Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-27 / 304. szám
A VÁROSHÁZA FOLYOSÓIN Budapesti hetek - művészeti olimpia A pestiek elfoglalják Buda várát • A szófiai és a bolognai opera Budapesten • Szovjet, francia, belga művészek kiállítása Az idén a Városháza életében az egyik legérdekesebb újdonság a „Beszélgetések a fővárosról” című sorozat volt. A tanács vezetői munkások és írók, orvosok és festők, színészek és építészek egy-egy csoportja előtt ismertették a legfőbb pesti gondokat, az új terveket és elképzeléseket. A találkozók kötetlen eszmecserék voltak, sok érdekes ötlet, javaslat hangzott el. Közülük néhány azóta már meg is valósult. Az egyik találkozón jelentették be, hogy a Budapesti Zenei Heteket kibővítik Budapesti Művészeti Hetekre. Ennek nyomán többször is szó esett egy új, nagy vállalkozásról, melyet legtalálóbban ez fejezhet ki: művészeti olimpia. Ércnél maradandóbb Többen javasolták: építsen a tanács a Parlamenthez hasonló nagy alkotást, amely korunk méltó emléke, jelképe lesz az utódok előtt. Sarlós István a tanács álláspontját így foglalta össze: még hosszú időkig főként csak lakást, lakást és ismét lakást építünk. Bár korunk jelképe lehet majd az Erzsébet-híd vagy a metró, hagyunk más, kőnél, ércnél maradandóbb emléket is az utódoknak. A Budapesti Zenei Hetek iránti nagy érdeklődés sugallta a Budapesti Művészeti Hetek gondolatát. Legyen módjuk a vendégeknek, hogy megismerjék a főváros színházi életét, képzőművészete eredményeit, legyen a budapesti ősz a téli-tavaszi idény ünnepi nyitánya, amely újabb rétegek érdeklődését kelti fel. Az első művészeti hetek sikert arattak, s ez most arra ösztönöz, hogy növeljék az esemény nemzetközi jellegét. Egyrészt ősszel több külföldi együttes lépjen fel, több külföldi kiállítás legyen, másrészt számoljanak azzal is, hogy több külföldi vendég lesz. Mindezt sürgeti az idegenforgalom fejlődése. Jövőre elkészül a Budapest Szálló, megkezdődik a Duna- Szálló és a rózsadombi szálló építése. Gazdasági érdek is, hogy meghosszabbítsák a nyári idényt, hogy mind több érdekesség várja az őszi vendégeket. De megértek más feltételek is. Mátyás udvara 1967-ben a pestiek elfoglalják Buda várát. Először a déli erődrendszer nyílik meg, az olasz bástya, a kaputorony és környéke. Tavaszszal a Budapesti Történeti Múzeum beköltözik a Palota déli szárnyába, s talán már a nyáron megtekinthetik a látogatók a belső udvar kertjét, a gótikus lovagtermet és a János-kápolnát. Méltán tarthat számot a Palota a turisták érdeklődésére. Hiszen nemcsak azt állították helyre, amit húsz év előtt a háború elpusztított, hanem hitelesen feltámasztották a szertehullott kövekből a középkori palota néhány részletét. S a vendégek ízelítőt kaphatnak majd Mátyás udvarának fényéből, megismerhetik a XV. század művészetének sok értékes emlékét. Az új évben a pestiek érdeklődését a Vár köti majd le. De a tanács gondol arra is, hogy az idegenforgalom másik nagy területe Óbuda lesz. Megnyílik a Meggyfa utcai új múzeum és a Flórián téri romkert, a római katonai fürdő. Folytatni akarják az aquincumi polgárváros feltárását. A prágai Rokokó Színház A két tanácsi színház, a Madách itáliai és a József Attila romániai sikere azt sejteti, hogy Pesten is több idegent vonzhat a színház. Ezért meg akarják oldani a szimultán gépi fordítást. A lengyel, olasz és francia színészek pesti sikere pedig azt bizonyítja, hogy érdemes több külföldi együttest a fővárosba hívni. Az már csak a szervezés dolga, hogy időben egyeztessék az eseményeket. Tárgyalásokfolynak, hogy Pestre jöjjön nyáron a bolognai opera és a prágai Rokokó Színház, az ősszel pedig a szófiai opera. Megnyitják a szoborparkot A képzőművészetek hívei is sokat kapnak 1967-ben. Teljesül Mihályfi Ernő régi javaslata: a Ligetben megnyitják a szoborparkot, ahol felállítás előtt az új műveket mutatják be. Később szó lehet, hogy a Ligetben vagy másutt külföldi művészek alkotásait is felállítsák. Bővül a kiállítóhelyiségek száma. A Palotába költözött Vármúzeum helyén, a volt budai városháza épületében rendezik meg a budapesti képzőművészeti és iparművészeti kiállítást. Itt kap helyet a prágai grafikai kiállítás is. A művészeti hetek alkalmából egyebek között francia és belga festők és rajzolók műveit mutatják be. De a legnagyobb esemény a „Szovjetunió képzőművészetének 50 éve” kiállítás lesz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján. Az új zenei, színházi, képzőművészeti tervek már vázolják a művészek és együttesek nagyobb méretű nemzetközi találkozója: a művészeti olimpia körvonalait. A kétmilliós főváros adottságai, Budapest művészeti hagyományai, élő művészetének hírneve, stöbb más tényező is lehetőséget nyújt arra, hogy már 1967 közelebb hozza a művészeti olimpia megvalósulását. Aczél Kovách Tamás A Halászbástya „hóruhában”. (mti foto : urbán felv.) KRITIKA Kanári dabajtverseny, madarait vetélkedője Budapesten. . (Újsághír) — Nem egyéni a stílusa. A beatleseket utánozza... Etelka néni Budapesten Mikor Etelka néni, aki a szomszédos ország fővárosában lakik és nyolcvan éves, kinyilvánította azt a véleményét, hogy Budapestre akar látogatni, három lánya kétségbeesett. Jó, jó, a mama remekül tartja magát, bár bottal jár, de mégis, ebben a korban utazni! A kényelmetlenségek! És ha beteg lesz, ott, idegenben? És ha... Etelka néni azonban nem hagyta magát: — Az egyetlen élő testvér rém Budapesten lakik. És őt látni akarom! Végül is nem volt más hátra, kívánságát méltányolni kellett. A három lány hoszszasan vitatkozott, melyikük kisérje el. Rózsinak a kisbaba mellett kellett maradnia, Terinek postamunkája volt, Jucinak csak férje, őrá esett az erkölcsi kényszer. Jó, megy, de csak négy napról lehet szó. — Jó mondta rá Etelka néni is. A vonatutazás lassú volt, de kényelmes. Etelka néni elbeszélgetett az utasokkal, még a kalauzzal is. Közölte, hogy megy Budapestre, a testvérét meglátogatni, de nem nála száll meg, mert kicsi a lakás, gondoskodott levelezés útján szállásról, csak napi negyven forint, mégis olcsóbb, ugye, mint a szálloda és kényelmesebb, telefon is van a lakásban, fürdőszoba is. Jucival pedig megtárgyalta a programot. A Zserbóba feltétlenül el kell menni, annak idején, jobb nem is gondolni rá, hány évvel ezelőtt ott ismerkedett meg szegény apuval. Aztán az operettszínházba feltétlenül jegyet kell szerezni, a Honthy Hanna, majd meglátod, micsoda színésznő az. Igen, a Honthy, az se gyereklány már és látod, ti úgy bántok velem, mintha kiskorú lennék, pedig alig tíz évvel vagyok idősebb nála és a pesti lapokból olvasom, hogy még úgy táncol, énekel, jobban, mint a mai fiatalok. És a Váci utca! Azon majd végigsétálunk. Meg a Kossuth Lajos utcán, elmegyünk az Astoriáig, ott valami aluljáró épült. A program lassan kialakult. Pesten a pályaudvaron várta őket az unokaöcs, taxi rendben, lakás rendben, minden rendben. — Anyád hogy van? — Köszönöm jól, csak kissé náthás. Etelka néni arca elkomorult: — Náthás? Nem, fiam, nem, nekem semmi kedvem sincs nyolcvan éves korban náthát kapni. Magad is beláthatod, nem mehetek ki hozzá. És nem is ment. Megnézte a Váci utcát, az Astoria aluljárót, az Emke aluljárót, Honthy Hannát, a Vörösmartynak átkeresztelt Zserbót, egyetlen élő testvérét pedig kétszer felhívta telefonon, aztán visszautazott. — Jövőre megint elmegyek Budapestre, most már igazán meg kell néznem egyetlen élő testvéremet — mondta Rózsinak és Terinek —, remélem addigra kigyó- sömnl a náthából. Gombó Pál Ötszázéves Mátyás-kút A Budapesti Történeti Múzeum kutatója, Hollné Gyürky Katalin téren is ásatásokat végez a budai Hess András tér keleti oldalán, a Miklós-torony mellett. Az ásatások során eddig a hajdani Szentmiklós kolostor kerengőjének udvarán, két méterrel a mai talajszint alatt, egy kút maradványai kerültek felszínre. A kútakna felett meglepő épségben maradtak meg a hajdani díszkút kőelemei. Ezek homloklemezét Mátyás királynak az 1460-as években használt címerfaragványa ékesíti. Az 500 esztendős Mátyás-kút felfedezésén kívül, értékes gótikus szobormaradványok is felszínre kerültek. Háromszoros export A Hatvani Cukorgyár ebben az esztendőben már december 20-án teljesítette éves termelési tervét, s eddig 38 185 vagon répát dolgozott fel, 4485 vagon cukor került a raktárakba. A tavalyihoz képest háromszorosára nőtt a gyár exportja. Tavaly 22,1 millió forintos, az idén 66,6 millió forintos exportot bonyolítanak le. Jelenleg a legtöbb cukrot Jugoszláviába szállítják. Saját üzemüket építették fel a dolgozók A Fővárosi Boltberendező Üzem nemrég épült fel , teljesen a gyár dolgozóinak tervei, elképzelései és kétkezi munkája nyomán. Az üzem 1953-ban egy József utcai pincehelyiségben kezdte működését, akkor még mint Tatarozó és Dekorációs Vállalat. Ma a Fővárosi Tanács felügyelete alá tartozik és feladata az iparcikk-kereskedelmi hálózat üzleteinek építése, átalakítása és berendezése. Ebben az évben kétszáz jelentősebb megrendelésnek tettek eleget, köztük a Váci utcai új kalapbolt, a Kristóf téri cipőbolt, a Mártírok útjai Alkalmi Áruház és a Lenin körút két új divatáru-üzletének átépítése és berendezése szerepel. Terített asztal szarvasnak, fácánnak Híres és milliárdokat érő vadállományunk kíméletlen selejtezője a téli éhkép. A legyengülő jószág megfagy, vagy a ragadozók, orvadászok könnyű zsákmánya lesz. Különösen az apróvaddat, nyulat, foglyot, fácánt viseli meg a szigorú tél, de az erdő királya, a gímszarvas is megritkul tavaszig. Az utóbbi másfél évtizedben a magyar vadászok, a vadgazdaságok megszervezték a téli vadvédelmet. Erdei tisztásokon teleltető takarmányt termesztenek: lucernát, herét, kukoricát, répát , hogy minden vad megtalálja a csemegéjét. A széltől védett völgyekben, erdőszegélyeken, tisztásokon máris terített asztal várja az erdők vadállományát. Most még alig nyúlnak a készlethez, csak a vastag hóbunda, vagy az erős jégkéreg szorítja őket az etetőkhöz. 12 nap alatt 25 ezer látogató A PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁSRÓL BESZÉLNEK AZ ÉRDEKELTEK Nagy sikere van a Fővárosi Művelődési Házban a KISZ Budapesti Bizottsága pályaválasztási kiállításának. Szükség is van erre a szemléltető tanácsadásra. Erről beszélnek az „érintettek”. A Mester utcai József Attila általános iskola VIII/A osztálya van a „színen”. A bejárat mellett mérőműszerek, majd a kerámia-, az üveg- és a bútoripar tanulóinak remekei következnek. Legtöbben az esztergapadot, a különböző alkatrészeket, munkadarabokat, az elektromos vasfűrészgépet bámulják. — Mi a legérdekesebb itt, milyen pályát akartok választani? — tesszük fel a kérdést egy csoportnak. Majdnem egyszerre hangzik, csaknem ugyanazokkal a szavakkal a válasz Bakonyi Feri és Erdész Béla szájából: — A gépek nagyon klaszszak ... Esztergályos szeretnék lenni, a papám, a bátyám is az. De akad, aki már „távolabbra” tekint. Bíró Tamás jeles tanuló, gimnáziumba jelentkezett. Ha minden jól megy, elektromérnök lesz. S ebben az elhatározásában csak segítettek az itt látott elektromos műszerek, berendezések. Simon József tanár így foglalja össze a látottakról alkotott véleményeket: — A gyerekeknek nagy szükségük van az ilyen bemutatóra. Az elképzelt jövő itt „kézzelfogható” közelségbe kerül. A terem egy percre sem marad üres. A következő látogatók az Eötvös Gimnázium III/A osztályának tanulói. Tisztában vannak azzal, hogy nem mindegyikük juthat egyetemre, gondolnak arra is, hogy érettségi után szakmát kell választani, ők ebből a szempontból nézik a kiállítást. — Négyes tanuló vagyok — mondja Tőzsér Ildikó. — Ha nem sikerül az egyetem, a cipőipart választom. Betekintünk a vendégkönyvbe: minden bejegyzés a diákok megelégedését tolmácsolja. És egy statisztikai adat: tizenkét nap alatt 25 ezer látogatója volt a Pályaválasztási Tanácsadó kiállításának. —i—! Tv-szendvicsek, hidegtálak, kocsonyák ... december 28. 29-én naponta 10 órától „Hideg ételek szilveszterre!“ a FÉNY eszpresszóban (II., Mártírok útja 4.) Bemutató: Vásár. (Szilveszterre hidegkonyhai termékek a helyszínen is megrendelhetők.)