Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-27 / 304. szám
A TRAGIKA HALÁLA Karácsony este, betegágya mellett, még meggyújtotta az apró kis karácsonyfa gyertyácskáit. Fáradt szeme gyönyörködött a szakszervezettől kapott virágcsokorban. „Fellépek-e még valaha?” — kérdezte igen halkan, majd hozzátette: „Utazni szeretnék ... Messzire..." Fájdalmai voltak, csillapítót kapott, s elszunnyadt. December 25-én 1 órakor állt be a halál. Tüdő- és mellhártyagyulladása volt, gonosz ráadásként hosszú-hosszú betegségére. ★ „Micsoda színésznő?” — kiáltott fel Karinthy Frigyes a Csodaszarvas első próbáján, az egykori Renaissance Színházban, amely ma átmenetileg a Fővárosi Operettszínház hajléka, a Nagymező utcában. Ott lépett fel először Budapesten a Kolozsvárról feljött Tőkés Anna. Premier után közönség és kritika egyöntetűen állapította meg: igazi művésznővel gazdagodott a főváros színésztársadalma. Attól kezdve már számoltak vele a színigazgatók, de igazi megbecsüléshez a Nemzeti Színházban jutott.. Több mint négy évtizedes színésznői pályafutása során csodálatos alakításokkal gazdagította a magyar színpadművészetet. Ő lett a nagy tragika, Jászai Mari utóda. Az ő Gertrudisa váltott ki dübörgő tapsot a nézőtérből, az ő Phaedrája ejtette ámulatba a publikumot, Lady Macbeth-je megborzongatta hallgatóit. A színészi hangskála minden hangján tudott beszélni. A játék minden színén tudott játszani. Hoszszú méltatásra lenne szükség, hogy csak vázlatosan adjunk képet kivételes művészi tehetségéről. A technika vívmányai, a hangosfilm, a hanglemez, hangszalag megörökítette Tőkés Anna zseniális művészetét, de a későbbi korok számára csak töredékesen tudja viszszaadni, mit is jelentett ő a Nemzeti Színház és az egész magyar színjátszás számára. Temetéséről még nem történt intézkedés. (K.) SZIGORÍTÁS A francia filmtudományi központ közölte, hogy a következő, XX. nemzetközi cannes-i filmfesztivált 1967. április 27-től május 12-ig tartják meg. A fesztivál időpontjában a film- és tv-írók társasága május 1—15. között rendezi a film- és tv-forgatókönyvek hetét. A fesztivál részvételi szabályait megszigorították. Ezentúl csak olyan filmekkel lehet benevezni, amelyeket a fesztivál előtt legfeljebb csak a gyártó országban mutattak be. Az eddigi szokásoktól eltérően nem szerepelhetnek a fesztiválon olyan filmek, amelyek bármilyen más fesztiválon, vagy egyéb vetítéseken már bemutatásra kerültek. December 27. kedd KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.15: Fjodor Saljapin énekel. — 15.30: Nézze meg, pénzt ad érte! — 15.35: Könnyűzene. — 16.24: Rádióiskola. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Mozart: C-moll zongoraverseny. — 17.45: Hazajöttek az ünnepekre. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.40: Nótacsokor. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Palló Imre énekel. — 20.30: A szekrény, amely antik volt... Balázs Sándor vidám műsora. — 21.00: Egy óra a zongora mellett. — 22.00: Hírek. Sporthírek. Időjárásjelentés. — 22.25: Vincze Ottó és Tamássy Zdenkó zenei játékaiból. — 23.14: Korunk költészete: Fiatal német költők versei. — 23.29: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunkosok. PETŐFI: 15.00: Tánczene. — 15.43: Koltay Valéria operettdalokat énekel. — 16.00: Hírek. — 16.05: Arturo Toscanini vezényel. — 16.29: Az öregember és a tél. Bertha Bulcsú novellája. — 16.34: Disznótor Kalocsa környékén. — 16.57: Pablo Casals gordonkázik. — 17.15: Interjú Illyés Gyulával, Benjámin Lászlóval és Garai Gáborral. — 17.23: Délutáni frissítő. — 18.00: Hírek. — 18.10: A Debreceni II. Kórusfesztivál felvételeiből. — 18.35: Rádió-szabadegyetem. — 19.00: Népi zene. — 19.15: Hangverseny a stúdióban. — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. kiadás. — 20.30: Vonószenekari muzsika. —■ 21.00: A jósnő, a rekord meg a távirat. Karel Capek humoreszkjei. — 21.31: Tánczene. — 22.20: Gondolatok filmekről. — 22.35: Az eladott menyasszony. — 23.00: Hírek. —? URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Hanglemezparádé. — 19.00: Casals: A jászoló oratórium. — Közben: 19.56: Az ecuadori part. — 21.08: Két vonósnégyes. — 22.00: Arabella. Részletek Richard Strauss operájából. — 22.35: Jazz. — 23.00: Hírek. December 28. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika. II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. —8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Pinocchio. Mesejáték. I. rész. — 9.13: Emil Horovec énekel. — 9.34: Rádió Szabadegyetem. — 10.00: Hírek. — 10.10: Népi zene. — 10.50: Orvosi tanácsok. — 10.55: Ruszalka. — 11.30: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Monte Christo grófja. HI. rész. — 14.57: Hanglemez M. K. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Bach: Kávékantáta. — 10.50: A Soroksári Művelődési Ház fúvószenekara játszik. — U.C0: Nőkről — nőknek. — 11.30: Hans Hotter énekel. — 12.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.00: Ritmikus percek. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettőtől hatig . . . Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelentés. — 14.08: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 14.45: Orvosi tanácsok. — 14.50: Mozart-basszusáriák. József Attila a Bristol-hallban Közömbös búcsú a Duna Szállótól Még néhányat alszanak benne a külföldi vendégek, még tánccal, pezsgővel búcsúznak bárjában az óévtől, mely egyben utolsó éve is. Az egykori Bristol, ma Duna Szálló, eltűnik, helyén és a szomszédos telkeken felépül a Duna-parti monstre hotel. Senki nem szomorkodik, az épület sem értékes, magyarán: nem kár érte. Búcsúzásként azért megérdemel néhány szót, hiszen egy s más esemény mégis fűződik falaihoz. Báró palotája Valamikor a Lévai bárók tulajdona volt a telek s a rajta álló rozzant palota. A századfordulón azt lebontották s felépítették ott a Bristol hotelt. Az Apácai Csere János utcának akkor még Mária Valéria utca volt a neve. A szállodának 102 szobája volt. Később felépült mellette a Carlton Szálló (elpusztult Budapest ostroma idején), mellyel egy „üzletnek” számított. Főként külföldi vendégek látogatták. Valahogy mégsem sikerült előkelőnek lennie a későbbi Duna-palota, Hungária, vagy a korabeli Angol királynő és Vadászkürt közelében. Irodalom és dobszó Valami a két világháború között mégis kiemelte a többiek sorából. Míg az étteremben játszott a banda, a félemeleti bárban a füttyös dizőz énekelt s különböző jazz-zongoristák váltogatták egymást (a felszabadulás után is játszott még a népszerű „kis Fröhlich”), addig a Bristol-hallban a korabeli magyar irodalom hallatta szavát. A bárban csendes slágert játszottak úgy, hogy a dob is halkan pergett, pincér nem szolgált fel. Sólyom Janka nem volt hajlandó „eszcájg”-kísérettel előadni sanzonjait. A pódium előtti asztalok mellett helyet foglaló közönség körében mindennapra jutott egy-egy költő, aki eljött meghallgatni megzenésített versét. Heltai Jenő és családja, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona, Karinthy Frigyes és hitvese, baráti társaságban Szép Ernő, Somlyó Zoltán tapsoltak Sólyom Jankának, amiért népszerűsítette őket a Bristol-hallban. Hallgatta a dalokat Babits Mihály, nemegyszer Szabó Lőrinc s Várnai Zseni, férjével, Peterdi Andor költővel. A zongoránál Sólyom hűséges zeneszerzője és zongorakísérője ült: Buday Dénes. Időnként a „Szép szó” című folyóirat fiataljai felbukkantak meghallgatni Ady—Petőfi— Juhász Gyula és a fiatalabb nemzedék verscsokrának tolmácsolását. Radnóti Miklóst is látta néhányszor az előadóművésznő, aki most feleleveníti egyik emlékét: Ne merje még egyszer... „József Attila megzenésített verseivel is nagy sikerem volt a Bristol-hallban rendezett estéimen, éveken keresztül, nap mint nap. Maga a költő nem ült be soha a közönség közé. Feljött az öltözőbe és ott gratulált. „Tiszta szívvel" című versének első előadását a bejárati függöny mögül hallgatta végig s később nagyon megköszönte. A rendőrség akkoriban figyelte programomat, itt-ott belekötöttek, még Adytól is megpróbáltak eltanácsolni, de miatta különösebb összeütközésem nem volt. Ám a „Tiszta szívvel” eléneklése után berontott egy rendőrtanácsos: „Kérem ezt a verset letiltom!" Még aznap este idézést kaptam, hogy másnap reggel jelenjek meg a főkapitányságon. Reggel nyolctól délután négyig várakoztatott s csak azután hallgatott ki. Rámripakodott: „Hogy meri énekelni, hogy nincs se istene, se hazája, még be is tör, ha kell, meg embert is öl... Ha újra meghallom műsorában ezt a verset, viselje következményeit.” Aznap este megint elénekeltem ... Az illetővel a felszabadulás után még találkoztam az utcán. Elfordította a fejét...” Tizenkét évig a költőké volt a Bristol—Duna Szálló hallja... Kristóf Károly □ NÉGYSZÁZHARMINCHAT OLDALAS, vaskos kötet, amelyet szerényen „Könyvtári füzetek 2”-nek jelez a miskolci II. Rákóczi Ferenc könyvtár. A könyv Borsod megye fejlődését mutatja be 1945-től 1964-ig a megyei lapok tükrében. Klüger Lászlóné munkája rendkívül gondos bibliográfia. □ A KÜLFÖLDÖN bemutatott magyar filmek közül a legtöbb nézőt és pénzt A kőszívű ember fiai hozta. A második és harmadik helyen a Szegénylegények és a Húsz óra áll. □ KÜLÖNLEGES ZENEI VERSENY lesz a jövő márciusban Tokióban; minden résztvevő Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét énekli, a győztes a legjobb Butterfly lesz. □ NÉGY ÉV UTÁN ismét filmez Spencer Tracy. A hetedik kereszt koncentrációs táborból szökött foglyának, Az öreg halász és a tenger öregemberének alakítója hatvanhat éves korában egy vígjátékban vállalt szerepet. □ AZ INOSZTRANNAJA LITERATURA, Ionesco és Kafka írásai után, egyik legutóbbi számában Sámuel Beckett „Godot-ra várva” című, nálunk is bemutatott színművét közölte orosz fordításban*.'. Burt Lancaster és Claudia Cardinale egy vadnyugati filmben szerepelnek együtt, amelynek most folyik a forgatása. Képünkön: jelenet a filmből.(MTI Külföldi Képszolgálat) SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona József Színház: A csörgősipka (7). — Madách Színház: Egy szerelem három éjszakája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Amíg összeszoknak (7). — Vígszínház: Az ördög ügyvédje (B-bérlet, 3. előadás, 7). — Ódry Színpad: Egy éjszaka Kansasban (Ódry- K-bérlet, 3. előadás, fél 8). — József Attila Színház: A kaktusz virága (7). — Thália Színház: Fiorenza, Mario és a varázsló (7) és Godotra várva (stúdióelőadás, 8). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Irodalmi Színpad: Angyalok vagyunk? (Zalka Máté bérlet, 1. előadás, 7). — Egyetemi Színpad: Mensáros László előadóestje (7). • A kétnapos karácsonyi ünnepen a Tv valóságos műsorkavalkáddal kedveskedett nézőinek. Új, nagy érdeklődéssel várt produkciói mellett ismét bemutatta a Hét tenger ördöge című filmet, a Nem vagyunk angyalok című tv-játékot, sőt, a magyar—brazil labdarúgómérkőzést is. Így aztán mindenki válogathatott kedvére. Minden korosztály, mindenféle érdeklődési kör kielégíthette igényeit; csalódás csak azt érte, aki egész nap a készülék mellett ült, és még beiglivel sem lehetett elcsalogatni onnan. De úgy kell neki... ★ • Princ, a hatnia a karácsony tiszteletére sem javult meg. Az ötödik részben sem tartotta be a honvédegyének kötelmeit, és különféle bonyodalmakba keveredett, de sokkal érdektelenebb, ízetlenebb bonyodalmakba, mint eddig bármikor. Erre a folytatásra alig futotta az ötletekből: a humor egyetlen forrása az a két alma, amelyeket a női ruhába öltözött Princ a blúzába dugdos. A negyedik rész igazi drámai feszültsége után kiábrándító ez az ötletszegénység; reméljük, a folytatás nem erre a fél órára fog hasonlítani. • A kétnapos misorkavalkád legkellemesebb meglepetése és egyben legjobb darabja a Karinthy Frigyes novellájából született vidám kisopera-film, Az asszony és az igazság volt. Kristóf Károly szellemes szövege, versei, Hidas Frigyes legkülönfélébb zenei motívumokat perszifláló, vérbő, zenei humorral megkomponált muzsikája, és nem utolsósorban a kitűnő színész és énekesi gárda minden dicséretet megérdemel. Sokat beszéltek az opera műfaji válságáról a technikai civilizáció századában. Ez a bemutató, ugyanúgy, mint a közelmúltban vetített A csengő, azt bizonyítja, hogy éppen a technika, a televízió ad lehetőséget a műfaj újjászületésére. • A szélhámosok, a nagyvonalú, elegáns, szellemes bűnözők mindig hálás témát szolgáltatnak. Strasznov Ignác pedig egyike volt a legügyesebb szélhámosoknak. Így hát azt hihetnénk, hogy a róla készült tv-játék egyértelmű, osztatlan sikere pedig nem, illetve csak részben az. Strasznov ötleteiből akár háromórás műsorra is telnék, a forgatókönyv azonban csak annyit dolgozott fel, amennyi egy órára lenne elegendő — és ezt nyújtotta el, húzta szét két teljes órára ... Így aztán a rendezés sem diktálhatta azt a fergeteges tempót, amit a téma megkívánna, különböző keretjáték-fogásokkal, betétszámokkal lassítja, sőt, néha meg is állítja a cselekményt. A még ezek után is fennmaradó időt a kitűnő színészeknek kell kitölteniük, akik meg is tesznek minden tőlük telhetőt; néha már az öncélúság határáig karikírozzák szerepeiket. • Bóka László írásának, a Diniz királynő és Lancelot lovagnak televíziós változata valóban irodalmi miniatűr, játékideje mindössze tíz perc. De ahogy a festészetben is többet adhat egy kicsiny miniatúra sok hatalmas tablónál, úgy ez a tíz perc is képes megidézni a művészet, az igazi költészet varázsát. Esztergályos Károly rendezése képi eszközökkel idézi az írás okos iróniáját, mélységes ember szeretetét, csaknem hiánytalanul; a főszereplő Pap Éva pedig a hangulatokat, érzelmi állapotokat megfogalmazó alakításával, őszinte lírájával teszi emlékezetessé az egyetemista lány figuráját. ★ • Karácsony második napján második számával jelentkezett a Világirodalmi Magazin. A kitűnő kezdeményezés, a modern irodalom képernyőre idézése ez esetben már megvalósítás szempontjából is csaknem hiánytalanul kielégíti igényeinket. Sípos Tamás és Szántó Erika, annak ellenére, hogy az alkalom, az ünnep bizonyos fokig megkötötte a kezüket, rendkívül változatos, sokrétű, érdekes műsort állítottak össze. A rendezés, bár néhol még kísértenek az első szám modorosságai, rendkívül hajlékonyan követte az Irodalmi anyagot, és megtalálta a különféle művek idézésére legalkalmasabb eszközöket. Az olyan szerencsésen megoldott feladatok mellett, mint amilyen Dusán Kusel novellájának kitűnő átfogalmazása, vagy Saroyan Gastonja, a lebegően könnyed Moravia-feldolgozás, a Kibékülés, eltörpülnek az Útközben című írás képi bizonytalanságai, vagy Az ugató nő és az automata erőszakoltan stilizált modorosságai. A műsor, Horváth Tibor rendezésében nehéz feladatot oldott meg, sikeresen, igényesen, színvonalasan, elgondolkoztatóan szórakoztatott. Csík István Költészet, muzsika, tudomány, könnyűzene, humor és mese — az ünnepek rádióműsora mindebből műfajilag és hangulatilag valóságos arzenált állított össze a hallgatók számára. Olyannyira, hogy néha szinte zavarba jöhettünk, mit válasszunk, mit hallgassunk? Nagy művek és nagy művészek felsorakoztatásán kívül újdonságokban sem volt hiány; a Rádiószínház Japán miniatűrök bemutatója, vagy Gluck Iphigenia Taurisban című operájának adása, a gyerekek számára készült Monte Cristo, a Moldova György szatíráiból készült kompozíció — és szinte műsorról műsorra sorolhatnánk, hogyan tűzdelte meg jó meglepetésekkel a rádió a három ünnepnapot. A több napos pihenőnapokon gyakran kísértő csak szórakoztatni akarás helyett ezúttal az az igényes koncepció irányította a szerkesztőket, hogy a langyos és zsongító atmoszféra kiszorításával, szinte reggeltől estig figyelemre érdemes, színvonalas szórakozást nyújtsanak. Visszagondolva, az év közben adásra kerülő hétvégi műsorokra, óhatatlanul az a gondolatunk támad, vajon nem lehhetne-e gyakrabban ugyanilyen erőbedobással összeállítani a pihenőnapok rádióműsorait. Vitathatatlan, hogy az elmúlt három nap a zenei produkciók parádéja volt elsősorban. Mégis, ha egyáltalán válogatni lehet a prózai műsorok értékrendjében, Móra Kincskereső kisködmönének rádióváltozatát és a Párbeszéd az éterben című műsort szeretnénk kiemelni. A Kincskereső kisködmön legnagyobb erénye az az önfegyelem, amellyel a dramaturgia a mórai érzelmességet adagolta. A színészi játékért köszönet illeti Tolnay Klári, akiből annyi egyszerű, megkapó embermeleg áradt, hogy az illúziókeltésen túl külön figurát teremtett. A Párbeszéd az éterben a magyar rádiózás nemzetközi kapcsolatainak újabb állomásaként jelentkezett. A zenével, irodalommal és etnikai érdekességekkel vegyes adás a magyar rádió és a francia rádió közös műsora volt. A Budapest és Páriz hullámhosszán egy időben elhangzó sanzonok, riportok külön érdekessége, hogy a prózai részek két nyelven szólaltak meg. Két nemzet kultúrájának a találkozása az éterben önmagában is élmény, amelyhez a tartalomtól függetlenül az is hozzájárult, hogy technikai bravúrok élvezői is lehettünk (nók) KÖNYVú ÚJDONSÁGOK Vasvári István költeményei A lélek naplójából címmel jelentek meg. Illés Endre kétkötetes műve Száz történet címmel jelent meg, Száva István új regénye Transalpin express címmel jelent meg. Kiadásra került Cseres Tibor Hideg napok című nagysikerű regényének harmadik kiadása. A kötet magábanfoglalja a mű Színdarab változatát is.