Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-11 / 162. szám

• Szombat este új sorozat kezdődött a Televízióban. Új hőst kaptak a nézők, új ide­ált, akiért izgulni, lelkesed­ni és rajongani lehet. Robin Hood, Teli Vilmos, Jean Val­­jean és a Tenkes kapitánya után Monte Christo grófja hódít a képernyőről. Kicsit kíváncsian vártuk az angol filmsorozat első darabját: annyiszor találkoztunk már filmvásznon a kérlelhetetlen bosszúállóval, hogy el sem tudtuk képzelni, mi újat le­het erről a titokzatos gróf­ról elmondani... Nos, ami a főszereplő megválasztását il­leti , valóban újszerű a megoldás. Alan Badel egyál­talán nem hasonlít az antik istenekre emlékeztető Monte Christókra, akikhez eddig szerencsénk volt. Nem szép­fiú, és nem atlétatermet, egy­szerűen csak ember. Sokan valószínűleg becsapva érez­ték magukat, amikor megje­lent a képernyőn, de annyi bizonyos: sokkal könnyebb elhinni neki, hogy ő Ed­mond Dantes, az ártatlanul pusztu­lásra ítélt hajós, mint villo­gó fogú elődeinek. • Hazánkban is véget ért már a tv hőskora, amikor a ,,mindenevő” néző még egy­forma várakozással nézte vé­gig a tudományos előadást és az esti mesét; ma már a leg­több néző ízlése és hangulata szerint válogat, örvendetes eredmény ez, néha mégis sajnálkozunk felette. Vasár­nap délelőtt például, minden bizonnyal csak a közvetlenül érdekeltek és az érdeklődök szűk köre kapcsolta be a ké­szüléket, hogy megnézze a Vadmentés című kisfilm­et, pedig ez az ügyesen szer­kesztett, érdekes film, szak­oktató jellege ellenére na­gyobb közönséget érdemelt volna. • Vasárnap este Bálint Györgyre emlékezett a Tele­vízió, a magyar sajtó törté­netének egyik legnagyobb alakjára, arra a rendhagyó irodalmárra, aki újságcikkei­ben, a talán leginkább tisza­­virágéletű műfajban, tudott maradandót , halhatatlant alkotni. A műsor megjelení­tette interjúalanyait, képze­letbeli és valóságos vitapart­nereit; a rendező tiszteletre méltó erőfeszítéssel igyeke­zett képekben újrafogalmaz­ni a kitűnően összeváloga­tott írások lényegét. A felvo­nultatott eszközök között akadt néhány valóban sze­rencsés, szuggesztív erejű is, mégis úgy éreztük: arról az emberről, aki egész életé­ben a szavak erejével har­colt az igazságért, jobb lett volna egyszerűbben, puritá­­nabbul megemlékezni, job­ban bízni a szavak, a Bálint György leírta szavak erejé­ben. • Lassacskán már a film­művészet íratlan törvényei közé tartozik, hogy a gyerek és a kutya szerepeltetése biz­tos siker. Le nem írt sza­bály, hogy igényes művész, aki önmagával szemben is igényes, nem használ ilyen olcsó eszközöket. De minden szabály alól van kivétel. A család rémei című francia filmben például nem is egy gyerek szerepel, hanem ket­tő, és kutya is, sőt, kiskutyák és tengerimalac — de még a legszigorúbb mércével mérve sem nevezhetjük olcsónak. Kedves kis vígjáték ez, saját műfaján belül az átlagnál jó­val­­ magasabb színvonalat képvisel, bár minden hétre jutna egy ilyen, és sose lát­nánk rosszabbat. Cs. 1. A TV MŰSORA HÉTFŐN: 19.00: Labdarúgó VB. A meg­nyitó és Anglia—Uruguay mér­kőzés közvetítése Londonból. HÉTFŐI MŰSOR: Károlyi kert: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vezényel: Forrai Miklós, közrem.: A Bu­dapesti Kórus, A-sorozat, 3. elő­adás, este 8. Rossz idő esetén 18-én.). — Fővárosi Művelődési Ház (XI., Fehérvári út 47.). Ál­lami Budapest Táncegyüttes (9). Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888), július 11-én, hétfőn. A hetedhétországi olimpia megnyitója (elmondja Candy Lajos). „Troilus és Cressida“ SHAKESPEARE-BEMUTATÓ A KÖRSZÍNHÁZBAN Ha az ember beleolvas a Troilus és Cressidába, nem­igen támad kedve hozzá, hogy színpadon is lássa a Priamus trójai király legki­sebb fia szerelmének és csa­lódásának történetét. A buj­káló, hol romantikusan szárnyaló, hol meg véglete­sen groteszk cselekmény, igazolni látszik a tudós kri­tika évszázados véleményét: ennek a Shakespeare-műnek nincsen műfaja, nincs befeje­zése, s konfliktusai is rend­­hagyóak. Nem véletlen, hogy talán legkevesebbszer ját­szották a világon az „avoni hattyú” alkotásai közül... Ámbár azért olvasva is fel­tűnik: legendájuktól meg­fosztott hősök és legendával övezett ravaszok szerepelnek itt... Például Achilles nem hősi párviadalban győzi le Hectort, hanem lándzsásai­­nak csapatával öleti meg. A párviadal mítosza azonban percek alatt megszületik mint ahogy Troilus is rögtön megtalálja az indokot, hogy — bár imádja Cressidát — szépen kiadja a leányt az ér­te jövő görögöknek ... Igen, „felnőtt” dolgok vannak eb­ben a műben, ha nehezen is tudjuk elképzelni színpadon... A Körszínház előadása be­bizonyította, hogy az ember néha rábízhatja magát az „ámbár”-okra, még ha a te­kintélyes tradícióktól támo­gatott szellemi restség nagy erő is. Ahogy nem olyan ré­gen a Mózesről derült ki, hogy nem könyvdráma, most a Troilus és Cressida doku­mentálta ugyanezt. Műfaja továbbra sem határozható meg pontosan, konfliktusai rendhagyóak és a drámai és groteszk elemek úgy keve­rednek el a darabban, mint­ha egy mai drámaíró műhe­lyéből került volna ki. Ám a Shakespeare-hez méltó mondanivaló a színpadon vi­lágosodik meg igazán. Na­gyon leegyszerűsítve ez így hangzik: ne légy fellengzős, mert az élet ravasz. Légy te is ravasz, de jó ügy érdeké­ben ... Hogy az előadás ezt szugge­­rálja — és még sok mindent az emberről és az emberek­ről — abban Shakespeare mellett része van Szabó Lő­rinc túlzás nélküli, okosan modern fordításának, amely éppen azért drámatolmácso­lás, mert értékei a színpadon ragyogóak igazán. És része van Kazimir Károly jól ér­telmező, remek tempójú és bizonyos szereposztási prob­lémák ellenére is kiváló ren­dezésének. Míg a Vígszínház­ban nemrégiben látott Trójai nők — Sartre és Illyés Gyula átdolgozásában — az agresz­­szió iszonyatát tárta elénk, ez a furcsa trójai történet — Kazimir Károly és munka­társai kezében — azt mutat­ja meg, hogy a hősködés nem hősiesség. A két műből együtt értjük meg, mi Trója üzenete az ész és szív egy­ségét megvalósítani kívánó mai emberhez... A színészgárdából sokan nagyon tetszettek, köztük több fiatal, még kezdő szí­nész. (S tetszik a rendezés bátorsága, hogy ebben a vo­natkozásban is perelni mer a konvenciókkal.) Bár éppen az egyik címszereplővel, a Troilust alakító Kozák And­rással kapcsolatban felemás érzésünk van. Szépen beszé­lő, belső — hogy úgy mond­juk, szikár — szenvedélytől áthatott trójai herceget sze­mélyesített meg. De a szá­nandó figurával, az ön­­hipokrízis hősével adósunk marad. Igen kitűnő volt azonban — a figura és a vele kapcsolatos, összetett mon­danivalót érdekesen tükröző — a Pandarust megformáló, fiatal Tahi-Tóth László, az Achillest játszó Bujtor Ist­ván, a Diomedest elénk hozó Juhász Jácint. Az már nem meglepetés, hogy Demján Edit ötletesen formálta meg Cressidát, hogy Káló Flórián, Szirtes Ádám, Prókai István, Horkai János, különösen és főleg azonban Thersites gön­ceiben káromkodó és töpren­gő Szabó Gyula az előadás palettáját egyéni színekkel gazdagító, vérbeli színészek. Orbán Tibor, mint Patroclus, végig túlzottan egysíkú. Dra­­hota Andrea pedig — mond­juk meg magyarul — való­sággal bántó volt Cassandra­­ként. Nem tudta megjelení­teni sem az őrület vijjogó fenségét, sem a babona ku­­vik-huhogását. A. G. SEGÍTSÉG AZ ÍRÓKNAK (Szűr Szabó József rajza.) Princ, a katona Ma az Árpád-hídnál új, mai témájú játékfilm forga­tása kezdődik. A televízió és a MAFILM Honvédelmi Filmstúdió közös vállalko­zásba kezdett. Tizenhárom­szor félórás adásból álló filmsorozat keretében mutat­ják be egy 18 éves fiú első katonaesztendejét. Kalan­dokban, különféle bonyodal­makban gazdag ez az egy év, már csak azért is, mert hőse nem mindennapi „egyéni­ség”: mielőtt bevonult kato­nának, a Lehel téri piac közismert figurája, „princ” volt. A produkció érdekessége, hogy a több mint 120 színész és statiszta között újra talál­kozunk a Tenkes kapitánya szereplőivel. Újra látjuk Zenthe kapitányt, ezúttal modern környezetben és szá­zadosi rangban. A képzelet­beli helyőrség színhelye Eger. A film egy részét itt forgat­ják. Tekintettel Princ, a kis­­katona korábbi működési te­rületére, forgatnak a Lehel­piac környékén is. A film alkotói is többsé­gükben ugyanazok, akik a Tenkes kapitányát készítet­ték: a forgatókönyvet Orsi Ferenc írta, a rendező Fejér Tamás, az operatőr Mezei István. A sorozatot előreláthatóan ősszel mutatja be a televízió. D MAGYAR LÍRA címmel a zágrábi fiatalok folyóirata, a „Bazlog” egyik legutóbbi száma verseket hoz Ady Endrétől, József Attilától, Kassák Lajostól, Weöres Sándortól, Illyés Gyulától, Radnóti Miklóstól, Benjámin Lászlótól, Váci Mihálytól és Garai Gábortól. A kis anto­lógiát Bata Imrének a Kor­társban megjelent cikke egé­szíti ki. Ali Baba, ne hagyj el! Szindbád, a hajós, évszá­zadok (ezredek?) óta járja a vizeket, zátonyra fut, meg­menekül, újra vitorlát bont. Meghódította az egész kul­­túrvilágot, érkezését — va­lahányszor újra kiadják az Ezeregyéjszaka meséit — öröm és szeretet fogadja. Ma­gyarországon — az ifjúsági változatoktól eltekintve — már régóta nem jelent meg teljes Ezeregyéjszaka-kiadás. — Még egy kis türelmet kérünk — ígéri az orientalis­ta irodalmat gondozó Európa kiadó igazgatója —, és lesz Ezeregyéjszaka összes ... — Összes — vagy teljes? — Nehéz kérdés. Rengeteg vita folyik az arab irodalom e klasszikusa körül, melyik kiadás a hiteles, a mérvadó? Van, aki egy bagdadi váloga­tásra esküszik, mások egy kairói kiadásra szavaznak. Egyesek szerint például Ali Baba és a negyven rabló tör­ténetét ki kell hagyni az Ezeregyéj meséiből, mert csak néhány száz éve került a gyűjteménybe. Mások sze­rint akkor teljes a kiadás, ha az időközben keletkező újabb meséket is magában foglalja. Ezek a viták azonban nem változtatnak tervünkön: ki­adjuk a felnőtteknek való Ezeregyéjszakáit. — Hogy állunk arab mű­fordítókkal ? — Magyarországon a kele­ti irodalom szeretete nemze­ti hagyomány. Talán ezért nem panaszkodhatunk: kí­naitól szamszkritig és perzsá­tól törökig éppúgy vannak fordító nagy öregeink, mint nemzetközi tekintélyű fiatal fordítóink. Arabol­ógusokkal jól állunk. — A kelet irodalmából me­lyeket szereti legjobban a magyar közönség? — A Mahábhárata, a Ki­rályok könyve, Omár Chajam versei, valamennyi klasszikus bölcseleti mű, és természete­sen az Ezeregyéjszaka meséi azok, amelyek nemcsak nép­szerűek, hanem szinte köte­lező módon minden olvasni szerető ember könyvespolcán megtalálhatók. A magyar orientalista könyvkiadás egyébként abban különbözik a hasonló nyugat-európaitól, hogy mi nemcsak az antik klasszikusokat adjuk ki, ha­nem figyelemmel kísérjük a keleti népek mai irodalmát is.­­ Elmondhatjuk, hogy nem ismerünk fehér foltot a távol-keleti népek irodalmá­ban? — Sajnos, nem. A japán irodalommal nincs eleven kapcsolatunk. Nyolc esztendő alatt tizenegy kiadásban megjelentettünk ugyan japán műveket, de ezeket a kötete­ket már fordításból vettük át. Nincs módunk önálló ku­tatásra, kevés a japán fordí­tónk. Egyetlen japán lekto­runk van: Hány Kyoko, se égen, se földön nincs más, akire támaszkodhatnánk. En­nek ellenére a jövő évben kiadunk egy kötetet mai ja­pán elbeszélők műveiből. Ha Japán és Magyarország kö­zött létrejönne valamilyen kulturális megállapodás, meggyőződésem, hogy az ér­tékes és érdekes japán iro­dalom sokkal közelebb ke­rülhetne hozzánk. — Az Európa évente hány kötetnyi keleti irodalmat gondoz? — Nagyjából 50—60 ezret. Ezek vegyesen tartalmaznak prózát, verset, népi mesét. — Mostanában milyen je­lentősebb kiadásra számítha­tunk? — Egy klasszikus kínai antológiára készülünk, ami­lyenhez fogható sehol a vilá­gon, még Kínában sem je­lent meg. Az i. e. X. század­tól Kuo Mo-zsóig felsorakoz­tatunk minden jelentősebb művet. Csongor Barnabás és Tőkei Ferenc szerkesztő mintegy 40 műfordító mun­káját vette igénybe a megje­lenő 29 800 verssorhoz. — Bizonyos, hogy Japánon kívül minden más keleti nép irodalmát becserkésztük már? — Tekintve, hogy nemso­kára eljuttatjuk az olvasók­hoz A tibeti irodalom kistük­rét is — népmeséket már ad­tunk ki —, úgy vélem, nyu­godtan mondhatom: igen! (nő­­i) Tudunk arabusul ♦ Japán hiányzik Az Európa gondjai, tervei Új operabérletek Az Operaház újabb soroza­tokkal egészíti ki a jövő évadra szóló bérleteket. Azoknak a zenekedvelőknek, akik egy szerző műved iránt érdeklődnek, sorozatokat ál­lítottak össz­e a művész leg­jellemzőbb alkotásaiból, így Verdi és Puccini műved nyolc előadást tartalmazó ciklus­ban kerülnek színre az Ope­raházban, és az Erkel Szín­házban. A Wagmer-rajongók hat előadásra válthatnak bérletet: négyet az Operaház­ban, kettőt az Erkel Színház­ban láthatnak. Operából és balettműsorból állították ösz­­sze a harmadik újonnan ki­bocsátásra kerülő bérletet. Ez tíz előadásra szól, amelyet fele-fele arányban mutat be a két dalszínház. A bérlete­ket augusztus 8-tól lehet igé­nyelni, az árusítást augusz­tus 22-én kezdik meg. □ LOUIS DE FUNES, a kedvelt francia komikus fő­szereplésével forgatják a ka­nadai Montreálban a népsze­rű „csendőr-sorozat” új film­jét: „Csendőr a kiállításon” címmel. A Saint Tropez-i csendőr és a Csendőr New Yorkban után ez már a soro­zat harmadik filmje. Rende­zője: Jean Girault. Július 11. — hétfő KOSSUTH. 15.00: Tánczenei koktél. — 15.40: Az utolsó tévedés. Smerev és Vosztokov kémregénye folytatá­sokban. XIII. rész. — 16.00: Hí­rek. — 16.10: Villanófényben: a gazdasági ABC. — 16.15: Harsan a kürtszó! Gyermekrádió. — 16.55: Édes anyanyelvünk. — 17.00: Könnyűzene Fényes Sza­bolcs műveiből. — 17.23: Világhí­rű előadóművészek hangverse­nye. — Közben 17.57: Hallga­tóink figyelmébe! — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: A világhí­rű előadóművészek hangverse­nyének folytatása. — 19.09: Fe­nyő István könyvszemléje. — 19.19: A Magyar Rádió és Televí­zió népi zenekara játszik. — 19.54: Jó eset, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Közvetítés a Madách Színházból: Koldus­opera. — Közben 20.05: Hirek. — 22.20: A színházi közvetítés foly­tatása. — 22.56: Mai szemmel... — 23.06: Könnyűzene. — Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: A könnyű­zene folytatása. — 0.25: Himnusz. PETŐFI: 15.00: Hírek. — 15.05: Magyar muzsika. — 16.00: János vitéz. Részletek Kacsóh—Heltai daljáté­kából. — 16.40: Schubert-kóru­sok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Já­ték. Csák Gyula elbeszélése. Fel­olvassa: Avar István. — 17.21: Ötórai tea. — 18.20: Lányok, asz­­szonyok ... — 18.50: Indulók. — 19.00: Hírek. — 19.10: Goar Gasz­­párján és Waldemar Kmentt éne­kel. — 19.42: Gazdaszemmel ha­zánk mezőgazdaságáról. — 19.57: Közvetítés a Zeneakadémiáról. — Jeanne-Marie Darré zongoraest­je. — 20.50: Hétköznap. Két egy­személyes hang­játék. — 21.20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zene­kara játszik, Pataki Mária éne­kel. — 21.40: A nyugtalan béke első éveiben. A Ruhr-konfliktus kulisszatitkai. Dr. Agárdi Ferenc írása. — 22.00: Aradszky László énekel. — 22.15: A hét zeneszer­zői: Az orosz „Ötök’*. — Kárpáti János előadása. — 23.00: Hírek. — 23.15: Műsorzárás. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Eisemann operettjeiből. — 18.55: Láttuk, hallottuk ... — A Rádió színház­­film- és művészetkritikai rovata. — 19.15: Szabó Ferenc: Balettze­ne. — 19.55: Tánczene. — 20.36: Az „ötök” zenéjéből. — 22.15: Régi magyar dalok, táncok. — 22.30: Hírek. Július 12. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Haj­naltól reggelig! Zenés műsor. — Közben 4.45: Falurádió. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika. II. ki­adás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismer­tetés. — 8.20: A robotember há­za. Ifjúsági rádiójáték. — II. rész. — 8.39: Rajcsev: Szvit. — 8.55: Nézze meg, pénzt ad érte! — 9.00: Operarészletek. — 10.00: Hírek. — 10.10: Verbunkosok, népdalok. — 10.45: A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvós­zenekara játszik. — 11.00: Négy­­levelű lóhere. Szüts László vidám összeállítása. — 11.20: Kamaraze­ne. — 11.57: Hallgatóink figyel­mébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 12.58: A bu­dapesti színházak műsora. — 13.00: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.15: A L’Oiseau Lyre kamarazenekar játszik, vezényel: Louis de Froment. — 14.00: Hí­rek. — 14.05: Nyári történt. Sza­bói Pál elbeszélése. Felolvassa: Szirtes Ádám. — 14.19: Macedó­niai népdalok. — Ifjúsági dél­után. — 14.34: Egy arborétum múltja és jelene. PETŐFI: 4.26—10.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben 6.20: Torna. — 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek a 240 és a 344 méteres hullámhosszon. — 10.00: Hírek. — 10.56: Útikalauz — üdülőknek. — 11.00: Balatoni idő­­járásjelentés magyar és idegen nyelven. — 12.00: Hírek. — 12.15: Idegen nyelvű hírek. — 13.40: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Rimszkij-Korsza­­kov: Szadko. Háromfelvonásos meseopera. Richter sikere FRANCIAORSZÁGBAN Szvjatoszlav Richter szov­jet zongoraművész igen nagy sikerrel szerepel Franciaor­szágban. Párizsban kezdte meg vendégszereplését, majd Tours-ban egy — erre a cél­ra épített — „elegáns csűr­ben” nyújtott felejthetetlen élvezetet a francia közönség­nek. Ezt követően Fontaine­­bleau-ban hangversenyez, majd St. Trapézben, ahol szabadtéri színpadon állítják fel a világhírű művész zon­goráját. Franciaországi kör­útját Richter Korzikában fe­jezi be.

Next