Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-27 / 304. szám

A VÁROSHÁZA FOLYOSÓIN Budapesti hetek - művészeti olimpia A pestiek elfoglalják Buda várát • A szófiai és a bolognai opera Budapesten • Szovjet, francia, belga művészek kiállítása Az idén a Városháza éle­tében az egyik legérdekesebb újdonság a „Beszélgetések a fővárosról” című sorozat volt. A tanács vezetői mun­kások és írók, orvosok és festők, színészek és építészek egy-egy csoportja előtt is­mertették a legfőbb pesti gondokat, az új terveket és elképzeléseket. A találkozók kötetlen eszmecserék voltak, sok érdekes ötlet, javaslat hangzott el. Közülük néhány azóta már meg is valósult. Az egyik találkozón jelentet­ték be, hogy a Budapesti Ze­nei Heteket kibővítik Buda­pesti Művészeti Hetekre. En­nek nyomán többször is szó esett egy új, nagy vállalko­zásról, melyet legtalálóbban ez fejezhet ki: művészeti olimpia. Ércnél maradandóbb Többen javasolták: építsen a tanács a Parlamenthez ha­sonló nagy alkotást, amely korunk méltó emléke, jelké­pe lesz az utódok előtt. Sar­lós István a tanács álláspont­ját így foglalta össze: még hosszú időkig főként csak lakást, lakást és ismét lakást építünk. Bár korunk jelképe lehet majd az Erzsébet-híd vagy a metró, hagyunk más, kőnél, ércnél maradandóbb emléket is az utódoknak. A Budapesti Zenei Hetek iránti nagy érdeklődés su­gallta a Budapesti Művészeti Hetek gondolatát. Legyen­ módjuk a vendégeknek, hogy megismerjék a főváros szín­házi életét, képzőművészete eredményeit, legyen a buda­pesti ősz a téli-tavaszi idény ünnepi nyitánya, amely újabb rétegek érdeklődését kelti fel. Az első művészeti hetek sikert arattak, s ez most arra ösztönöz, hogy növeljék az esemény nemzet­közi jellegét. Egyrészt ősszel több külföldi együttes lépjen fel, több külföldi kiállítás le­gyen, másrészt számoljanak azzal is, hogy több külföldi vendég lesz. Mindezt sürgeti az idegen­­forgalom fejlődése. Jövőre elkészül a Budapest Szálló, megkezdődik a Duna- Szálló és a rózsadombi szálló építé­se. Gazdasági érdek is, hogy meghosszabbítsák a nyári idényt, hogy mind több ér­dekesség várja az őszi ven­dégeket. De megértek más feltételek is. Mátyás udvara 1967-ben a pestiek elfoglal­ják Buda várát. Először a déli erődrendszer nyílik meg, az olasz bástya, a kapu­torony és környéke. Tavasz­­szal a Budapesti Történeti Múzeum beköltözik a Palota déli szárnyába, s talán már a nyáron megtekinthetik a lá­togatók a belső udvar kert­jét, a gótikus lovagtermet és a János-kápolnát. Méltán tarthat számot a Palota a turisták érdeklődé­sére. Hiszen nemcsak azt ál­lították helyre, amit húsz év előtt a háború elpusztított, hanem hitelesen feltámasz­tották a szertehullott kövek­ből a középkori palota né­hány részletét. S a vendé­gek ízelítőt kaphatnak majd Mátyás udvarának fényéből, megismerhetik a XV. század művészetének sok értékes emlékét. Az új évben a pestiek ér­deklődését a Vár köti majd le. De a tanács gondol arra is, hogy az idegenforgalom másik nagy területe Óbuda lesz. Megnyílik a Meggyfa utcai új múzeum és a Flórián téri romkert, a római kato­nai fürdő. Folytatni akarják az aquincumi polgárváros feltárását. A prágai Rokokó Színház A két tanácsi színház, a Madách itáliai és a József Attila romániai sikere azt sejteti, hogy Pesten is több idegent vonzhat a színház. Ezért meg akarják oldani a szimultán gépi fordítást. A lengyel, olasz és francia szí­nészek pesti sikere pedig azt bizonyítja, hogy érdemes több külföldi együttest a fő­városba hívni. Az már csak a szervezés dolga, hogy idő­ben egyeztessék az esemé­nyeket. Tárgyalások­­folynak, hogy Pestre jöjjön nyáron a bo­lognai opera és a prágai Ro­kokó Színház, az ősszel pe­dig a szófiai opera. Megnyitják a szoborparkot A képzőművészetek hívei is sokat kapnak 1967-ben. Teljesül Mihályfi Ernő régi javaslata: a Ligetben meg­nyitják a szoborparkot, ahol felállítás előtt az új műveket mutatják be. Később szó le­het, hogy a Ligetben vagy másutt külföldi művészek al­kotásait is felállítsák. Bővül a kiállítóhelyiségek száma. A Palotába költözött Vármú­zeum helyén, a volt budai városháza épületében rende­zik meg a budapesti képző­­művészeti és iparművészeti kiállítást. Itt kap helyet a prágai grafikai kiállítás is. A művészeti hetek alkal­mából egyebek között fran­cia és belga festők és rajzo­lók műveit mutatják be. De a legnagyobb esemény a „Szovjetunió képzőművé­szetének 50 éve” kiállítás lesz, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ján. Az új zenei, színházi, kép­zőművészeti tervek már vá­zolják a művészek és együt­tesek nagyobb méretű nem­zetközi találkozója: a mű­vészeti olimpia körvonalait. A kétmilliós főváros adottsá­gai, Budapest művészeti ha­gyományai, élő művészeté­nek hírneve, s­­több más té­nyező is lehetőséget nyújt ar­ra, hogy már 1967 közelebb hozza a művészeti olimpia megval­ósulásá­t. Aczél Kovách Tamás A Halászbástya „hóruhában”. (mti foto : urbán felv.) KRITIKA Kanári dabajtverseny, madarait vetélkedője Budapesten. . (Újsághír) — Nem egyéni a stílusa. A beatleseket utánozza... Etelka néni Budapesten M­ikor Etelka néni, aki a szomszédos ország fő­városában lakik és nyolcvan éves, kinyilvánította azt a véleményét, hogy Budapest­re akar­­ látogatni, három lánya kétségbeesett. Jó, jó, a mama remekül tartja magát, bár bottal jár, de mégis, eb­ben a korban utazni! A ké­nyelmetlenségek! És ha be­teg lesz, ott, idegenben? És ha... Etelka néni azonban nem hagyta magát: — Az egyetlen élő testvér­ rém Budapesten lakik. És őt látni akarom! Végül is nem volt más hát­ra, kívánságát méltányolni kellett. A három lány hosz­­szasan vitatkozott, melyikük kisérje el. Rózsinak a kisba­ba mellett kellett maradnia, Terinek postamunkája volt, Jucinak csak férje, őrá esett az erkölcsi kényszer. Jó, megy, de csak négy napról lehet szó. — Jó mondta rá Etelka néni is. A vonatutazás lassú volt, de kényelmes. Etelka néni elbeszélgetett az utasokkal, még a kalauzzal is. Közölte, hogy megy Budapestre, a testvérét meglátogatni, de nem nála száll meg, mert ki­csi a lakás, gondoskodott le­velezés útján szállásról, csak napi negyven forint, mégis olcsóbb, ugye, mint a szállo­da és kényelmesebb, telefon is van a lakásban, fürdőszo­ba is. Jucival pedig megtár­gyalta a programot. A Zser­­bóba feltétlenül el kell men­ni, annak idején, jobb nem is gondolni rá, hány évvel ez­előtt ott ismerkedett meg szegény apuval. Aztán az operettszínházba feltétlenül jegyet kell szerezni, a Hon­­thy Hanna, majd meglátod, micsoda színésznő az. Igen, a Honthy, az se gyereklány már és látod, ti úgy bántok velem, mintha kiskorú len­nék, pedig alig tíz évvel va­gyok idősebb nála és a pesti lapokból olvasom, hogy még úgy táncol, énekel, jobban, mint a mai fiatalok. És a Váci utca! Azon majd végig­sétálunk. Meg a Kossuth Lajos utcán, elmegyünk az Astoriáig, ott valami aluljá­ró épült. A program lassan kiala­kult. Pesten a pályaudvaron várta őket az unokaöcs, taxi rendben, lakás ren­dben, minden rendben. — Anyád hogy van? — Köszönöm jól, csak kis­sé­ náthás. Etelka néni arca elkomo­rult: — Náthás? Nem, fiam, nem, nekem semmi kedvem sincs nyolcvan éves korban náthát kapni. Magad is beláthatod, nem mehetek ki hozzá. És nem is ment. Megnézte a Váci utcát, az Astoria alul­járót, az Emke aluljárót, Honthy Hannát, a Vörös­­martynak átkeresztelt Zser­­bót, egyetlen élő testvérét pedig kétszer felhívta telefo­non, aztán visszautazott. — Jövőre megint elme­gyek Budapestre, most már igazán meg kell néznem egyetlen élő testvéremet — mondta Rózsinak és Terinek —, remélem addigra kigyó- sömnl a náthából. Gombó Pál Ötszázéves Mátyás-kút A Budapesti Történeti Mú­zeum kutatója, Hollné Gyür­­ky Katalin téren is ásatáso­kat végez a budai Hess And­rás tér keleti oldalán, a Mik­­lós-torony mellett. Az ása­tások során eddig a hajdani Szentmiklós kolostor keren­­gőjének udvarán, két méter­rel a mai talajszint alatt, egy kút maradványai kerültek felszínre. A kútakna felett meglepő épségben maradtak meg a hajdani díszkút kő­elemei. Ezek homloklemezét Mátyás királynak az 1460-as években használt címerfa­­ragványa ékesíti. Az 500 esz­tendős Mátyás-kút felfedezé­sén kívül, értékes gótikus szobormaradványok is fel­színre kerültek. Háromszoros export A Hatvani Cukorgyár eb­ben az esztendőben már de­cember 20-án teljesítette éves termelési tervét, s eddig 38 185 vagon répát dolgozott fel, 4485 vagon cukor került a raktárakba. A tavalyihoz képest háromszorosára nőtt a gyár exportja. Tavaly 22,1 millió forintos, az idén 66,6 millió forintos exportot bo­nyolítanak le. Jelenleg a leg­több cukrot Jugoszláviába szállítják. Saját üzemüket építették fel a dolgozók A Fővárosi Boltberendező Üzem nemrég épült fel , teljesen a gyár dolgozóinak tervei, elképzelései és két­kezi munkája nyomán. Az üzem 1953-ban egy József utcai pincehelyiségben kezd­te működését, akkor még mint Tatarozó és Dekorációs Vállalat. Ma a Fővárosi Ta­nács felügyelete alá tartozik és feladata az iparcikk-ke­reskedelmi hálózat üzletei­nek építése, átalakítása és berendezése. Ebben az év­ben kétszáz jelentősebb megrendelésnek tettek ele­get, köztük a Váci utcai új kalapbolt, a Kristóf téri ci­pőbolt, a Mártírok útjai Al­kalmi Áruház és a Lenin körút két új divatáru-üzle­tének átépítése és berendezé­se szerepel. Terített asztal szarvasnak, fácánnak Híres és milliárdokat érő vadállományunk kíméletlen selejtezője a téli éhkép. A legyengülő jószág megfagy, vagy a ragadozók, orvadá­­szok könnyű zsákmánya lesz. Különösen az apróvad­dat, nyulat, foglyot, fácánt viseli meg a szigorú tél, de az erdő királya, a gímszarvas is megritkul tavaszig. Az utóbbi másfél évtized­ben a magyar vadászok, a vadgazdaságok megszervez­ték a téli vadvédelmet. Erdei tisztásokon teleltető takar­mányt termesztenek: lucer­nát, herét, kukoricát, répát , hogy minden vad megta­lálja a csemegéjét. A széltől védett völgyekben, erdősze­gélyeken, tisztásokon máris terített asztal várja az erdők vadállományát. Most még alig nyúlnak a készlethez, csak a vastag hóbunda, vagy az erős jégkéreg szorítja őket az etetőkhöz. 12 nap alatt 25 ezer látogató A PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁSRÓL BESZÉLNEK AZ ÉRDEKELTEK Nagy sikere van a Főváro­si Művelődési Házban a KISZ Budapesti Bizottsága pályaválasztási kiállításának. Szükség is van erre a szem­léltető tanácsadásra. Erről beszélnek az „érintettek”. A Mester utcai József At­tila általános iskola VIII/A osztálya van a „színen”. A bejárat mellett mérőműsze­rek, majd a kerámia-, az üveg- és a bútoripar tanulói­nak remekei következnek. Legtöbben az esztergapadot, a különböző alkatrészeket, munkadarabokat, az elekt­romos vasfűrészgépet bá­mulják. — Mi a legérdekesebb itt, milyen pályát akartok vá­lasztani? — tesszük fel a kérdést egy csoportnak. Majdnem egyszerre hang­zik, csaknem ugyanazokkal a szavakkal a válasz Bakonyi Feri és Erdész Béla szájából: — A gépek nagyon klasz­­szak ... Esztergályos szeret­nék lenni, a papám, a bá­tyám is az. De akad, aki már „távo­labbra” tekint. Bíró Tamás jeles tanuló, gimnáziumba jelentkezett. Ha minden jól megy, elektromérnök lesz. S ebben az elhatározásában csak segítettek az itt látott elektromos műszerek, beren­dezések. Simon József tanár így foglalja össze a látottak­ról alkotott véleményeket: — A gyerekeknek nagy szükségük van az ilyen bemu­tatóra. Az elképzelt jövő itt „kézzelfogható” közelségbe kerül. A terem egy percre sem marad üres. A következő lá­togatók az Eötvös Gimná­zium III/A osztályának ta­nulói. Tisztában vannak az­zal, hogy nem mindegyikük juthat egyetemre, gondolnak arra is, hogy érettségi után szakmát kell választani, ők ebből a szempontból nézik a kiállítást. — Négyes tanuló vagyok — mondja Tőzsér Ildikó. — Ha nem sikerül az egyetem, a cipőipart választom. Betekintünk a vendég­könyvbe: minden bejegyzés a diákok megelégedését tol­mácsolja. És egy statisztikai adat: tizenkét nap alatt 25 ezer látogatója volt a Pálya­­választási Tanácsadó kiállí­tásának. —i—! Tv-szendvicsek, hidegtálak, kocsonyák ... december 28. 29-én naponta 10 órától „Hideg ételek szilveszterre!“ a FÉNY eszpresszóban (II., Mártírok útja 4.) Bemutató: Vásár. (Szilveszterre hidegkonyhai termékek a helyszínen is megrendelhetők.)

Next