 ton­nányi turbogenerátort, Ganz-Mignon, törpe vízi­­erőművet, a magyar sza­­badalmazású legújabb tí­pusú hűtőtornyot mutat be. Legújabb típusú szerszám­gépeink, elektromos rögzítésű, nagy fordulatszámú radiálfú­­rógépeink, hydrofixes műsze­rész esztergapad, marógépek, továbbá a legújabb típusú autó­buszok, a hathengeres, Die­­sel-farmotoros, 44 üléses luxusautóbusz bizonyára érdeklődést kelt majd. A magyar orvosi készülékek és laboratóriumi felszerelések gazdag csoportjában egy legújabb típusú ma­gyar találmány, kombinált műtőasztal, valamint az ösz­­szenőtt szívbillentyűk szét­vágására szolgáló modern szívkés, továbbá hordoz­ható ideg- és izommun­kát regisztráló mitográf, továbbá kabátzsebben el­férő, az izomtónus meg­határozására szolgáló myo­tonometer is szerepel. Az Integre-rendszerű fél­automata vasúti biztosító be­rendezés, melyet üzem közben mutat be a magyar kiállítás nyílt területen, minden bi­zonnyal sok-sok nemzet érdek­­lődőinek és szakértőinek fi­gyelmét fogja felkelteni. iiiiiiiiiitihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiitiimiiiiMiiiiiiiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiiiHimiiiiiin Vidám hétvége a Német De­­■mdkratlkus Köztársaság­ban a Horst­­see-n, Wemvs­­dorf mellett, Leipzig körze­tében. Egy — a százmilliókból A bőre olajosan csillog, talán nincs is feketébb szí­nű bőr a világon. A foga, mint a gyöngysor villan elő, amikor rám nevet, s mégis a szeme — igen a szeme a legszebb, mert még tolmács nélkül is értem, olyan beszé­­des, a szívét tükrözi. Szíve­sen leírnám a nevét és azt is, hogy honnan és hány hé­tig utazott, de csak azt ír­hatom meg, miként szállt hajóra. Amilyen lopva jött át az óceánon, ugyanúgy tér majd vissza arra a kis szi­getre, ahol a mangófák ár­nyékában ezer és ezer ilyen fekete bőrű asszony hajla­dozik a tűző napban az ül­tetvényeken. A meggyötört, végtelenségig kizsákmányolt asszonyok forró óhaját hoz­ta: „Teremtsünk rendet, emberhez méltó életet!“ A nők csak hetven százalékát kapják annak a fizetésnek, amelyet a férfiak kapnak ugyanazért a munkáért. — Rettenetes a hajcsárok ostora — kezdi a beszélge­tést új barátnőm. — Ha nem dolgozunk állatmódra, a munkafelvigyázó hamar végigszánt bőrszíj ostorá­val a hátunkon. Egy szép napon hajósok jöttek hoz­zám és azt mondták: „Akarsz-e velünk jönni. Lesz egy fórum, ahol el­mondhatod a panaszokat, ott megtanulod, mit kell tenni, hogy a ti asszonyai­tok is emberibb körülmé­nyek közé kerüljenek.“ Az egész hajóutat a hajó mé­lyén, a gépház mellett, a szén között tettem meg. Csak amikor elcsendesedett az élet, akkor jöttem kicsit a levegőre. Jók voltak hoz­zám ezek a fehér emberek. Míg egy szép napon egy olyan országban tettek part­ra, ahol már boldogabb em­berek élnek, olyanok, akik lerázták az igát. S így va­gyok most itt. A hajósok elmondták, hogy Budapes­ten lesz a nagy találkozó. Azt se tudtam, a világ me­lyik sarkán van ez a gyö­nyörűséges város, ahol ked­vesek, jók az emberek, s ahol úgy ölelnek maguk­hoz az asszonyok, mint az édestestvérüket. Sokat aka­rok tanulni, hogy otthon el tudjam mondani: vannak már boldog emberek, akik nagy lépést tettek az embe­riség boldogulásáért, a jobb életkörülményekért... ★ A konferencia megnyitása előtt csoportokba verődnek az asszonyok. Ismerkednek, beszélgetnek, kérdezgetik egymást. A középső padso­rok nyolcadik sorában ko­reai küldötteket látunk, kedvesen egyszerű népi vi­seletben. Egyszerre érünk oda a szovjet küldöttség né­hány tagjával. Egy pillanat alatt nagy kavarodás tá­mad körülöttem. Két asz­­szony viharosan ölelkezni kezd. A szép termetű Ma­rija Ovszelnyikova ölelgeti Kum Ki-szen­ t. — Hogy vagy, drága nő­vérem? — kérdezi a töré­keny koreai asszony, és sze­mében megjelenik a viszont,­látás örömének könnye. Ma­rija Ovszelnyikova talán százat is csókol rajta, s a kezüket egy pillanatra sem engedik el. Kiderül, hogy Ovszelnyikova 1951-ben Ko­reában járt egy bizottság­gal, hogy segítséget vigye­nek a koreai népnek. Kum Ki-szen-nél szállt meg, ő volt e vendéglátó háziasz­­szony. Később még egyszer járt Marija Ovszelnyikova Koreában, akkor sem mu­lasztotta el, hogy felkeresse barátnőjét. Most véletlenül találkoztak ezen a konfe­rencián ... (P. E.)

Next