Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1958-10-25 / 251. szám

József Attila megérkezett Elnézem, mint siet a már­ványoszlopos palota díszter­me felé az Akadémia József Attila-ü­lésszakának közönsé­ge. Diákok, írók, színészek és professzorok igyekeznek, hogy el ne késsenek. Őt várják. A lépcsőre bíborszín szőnyeget terítettek, hogy puhán, kényel­mesen érjen fel a t. Akadémia igen magas és tiszteletre mél­tó grádusáig. A környéket jól ismeri. Va­lamikor sokat járt erre. Alig száz lépésnyire a díszbe öltö­zött palotáktól, a Mária Va­léria utcában olvasta a bekül­dött kéziratokat, írta cikkeit és korrigálta a Szép Szó még nedves levonatait. A Hangit Söröző is itt volt, ahová bará­taival vitatkozni sietett. S ott az utca, amely tőle kapta ajándékba nevét. A díszterem nagy ablakain át éppen oda látni a sarokra, ahol annyiszor befordult, amint a Rózsabokor nevezetű kocsmába sietett, ba­rátságos boltívek alá, ifjú köl­tőket körözöttel megvendé­gelni. S e környéken túl is, hány felé járt a városban. Rákospa­lotán szemináriumot vezetett, az Almási téren, a szabók szakszervezetében előadást tartott, bejárta a város pere­mét, féltucat kerületben la­kott, ismerte mind a kávéhá­zakat, ahol írt és sakkozott, a körutakon állás után talpalt, s a rakodópart alsó kövén ülve a Dunával barátkozott. Mindenütt otthon volt ő a városban, csak a palotákkal állt hadilábon. Elnézett felet­tük. A tudomány palotáját sem állhatta, mert az is nagy­­képű és dölyfös volt nagyon. Új gazdát kellett kapnia a pa­lotának, hogy József Attiláról tudomást vegyen. Most vég­re megérkezett! Dezsi Tamás A mai rádió „világverseny“ műhelytitkai Ma este nyolc órakor, a Kossuth-adón közvetítik Genf —Párizs—New York közös adásában az Egyesült Nemze­tek Szervezete napjának nagy hangversenyét, melyen egy műsor keretében Menuhin, Ojsztrah, Casals és a Bostoni Filharmónia, valamint az Or­­chestre Romande zenekar mű­ködik közre. A nagyszabású rádió-előadás igen nagy tech­nikai előkészületekkel jár. Az előadást megelőzően egy 15 perces kábel-világpróbát tar­tanak. A műsort New York ad­ja kábelen Londonnak, Lon­don Párizsnak és Párizs Géni­nek. Génitől Wien veszi át, mi Wientől kapjuk az adást, s továbbítjuk Bukarestnek. A világ majdnem minden nagy rádióállomása (körülbe­lül hatvan) átveszi a műsort. Januárban nyitják meg az állandó és teljes Petőfi-kiállítást Már csaknem két esztende­je, hogy a Petőfire emlékezte­tő muzeális gyűjtemény nem látható, elzártan pihen a Ká­rolyi-palotában, amióta a Baj­za utcai Jókai­ Feszti­villából kiköltözött. Végül most kije­lölték a Károlyi-palota első emeleti retraktusát: itt ren­dezik be állandó kiállításul három teremben és a csatla­kozó csarnokokban az összes fellelhető Petőfi-relikviák gyűjteményét. Most azonban nagy munká­ban vannak a muzeológusok, előkészítik a januárra terve­zett megnyitást. A Pet­őfi-ter­mekben olyan környezetet igyekeznek kialakítani, amely sugározza a költő korának le­vegőjét. A feladat nem köny­­n­yű, figyelemmel kell lenni a klasszikus palota sajátos ar­chitektúrájára, műemlékjelle­gére, a terem mennyezetén levő Lotz-freskókra. Újszerű elrendezése lesz az új Petőfi-múzeumnak. Fejlő­désének rendjében vonul fel a költő teljes élete és életműve, arányos elosztásban mutatják be a személyes relikviákat és a gazdag tudományos doku­mentációt. Az eredeti családi okmányok sorával találkozik először a látogató, majd a Do­hány utcai lakás bútoraival, az üvegvitrinen­ész öreg órá­val, amely Petőfiéknek mérte az időt. A bárd, mellyel Pet­­rovics ádagolta a húst Döm­­södön, az íróasztal a bonyhá­di Sas-kúriából, nyűtt lapján Petőfi dolgozott szívesen. A háború óta kallódott a Pilvax „Közvélemény “-aszta­la. Most majd restauráltan is­mét látható lesz. Fölötte he­lyezik el a szabadságharc lo­bogóit. Először kerül nyilvá­nosság elé Petőfi utolsó képe, Mezőberényben festette Orlay Petrich Soma. A kép alatt ott lesz az a szék, amelyen a köl­­tő-modell ült. Ugyanígy újság lesz Ferenczy Béni Petfőfi­­mellszobrának eredeti gipsz­mintázata is A költő egyetlen hitel­ fotójáról, az ezüstle­mez daguerroty­piáról nagy­méretű másolat készül a mú­zeum számára. Petőfi néma életrekeltését idézik más tár­gyak: baráti levelezése, dedi­­kációi, a francia forradalom­ról készült eredeti jegyzetek, a pesti lakásban függött met­szetek, amelyek a gall forra­dalmárok arcképeit mutatják. Egy, a­ költő faragta nyírfa­serleget, a kardját, fekete mentéjét, a felesége díszruhá­ját, jegygyűrűjüket, zsoldtartó szelencéjét, pipáit, s végül ka­tonai kitüntetéseit szemlélhe­tik majd a látogatók. Az egyik terem hatalmas falsíkjára a szabadságért megnyilatkozó politikus poétát jellemző vers­­válogatásokat, részben egyko­rú nyomatokat és metszeteket, továbbá a verseket életrekeltő illusztrációkat függesztenek. Ezúttal először nyújtanak megközelítően teljes kötet­gyűjteményt Petőfi világiro­dalmi hódításaiból. A még életében megjelent német nyelvű kiadáson kívül min­den kultúrnyelv megbecsült Petőfije, sok száz kötet ide­gen nyelvű könyv mondja el a költő rangját a világban. Az Egyetem utcai palota a Petőfi-múzeum közelgő meg­nyitása után Ady Endrét és József Attilát bemutató ál­landó kiállításra készül. Németh Imre Színházak pénteki műsora: Operaház: Anyegin (Környei­­bérlet, 2. előadás, 7). — Opera­ház Erkel Színháza: Hoffmann meséi (Szemere-bérlet, 2. elő­adás, 7). — Nemzeti Színház: A tojás (7). — Katona József Szín­ház: Galilei (7). — Madách Szín­ház: Figaro házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínhá­za: Névtelen csillag (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Pesti emberek (bemutató, 7). — Petőfi Színház: Az elveszett levél (bemutató, 7). — Jókai Színház: Szélvihar (fél 4). — József Attila Színház: Váljunk élt (7). — Iro­dalmi Színpad: Álarcos komé­diák (8). — Fővárosi Operettszín­­há­z: Kard és szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Bástyasé­tány 77. (7). — Vidám Színpad: A helyzet a következő (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . . . (7). Állami Bábszínház: Hófehérke (3); János vitéz (5); Elhajolni ti­los (fél 8). — Zeneakadémia: Ál­lami Hangversenyzenekar (vezé­nyel: Erdélyi Miklós. Kamara­­zenekari bérlet, 1. előadás, 8. — Kamara Varieté: A jövő szá­zad legénye (6 és fél 9). — Bu­dapest Varieté: Vannak még cso­dák (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Kínai cirkusz (fél 8). CSEMPÉSZEK Szabó Pál novellájából készült magyar film. Rendezte: Máriássy Félix. SZIKRA VÖRÖSMARTY UGOCSA JÓZSEF ATTILA KULTURHÁZ (XIII. ker.) FELSZABADULÁS HUNYADI MADÁCH TÁTRA (Pesterzsébet) W KISEROMŰSOR: 18 éven felülieknek Új magyar rövidfilm. Egy gyűjtemény története A házban, az egyik lakásban, gyűlésünk volt a fürdőszobai melegvíz-szolgáltatás dolgá­ban. Utána ottragadtam a há­zigazdánál. Figyelmemet két nyolcpolcos könyvstelázsi ra­gadta meg. Az egyiken puha­fedelű könyvek, az Olcsó Könyvtár kötetei sorakoztak. A másik még erősen foghíjas, 20 —30 vaskosabb kötet támasz­kodott egymáshoz. — Ennek érdekes a históriá­ja — mondta derülten a házi­gazda. — Én könyvet életem­ben még nem vettem ... ille­tőleg ... szóval... szeretném elölről kezdeni... Az illető novemberben lesz negyven éves, szállítmányozási tisztviselő, de lejjebb kezdte. A szorgalmával lépett mindig előbbre. A felesége is afféle hangyaszorgalmú asszonyka, kilenc éve házasok. Nekik már kora nyáron megvan a téli tü­zelőjük, paradicsom- és lekvár­főzés idején is ők az elsők a házban. A háztartási felszere­lések és a ruházati cikkek be­szerzésében is vezetnek. Vonzó külsejű, józan házaspár. Nem járnak eszpresszóba, nem do­hányoznak, színházba, moziba ritkán mennek. — Szóval — mondja a két könyvállvány gazdája — könyvre mi azelőtt nem adtunk pénzt. Valamikor régen nem is kellett volna. Már az édes­anyám is úgy nevelt engem, hogy csak praktikus dogokra kell kiadni a pénzt. Olvasni azért olvastunk, mert mi is be­iratkoztunk a könyvtárba, vagy kölcsönöztek az ismerősök. A felszabadulás után egy-két al­kalommal jutalomkönyvet is kaptunk a szakszervezettől, de igényünk akkor még nem volt rá. De 1954 januárjában — ezt­­ soha nem felejtem el — pá­­­­lyaudvari szolgálatban voltam. s Egy szállítmány berakására­­ órákig kellett várnom. Meg­láttam az újságárusnál egy sár­­­­gafedelű könyvet, Jókai Cr­­­ gánybáróját, három forintért.­­ Olyan volt, mint valamikor a Pesti Hírlap sárga könyvei. Azokat néha megvettem. Az volt az érdekes, hogy felesé­gem éppen aznap hozott két kedvezményes operajegyet, va­sárnap délelőttre, a Cigánybá­róhoz. A következő héten meg­vettem a második sárga köte­tet is, s a többit is, mert meg­állapodtam a pályaudvari új­ságárussal, hogy félreteszi ne­kem. Lassan egy tucatnyi gyűlt össze otthon. Akkor már az is tetszett, hogy egyik sem hiány­zik a sorozatból: gyűjteni kezd­tem, az írókra is jobban figyel­tem. Azt sem felejtem el, hogy a feleségemmel mi vitatkoz­tunk is Veres Péter Rossz asz­­szonyán. Effajta élmények közt szaporodott minálunk az Olcsó Könyvtár. Solohov Új barázdát szánt az eke című könyvének olvasása közben jutott az eszembe, hogy már régebben ajánlotta nekem a vállalati könyvtáros: olvassam el a­­Csendes Dont. S így nem is olcsón, megvettem azt a mun­kát is. Azután a feleségem részletre megrendelte Shakes­peare összes munkáit. S így könyvgyűjtők lettünk, kérem, de nem bántuk meg!... Az Olcsó Könyvtár kétszáza­­dik kötete József Attila Külvá­rosi éj című válogatott versei­nek gyűjteménye lesz. Oda ke­rül a lakótársam gyűjteményé­be. (M. T.) A Salome felújítására, készülnek az Operaházban. Jámbor László és Birkás Lilian próbál az előtérben. (Bozsán- -felvétele) Megkezdődött a működési engedélyek felülvizsgálata Az Országos Hangverseny- és Műsorigazgatóságban megkezd­ték a színházhoz nem szer­ződtetett művészek működési engedélyének felülvizsgálatát. Mintegy 1200 színész, énekes, muzsikus, táncos és más elő­adóművész kerül zsűri elé. A zsűri tagjai a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztá­lyai, a szakszervezet, a hang­verseny- és műsorigazgatóság egy-egy képviselője és a szak­terület két neves művésze. A felülvizsgálaton szakágan­ként nézik át a működési en-­ gedélyesek listáját. Zárt ülé­seken megállapítják, kik azok, akiknek minden meghallgatás nélkül továbbra is megadható a működési engedély. A többi művészt a zsűri elé hívják, hogy szerpélyes meghallgatá­suk után döntsenek működési engedélyük kiadásáról.­­ A felülvizsgálatok első ré­sze, a listák átnézése körül­belül e hónap végéig tart. No­vember elején kezdődnek a meghallgatások.­­ . Ki szállíttatja el a Justitia-szobrot? Az egykori Kúria épületének aulájában a főbejárattal szem­ben állott, jobban mondva ült Justitia márványszobra, Stróbl Alajos kiváló alkotása. Néhány évvel ezelőtt, amikor az épület más rendeltetést kapott a szobrot elszállították és azóta hontalanul kallódik. Egy ideig a Százados úti Művésztelepen állt ellen a kényes carrarai márványszobor az idő viszon­tagságainak, majd átköltöztet­ték az Egyetem utcai, volt Ká­rolyi-palota udvarába és az Emlékműfelügyelőség gondjai­ra bízták. A szobor azóta is ott pihen szabadon az udvar egyik sar­kában. Többször felvetették a kérdést, miért teszik ki az ér­tékes szobrot a pusztulásnak, miért nem helyezik fedél alá, miért nem találnak számára méltó helyet. Nemrégiben az­után végre sikerült a szobor sorsát rendezni. Megállapodás jött létre az illetékes szervek között, hogy Justitia szobra visszakerül régi otthonába, a most már a Nemzeti Galéria céljait szolgáló palotába. Kije­lölték a helyet is, ahol megépí­tik a szobor új talapzatát. Jus­titia azonban mégsem vonult be a Galériába, mert a meg­állapodó felek, a fővárosi ta­nács és a Művelődésügyi Mi­nisztérium, nem egyezett meg abban, ki viselje az átszállítás és az elhelyezés költségeit. A szobor átszállítása súlyánál, méreténél és kényes voltára való tekintettel nagy gondossá­got igényel és az alapozással együtt mintegy 20 ezer forint­ba kerül. A főváros is, a Mű­velődésügyi Minisztérium is azt várja, hogy a másik fél vi­selje ezt a költséget És mert a megegyezés késik a márvány­­szobor ott fagyoskodik ma is a Múzeum udvarán. Egy másik szobormű is rég­óta várja, hogy kijelölt új he­lyére kerüljön A régi Kos­­suth-szobor hatalmas kőtömb­jei, alakjai lebontásuk óta a rákoskeresztúri temetőben van­nak lerakva. Annak idején azt tervezték, hogy az emlékművet, mint dísz­­szobrot a temető fő helyén állítják fel, azért is szállították ide. Köz­ben azonban jelentkezett Dom­bóvár város tanácsa és kérte a fővárost, engedje át nekik a szobrot, amelyet a város főte­rén szeretnének felállítani. Több mint egy évvel ezelőtt a fővárosi tanács teljesítette a dombóváriak kérését, nekik ajándékozta a Kossuth-szobrot. Azóta időnként meg-megjele­­nik a temetőben és az Emlék­műfelügyelőségnél a dombóvári városi tanács egy-egy megbí­zottja, úgy látszik ellenőrzik, vajon a szobor megvan-e még, de az elszállításról mindeddig nem gondoskodtak. Pedig a fő­város többször megsürgette a határozat végrehajtását G. J. □ MEDGYESSY FERENC, a nemrég elhunyt Kossuth-dí­­jas szobrászművész emlékét szülővárosa, Debrecen azzal kí­vánja megőrizni, hogy a mű­emlékvédő bizottság javaslata alapján debreceni házát emlék­táblával jelölik meg. Javasol­ták azt is, hogy a Kossuth La­jos Tudományegyetem előtti teret nevezzék el­­róla, és ott egy Medgyessy-szobrot is állít­sanak fel. A városi tanács vég­rehajtó bizottságának ülésén élénk vita alakult ki ekörül. Inkább nevezzék el — mondot­ták többen — a debreceni Vi­gadóhoz vezető szép fasort Medgyessy-fasornak és a mel­lette levő ligetet -­­ ahol Med­­gyessy alkotása, Arany János mellszobra van a Medgyessy­­ligetnek. □ PÁLOS GÖRGY szemé­lyesíti meg Petőfi Sándort a János vitéz rádióváltozatának előadásán. Az elbeszélő költe­ményből készítettek hangjáté­kot. Ez idő szerint három Já­nos vitéz-zene hallható tehát: az egyik az Operaház előadásá­ban Kacsóh Pongrácé, az Ál­lami Bábszínház előadásában Polgár Tiboré, a hangjátékban pedig Szokolay Sándoré. □ A BLAHA LUJZA SZÍN­HÁZBAN rövidesen megkezdik egy új darab előkészületeit. A darab a huligánok elleni harc­ról szól, és Budapesten játszó­dik, a Margitszigeten, a rend­őrségen, egy titkos játékbar­langban és lakásokban. Címe: „Narancshéj”. Boross Elemér írta a szövegkönyvet, Gyöngy Pál szerezte a zenéjét. Szere­pelnek benne léha fiatalok, spekulánsok, és a pesti „alvi­lág” tagjai is. □ MUNKÁS—ÉRTELMISÉGI találkozót rendeznek október 30-án az ÉDOSZ székházában. Az építőipari munkások, peda­gógusok és élelmiszeripari dol­gozók közösen adnak műsoros estet. □ A LIPCSÉBEN MEGJE­LENŐ „Börsenblatt für den Deutschen Buchhandel”­ alapí­tásának 125. évfordulóját ün­nepli. A nagymúltú folyóirat a Német Demokratikus Köztár­saságban jelentős szerepet ját­szik a szocialista könyvkiadás és kereskedelem fejlesztésében. Jubiláns ünnepi száma közli a népi demokratikus és kapi­talista országok rokonintézmé­nyeinek és szaklapjainak üd­vözlő sorait, köztük a magyar Kiadói Főigazgatóság levelét is. Tánczenei fesztivál Prágában Az OIR, a rádiók és televí­ziók nemzetközi szervezete rendezésében pénteken reggel konferencia kezdődött. Prágá­ban a szórakoztató és táncze­ne kérdéseiről. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Ro­mánia és Bulgária szakembe­rei, zeneszerzői vitatták meg az úgynevezett könnyű­zene problémáit. F. Necasek, a csehszlovák rádió és televízió elnöke, meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: valamennyi szocialista ország­ben kevés a jó könnyűzenei szerzemény. A konferencián és a fesztiválon az egyes orszá­gok termésének legjavát mu­tatják be. A fesztivál ma este a tánc­zene és jazz nagy nemzetközi hangversenyével kezdődik, amelyen a Vlach-zenekaron kí­vül külföldi szólisták, köztük Vámosi János és Zsoldos Imre szerepel. A fesztivál öt napig tart. A dal és sanzon vasárna­pi koncertjén, amelyet a bu­dapesti televízió is közvetít, Zsolnai Hédi is fellép. RÁDIÓMŰSOR Október 24, péntek KOSSUTH; 18,00: Hírek. — 18,13: Dalok. — 18,40: Ifjú Figyelő. — 19,00: Mese. — 19,05: Operettrészletek. — 19,35: Esti krónika. — 20,90: Közvetítés. Hangverseny az ENSZ napja alkalmából — 22,00: Hírek. — 22,20: Szórakoz­tató zene. — 23,00: Operarészle­tek. — 23,30: Tánczene. — 24,00: Hírek. — 0,10: Prokofjev; Pilla­natképek. PETŐFI; 18,15: Miért szép? — 18,35: Népi zene. — 19,00: Hírek. — 19,05: Német nyelvlecke. — 19,15: Falurádió. — 19,35: Schu­bert; Téli utazás. — 20,00: Tánc­zene. _ 20,45: Sporthíradó. — 21,00: Hírek. — 21,05: Operett­muzsika. — 21,40: Riportműsor. — 22,00: Ajándéklemezekből. — 22,25: Tibullus költeménye. — Október 25. szombat KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40 —7,59: Ze­ne. — 8,10: Lányok, asszonyok. — 8,25: Régi dalok, és táncok. — 8,57: Úttörő híradó 9,22: Gyermekrádió. — 9,37: Sosztako­­vics- Balettszvit. — 10,00: Hí­rek. — 10,10: Beszélgetés. — 10,30: Szerelmi kettősök. — 11,00: Két elbeszélés. — 11,20: Kamarazene. — 12,00: Hírek — 12,10: Népek zenéje. - 12,45: Mi újság a könyvesboltokban? — 13,00: Operarészletek. — 13,40: Levelezés. _ 13,50: Tánczene. 14,20: Zalán futása. — 15.00: Hirdetőoszlop. — 15,10: A deb­receni népi együttes műsorából. — 15.30: Időszerű nemzetközi kérdések. — 15,45: Tánczene — 16,00: Hírek. — 16,10: Élő­szó­val — muzsikával. PETŐFI. 6,00 — 8,00: Zene. — 14.00: Hí­rek. — 14.20: Operakalauz. — 15.20: Motorosok öt perce. — 15,25: Rádiójáték. — 16,33: Ze­nekari muzsika. — 17,15: Illem­kódex. — 17,30: Krizsán László írása. — 17,50: Farnadi Edit zo­n­­gorázik. HARMADIK HÉTRE PROLONGÁLVA! TEUTON-KARD AKCIÓ MŰVÉSZ (du.) FÉNY (du.) MUNKÁS

Next