Esti Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 52-76. szám)
1964-03-12 / 61. szám
Leonovval a Vígszínház nézőterén Hová vezet az író első útja, ha a színdarabját bemutató baráti ország fővárosába érkezik? Természetesen a színházba, ahol számára idegen nyelven, ismeretlen színészek hívják életre színpadi alakjait. Leonyid Leonov is legelőször a Vígszínházat kereste fel, ahol Várkonyi Zoltán rendezésében minden délelőtt a Hóvihart próbálják. Jövő héten lesz az érdekes darab bemutatója, tulajdonképpen ősbemutató — méghozzá a moszkvait megelőző, premier. Bár a darab 1940- ben íródott, csak most kerül — szenvedélyes viták kereszttüzében — a szovjet fővárosban is bemutatásra. Nemcsak a könyvelőnek, a drámáknak is megvan a sorsuk. A Hóvihar abban az időben nem kerülhetett színre. S amikor néhány vidéki színház megpróbálta — megnyirbálva — bemutatni, le kellett venniük a műsorról. Két éve az író újra elővette a darabot, és átdolgozta. Felfedezésként hatott, amikor a Znamja című folyóiratban megjelent. A Vígszínház elsőnek szerezte meg az előadás jogát. Bulla Elma, Sulyok Mária, Páger Antal, Pálos György, Benkő Gyula, Tábori Nóra, Pándy Lajos, , Csákányi László, és vendégként Olthy Magda szerepel a darabban. Az első próbaszünetben néhány percig beszélgetünk Leonovval. — Csak arról ne kérdezzen — mondta —, hogy tetszik-e az előadás. Erről, ha megengedi, inkább a bemutató után. Mindenesetre annyi már biztos, hogy nem az történik meg velem, ami az egyszeri színműtrióval. A kulisszák mögül figyelte a próbát, állandóan bólogatott, s mosolyogva mondogatta maga elé: ... nagyon jó ... remek . .. nagyon jó . .. Amikor összecsapódott a függöny, az egyik főszereplő odafutott hozzá: „Fél szemmel figyeltem, ugye, azt mondogatta, nagyon jól játszottam? ..Mire az író: „Egyáltalán nem azt mondtam, hogy nagyon jól . . . nagyon jól van megírva.. És programkészítés közben — Bartók-balettek az Operában, esztergomi látogatás, találkozás írókkal, színészekkel — egyszercsak megkérdezte: „Biztosan van itt is olyan ember, aki kaktuszt gyűjt... Ne lepődjenek meg, ez a bogaram, a botanika ... közelebbről a kaktuszok (hogy) Érdekézdés híján - zenekar feloszlatás London zenei élete egy kiváló zenekarral lesz szegényebb Walter Legge, a Londoni Filharmonikus Zenekar alapítója és művészeti igazgatója nyilatkozatban jelentette be, hogy az idei koncertek befejeztével az együttest kénytelen feloszlatni. A döntésre azért kerül sor, mert a brit közönség részéről nem mutatkozott kellő érdeklődés a neves dirigensek és művészek közreműködésével rendezett hangversenyek iránt, másrészt a jó zenészeket elcsalja a rádió és a televízió. — Meggyőződésem — mondotta Walter Legge —, hogy egy ilyen magas művészi színvonalat képviselő zenekar, mint amilyen a Londoni Filharmonikusok (nem azonos a királyi filharmonikus zenekarral) csak akkor teljesítheti feladatát, ha az ország egész zenei életét gyökeresen átszervezik, különös tekintettel az ifjúság zenei oktatására (MTI) Sok szó, kevés eredmény Nyelvtanulás és tankönyv • kongresszusra készülnek könyv, jobbára mégis egyetlen személy elképzeléseit tükrözik. Másrészről a világon általában jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy hatásosabbá tegyék az idegen nyelvek oktatását, és a lehetőségek szerint megrövidítsék. Mi is foglalkozunk háromhónapos, rövidített tanfolyam megindításának gondolatával. Jelentősen megnövekedett az elméleti tudományos munka, amelynek eredményeképpen nálunk is közlöny jelenik meg, Modern Nyelvoktatás címmel. Mindezek után határoztunk úgy, hogy első lépésként a tankönyv problémáit vitatjuk meg. Emellett külön előadás foglalkozik majd a nyelvoktatás és a pszichológia kapcsolataival, amelyek eddig nem voltak a legmegfelelőbbek. Másik két előadás a nyelvoktatás és a nyelvtudomány kapcsolatait érinti, a harmadik a nyelvoktatás és a pedagógia összefüggéseit. — Az előkészületek során bizonyára áttanulmányozták a régi könyvelőét. Mik a tapasztalataik? — Mindenekelőtt megvizsgáltuk a szókészletet. Úgy találtuk, hogy erősen túlzott az a módszer, amellyel a régi nyelvkönyvek 2500 szó elsajátítását tűzték ki célul — alapfokon. A gyerekeknél mindössze 600—700 szükséges, és ha figyelembe veszszük a felnőttek nagyobb tanulási gyakorlatát, akkor is legfeljebb 1500—1700 szóban kell megállapítani ezt a mennyiséget. Megvizsgáltuk a szavakat, az életben használt gyakoriságuk, hasznosságuk szempontjából. A négy alapnyelv közül ebből a szempontból az oroszt találtuk a legjobbnak, praktikus a német is, hiszen Magyarországon a német nyelv tanításának vannak a legnagyobb hagyományai, a francia gyengébb, az angol könyvet pedig már nem is használjuk. Mindez csak két szempont volt, és mi huszonhét szempont alapján foglalkoztunk a tankönyvek kérdéseivel. Reméljük, a konferencián, amelyre a TIT előadóin kívül középiskolai nyelvtanárokat és külföldi vendégeket is meghívunk, sikerül olyan új, egységes alapokat teremteni, amelyek közelebb visznek a gyorsabb, hatásosabb nyelvtanulás céljaihoz. — bel — Tanulják és mégsem tudják címmel lapunk egy évvel ezelőtt cikksorozatban foglalkozott az idegen nyelvek eredménytelen tanításának problémáival. Felkerestük a TIT nyelvi szakosztályát, hogy tájékoztatást kérjünk, milyen változások várhatók a nyelvtanítás területén, hiszen a múlt évben sem csökkent, hanem növekedett az idegen nyelveket tanulók száma. A TIT-ben most éppen egy kongresszus előkészületeinek jegyében tevékenykednek. A nyelvoktatás jelenleg legfontosabb kérdésével, a tankönyvek problémáival kívánnak majd foglalkozni április 9 és 11 között. — Miért éppen a tankönyvvel? — kérdeztük dr. Simon Józsefnétől. — Úgy gondoljuk, a nyelvtanítás alapkérdése a tankönyv, amely megszabja a pedagógus által követendő módszert is. A mi könyveink körülbelül tíz évvel ezelőtt készültek, s jóllehet szerkesztői kollektívák munkájának eredménye volt egy-egy H E11 {iltiihfé idkü CODINE Furcsa világ Panait Istratié. A nyers erő, a brutalitás, a vér és a szenvedés, a nyomor és a szegénység ötvöződik valami furcsa, áttetsző költőiséggé. Merész vállalkozás volt hát Henri Colpi francia rendezőé, akit a román filmesek meghívtak a Codine megfilmesítésére. Több elbeszélés alapján hárman írták a forgatókönyvet, amelynek főhőse Codine, a kikötői óriás, aki vadindulataiban már embert is ölt, s ezért börtönbüntetést szenvedett, s barátja, „vértestvére”, a mosónő úrigyerekként nevelt kisfia. Ez a romantikus kontraszt azonban Colpi rendezésében, Panait Istrati szelleméhez híven furcsa költőiségben olvad egybe, amelyben végletesen jók és végletesen rosszak mozognak a vásznon, de együtt mégis a fájdalmas múlt talán nem is élt, emlékalakjaiként léteznek. Színes filmen készítette el Colpi (Ilyen hosszú távollét című filmje nagy sikert aratott hazánkban is), a Codine-t, de ezek a színek nem kiabálnak, inkább ahhoz segítik hozzá, hogy nem az egyes részletek, hanem az egész köttőiségét aláhúzzák. Kitűnő szereplőket talált Romániában filmjéhez, mindenekelőtt Alexandre Virgil Platont, Codine megszemélyesítőjét, akit egy román vidéki színházban fedezett fel. Nagy elhitető erővel játssza a gyermek szerepét Nelly Bourgeaud is. Alexandre Virgil Platon és Nelly Bourgeaud 3+2 Két nagyon csinos fiatal lány, három jóképű fiatalember, elhagyott gyönyörű tengerparti rész, nyári vakáció, két autó, két campingfelszerelés, igen sok fürdőruha. A leltár felsorolása majdnem teljesen kész, s ahhoz sem szükséges túl nagy fantázia, hogy a bonyodalmakat kitaláljuk, különösen, ha tudjuk, hogy az eldugott kis táborozóhely „tulajdonjogáért” elkeseredett harcot vív a két nő és a három férfi. A vég természetesen két pár boldog happy endje. És a harmadik? — agglegény marad. Mindez együtt talán túl könnyűnek hangzik — az is —, de a szovjet filmesek megfelelő könnyedséggel, kedvességgel és közvetlenséggel készítették el ezt a másfél órányi kellemes szórakozást, amelyben a gyönyörű fekete-tengeri vidék színes felvételeinek, a ragyogó fürdőruháknak, a békaember-felszereléseknek éppen olyan fontos szerepük jut a történetben, mint a „drámai” bonyodalmaknak. Igazuk van a szovjet filmeseknek, ha ilyen típusú vígjátékokra is vállalkoznak. — bel — Natalja Fatyejeva és Natalja Kusztyinyakaja. Irodalmi kamaraestet rendez a Jókai Klub (XII. Hollós út 5.) l március 12-én, csütörtökön este 7 órakor. U, műveikkel jelentkeznek: Csoóri Sándor, Garrai Gábor, Jékessy Zoltán, Mándy Iván, Rába György, Székely Magda, Tóth Judit. Bevezetőt mond Vas István. Ugyanakkor nyitják meg Keserű Ilona festőművész kiállítását. (x) Március 12 — csütörtök KOSSUTH. 17.05: Épül a ház. Riport. — 17.20: Népdalcsokor. — 18.00: Hírek. Sport. — 18.10: Villanófényben: a minőség. — 18.15: A Stúdió H játszik. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Verdi. A végzet hatalma. Négyfelvonásos opera. — Közben 20.20: Esti Krónika. — 20.45: Az operaközvetítés folytatása. — Közben: 21.45: Hírek. Sport. —* 22.05: Az operaközvetítés folytatása. — 22.45: Tánczene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kórusmuzsika. PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny a stúdióban. — 17.40: Látogatás a Pest megyei levéltárban. — 18.02: Operettdalok. — 1815: A szűkszavú ember. Elbeszélés. — 18.40: Muzsikáló képeslapok. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Hanglemezparádé. — 20.25: A biológiai óra. Beszélgetés. — 20.35: Élőszóval — muzsikával. — Közben: 21.00: Hírek. — 21.05:Az Élőszóval — muzsikával című műsor folytatása. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyűzene. — 19.15: Versenyművek. — 20.53: Tánczene. — 21.20: Glóbusz. — 22.30: Hírek. Március 13 — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40-7.59: Zene. — 8.10: Tánczene. — 9.00: Ifjúsági Rádió. — 9.20: Két szimfónia. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Könnyűzene. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: A hétfő bajjal jár. Rádiójáték. — 11.47: Fúvószene. — 12.00: Hírek. — 12.13: Ismert énekesek. — 12.50: Iskolarádió. — 13.05: A vidéki színházak műsora. — 13.08: Népi zene. — 13.45: Gazdaszemmel. . . — 14.00: Hírek. — 14.10: Zenekari muzsika. — 14.40: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Könnyűzene. — 15.40: Urbán Ernő új műve. — 16.00: Hírek. — 16.10: Chopin-művek. — 16.45: A légy . . . Riport. — 17.00: Ötórai tea. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: Madrigálok. — 14.25: Vonós tánczenekarok. — 15.00: Hírek. — 15.05: Két elbeszélés. — 15.22: Operarészletek. — 16.10: A rokonság színe előtt. Elbeszélés. — 16.30: Madárkoncert. Zenés összeállítás. — 17.00: Hírek. — 17.05: Heti hangversenykalauz. — 17.40: A Nílus titka. — 17 55: Ifjúsági Rádió. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖK. 17.00: Hírek. — 17.05: Orosz társalgás haladóknak. Az idő. — 17.25: Az emberséges szó. Kaposi István jegyzete. — 17.30: Paletta. Kisdobosok és úttörők műsora. — 18.15: Tánciskola. A charleton. — 18.40: A jövő hét műsora. — 18.55: Telesport. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Mai vendégünk... — 19.55: Éjszakai kísértet. Magyarul beszélő nyugatnémet film. (Csak 10 éven felülieknek!) — 21.20: Zenés vacsora. Helyszíni közvetítés a Mátyás-pincéből. — 21.45: Tv-híradó. 2. kiadás. — 22.05—22.15: Az Iskola tv postája. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 10.00: Tv-híradó (ism.). — 10.15: Telesport (ism.). — 10.30: Éjszakai kísértet. Magyarul beszéld nyugatnémet film (ism.) (Csak 10 éven felülieknek!). — 11.55: A jövő hét műsora. — 15.25: Teremkézilabda világbajnokság. Jugoszlávia—Magyarország középdöntő mérkőzés. Közvetítés Prágából, SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: Wozzeck (C-bérlet, 7. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: A végzet hatalma (7). — Nemzeti Színház: II. József (7). — Ódry Színpad: Az ember, az állat és az erény (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza (Pesterzsébet): Dandin György (7). — Madách Színház: Hamlet (Shakespeare-ciklus, E-bérlet, 4. előadás, 7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Az egérfogó (7). — Vígszínház: Amerikai Elektra (fél 7). — Thália Színház: Rozsdatemető (7). — Petőfi Színház: Az előadás elmarad. — Fővárosi Operettszínház: A mosoly országa (7). — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban: A hókirálynő (3). — József Attila Színház: Cyrano házassága (7). — Vidám Színpad: Ez van (Csnt. bérlet, 5. sor., fél 8). — Egyetemi Színpad: Pszichológia a művészetben, művészet a pszichológiában (7). Jégszínház: Egész évben szerelem (7). — Zeneakadémia: Állami Hangversenyzenekar (vez.: Dietfried Bennet, Tavaszi bérlet, D-sorozat és Egyet, bérlet, II. sorozat, fél 8). — Állami Bábszínház: Világszépe (10). Toldi (3). — Kamara Varieté: A varieté csillagai (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Az egész világ látta! (7). K Krónika az újpesti munkásotthonról Kilencvenkét oldalnyi szöveg, számos korabeli fotó. Ennyi az újpesti munkásotthon történetéről kiadott könyv. Némi csalódottsággal vesszük kézbe, de mire az utolsó oldal után becsukjuk, megnyugszunk. Évek kutatómunkája van benne, s hogy csak ennyit sikerült összegyűjteni, kibányászni a kemény múltból, az nem dr. Szalai György bűne, hanem a korszaké, amelyben ezek a Pest környéki munkásotthonok dolgoztak. Részben a gyakori rendőrségi zaklatások, házkutatások miatt, s részben a forradalmi munkásmozgalom törvényen kívüli helyzetéből kényszerített óvatosság az írásos anyagok nagy részét az Országos Levéltár helyett a kályhákba küldte. S ami megmaradt, az negyvennégyben, a német megszállás pillanataiban került erre a sorsra. És ennek ismeretében még értékesebbnek tartjuk ezt a könyvet, amely a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában tervezett sorozat „első fecskéje”. Tudomásunk szerint előkészületben vannak a csepeli és a kispesti munkásotthonok történetét bemutató könyvek is. Régóta hiányoltuk ezeket a munkákat, és sokáig érthetetlen volt számunkra, hogy amikor a munkásmozgalom egyik fő területe éppen a munkásotthonok voltak, mi az ok, ami távoltartja kutatóinkat. A könyv végén közölt jegyzet is magyarázatot ad. Körülbelül negyvenhat szemtanút keresett meg dr. Szalai György, ennyi emberrel beszélgetett, és jegyezte a visszaemlékezéseket. S ha ehhez hozzáveszszük azt, hogy a távlat és az emlékezés nem mindig tudja visszaadni az események fontosságát, s ezért újabb kutatásokkal kellett az adatokat ellenőrizni — ha lehetett —, akkor, bizony a kilencvenkét oldal terjedelem, inkább sok, mint kevés. S még valami: akik benne éltek az eseményekben, nem tudták, hogy történelmet csinálnak. Tették azt, amit meggyőződésük, a rájuk kényszerített harc diktált. És annak a hatvanegynéhány meghívottnak a többségénél, akik a közelmúltban részt vettek Újpesten a munkásotthonban a megjelent könyv vitáján, most újból munkába lépett az emlékezés, hogy újabb adatokkal segítsék a krónikaírót, s így még teljesebb " legyen a múlt egy darabjának az ismerete. Reméljük, hogy a munka szépsége feledteti a nehézségeket, és újabb kutatókcsatlakoznak, hogy minél hamarabb megismerhessük a Pest környéki munkásotthonok történetét. —old— □ A DREZDAI STAATSTHEATER — nyugatnémet hírforrások szerint — ez év őszén vendégjátékra indul az NSZK-ba. Stuttgart, Düsseldorf, Hannover és Hamburg lesznek a turné főbb állomásai. A szerző: Shakespeare, akinek Troilus és Cressida című drámáját fogja játszani a társulat. □ HOLNAP REGGEL héttagú művészküldöttség utazik Bécsbe a most megrendezésre került magyar ünnepi hétre. Tagjai: Keres Emil, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Hadics László, Koltai Valéria, Mikes Lilla és Hajdú Júlia. □ STRAVINSKY két kéziratát (Canticum Sacrum és Agon) a washingtoni kongresszusi könyvtárnak ajándékozta. Ebben a könyvtárban a XX. század számos híres komponistájának a kéziratát őrzik, köztük a Koussewitzky-pályázat anyagát, Bartók, Prokofjev, Stravinsky és mások munkáival. □ „AZ ÍRÁS MŰVÉSZETE” címmel az UNESCO vándorkiállítást rendezett, amelyen bemutatják a világ népei által eddig használt írások eredetét, fejlődését és felhasználását. A ritka kiállítást J W. Sandberg ismert svéd tudós állította össze. A kiállítást a Német Szövetségi Köztársaságban mutatják be először és utána világ körüli útra indul. Csontváry-monográfia a könyvhétre Március végéig láthatja a közönség a Szépművészeti Múzeum Csontváry kiállítását. Ennek kapcsán a Képzőművészeti Alap megjelenteti Németh Lajos tanulmányát Az album több mint száz művészi reprodukciót tartalmaz. A gazdag szakirodalmi jegyzék mintegy háromszáz különböző, Csontváryval foglalkozó tanulmánykötetet és cikket sorol fel. Az új monográfia a tervek szerint az ünnepi könyvhéten kerül az üzletekbe. (MTI)