Esti Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 283-306. szám)
1958-12-02 / 283. szám
Benedek Jenő festményei a Nemzeti Szalonban A Nemzeti Szalon termeiben erőteljes, drámai hangú képek fogadják a látogatót. Sokak számára — akik a jeles mestert, az ötvenes években bemutatott művei alapján tartották számon — meglepő ez a bemutatkozás. Akik azonban ismerik Benedek Jenő régebbi törekvéseit, megelégedéssel állapítják meg, hogy kiállítása művészetének legjobb erényeit veszi számba, és jelentős új eredményekről is beszámol. A naturalista, sematikus periódus — néhány évvel ezelőtt ilyenszerű művekkel aratott kétes értékű sikereket — az új művek fényében elvesztette jelentőségét, elmúló közjátéknak tűnik csupán. Benedek ma már — engedve eredendő realista hajlandóságainak — mélyebben és tartalmasabban ragadja meg az eléje kerülő valóságot, az életet. Lírája — ez a néha komor és elmerengő, de férfias költészet — is most bontakozik ki igazán. Vannak e festészetnek bizonyos egyenetlenségei is. Az igényesebb szemlélő kissé egysíkúnak találhatja, s bizonyára a festői hangulatosság kedvelőit sem elégíti ki ,fanyar és néha tragikus, színvilága. A legfontosabb azonban az, hogy a művészt elsősorban az ember érdekli, s kutató kíváncsiság sarkallja titkai megfejtésére. Tiszta szépségű nőalakjai, minden melankolikus drámaisá- águk mellett is, az élet szépsé- í géről vallanak, tájai pedig a hazai vidékek ismerős hangulatait közvetítik. Némely műve láttán a nagy alföldi festők fel- Tornyai) jutnak eszünkbe, más alkotásai Munkácsy példás hagyományait elevenítik fel. Le szemlélete nem ósdi és poros — ízig-vérig mai, modern piktúrával találkozunk. Olyan eredeti képi megoldásokkal kísérletezik, amelyek alakuló szocialista-realista festészetünk legértékesebb áramlatához kapcsolják törekvéseit. Benedek Jenő további munkásságától — e sikeres nagy kiállítás tanúsága szerint *— a legtöbbet várhatjuk. ______________ Cs. M. A művész „Ketten” című festménye. Az Operaház igazgatósága közli: holnap, kedden, az Operaházban — Joviczky József betegségi miatt — a Walkür helyett az Orfeusz kerül előadásra. A Petőfi Színház titkársága közli: az M-bérlet, 2. előadását kivételesen nem pénteken, hanem december 4-én, csütörtökön tartják az Jókai Színházban, amikor a Szélvihar kerül színre. Utazás egy előszó körül Hírt adtunk arról, hogy a Kiadói Főigazgatóság vezetője tájékoztatta a közvéleményt a magyar irodalom külföldi terjesztéséről és népszerűsítéséről. A témával a Szabad Európa Rádió is foglalkozik, s nekünk szögezi a kérdést: miért nem arról beszélnek, hogy József Attila verseinek francia nyelvű hatását a magyar „irodalmi hatóságok” betiltották? Magyarországon sokantudják, mennyi minden történt az utóbbi időben azért, hogy József Attila líráját határainkon túl is megismerjék. Verseit a Szovjetunión kívül más baráti országokban is kiadták. Megjelent kötete Olaszországban és Franciaországban. Most készül a német és az új olasz kiadás. A magyar kritika az első francia kiadást örömmel üdvözölte. Reméljük, írták megjelenésekor a lapok és folyóiratok, hogy már a közeljövőben egy teljesebb, vagy éppen a költő összes verseit közreadó kiadványt, köszönthetünk. Nem rajtunk múlik, hogy ezzel egyelőre még várni kell. Pierre Seghers francia kiadó az 1955-ben megjelent József Attila-válogatás sikerén felbuzdulva elhatározta, hogy új, az elsőnél teljesebb kötetet jelentet meg. Jelentős francia költk és műfordítók segítségével el is készült, a gazdagabb válogatás anyaga. A kötethez előszót kértek. Át is adtuk Pierre Seghersnek a kéziratot. A kiadó kifogást emelt a költő szociális jelentőségének hangsúlyozása ellen, s új bevezetőt kért. Ez is felkészült, de elvetették. Seghersék a beérkezett kéziratot egy disszidensnek adták ki lektorálásra. A lektor és a vele egyetértő kiadó olyan előszót akart, amely a költő megrágalmazása és történelemhamisítás lenne. Hogy a kiadó mire gondolt, kitűnik a kötet egyik fordítója, Jean Rousselot cikkéből, amely a Temps Modem januári számában jelent meg. Rousselot torzképet fest a költőről, anarchistának állítja be és azt próbálja elhitetni az olvasóval, hogy József Attila a kommunista mozgalom ellensége volt. Ilyen szellemben készülő verseskötet kiadásához nem nyújtunk segítséget, viszont mindent elkövetünk, hogy az új kötet, más kiadónál, minél hamarabb megjelenjék. A rágalmazókat a leghatásosabban József Attila versei leplezik majd le a francia irodalmi közvélemény előtt. • Költészetéből minden tárgyilagos olvasó megérti, hogy a „rövid látás és akadékoskodás” vádja, amelyet a Szabad Európa a magyar „irodalmi hatóságokra” szór — a költő emlékét meggyalázó hamisítókra hull viszsza. Dersi Tamás Kültelki énekszó Angyalföldön a Frangepán utcában még nem világít ős- tornyél-neonlámpák ívfénye, és annak, ki alkony után a Fémmunkás Kultúrház felé tart, bizony vigyáznia kell az utca macskaköveire. Ezen a szombati estén a Kültelki Dalkör hívására megnőtt a forgalom. A kórus, mely 55 éven át nyíltan vagy titokban, de mindig büszkén viselte nevében a„kültelki” jelzőt, összehívta múltjának tanúit és jelen ba- s rátáit, emlékezni és közös új utat keresni. Ott voltak a régi harcostár- sak, a nyomdászok meg az erzsébeti munkásdalosok, az öre-gebb- testvér: az Általános Munkásdalkör, meg a fiatal szomszéd: a Darugyár Kórusa. Hallottunk régi jeligét a mostani fiatalok dalai mellett, klasszikus remekműveket és hevítő indulódalokat. Szóltak régi küzdőtársak a múltról és szalagot tűztek a kórus zászlajára, aztán segítséget ígértek biztató jó szóval. Színészek szép szava a költészetet lopta az ünneplés perceibe: József Attila és Radnóti Miklós, Burns és Illyés Géla, meg a székelyek sokszázados költészetét. Kitüntetést adtak át meleg szavak közt: a Szocialista Kultúráért érmet... De az igazi, nagy élmény hevülete nem ezekből áradt, hanem a nézőtérről. Hetvenesztendős házaspárokban ébredtek újjá a régi emlékek, nyugtalanabb, veszélyesebb műsorok emlékei s számról számra gyújtóbb lett a tekintetük. Egyszer talán megírja valaki a kültelki dalosok történetét is. Mindannak, amit az első negyven év keserveiből felkutathat ez a visszapillantás, csak egy lehet a méltó folytatása: a felköszöntők ajkáról elhangzott hivatalos és baráti ígéretek valóra váltása, hogy annyi harc és meghurcolás évtizede után, valóban a gondtalan dalolás örömórát várjanak azokra, kik Angyalföldön oly keményen rászolgáltak erre. F. L. c4 (Babigé hollandi új szereplői A színlap felújításnak hirdette a Bolygó hollandi szombati előadását, de valójában csupán annyi történt, hogy ketten: a címszereplő Faragó András és Antalffy Albert (az apa) először állt be Wagner népszerű, korai dalművének együttesébe. No meg az, hogy a bolygó hajós az Operaház helyett az Erkel Színházban kötött ki. És ez nem lényegtelen, mert bizony ennek a darabnak a régi helyén, a tágasabb színpadon könnyebb a technikai feltételeit biztosítani, mint az Erkel Színház hatalmas nézőtérrel, de szűk színpaddal rendelkező épületében. Nyilván az lehetett az elgondolás, hogy a bérlőközönségnek változatosabbá tegyék a műsort, még ha arendezésben eggyel s mással meg is kell alkudni. Az előadás különben szépen sikerült. Faragó András — akinek az utóbbi időben mind hangja, mind színészi játéka kitűnően fejlődik — széles terjedelmű, érces baritonjával nagyon hatásosan, művészien énekelte igényes szólamát, Antalffy Albert pedig képességeinek javával alakította Dalandot. Czanik Zsófia (Senta) zengő szopránja, Aagypál László (Erik) tenorja jó diszpozícióban szólt — csakúgy, mint kisebb szerepekben Németh Anna (Mari dajka) és Külkey László (a kormányos) hangja. AZ előadás tehetséges,fiatal karmestere, Tóth Péter biztos kézzel és életteljesen vezényelt. Péterfi István A TANÍTÓNŐ A marosvásárhelyi Állami Székely Színház biksóelőadása a Madách Színházban A marosvásárhelyiek „A tanítónő” előadásának felfogása sokban eltér a mienktől. Tóti Flóra ebben az előadásban tudatosabb harcosa egy új, tisztább társadalomnak. Már megjelenésének pillanatában, első mondatainak hangsúlyából is érezzük a permanens harcot, amelyet a környezet támadásai ellen folytat, míg az eddig látott Tóth Flórákat éppen a darab folyamán teszi ez a környezet harcossá. Erdős Irma tanítónője a dráma végén is ugyanaz marad majd az elején volt. Ezzel el is vesz valamit a szerepből, de ugyanakkor ad is hozzá. Elveszi az első felvonás játékosságát, Flórának okosságban is kedves naivitását, de adni tudja a szüntelen érzést, lobogást, a csaknem tudatos lázadónak a képmutató társadalommal való szüntelen harcát. Erdős Irma ezzel az alakítással most már harmadik szerepében tett bizonyságot kitűnő színészi képességeiről. Az ifjú parasztmilliomos Nagy István alakítója, Csorba András is szerepének egyik oldalát, a vadságot, a fékezhetetlenséget mutatta meg maradéktalanul. Úgy érezhettük ezért, mintha fel-felébredő jobb érzései is csupán a dacból, szembeszállásból születnének. Jó drámai színész, akinek csupán az egyszerűséget kell még jobban elsajátítania. Az egyszerűség viszont a fő érdeme Borovszky Oszkár öreg Nagy Istvánjának és Kiss László kántorának. A Flórával szembenálló társadalom képviselői közül a káplánt játszó Lohinszky Lóránd emelkedik ki. Sunyi kétszínűsége, ájtatos szemforgatása már-már egészen tartuffei, ugyanakkor mégis ebbe a környezetbe, a századelő magyar falujába illeszkedik. Igen jó Tamás Ferenc korlátolt és pökhendi szolgabírója. A nagyasszony rövid szerepében is nagyon emlékezetes marad Kőszegi Margit. A parasztnábob feleségének gőgje dinamikus erejűvé válik néhány szavában. Az előadás egyik legnagyobb sikere Andrási Márton kitűnő tanítója. Az esetlen, reménytelen, gyenge, de becsületességében végsősoron mégis harcra kész ember csaknem főszereppé magasodott. Megérdemelt tapsokat kapott a halk szavú főúr alakítója, Lantos Béla. „A tanítónő”-t Tompa Miklós és KőművesNagy Lajos rendezte. A rendezői elképzelés érezhetően a drámaiságot tekintette az egész darab alaphangjának, a könnyebb, tréfálkozóbb jeleneteket is ennek rendelte alá. A szép díszletek Háry Lajos munkáját dicsérik. Hajdú Ferenc Szabadtéri játékokra készülnek Szegeden Szeged, december 1. (Tudósítónktól.) A szegedi dóm hatalmas tere két évtized után, 1959 nyarán benépesül: újra megrendezik a szabadtéri játékokat. . Az eseménytől még nyolc hónap választ el, de a városban már készülnek a nagyszabású feladatra. Megállapították a játékok műsorát, ezen már lényeges módosítás alig várható. Az ünnepi heteket Az ember tragédiájáról nyitják meg. Ezt az előadást többször is megismétlik. Előadják a János vitézt, a Hunyadi Lászlót — Vaszy Viktor vezényletével. Vendégszerepei a Tisza-parti nagyvárosban az Operaház balettegyüttese. A fából faragott királyfit és a Csodálatos mandarint mutatják be. Fellép a Magyar Állami Népi Együttes is. A produkcióra ötezer személyes nézőtér előtt, korszerű, nagyméretű színpadon kerül sor. Újszerű módon oldják meg a hangtovábbítást, gondoskodnak arról, hogy a hatalmas téren mindenki jól hallja a szöveget és a zenét. A rendező bizottság a színpadi előadások mellett más szórakozási lehetőségekről is gondoskodik. Várostörténeti, fotó-, bélyeg-, a Fehér-tó madárvilágát bemutató, a Tanácsköztársaság szegedi eseményeit dokumentáló kiállításokat nyitnak. A tudományos társulatok országos vándorgyűléseket tartanak. Tíz nyelven, ötvenezer példányban már készül az ismertető füzet, s röplapok, plakátok tízezreit ragasztják ki különböző országokban. Szeged hívja, várja vendégeit. Forgalomba kerülnek „Szabadtéri játékok” cigaretta, gyufacimkék és bélyegsorozatok is. Tóth Béla Molnár Ferenc emléktáblát lepleztek le a József körút 83. számu házon, ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte a világhírűmagyar író. (MTI fotó Petrovits felv.) Megnyílt a kecskeméti alkotótelep első gyűjteményes kiállítása Vasárnap nyitották meg a kecskeméti alkotótelep tagjainak első gyűjteményes kiállítását a Katona József Múzeumban kilenc fiatal állami ösztöndíjas festő és grafikus, négy gobelinművész és egy szobrász műveit bemutató kiállítást Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria igazgatója nyitotta meg. RÁDIÓMŰSOR December 1. hétfő KOSSUTH: 14,15: Klasszikus francia operettek.. — 15,00: Ifjúsági Rádió. — 15,20: Pár lépés a határ. XIX. — 15,40: Népi zene. — 16,00: Hírek. — 16,10: Csajkovszkij: D-dúr vonósnégyes. — 16,40: Napirenden. — 16,45: Emlékezés Kaffka Margitra. — 17,10: ötórai tea. — 17,45: Gyermekrádió. — 18,00: Hírek. — 18,15: Haydn: G-dur szimfónia. — 18,40: hazai körkép. — 19,00: Vécsey Ernő zongorázik. — 19,15: Salgó László kínai útinaplójából. — 19,25: Zenés képek Tankévé termelőszövetkezeti városból. — 19,54: Mese. — 20,00: Esti krónika. — 20,30: Részletek Dunajevszkij „Szalmakalap” című operettjéből. — 20,45: A magyar zene hónapja. Közben: 22,00: Hírek. — 23,20: Könnyű melódiáik. — 24,00: Hírek. — 0,10: Régi katonanóték. PETŐFI: 14,00: Hírek. — 14,20: Gyermekrádió. — 14,40: Zenekari hangverseny. — 15,40: A népművelés távlatai Baranyában. — 16,00: Az Állami Tűzoltóság Központi Zenekara. — 16,30: Riporté''szemmel a világ körül. — 16,40: Operaáriák. — 17,15: Riportműsor. — 17,30: Liszt zongoraművek. — 18,15: Zója. Költemény részlet. — 18,35: Szív küldi. — 19,00: Hírek. — 19,05: Német nyelvlecke. — 19,15: Sporthíradó. — 19,30: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 20,00: Varsányi László hangversenye a stúdióban. — 20,25: Tánczene. — 21,00: Hírek. — 21,05: Szórakoztató zene. — 21,40: Irodalmi műsor. — 22,00: Verbunkosok, népdalok. — 23,30: Keringő hangverseny. December 2. kedd KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40 — 7,59: Zene. — 8,10: Népi zene. — 8,40: Kórusok. — 9,00: Pataki Ferenc fejszámolóművész. — 9,10: Gyermekrádió. — 9,40: Szórakoztató trombita-muzsika. — 10,00: Hírek. — 10,10: Levelezés. — 10,25: Zenekari hangverseny. — 11,00: A planétás ember. IV. — 11,28: Ajándékműsor. — 12,00: Hírek. — 12,10: Könnyű zene. — 13,00: Előadás József Attiláról. — 13,20: Operarészletek. — 14,00: Szóra-koztató zene. — 14,45: Gyerek- rádió. — 15 05: A minikármozga- lom dalaiból. — 15,25: Napiren-den. — 15,30: Egy falu — egy nóta. — 16,00: Híreik. — 16,10*: Ifjúsági műsor. — 17,00: Kínai tudósok között. Beszélgetés Erdei Ferenccel. — 17,15: Muszorgszkij: A képmutogató című zenei szatírájának ismertetése. PETŐFI: 600 —8.00: Zene. — 14,00: Híreik. — 14,20: Boccherini: P-dúr fuvolaverseny. — 14,40: Filmzene. — 15,00: Elbeszélés. — 15,15: Liszt-nkívek. — 15,50: Operettmuzsika. — 16,30: Régi költők dalai. — 16,45: Operaáriáik és kettősök. — 17,15: Rádióegyetem. — 17,45: Fúvószene. Színházak hétfői műsora: Operaház Erkel Színháza, Budapesti Kórus — Magyar Állami Hangversenyzenekar (A bérlet, 4. előadás, vez..: Forrai Miklós, — 8 óra) — Nemzeti Színház: Peer Gynt.(fél 7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (7). — Madách Színház: Hosszú út (7) — Madách Színház Kamaraszínháza: Nem vagyunk angyalok (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Az én családom (7). — Petőfi Színház: Az elveszett levél (7). — Jókai Színház: A másodig kakasszó (A bérlet, 1. előadás, 7). — József Attila Színház: Váljunk ell (7). — Irodalmi Színpad: Álarcos komédiák 18). — Fővárosi Operettszínház: „Élő hanglemezek” (ORI rendezésében, fél 8). — Zeneakadémia: Egyetemi Nagyzenekari bérlet. (1. sorozat, 2., — 7 óra). — Fővárosi Nagycirkusz: Az AEROS Cirkusz vendégjátéka (fél 4 és fél 8). — Egyetemi Színpad: Adyp est (7). Változások a mozik műsorában december 1 —3-ig CSENDES DON III. rész (szovjet) MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.1 14, hó, 8. — ÉDES ANNA (magyar, 16 éven felülieknek) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 4, 17, 19 — MEGMENTETTEM AZ ÉLETEM (francia) MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 9, 11 n-2. — FEHÉREK ÉS FEKETÉK (brazil) ATTILA (Budafok) no, 18. — FEKETE SZEM ÉJSZAKÁJA (francia — magyar) FÉNY (Újpest) f 10. f12. h2. — Azon az éjszakán (norvég) ADY (Kispest) h6. 8. — Karneváli éjszaka (szovjet) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 4. u7. f9. *— Körhinta (magyar) RÁKÓCZI (Rákóczi út. 68.) 9. 11. n2. f4. h6. 8. ■— Meá© az aranyhajú királylányról (három mesefilm egy műsorban) ZRÍNYILenin krt. 26.) 9, 11. 12. — Dani (magyar, 16 éven felülieknek) HAZÁM (Váci út 150.) 14, 16. 8 □ VASÁRNAP DÉLBEN a Mező Imre úti köztemetőben felavatták Márkus Lászlónak, az Operaház egykori igazgatójának síremlékét. Az Operaház nevében Maleczky Oszkár mondott beszédet. Ezután Vencell Bélának, az Operaház örökös tagjának síremlékét leplezték le.. A kiváló énekesről Székely Mihály emlékezett meg. □ PÉLDA NÉLKÜL ÁLL színházaink történetében, hogy egy napon négy különböző fővárosi színházunk négy magyar szerző művét mutassa be. E szokatlan premierdömping december 19-én lesz, amikor is a Katona József Színházban Gádor Béla „Lyuk az életrajzon”, a Madách Színház Kamaraszínházában Gergely Márta „Száz nap házasság", a Fővárosi Operettszínházban Kellér Dezső—Lajtai Lajos—Szenes Iván „Három tavasza József Attila Színházban Kállai István „Kötéltánc‘‘ című színműve kerül színre. □ A SZOVJETUNIÓ, az Egyesült Államokkal kötött csereegyezmény alapján a Hemingway-novellából készült „Az öreg halász és a tenger“ című filmet is átveszi és bemutatja. □ PERÉNYI KÁLMÁN színészi pályájának 50. évfordulóját ünnepelték szombat este az Operaházban. A művész a jubileumi esten a János vitéz francia királyának szerepében lépett színpadra. □ A JÖVŐ ÉVI Haydn-emlékünnepség bevezetéseként december 17-én kórushangversenyt rendeznek a fertődi Haydn művelődési teremben. □ KOMOR VILMOS, az Operaház karnagya nagy sikerű Beethoven-hangversenyen dirigálta szombaton este a prágai fővárosi zenekart. A közönség hosszasan ünnepelte a magyar karmester és a csehszlovák zenekart. □ SZILÁGYI DEZSŐ, a Bábszínház igazgatója elutazott Pekingbe, ahol a bábjáték művészi kérdéseit vitatják meg a különböző országok szakemberei. □ MEGFILMESÍTIK Gershwin „Porgy and Bess“ című operáját. A szerepeket néger művészek alakítják. □ A NEMZETI SZÍNHÁZ fiataljainak stúdiója december 7-én, vasárnap délután 3 órakor mutatkozik be a Katona József Színházban, Ady-délután keretében. □ CAMUS készülő új filmje az Orfeusz-legenda modern változata. Brazíliában forgatják, a riói karnevál idején játszódik. □ VASÁRNAP megbeszélésre jöttek össze Miskolcon a Borsod megyei népművészek. Kövesdi hímzők, cigándi szövőasszonyok, edelényi és aponyi kovácsok és csontfaragók mutatták be legszebb műveiket. □ „POÉMA KÉT SZÍVRŐL“ címmel szovjet—hindu koprodukciós film készül a taskenti stúdióban.