Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

Mit szeret a gyerek? Változatosabb, jobb étrend + A napközibe nem járók ebédje Bableves, mákostészta, paprikáskrumpli MEGFŐZTÉK AZ ELSŐ HÁROMEZER EBÉDET A XIII. KERÜLETBEN, A REITTER FERENC UTCÁBAN. A FŐ­VÁROSI GYERMEKÉLELMEZÉSI VÁLLALAT LEGÚJABB — S TEGYÜK HOZZÁ, LEGMODERNEBB — KONYHÁ­JÁN. HÁROMEZERREL TÖBB FŐVÁROSI GYEREK ÉT­KEZHET TEHÁT AZ ISKOLÁKBAN, AZ ÓVODÁKBAN A VÁLLALAT KONYHÁJÁRÓL? — KÉRDEZTÜK BAJZA SÁNDOR IGAZGATÓT. Elsősorban nem erről van szó. A Gyermekélelmezési Vállalat, Budapest legna­gyobb „konyhája” naponta 84 ezer óvodás, iskolás gyer­mek és pedagógus ebédjét, reggelijét, tízóraiját készíti. Jó húszezerrel többet, mint előírásos kapacitása. Az új konyha a terheket csökken­ti, s elsősorban 1200 angyal­földi és 1800 V­ VI. kerületi gyerek jobb étkeztetését oldja meg Töltött húsok A zsúfoltságon túl a vál­lalat fő gondja: javítani az étkezés biológiai értékén. Több vizsgálat során is ta­pasztalták például, hogy egyes konyhákban — a vál­lalatnak 44 nagy konyha­üzeme van — túl gyakran főznek bablevest és mákos­tésztát, Cinkotán pedig az ugyancsak nem túlságosan nagy tápértékű paprikás­­krumpli volt a kelleténél gyakrabban műsoron. A konyhavezetők arra hivat­koztak, hogy a gyerekek ezt szeretik, ezt kérik. Valóban így volt, a gyerekek is bizo­nyították: a sláger a bable­ves. A tejjel dúsított, magas tápértékű főzelékeket sokan kelletlenül eszik, sőt: „un­ják” a húsételeket is. Ez utóbbinak csak egyik ma­gyarázata, hogy gyakran kapnak húst a konyháról és otthon is. A másik, hogy — különösen a szelet húsok — a szállítás során megder­mednek, nem olyan ízesek, mint frissen sütve. Mivel húsra, vagyis teljes értékű fehérjére szüksége van a szervezetnek, a vállalat szakemberei most változato­sabb megoldásokkal kísérle­teznek. A levesben kifőtt marhahúst például megda­rálva, ízesítve, tekercsbe gyúrva, majd felszeletelve tálalják köret mellé, s más­fajta, ízes töltött húskombi­nációkat is készítenek. állati fehérje, a mész meny­­nyisége nagyon kevés, mi­vel a felhasznált tej és tej­termék mennyisége nem ele­gendő, ebből többet kell ad­­ni. Az üzemben azóta termé­szetesen megfogadták az utasítást. Gond, probléma éppen­­ elég van. Több iskolában olyan szűk az étterem befo­gadóképessége, hogy a gye­rekek a második fogást már alig tudják lenyelni. Még mindig nincs megoldva a napközibe nem járó gyere­kek étkeztetése. A vállalat — a túlterheltség ellenére is — vállalná, hogy legalább az igények egy részét ki­elégíti, de ehhez helyisé­gekre, újabb ebédlőkre len­ne szükség Gépesítés­ ­i tervek? Elsősorban gé­pesítéssel szeretnék elérni, hogy változatosabb, munka­igényesebb ételek is gyak­rabban kerüljenek az asztal­ra. Mivel a tésztát sem le­het nélkülözni, itt a minő­ségen kívánnak javítani. Si­került megegyezni a Tészta­gyárral, hogy január 1-től új gépeken készült négytojásos tésztát szállít. Fokozott hi­giénia, magasabb biológiai értékű, változatosabb, köny­­nyebb ételek megkedvel­te­tése, a napközin kívüli gyer­mekek étkeztetési gondjain való enyhítés — ezek a kö­zeli, s a távolabbi jövő nem is kicsiny tervei. Sárdi Mária Ételtechnikusok A vállalat központjában ételtechnikus csoport műkö­dik, amely általában havon­ta 15—20 üzem munkáját vizsgálja alaposan, szakszerű módszerekkel. Egy-egy vizs­gálat végén a pontosan ki­számított kalória-tápérték­­táblázat alapján fontos és hasznos tanácsokkal szolgál­nak a konyhavezetőknek. Nemrég például a 14. számú üzem vizsgálatakor a­ követ­kezőket állapították meg: „Az étrend kalóriaértéke nem fedezi a szükségletet, az KARÁCSONYRA AJÁNDÉKOZZON ágyneműt, takarót, abroszt, törülközőt a kelengyelicából RÖLTEX VT., Lenin körút 73. Cupido és társai A jénai tálra ráteszik a fe­dőt, a fedő zsinórját bedug­ják a konnektorba, s a tál­ban levő hús néhány percen belül megsül, fogyasztható. Az Autofém Kisz most nyílt háztartásicikk-bemuta­­tóján elektromos teafőzők, s a legkülönfélébb típusú kávé­főzők társaságában látható ez az ötletes fedő, grillsütő. Be­mutatták a vendégpresszót is: három percenként önmű­ködően két duplát főz. S aki az új hobbynak híve, talál­kozhat a — külsőleg legré­gibb faszén vasalóra emlé­keztető — villanyvasalóval. Az ötletes házi inhaláló­készülék, amelyet a hölgyek kozmetikai célokra is jól ki­használhatnak, bizonyára nagy sikert arat, a Cupido névre keresztelt kis 32 dekás útivasaló, pedig 110-től 220 voltig bármely feszültségen átkapcsolás nélkül működik. Az autósokra is gondoltak: a régi fáradságos kézipumpa helyett megjelent a lábbal, pedálszerűen és könnyen hajtható autópumpa. Ezt és a marmon kanához kapcsol­ható gyors kocsimosót a jövő év második felében már meg is vásárolhatják az autósok. A sok érdekességet felsora­koztató kiállítást, december 22-ig naponta 10—19 óráig kereshetik fel az érdeklődők a József Nádor tér 11. szám alatti bemutatóteremben, s a már sorozatban gyártott cikkeket a helyszínen meg is vásárolhatják. Képünkön: az új rendszerű, lábnyomásos autópumpa (MTI-fotó : Kácsor felv.) B­ementem egy icipici tra­fikba a főútvonalon, és postai levelezőlapot kértem. A mély hangú, szépen pi­rosló arcú hölgy rám kacsin­tott. — Ruhában vagy kombi­­néban parancsolja? Végignéztem magamon. Télikabátom fölött nem fe­szült női fehérnemű. Mit akarhat avval a kombinéval? A hölgy épelméjűnek tűnt, de azért ráhagytam. — Ahogyan szokta. Erre vaskos combú lányka eléggé leplezetlen fényképét csúsztatta felém. — Ki ő? — érdeklődtem révetegen. — Hogy ki ő? — énekelte. — Hát, a Matild! A sarki ét­terem dizőze. Még ezt sem tudja? Mit keres maga itt tulajdonképpen? — Postai levlapot — he­begtem. — Ja — mondta sértődöt­ten. — Nem értettem világo­san a motyogását. Tehát nem sztárfotót keres. Levlap? Az nincsen. — Megtenné egy levélp a- TRAFIK pír is, meg boríték — mo­tyogtam. — Van, van — kacagott. — Tréfás boríték? Hogyne! El­küldi a barátjának, és ha az felbontja, a boríték szembe­köpi ! A levélpapír pedig... — Én rendes borítékot gondoltam, kérem. — Akkor menjen papírke­reskedésbe! Ez, kérem, egy magán trafik! A fölhalmozott bazáráru színes tornyai mögül most egy vékony hangú úr lejtett elő. — Doktor Tinódi, vagyok — sipította. — Remek keze van! — nyugtatott meg a hölgy. — Parancsol egy lábápo­lást? — kérdezte az úr. — Micsodát?! — A tyúkszemirtás nálam garanciális! — Ő az én egyik kis al­bérlőm — magyarázta a tra­­fikosnő. — Vagy nem paran­csol egy szép fül véd őt? Te­rikém­, mutasd csak meg a készletedet? Lassan hátráltam a hár­mas ostrom elől. A hölgy kiabált a legjobban. — Eredeti alaszkai fog­­piszkálóim is érkeztek! Ni­caraguai vetőkártyát nem óhajt? Esetleg egy nadrág­tartóvá széthúzható grönlan­di rágógumit? Vagy talán egy... — Én megelégednék egy 30 filléres bélyeggel is — ra­gadtam meg végre a kilin­cset. — Maga kis butus — ha­jolt át pultján a hölgy. — Itt akarna bélyeget venni? De hiszen ez egy trafik! Már egyszer megmondtam! Érti? Trafik! Félig már az utcán vol­tam, mikor visszahúzott. — Megkérném valamire — suttogta szemérmesen —, le­gyen jó és a szomszédos kö­zértből hozzon nekem egy csomag Harmóniát! Nagyon szeretnék rágyújtani már! Ugye, megteszi? Darázs Endre HAJÓ KILÓJA: EGYHETVEN EGY ÉVE MÉG CSONGRÁDNAK HÍVTÁK „NYUGDÍJBAN" A SZŐKE TISZA Több mint hét évtizeden át szállí­totta le és fel a Du­nán és a Tiszán Magyaror­szág lakosságát — közel 10 millióan utaztak rajta — és most, egy éve, a lágymányo­si „siralomházban” várja, mi lesz a sorsa. Egy éve még Csongrádnak hívták, 400 sze­mélyes, büszke, hófehér utasszállító volt, sokan bizo­­­nyára emlékeznek rá ma is. És emlékeznek a hatalmas Szabadság sétahajóra is, meg az Árpád gőzösre, melyek ugyancsak a lágymányosi öböl lakói. Már nincs nevük, kiöre­gedtek, kiselejtezték őket. Hát ennyi lenne az egész? — Nyolc-tíz éve, a diesele­­sítés óta fokozatosan kicse­réljük hajóállományunkat, évente öt-hat személy- és vontatóhajót selejtezünk ki — mondják a MAHART- nál. — Ez nem jelenti azt, hogy ezek a hajók már teljes egészében használhatatla­nok, sőt... Hiszen itt van például a Táncsics, hatvan éves volt, amikor „nyugdí­jaztuk”, és 5 éve Szegeden a Szőke Tisza Szálló lett belő­le. Vagy ki ne ismerné a Margitszigetnél tanyázó SZOT üdülőhajót, amely há­­rom-négy évvel ezelőtt még Visegrád néven szelte a ha­bokat az esti Dunán. De van más mód is, még­hozzá nagyon hasznos mód az öreg, de mégis örökifjú vízijárművek „továbbélteté­­sére”. Példának itt van a hajdani Duna-járó Ercsi gő­zös. Lassan 8 éve lesz, hogy a dunaújvárosi víziúttörők gyakorlóhajónak használják. Vagy a Töhötöm vontató, amely nem a koránál fogva ment nyugdíjba, hanem mert balesetet szenvedett évekkel ezelőtt. Most a sárospataki úttörők gyakorlatoznak­ vele Bodrog-szerte. És a Dömsöd —Ráckeve közötti átkelő személyforgalmat bonyolí­totta le az a kis százszemé­lyes csavargőzös, amelyik most, a selejtezés után a dömsödi kispajtások lakóha­jója. Mintegy 50 gyerek — megannyi leendő hajós — kap itt nyaranta vízi kikép­zést. Van, amelyikből víziembe­rek munkásszállása lett. A Cserhalom és a Kalocsa — most 317-es és 318-as állóha­­jó a nevük — 40—60 hídépí­tőnek adott évekig otthont, Óbudán. A tengerjárók is kiöreged­nek egyszer. A csepeli sza­badkikötőben raktárhajó lesz a szerencsésebbekből. A Sze­ged, a Budapest is ott telje­sít most szolgálatot. A tavalyi „selejt” állo­mányról még nem született döntés. Az Árpád gőzöst ta­lán a NIKEX-nek fogják felajánlani, adja el külföl­dön, a Szabadság és a Csong­­rád sorsa még bizonytalan. Lehet, hogy gazdára találnak és vendéglátó- vagy szálló­hajó lesz belőlük, de az is lehet, hogy feldarabolják és eladják kilóját 1,70-ért a hulladékvás­áron... Új gyógyüdülő Hajdúszoboszlón Új üdülőházat építtet Haj­dúszoboszlón a MÁV Alkal­mazottak Első Biztosító és Segélyegyesülete. A létesít­mény 100 férőhelyes, 6 egy­ágyas, 41 kétágyas és 4 há­romágyas vendégszobából áll. Az étterem egyszerre 60 fő kiszolgálására szolgál, így az üdülők két turnusban étkez­hetnek. KONZILIUM Diplomatafrakk eredeti béréssel GUBA, DÍSZMAGYAR, GIRARDI MEGJÁRTA A RIVALDÁKAT A feketegubás fiatalember igencsak nagy feltűnést kel­tett a Petőfi Sándor utcában. — A nagyapámé volt, örökség. Otthon csak­­molyo­­sodik, gondolom, maguknak meg szükségük lehet rá — mondta a jelmezkölcsönző­ben, így lett a kölcsönző két gu­bájából három. És mennyi kellene még­ Guba is, dísz­magyar is, girardi is. FILMTŐL VISSZA — Bár férfiruhatárunk majd egyharmada eredeti modell, vannak hiányzó cik­kek is. A jelmezek egy része a hozzátartozóktól, unokák­tól, dédunokáiktól, másik ré­sze a színházi jelmeztárak államosításakor került hoz­zánk, és van, amit mi készí­tünk egy-egy filmhez, amely­nek forgatása után ide jut vissza — mondják a válla­latnál. A jó néhány eredeti dísz­­magyar általában hajdú­vagy kocsisruha. A 900-as évek elején divatozó piros, meggyszínű, kék, lila, zöld és fekete menték, atillák, nad­rágok cégjelzései és gombjai tanúskodnak a bárói, grófi, illetve bécsi, vagy éppen a mai Verseny Áruház elődje, a Guttmann és Társa cégbeli származásról. Van itt a Horthy-időkből valódi testőr díszegyenruha, és van egy diplomatafrakk eredeti bé­réssel, amelyben különböző helyeken ez olvasható: Ki­rály Színház, Karády, Máthé, Unió Színház, Molnár, Heves és Kardos színigazgató. Va­jon hányszor hajlongtak a rivaldafényes színpadon eb­ben a fekete bársony, arany­szállal hímzett frakkban? INKÁBB AZ ÚJAT Az egyenruhák is valódi­ak: több száz osztrák, jugo­szláv és magyar gyártmányú K. u. K. egyenruhát „örö­költ” a kölcsönző. Az egyik Budapesten készült,­­ a Váci utca 35-ben, Tiller Mór és Társa, m. kir. egyenruha­­szállítók munkája, a másik Pozsonyból, Thék János „Egyenruha Intézete és Űri­­divat Terméből” került ide. — Sajnos, nem sok hasznát tudjuk venni ezeknek ma: vékonyak voltak az akkori katonák, kevés mai szereplő­re megy rá a ruhájuk__ A legöregebb darabok a menték, az 1800-as évekből származik legtöbbje. Az egyik legszebbet — lila, nyomott bársony, hasított ujjú, arany­nyal hímzett felsőkabátot — Wollemann és Társa készí­tette. Régi emlékeket, könnyet, mosolyt idéző ruhák, kabá­tok. De akik jelmezt keres­nek itt, inkább az újat, a fé­nyesebbet, a csillogóbbat vá­lasztják. Hiszen árban nincs különbség... T. J. Pesti gyémántköszörűsök Pesti gyémántköszörűs ipar született. Az Orás Kisz kezdte meg egyedül az or­szágban az ipari gyémánt köszörülését. A már negy­ven fős külön gyémántköszö­rűs üzem évente több ezer darabot készít, s az új ipar születését és mind gyorsabb fejlődését jelzi. 1962-ben másfélmillió forint volt a termelésük, most pedig­ másfélmillió a tiszta nyere­ségük. Egy-egy gyémánt ára nyers állapotban négy-ötezer forint, de oly finom, igényes megmunkálást kíván a kő hogy elkészített, ipari célra használható állapotban két­szer annyit ér. A „pesti gyé­mántköszörülés” híre gyor­san száll: a tengeren túlról több millió forintos bérmun­ka-megrendelést kapott a szövetkezet. Az ipari gyé­mánt felhasználását is mind több ipar igényli, ma már autós iparunknak több mint a fele ide jár gyémántért. Ha gyémántkésekkel esztergál­ják a hengereket, akkor egy teljes művelet, a köszörülés, elmaradhat.

Next