Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
A munkásotthon homlokára Ki itt belépsz, hozd el magaddal Piros zászlónak a reményt. Ki itt kimegysz, vidd diadallal A mély hitet, vidd szerteszét, — írta Juhász Gyula 1920—Síben a szegedi munkásotthonról. Az ország egy másik pontján, a vörös Csepelen még nem hunyt ki a forradalom parazsa: a fehérterror ellen tiltakozó munkások ezidőtájt sokszor töltötték meg a munkásotthont. Sápadtak voltak, legtöbbjük gyengén táplált, rosszul öltözött. Az épületet körülvették— nem ritkán udvarát is megtöltötték — Világhy Miklós csepeli rendőrkapitány kardos emberei, lesve a parancsot: feloszlatni! Mégis: a pénzromlás, a muncanélküliség, a nyo-mor és az elnyomatás évtize- deiben is elhozták az idejövök: „piros zászlónak a reményt” és elvitték a „mély hitet” szerte-lézét. Gyűlés volt minap a csepeli munkásotthonban. Uj vezetősé- get választottak, hogy a mun- kásotthon az eddiginél is job- ban betöltse hivatását: műve- lődés, tanulás és szórakozás kimeríthetetlen forrása legyen, s otthona színháznak, filmnek, szakköröknek, művészeti cso- sportoknak. Számokat mondtak: 1955-ben 76 ezer látogató fordult meg itt. 1956-ban 122 ezren hallgatták és nézték végig az előadásokat, ötven hétben kétszázezer, tavaly 298 ezer vendége volt a munkásotthonnak. Más lett a munkásotthon Más az ország is. Csepelen egy év alatt, egyetlen házban majdnem háromszázezren lépik át a küszöböt művelődésért, kultúráért! V. F. Cannes-ban hivatalosan bejelentették Magyarország nevezését a fesztiválra Cannes, március 17. A filmfesztivál vezetősége közölte, hogy az idei ünnepségeket május elseje és tizenötödike között rendezik meg. A beszámoló hírt ad arról, hogy a Magyar Népköztársaság az „Anna” című filmmel nevezett be a versenyre. Hozzáteszik, hogy ez a film Marie Törőcsiknek, a Petit caroussel de fete című film főhősének új munkája. A híradás az Édes Anna című filmre vonatkozik, az említett korábbi filmje pedig a Körhinta.___________ A Vidám Színpad igazgatósága közli: A színház ezúton kéri az üzemi közönségszervezőket, hogy az áprilisi jegyeket legkésőbb március 20-ig vegyék át a Vidám Színpad közönségszervezési irodájában, mivel a ,,120 éven aluliaknak” c. műsor iránt mutatkozó rendkívüli érdeklődésre való tekintettel csak így tudja biztosítani az üzemek részére igényelt jegymennyiséget. (x) A 39-es dandár ^ jól tudta a huszonöt éves új ellenforradalom, hogy a $ Tanácsköztársaság hős Vörös ! Hadseregének tettei még emlé kükben is forradalmasítanak, $ új harcokra ösztönöznek. Ezer$ szeresen is tilos volt akár csak emlékezni is rá, hiszen nagyon j is adottak lettek volna a tanul^ ságok — s ezek a tanulságok ^ mindennél veszedelmesebbek ^ voltak a népelnyomó, munkás- s gyilkos, parasztnyúzó urakra. $ Hosszú idő telt el a felszabadulás óta is, amíg végre igaz ^ fényében kezd kibontakozni a ^ fiúk és unokák előtt a hősi § korszak, történelmünk egyik ^ legragyogóbb fejezete. Darvas 5. József és Makk Károly , Kafikás Frigyes elbeszéléseinek felhasználásával alkotott — új filmje. A 39-es dandár azzal emelkedik ki az utolsó esztendők művészi alkotásai közül, hogy végig lebilincselően, minden eddiginél érzékletesebben, ellenállhatatlanabb tömeghatással vetíti a már-már szinte legendaszerű valóságot. olyan népi hősöket teremt újra jó kor történelméből, akik csupán abban különböznek a magyar mondák és legendák óriásaitól, hogy valóban éltek, létettek, cselekedtek, harcoltak — értünk. Karikás Frigyesnek, s a film alkotóinak hősei maguk tanítanak, lehetetlen nem eggyé válni velük, nem aggódni sorsunkért, velük együtt vívni harcaikat. A film két főhőse — maga, Karikás és Korbély János, a huszárszakaszvezetőből lett zászlóalj parancsnoka tanít bennünket arra, hogy a nép legyőzhetetlen, s tanít a küzdelemnek, a jövőteremtésnek a magasztos szépségére, a helytállásra nemcsak a nagy tettekben, hanem az aprókban is. Izgalmasságában a legfordulatosabb kalandfilmeket is felülmúlja A 39-es dandár, percként röppen el a két óra, amíg nézzük. S éppen ezért fogamzik meg jobban tanítása is: nem magyarázó szólamok, hanem események, sorsok bizonyítják igazságát. Értelmet és érzelmet ragad meg egyszerre — aki látta, még jobban hisz a népben. Egy-egy epizód: egy-egy dráma. Korbély beidegződött engedelmessége az intéző előtt mely egy pillanatra még forradalmiságánál is erősebbnek bizonyul, a kőművesek, akik azt hiszik, hogy elvtársaik állnak a túlsó oldalon, a rettenthetetlen Nagy Jóska ellágyulása, ha kishúgára néz — önmagukban is sokat mondanak, emberről, körről, forradalomról. S ha egy-két helyen vitatható is a novellák megváltoztatása (elsősorban a kódorgó, lézengő katonák összeszedésénél), legtöbbször jól, alkotóan dolgozza fel a forgatókönyv és a rendezés karikás művét. A film legjelentősebb drámai momentuma — emberi és politikai drámája — Nagy Jóska története. S a legtanulságosabb is! Ez a tanítás semmit sem halványult: ha harcolnunk is kell a magunk embereinek hibái, túlkapásai ellen, ne áldozzuk fel az ingadozók, tegnapi ellenségek rokonszenvének, látszatcsatlakozásának kedvéért azokat, akik tévedéseikkel együtt is szívükkel, vérükkel, ösztönükkel a mi ügyünket, a szocializmust szolgálják. Az útitársak meggyőzése fontos tett, de Nagy Jóska bukásában is több marad mint azok, akijének megbékítéséért el kellett őt taszítani. Darvas és Makk alkotását néhány kiváló színészi alakítás segítette megvalósulásra. Bihari József Korbély Jánosára nehéz méltató szavakat találni. Mint cugszfürer és mint zászlóalj parancsnok is ugyanaz marad, mégis érezzük vállain a felelősséget, érezzük hegyet mozgató paraszti eszét. Talán legfelejthetetlenebb jelenete: otthonában, ahol a kis házi gondok megpróbálnak beférkőzni a forradalom nagy gondjai közé. Benkó Gyula Karikás Frigyest jeleníti meg, rokonszenvesen és keményen, meleg emberi vonásokkal. Kimagasló alakítás Szirtes Ádám mér a saját felelősségére földet osztó, rendőrcsapatot lefegyverző, ezer poklon áttörő, s a szívében érzett igazsághoz mindhalálig hű Nagy Jóska szerepében. Ladányi Ferenc, Kiss Manyi, Barsi Béla igényelnének rajtuk kívül még bő méltatást. Pásztor István képei izgalmasságukban, feszültségükben híven támasztják alá a rendezőt. . Hajdú Ferenc KÖNYVEK KÖZÖTT Gergely Sándor: Pereg a dob Az olvasó első, önkéntelenül felmerülő kérdése: miért csak most, a felszabadulás után több mint egy évtizeddel jelent meg az emigrációs irodalom egyik legjobb regénye. Gergely regénye jelentős eszmei segítséget nyújthatott volna új, szocialista irodalmunk kialakulásához és a szocialistarealista alkotói módszer megismeréséhez. Megdöbbentő erejű és — ha itt-ott le is járattuk a kifejezést — leleplező ábrázolás ez az írás. A regény gyors irodalmi reagálás az emlékezetes pacsai sortűzre. Gergely egy falu forradalmi érlelődésének példáján mutatta meg, hogy a Horthy-rendszer látszólagos „konszolidációja” alatt reng a föld, s ugyanakkor azt is, hogy a konszolidáció nem jelentett többet, mint a különítményesek nyíltan véres terrorjának felcserélését a hivatalos csendőri alakulatok szervezett kegyetlenkedésével. A mese sűrített irama izgalmas kalandregénnyel felérő, jellemei, szereplői típusok, melyek a harmincas évek kezdetének magyar faluját, helyzetei pedig a faluban érlelődő indulatokat hűen tükrözik. Hiteles korábrázolás ez a mű, Hiszen az artyagi és erkölcsi elnyomorodás feletti elkeseredés, a fehér kuncsból való kiábrándulás ekkor már forradalmasító tényező volt. Az ösztönösen érlelődő harag irányító, szervező erőt talált az illegálisan működő kommunista pártban és annak legjobb harcosaiban. Az írás hitelességét fokozza az a nyelvi erőben is megnyilvánuló szenvedélyesség, amivel Gergely Sándor elmondja történetét, hősei tragikus, de reményt keltő sorsát. Talán ez teszi írását itt-ott balladásan sűrítetté, és a befejező részeknél körképszerűen nagyvonalúvá. A Pereg a dob megírása idején csak külföldön jelenhetett meg, mint sok más, az akkori magyar valóságot bemutató alkotás. Ott is hasznosan segített bemutatni a Horthy-kuliszszák mögötti igazi életet. Jó és fontos irodalmi segítség, hogy ma — ha elkésve is — itthonis olvasható. (Szépirodalmi Kiadó.) Csertői Oszkár Várnai Zseni: Fényben, viharban Várnai Zseni az Egy asszony a milliók közül című kötettel kezdte el önéletrajzát, ennek folytatása a Fényben, viharban. A könyv első részében A szerző" a Magyar Tanácsköztársaság kül,elmekkel teli dicsőséges és egyes mozzanatait örökíti meg szocialista hittel és szenvedéllyel. A proletárdiktatúra legázolása utáni idők szörnyűségei, a fehérterror embertelenségei elevenednek fel soraiból, megismerjük a költőnő megpróbáltatásokkal, megaláztatásokkal nélkülözésekkel teli életét és tanúi leszünk, miként vallotta mindezek ellenére forradalmi meggyőződését és szocialista hitét. Könyvének nagyobb részében franciaországi tartózkodásáról, személyes családi jellegű élményeiről, a horogkereszt egyre növekvő befogásáról, a fasisztaellenes erők megmozdulásáról számol be nagy megelevenítő készséggel. Alakjainak kidolgozása és az események köré szőtt, megfigyelések sorozata önéletrajznál többé avatják a könyvet. Derűs sorai is vannak, pedig a humornak nyoma sincs benne, inkább valami felülről és néha kívülről szemlélődő bírálatnak. Különösen érdekesek a harmincas évekről és közvetlenül a második világháború kitörése előtti időkről összegyűjtött emlékezései, szubjektív hangú párizsi élményei, festőművész fiáról és annak környezetéről rajzolt tarka képei amelyeket visszatérő motívumként az érzés finom melege, a féltés és szeretet itatát. Nem hiányzik a könyvéből a naiv író-kortársak reális ábrázolása, történelemmé vált találkozások és beszélgetések megelevenítése sem. A Fényben, viharban nemcsak önéletrajz nem is a divatos belletrista történeti regények újabb példája, s nem csupán egy anya vallomásainak gyűjteménye, hanem érdekes irodalmi és történelmi korrajz is. Kőműves Imre A vevő re elegáns vevő érkezett. Sze-J-t mét elégedetten körüljártatta a KERAVIUS-üzlet berendezésén. A rádiók, televíziók, magnetofonok és kávéfőzők között felsétált az emelletre, egy ideig ott is mintha keresett volna valamit. Aztán a magas alakjára öntött vadonat-j új, sötétkék télikabátját otthonosan letette egy fotel támlájára és elindult a hanglemezosztály felé. Az eladók emberismerete azt súgta hogy művészféle lehet. És hiába, az ilyennel szívesebben foglalkoznak, mert nemcsakkínálni lehet az árut, hanem tanulni is. A feketehajú, örökké mosolygó eladónő szinte elébe sietett és pillanatok alatt ott álltak a hanglemeztornyok alján. Németül folyt a társalgás. Olyan simán, hogy senki sem hitte volna, hogy az eladó magyar, s a vevő sem német. — Liszt „Les preludes”-jét szeretném... Az eladónő szeme felcsillant. Hogyne, hogyne ... hiszen a kiszolgálás tökéletes lesz, a választék bő. — Szovjet, cseh és magyar felvételünk van — mondta. — Ha szabad ajánlanom, én a mai gyárt venném kitűnő felvétel, a szovjet karmester vezényli, Anaszov... A vevő, mintha habozott volna. — Tudja mit, ha ilyen kedves, adjon ebből a felvételből kettőt. Én ugyanis Anaszov vagyok... (K) Külföldi zenei intézmények képviselői és kritikusok a „Selyemszövők" budapesti ősbemutatóján Nemzetközi szempontból is jelentős zenei esemény zajlik le április első hetében Budapesten. Joseph Kosma, a világhírű magyar származású francia zeneszerző Selyemszövők című oratóriumának lesz az ősbemutatója. Értesülésünk szerint Kosma március 26-án érkezik Budapestre, hogy részt vegyen a próbákon és az első előadáson. Nagy érdeklődés kíséri szerte Európában a lyoni selyemsztrájkról szóló nagyszabású mű premierjét. Az előadáson több külföldi újságíró is megjelenik. Néhány zenei intézmény is bejelentette, hogy képviselteti magát a bemutatón. Budapestre érkezik a berlini Staatsopar vezetőségének egyik tagja. A művet szcenírozott változatban még ebben az évadban német nyelven óhajtják színpadra vinni, a budapesti előadás tapasztalatai alapján. Egy nagy francia hanglemezgyár készül lemezre felvenni az oratóriumot. A Selyemszövők oratórium szövegkönyve Gaucheron francia költő munkája. Őt is Budapestre várják a bemutatóra. Gaucheron, mint ismeretes, nemrég kitüntetést kapott a Magyar Pen Klubtól Petőfi-fordításaiért. AZ OJSZTRÁH-HANGVERSENY UTÁN (Szűr Szabó József rajza) □ A SZOVJETUNIÓBAN nagy sikerrel vendégszereplő Budapest Táncegyüttes uzsgorodi és lvovi fellépései után a hét végén Leningrád közönsége előtt mutatkozik be, majd, Moszkvában fejezi be turnéját. □ A BELÜGYMINISZTÉRIUM DUNA MŰVÉSZEGYÜTTESE március 25-én indul a Német Demokratikus Köztársaságba. Az eredetileg tervezett fellépéssorozat jelentősen bővült, s több mint három hónapig lép fel a 40 tagú együttes Lipcse, Berlin, Drezda és az NDK más nagyvárosaiban. □ GIAN-CARLO MENOTT! az „Utolsó felsőbbrendű ember‘‘ címmel most fejezi be operáját, amelyet a párizsi Opera 1960 tavaszán szándékozik bemutatni. A LENINGRAD PUSKIN SZÍNHÁZ nyáron Lengyelországban és Franciaországban vendégszerepel. Májusban utaznak Lengyelországba, majd június végén Párizsba, ahol részt vesznek a Nemzetek Színháza hagyományos színházi fesztiválján, amelyen eddig szovjet együttes nem szerepelt. A színház Visnyevszkij „Optimista tragédiá“-ját mutatja be. □ A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA növendékei legközelebbi vizsgaelőadásukat március 28-án tartják az Ódry Árpád Színházban. A vizsgadarab: Sándor Kálmán „Harag napja” című drámája lesz. A dráma néhány évvel ezelőtt a Néphadsereg Színházában aratott sikert. A mostani vizsgaelőadást Oity Magda igazgatónő rendezi. □ A FILMÁTVÉTELI BIZOTTSÁG sok új külföldi fil met fogadott el. Ermler neves szovjet rendező ,,Az első nap" című filmjét, Fernandes és Toto „A törvény — törvény” című alkotását, az „Oleko Dundics“-ot, amely szovjet—jugoszláv koprodukcióban készült, „A rakétatámaszpont” című szatirikus angol filmet és Joris Yvens költői szépségű, díjnyertes dokumentumfilmjét, „A Szajna találkozik Párizszsal’-l. ” A DON CARLOS legutóbbi előadásán a megbetegedett Mátyás Mária helyett Warga Lívia énekelte Erzsébet szerepét. □ Az irodalmi Színpad március második felében mutatja be Bródy Sándor,Orgonavirágzás” című jelenetét, melyet az 1919-es Tanácsköztársaság napjaiban sorozatosan játszottak öt budapesti színházban. A régi Vígszínházban Varsányi Irén, a Nemzeti Színház előadásán pedig Bajor Gizi játszotta a női főszerepet. □ ROMÁN VENDÉG tartózkodott négy hétig Budapesten: Sandu Rautu, a bukaresti Építőipari Egyetem mechanikai tanszékének docense. Az Építéstudományi Intézetben folyó kutatásokkal, tervezőirodákkal és nagyobb építkezésekkel ismerkedett. Könyvújdonságok A Kossuth Kiadó közreadta Hruscsov beszámolóját a XXI. kongresszuson A kommunizmus építésének programja címmel. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára jelent meg az Európa Kiadónál Hevesi Gyula akadémikus Egy mérnök a forradalomban című könyve, melyben 1918—19-es élményeit írja meg. A Magyar Helikon adta ki bibliofil köntösben Kádár György Kossuthdíjas grafikus rajzaival Karikás Frigyes elbeszéléseit, A harminckilences dandárt, melyből a most bemutatásra kerülő film is készült, Új tavaszi seregszemle címmel jelent meg a Tankönyvkiadónál egy dokumentumgyűjtemény a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. A Corvina Kétnyelvű Olcsó Könyvtárában jelent meg Fegyin Elbeszélések című kötete orosz és magyar nyelven. A Zrínyi Kiadó újdonsága De Amicis A szív írójának Carmela című elbeszéléskötete az olasz szabadságharcról. Richarda Huch német írónő Szent Wonnerbald élete című regénye egy álszent papról szól. A Modern Könyvtár új kötete Munteanu román író A pacsirta című kisregénye. A Szépirodalmi Kiadó Móricz Zsigmond-sorozatában jelent meg az Irodalomról, művészetről című tanulmánygyűjtemény, két kötetben. A Gondolat Kiadó újdonsága Tordai György regénye Györök Leó magyar festőművész életéről és a párizsi Kommünről Pernyét hord a szél címmel. Új kiadásban jelent meg Bókay János Pucciniéletregénye, a Bohémek és pillangók. ismét megjelent Veres Péter A Balogh-család története című regénytrilógiájának harmadik része, a János és Julcsa. A Magyar Néphadsereg Színháza igazgatósága közli: 22-én, vasárnap délután az „Ilyen nagy szerelem” helyett „Az én családom” és 25-én, szerdán este a „Lysistrate” helyett „Az én családom” kerül színre. RÁDIÓMŰSOR Március 17. kedd KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.13: Szív küldi .. . — 18.40: Gyári sziréna. — 19.00: Tánczene. — 19.15: Kerekasztal. — 19.33: Magyar népdalok. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Szigeti József hegedül. — 20.45: Embersors. Rádiójáték. — 21.47: Magyar Rádió szimfonikus zenekara. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel ... — 22.25: Könnyű zene. — 23.10: Zenekari hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI: 18.10: Regényismertetés. — 18.40: Mátray Ferenc énekel. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvlecke. — 19.15: Hanglemezgyűjtők negyedórája. — 19.30: Geminiani: c-moll concerto grosso. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Népszerű operettekből. — 20.43: Riportműsor. — 21.00: Hírek. — 21.05: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közben: 21.40: Versek. Március 18, szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Rádió szabadegyetem. — 9.30: Pécs város Mecsek Művészeti Együttese. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekrádió. — 10.30: Részletek Dunajevszkij filmzenéjéből. — 11.00: Gyári sziréna. — 11.20: Népi zene. — 11.40: Couperin két cimbalóműve. — 12.00: Hírek. — 12.10: Riportműsor. — 13.15: Részletek a „Bécsi vér» című operettből. — 13.55: Előadás. — 14.40: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Munkáskultúra a magyarországi fasizmus éveiben. — 15.30: Spanyol dalok. — 15.43: Levelezés. — 16.00: Hírek. — 10.10: Napirenden... — 16.15: Szív küldi... — 16.40: Fiatalok filmklubja. — 17.05: Élőszóval — muzsikával. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Hírek. — 14.20: Orosz nyelvlecke. — 14.40: Zenekari hangverseny. — 18.00: Szórakoztató muzsika. — 16.30: Petőfi nem alkuszik című tanulmányból — 16.45: Könynyű zene. — 17.30: A világ térképe előtt: Algéria. — 17.45: Könnyű fúvós-átiratok. SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Othello (7). — Operaház Erkel Színháza: Bihari nótája (7. bérlet, 7. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Peer Gynt (fél 7). — Katona József Színház: A komédiás (7). — Madách Színház: Az ördög cimborája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Száz nap házasság (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: A makrancos hölgy (7). — Petőfi Színház: Tizenkét szék (D-bérlet, 6. előadás, 7). — Jókai Színház: A teremtés koronája (7). — József Attila Színház: A kertész kutyája (7). — Irodalmi Színpad: Három orosz klaszszikus (8). — Fővárosi Operettszínházidők iskolája (7). — Blaha Lujza Színház: Köztünk maradjon (7). — Vidám Színpad: 120 éven aluliaknak (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa! ... (7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (10), János vitéz (3), Szarvaskirály (fél 8). — Könyv Klub (Liszt Ferenc tér): Jemnitz Sándor szerzői estje (8). — Bartók-terem: Kávécsarnok (7). — Kamara Varieté (MEDOSZ, Jókai u.): Különleges vidám nap (8). — Budapest Varieté: Nem gyerekjáték (7). SECÍTSE [LŐ ! BUDAPEST ! IDEGENFORGALMÁT!! V _ . ».* Legyen Ön is ❖ fizető vendéglátó •› * az idegenforgalmi •‚ % idényben. £ ‚• ♦‡ *A Fővárosi Idegenforgalmi * 1. Hivatal vendégszobákat ke-!$ *res előnyös feltételek melletti* az idegenforgalmi idényre a^’ •• város belső kerületeiben. •› Jelentkezés és részletes felvilágosítás: VII., Lenin krt. 30. Telefon: 126—176 és 426—159.