Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

IV. évfolyam, 65. szarat Ara 60 fillér ■ ■ Önálló magyar kiállítás lesz Moszkvában Repülőgépekkel támadnak Nyaszaföldön az angolok Gazdag szövetválaszték az üzletekben tavaszra Párizs vörös övezete snerf vörösebb lett — írják a francia jobboldali lapok A francia belügyminisztérium adatai szerint a 469 481 községi tanácsos pártok szerinti megoszlása a következő: 20 454 kommunista községi tanácsost választottak meg, 28 603 a különböző kisebb baloldali pártokhoz tartozik, 52 145 szocialista, 39 405 radikális, 22 253 MR, 32 347 MRP községi tanácsos van. A centrumpártok 59 125 helyhez jutottak a községtanácsokban, a jobboldali függetlenek és más jobboldali pártok 169 840 községtanácsosi helyet szereztek, a fennmaradó helyek a párthoz nem tartozó helyi jelölteknek jutottak. Ez a hivatalos statisztika valójában csak arra szolgál, hogy elkenje a baloldal előretörését a választás két fordulójában. E statisztika egyforma értéket tulajdonít egy százlakosú francia falu községtanácsában megszerzett helynek és mondjuk Le Havre város községtanácsi mandátumának! A jobboldali Figaro is elismeri, hogy a belügyminisztérium statisztikájából nehéz bárminemű következtetést levonni. A belügyminisztérium külön gonddal összeállította az adatokat a népfrontlisták eredményeiről: a 9000 lakosúnál nagyobb városok közül 75-ben jött létre népfrontlista a választások második fordulójára. Közülük húsz részbeni képviselethez jutott, tizenkilenc pedig győzött a maga városában. A kommunistáik hivatalos statisztika szerint, 64 községtanácsi helyet elveszítettek Párizs körül, de a belügyminisztérium természetesen hallgat arról, hogy ez csak a választási rendszer következménye. Viszszafelé perdült a bumeráng a kommunista többségű városokban: 30 Párizs környéki elővárosban kizárólag kommunisták vannak a községtanácsban. Ami aztán a jobboldali lapokat az ilyen siránkozó megállapítások tételére készteti: „Párizs vörös övezete csak még vörösebb lett!’’ A községtanácsok új összetétele a szenátus balratolódását eredményezheti. Április 5-én ugyanis a községtanácsok kijelölik soraikból az elektorokat, akik április 26-án megválasztják majd az új szenátus tagjait. A községtanácsi választásokon mutatkozó baloldali előretörés így egy hónap múltán éreztetni fogja hatását a francia politikai életben. A választások után most a figyelem a polgármesterek kijelölése felé fordul. Ma lesz Le Havre-ban a polgármesterválasztás. E nagy kikötővárosban 18 községtanácsi helyhez jutottak a kommunisták, 18:19 az arány. A kommunisták lelépő polgármestere, René Cance ellen csak egyetlen szavazatnyi többség alakulhat ki, ha a két szocialista községi tanácsos a reakciót, nem pedig a baloldal egységét választja. A mérleg nyelvét jelentő két szocialista tanácsost naponta több delegáció kereste fel a munkások soraiból, követelve, hogy a kommunista polgármester újramegválasztása érdekében foglaljanak állást, s ne árulják el a munkásosztályt. Pálffy József A Tanácsköztársaság a magyar nép történetének egyik legdicsőbb fejezete Satagin professzor előadása a tudományos ülésszakon A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak második napján az első előadást N. I. Satagin professzor, a moszkvai marxizmus—leninizmus intézet helyettes vezetője tartotta „Lenin a magyar proletárjairadalom tapasztalatainak történelmi jelentőségéről” címmel. Bevezetőben hangsúlyozta: a magyar proletárforradalom, a Magyar Tanácsköztársaság létezése, annak ellenére, hogy rövid életű volt, a magyar nép történetének egyik legdicsőbb fejezete. A proletárdiktatúra megteremtése Magyarországon az első megtestesítője volt a szocializmushoz vezető bolsevik útnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a lenini elmélet ragyogó győzelme, a Nagy Október tapasztalatainak bátor alkalmazása Európa szívében. Továbbiakban a professzor elmondotta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai Oroszországban, a Tanács-Magyarország eseményeinek menete, vitathatatlanul bizonyítják, hogy a forradalom győzelme, a proletárdiktatúra államának megteremtése és megerősítése lehetetlen a párt tömegkapcsolatai és a kapcsolatok állandó erősítése nélkül. „A magyarországi proletárforradalom különlegessége az volt — mondotta a szovjet profeszszor —, hogy a szovjethatalom megszületésének pillanatában a valóban forradalmi párt, a kommunista párt, a szociáldemokratákkal való egyesülés következtében erősen felhígult reformista elemekkel. Az opportunista elemek belülről bomlasztották a pártot és a tanácshatalmat, amelynek következtében a proletárdiktatúra nem lehetett erős és teljes. Lenin állandóan hangsúlyozta, hogy a proletariátus képtelen teljesíteni történelmi felszabadító funkcióját, ha nem dobja félre útjából a reformista vezéreket, akik belesüllyedtek a polgári parlamentarizmus tiszta kispolgári előítéleteibe, s akik nem fogadják el a proletárdiktatúrát és a tanácshatalmat. Hogy mire vezet a proletárdiktatúra elutasításának gyakorlata, világosan mutatja Nagy Imre összeesküvő csoportjának ellenforradalmi tevékenysége Magyarországon.” A továbbiakban arról beszélt, hogy Magyarország tanácskormánya nem értékelte eléggé a proletariátus és a parasztság szövetségének döntő szerepét a kapitalizmus megdöntőében. Elkobozta a földesúri földeket, de nem adta át a földet a dolgozó parasztságnak. Egy negyedszázad múlva, amikor létrejött a népi demokratikus Magyarország az új, kommunisták vezette hatalom első ténykedése a nagy földtulajdon megszüntetéséről és a parasztság földhözjuttatásáról szóló törvény volt. A népi demokratikus hatalom e ténykedése döntő szerepet játszott a hatalom megszilárdulásában. A továbbiakban megemlékezett arról, hogy a magyarok nagy számban vettek részt Szovjet-Oroszország védelmében, az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harcban. Majd a Tanácsköztársaság ama százharminchárom napos hősies harcáról beszélt, amely az egész világ proletariátusának csodálatát vívta ki. A történelem— mondotta —ismét igazolta a lenini előrelátás helyességét. Magyarország kommunista pártja a marxizmus—leninizmus nagy tanának zászlaját magasan hordozta a 25 évig tartó véres Horthy-fasiszta terror zord éveiben, vezette a nép harcát az ország felszabadulásáért — mondotta Satagin professzor. (Az ülés lapzártakor tart.) Ma megnyílt a Tanácsköztársaság Emlékkiállítás Ma délelőtt 11 órakor a Nemzeti Múzeum dísztermében ünnepélyesen megnyílt a Magyar Tanácsköztársaság Emlékkiállítás. A megnyitó ünnepségen jelen volt dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt a párt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, az 1919-es Tanácsköztársaság veteránjai. Ugyancsak megjelent a budapesti diplomáciai testület több képviselője. Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője mondott megnyitót, majd a megjelentek megtekintették a kiállítást. A kiállítás egyik részlete (Boznáo ferv.) 1959. március 18. szerda A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK MEGGYORSÍTÁSÁÉRT A kongresszusi felajánlásokról tanácskoztak ma délelőtt Zugló gyárai és üzemei Tervtúlteljesítés, takarékosság, termelési költségek csökkentése Ma délelőtt a XIV. kerületi pártbizottság a Zugló összes gyárai, üzemei vezetőinek részvételével aktívaülést tartott az Alumíniumgyár kultúrtermében. Az aktívaülésen részt vett Moszkva Zsdanov kerületének első titkára, G. N. Bocskarjov is. Schumeth János, a kerületi pártbizottság titkára a többi között elmondta, hogy az idén a kerület üzemei közül eddig 33 vállalat összesen 27 millió forint értékű megtazarítást ért el. Vannak még bőséges tartalékok a kerület üzemeiben. Most éppen azért hívták össze ezt a gyűlést, hogy az üzemek, gyárak vezetői elmondják, milyen lehetőségek vannak még. Hogy az előbbre hozott terv reális ebben a kerületben is, azt bizonyítja, hogy a vállalatok között akadt három olyan üzem, mint a Divat Cipőgyár, a Hídműhely és a Fővárosi Tatarozó Vállalat, ahol összesen 210 millió forint olyan felajánlást tettek, amelyekben az újításokra támaszkodnak. Ezután a gyárak vezetői szólaltak fel és ismertették üzeme új célkitűzéseit. Közülük az egyik legjelentősebb a Telefongyáré. Tervüket 179 millió forintról ebben az évben 220 millióra kívánják emelni, termelékenységük növekedése 5,1 százalékos lesz. A gyárban már 120 brigád alakult, közülük 16 pályázik a szocialista brigád címre. A Telefongyár felajánlásai nagy részben az üzemrészek takarékossági tervére épülnek. Az üzemrészekkel megbeszélték azt is, hogy milyen anyagigényt jelent a tervtúlteljesítés és a tervosztály máris ekképp alakította át anyagigényét, hogy mindenképpen zavartalanul láthassák el nyersanyagokkal a műhelyeket. Tervtúlteljesítésük annál is inkább értékes, mert a Telefongyár újabban két üzemet kapott, hozzácsatolták a Füstcsögyárat és egy vidéki híradástechnikai üzemet. A tervtúlteljesítés előbbre hozása azért is jelentős, mert a Telefongyár kínai, cseh, jugoszláv exportra dolgozik, vasútbiztosító berendezéseket gyártanak. Végül elmondta a gyár igazgatója, hogy míg tavaly a Telefongyár 7,1 millió megtakarítást ért el, erre az évre 12,5 millió megtakarítást vállaltak. A Fémbútor- és Drótszövetgyár képviselője bejelentette, hogy éves tervüket már december 20-ra teljesítik, az exporttervet pedig december elsejére. Az eredetileg előírt termelékenységnövelést két százalékkal teljesítik túl. Vállalják, hogy az Építésügyi Minisztérium részére 1958-as áron számítva a lakásépítkezések céljára a tervezettnél 4 millió forint értékkel több vasszerkezetet szállítanak. Az új termelőszövetkezetek részére pedig külön 30 tonna olyan vasszerkezetet gyártanak, amelyekből a gazdasági épületek készülnek, önköltségcsökkentés címén félmillió forinttal többet kívánnak megtakarítani, mint a tervük, és ezenkívül még 550 ezer forint egyéb költségmegtakarítást is vállalnak. (Lapzártakor az értekezlet tart.) Az RF 30-as a csepeli szerszámgépgyárban Munkaversenyt indítottak a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában az üzem hároméves tervének határidő előtti befejezéséért, a gazdaságos termelésért. Az üzem vezetői tervet készítettek, és 1959-ben 4 millió 200 ezer forintot akarnak megtakarítani. A munkások a termelési tanácskozásokon az előirányzott összegen túlmenően 5,5 millió forint megtakarítására tettek ígéretet. Csatlakoztak a pártbizottság kezdeményezéséhez és vállalták, hogy az üzem termelési tervét két hónappal a határidő előtt befejezik. A fúrógép- és marógép-szerelde dolgozói 1959-re negyedmillió forint megtakarítását vállalták. Képünkön: Bemérik az új típusú „RF 30-as” gépet. (MTI Fotó: Fényes Tammás terv.)