Esti Hírlap, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
„ Az új krimi nézése közben az az érzésem támadt, hogy a KÖZÉRT-ben vagyok. Lehet egy szenátorral több? — kérdezi a bájos eladó — az adott esetben bemondó —, és meg sem várva a választ, máris csomagolja a legújabb honatyát. Az első szenátorral a magyar filmgyártás ajándékozott meg — mind ez ideig ez volt a legjobb — aztán jött az Angyal, és most ez a liverporti gyilkosság is egy szenátori család tagjai körül bonyolódik. Rövid fejszámolás után arra a megdöbbentő eredményre jutottam, hogy ha ilyen — heti egy szenátorod — sebességgel halad a műsor, alig két év alatt kimerül az egész amerikai törvényhozás. De ha eltekintünk a honatyáktól (akiknek ily gyakori szerepléséről a Gyilkosság Riverportban című sorozat készítői egyébként nem tehetnek), akkor sem lehetünk túlzottan elégedettek: ez a krimi zavaros. Az első rész nézése közben annyi nevet hallottunk, hogy helyenként már úgy tűnt, mintha a szerzők a telefonkönyvet dramatizálták volna; aztán, amikor nagynehezen megtudtuk, ki kicsoda, minden összebonyolódott Az igazi krimihez hozzátartozik, hogy a cselekmény mozgatórugói bizonyos fokig homályban maradnak — no de ennyire...? A televízió technikai csodája akkor ejt igazán ámulatba, amikor egy eseményt közvetlenül, azonos időben varázsol a szoba sarkába. Szerdán délután például több százezer férőhel-lyel bővült a Parlament karzata, a képernyő előtt ülve részt vehettünk az országgyűlés tanácskozásán. Az egész ország jelen lehetett az ülésteremben, első kézből hallhatta a problémákat, figyelhette a szónokokat — ez a televízió legcsodálatosabb tulajdonsága... A Tizenkét széle egyre népszerűbbé váló műsorát néhány levél vezette be; a vetélkedő sikeréről tanúskodó levelek. Hiába, a verseny, a küzdelem akkor is izgalmas, ha nem a sportpályán, hanem a Televízió stúdiójában folyik; oly sok vetélkedő után újra, vagy még mindig hódít ez a televíziós forma. És ez valóban verseny, még akkor is, ha a kérdésekkel egyetlen versenyző viaskodik, itt nem csak nyerni lehet — veszíteni is ... Cs. I. Július 14. — péntek KOSSUTH 13.00: Hírek. — 13.15: Üzenetek. — 13.53: Válaszolunk hallgatóinknak! — 16.09: Az Olasz Rádió felvételeiből. — 16.48: Kovács István táncdalaiból. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Operarészletek. — 17.45: Tanácsok fóruma. — 18.00: Új Zenei Újság. — 18.30: Hozzon egy dalt Budapestre! — 18.35: Népi zene. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Pódium 67. A rejtvény. — Közben: 21.04: Hírek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Vladimir Horovitz zongorázik. — 22.57: Népi zene. — 23.30: Pelléas és Melisande. Részletek Debussy operájából. — Közben: 24.00: Hírei. PETŐFI 15.00: Hírek. — 15.13: Munkaidő — próbaidő. — 15.25: Népszerű zenekari muzsika. — 15.46: Sárdy János énekel. — 16.00: Hírek. — 16.03: A Kuba-zenekar játszik. — 16.23: Mai költők. — 16.33: Angol és skót népdalok. — 16.50: Magánvélemény — közügyekben. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.03: Zágráb — női szemmel. — 19.00: Svéd népdalok. — 19.08: A Moszkvai Filharmonikus zenekar hangversenye, vezényel: David Ojsztrah. — Közben: 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 21.21: Láttuk, hallottuk. — 21.44: A Soproni Tendl család muzsikál. — 22.02: Wolfgang Windgassen énekel. — 22.20: A históriák forrásánál. — 22.35: A nászéjszaka. Részletek Messager operettjéből. — 23.00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Tánczenei koktél. — 18.50: URH zenei kalauz. — 19.29: Puccini: Manon Lescaut. Négyfelvonásos opera. — Közben: 20.50: Szuperkemény anyagok. — 21.05: Az opera folyt. — 21.50: A Pozsonyi Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 23.00: Hírek. Július 15. — szombat KOSSUTH 4.30: Hírek. — 4.32—7.57: Reggeli zenés műsor. — Közben: 4.45: Falurádió. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 6.00: Hírek. — Kb.: 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. — Kb.: 7.30: Új könyvek. — Kb.: 7.40: A budapesti mozik műsora. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Lányok, asszonyok. — 8.42: Joan Sutherland és Giuseppe di Stefano énekel. — 9.20: Dr. Török István a radioaktív izotópokról. — 9.23: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: A Moszkvai Filharmonikus zenekar hangversenye. — Közben: 10.56: Áprily Lajos verseiből. — 11.03: A hangverseny folytatása. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.00: Hírek. — 12.13: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 12.55: A budapesti színházak műsora. — 12.57: Elment világgá. Végh Antal elbeszélése. — 13.17: Kamarazene. — 13.38: Néhány perc tudomány. — 13.43: Hirdetőoszlop. — 13.58: Mi történt a héten a nagyvilágban? — 14.13: Három részlet Wagner Siegfried című zenedrámájából. PETŐFI 4.26—7.57: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek. — Közben: 10.00: Hírek. — 11.00: Balatoni időjárásjelentés. — 11.30: Útikalauz üdülőknek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Hírek idegen nyelven. — 12.30: Beethoven: II. szimfónia. — 13.05: Részletek Lehár „Paganini” és ,,A mosoly országa” c. operettjéből. — 13.42: Dr. Török István a radioaktív izotópokról. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelentés. — 14.08: Könnyűzene. — 14.34: Gyermekopera: A telhetetlen gömböc. Teljes illúzió kell Se fa, se árnyék • Tonio: Aldo Protti Először jár Budapesten. Kissé tömzsi, mozgékony, jókedélyű, dinamizmusa igazi olaszos temperamentumot éreztest A világ egyik legnagyobb baritonistája, Callassal készített lemezfelvételeit a magyar közönség is ismeri. Vasárnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönsége elé lép a Bajazzók Tornájaként Aldo Prottit először eddigi pályafutásáról kérdem. — Sokat énekeltem Nápolyban, Firenzében, a milánói Scalában, a jövő hónapban Budapestre érkező Bolognai Operában, de alegtöbbet a bécsi Statsoperben. — A magyar közönségnek milyen előzetes hírét hallotta? — Az előzetes híresztelésekre nem szoktam adni, csak a saját tapasztalataimra. Budapestre optimistán jöttem, hiszen olyan közönség, mely az általam is tisztelt magyar zenekultúrán nevelődött, csak jó lehet. S ha itt szeretik az énekelve előadott melodrámát, szeretik a verista operát, akkor sikerre visszük a Bajazzókat — Kedvenc szerepe? — A legjobban a Rigolettót szeretem, s a legtöbbet a Bajazzók Toniójára szoktam készülni. Ez utóbbit egyébként nemcsak az aktualitás kedvéért mondom. Tonio ösztönösen rossz, egy tömbből faragottan, akár egy szobor. Mégis mindig egy kicsit másképpen csinálom Toniót, kicsit másfajta szobrot formálok belőle. — Világszerte vitatkoznak azon, hogy az operaénekesnél milyen jelentősége van a színészi játéknak ... — Ez a vita engem mindig bosszantott Egy operaelőadásnak teljes illúziót kell kelteni. S ehhez ugyanúgy szükséges az élményt adó éneklés és zene, mint az érzelmeket indulatokat gondolatokat közvetítő színészi játék. Mit szólnának ahhoz például, ha én vasárnap este a Margitszigeten nem játszanám el, hogy olyankor is Tonio rosszasága váltja ki szereplő társai indulatait, amikor éppen nem ő énekel? A teljes illúzióhoz tartozik még az operák díszlete is. Hiába énekeltük például a Trubadúrban, hogy a fák árnyékában bújjatok el, ami-kor a modern, jelzett díszletekben se fa, se árnyék. Nem vagyok konzervatív, szeretem például a világszerte hódító, új hangképzési metodikát, de még a díszletnek és a jelmeznek is szolgálnia kell a jó operaelőadáshoz szükséges teljes illúziót . Végül kérnék egy eredeti Protti-storyt. — Vidám, vagy különösebben érdekes storyra ne számítson, legnagyobb élményemet viszont elmondom. 1951-ben énekeltem először a milánói Scalában, méghozzá Callas partnereként. Sokan azt mondják, hogy a Scala jó ugródeszka a világba. Szerintem a Scalához elérkezni, az a nagy dolog. Callas már sztár volt akkor, az Aidát énekeltük, és az ő nagyszerű egyénisége, önzetlen , segítőkészsége — ami szirtje' egyedülálló a pályán — sokat adott az én sikeremhez is". .Azóta már csak énekelnem kellett ... (szálkái) Aldo Protti civilben KÖRSZÍNHÁZ (A BNV LENGYEL PAVILONJÁBAN) Telefon: 228 081 PETŐFI SÁNDOR: Tigris és hiéna BEMUTATÓ: JÚLIUS 14-ÉN ESTE 8 ÓRAKOR RENDEZTE: KAZIMIR KÁROLY Kossuth-díjas Világ Corvinái Szépül az irodalom köntöse. A Helikon műhely évek óta munkálkodik szellemi értékeink méltó felöltöztetésén. — Jó, ha finom a papír és pazar a kötés — mondják a Helikon munkatársai —, a könyvművészet alapanyaga mégis a betű. Ebben a szellemben készülnek kiadványaink, ezt a meggyőződést illusztrálja kiadónk új kezdeményezése is: a magyar könyvnyomtatás ötszázadik évfordulójára készülő Tipográfiai sorozat. Ez a dokumentumgyűjtemény a hazai könyvművészet félezer esztendejét ismerteti. Elsőként Kner Imrének, nyomdaművészetünk nagyjának levelezése jelenik meg a sorozatban. A becses régiségek barátait örvendezteti meg a készülő Világ Corvinái című kötet. Mátyás király ■ híres könyvtárának a világ minden táján szétszórt darabjaiból mutat be egy-egy oldalt Casanova-múzeum A csehszlovákiai Casanova-múzeumot kibővítik. A híres kalandor és tehetséges író 13 évet töltött a dobkovi kastélyban, ahol 1798-ban meghalt A szájhagyomány szerint a kastély kápolnájában temették el. Most a kápolnát is restaurálták, és megnyitják a látogatók előtt. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA Körszínház: Tigris és hiéna (bemutató: 8. BNV lengyel pavilonjában, telefon: 229—069, pénztártelefon: 228—081). — Budai Parkszínpad: Maya (a Fővárosi Operettszínház vendégjátéka, este 8). — Kiscelli Múzeum Parkja : Magyar Kamarazenekar (hangversenymester: Tátrai Vilmos. Kiscelli-bérlet, 2. előadás, este 8. Rossz idő esetén: 15-én!) Több hangon énekelni egyszerre SZÉCSI MARGIT ÚJ VERSESKÖTETÉRŐL Új Heraldika címmel jelent meg Szécsi Margit új kötete, a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Ebből az alkalomból fordultunk néhány kérdéssel a költőnőhöz. — Nehéz magamról beszélni — mondja Szécsi Margit — A lírai költő mindig vall, és verseimben szinte már mindent elmondtam magamról. Származásom, mélyről jövetelem meghatározza költészetem társadalmi töltését írtam politikai verset, és ma is írok. A magyar költészetben ez hagyomány. Nem hiszem, hogy joga volna bárkinek is elmarasztalni engem azért, ha valami fáj. Rosszat nem akarok — csak az újat és a jót kívánom. Napjainkban sok vita folyik arról, hogy az új művészet és az új költészet nehezen érthető. — Nem hiszek abban, hogy az új művészet és az új költészet érthetetlen lenne. Ma az új fölfedezések, az új technika korában az ember élete belső világa bonyolultabb lett, mint bármikor a történelem folyamán. Ezt a bonyolultságot kell a költőnek nemcsak tükröznie, de tisztázni is. Ezt véghez vinni régi művészi eszközökkel nem lehet. Különben is: a régi, tündöklő költőpéldákat új törekvések nélkül leutánozni: szégyenletes. Lopott fénnyel ékeskedni: gyalázat; aki ezt teszi, azt tagadja meg, ami a költőóriásokban nagy volt: az eszmények és a nyelv újra teremtésének erejét. S hogy az olvasó az új művészetet befogadhassa, tanulnia kell, vagyis: költő és olvasó egyaránt legyen kulturált, mert egymás megértésében és felemelésében egymásra vannak utalva. Hogyan érzi a kellő vers és zene kapcsolatát? — A vers egyszerre kevesebb és több a muzsikánál. A zene a világot, a megfogható világot és a kimondhatatlant is hangokba absztrahálja, a dolgok belső ritmusát élő, fölrepülő és lecsapó, hallható szárnyalássá varázsolja. De hogy lehet a hangszíneknek virtuóz váltakozását szavakra átváltani? A magyar népdal kristálytisztaságát, a spirituálék, szambák egymásnak felelgető többszólamúságát kíséreltem meg versben megszólaltatni! Bizarr gondolat: két vagy több hangon énekelni egyszerre. Reménytelen kísérlet lenne ez, ha nem volna költészet, s ha nem volna hatalmas kincsünk: a magyar nyelv. D. Za. Marina Vlady közvetlenségével, egyéni bájával teljesen meghódította a moszkvai közönséget. Képünk az autogramkérők gyűrűjében ábrázolja a sztárt, a filmfesztivál szünetében. (MTI Külföldi Képszolgálat) A héten bemutatták: KÁNKÁN Némi késéssel jutott el hozzánk a szuperszélesvásznú, 70 milliméteres filmtechnika, így hát még késve van szerencsénk a hét évvel ezelőtt készült, 70 milliméteres, Kánkán című filmhez is. Nem, mintha bármiről ténylegesen lekéstünk volna, a Kánkánban nem csupán a 7 év alatt rárakódott por szállong. Úgyszólván a filmgyártás kezdete, legalábbis a hollywoodi filmfutószalag megindítása óta ismerjük azokat a sémákat, giccses-szirupos álfordulatokat, amelyeket a film felvonultat a Corvin moziban. Mindemellett aligha kétséges, hogy a Kánkán közönségsikerre számíthat. Nálunk még sokan szeretik a hamis romantikájú szerelmi történeteket, kivált, ha azokat valamilyen — egyébként szintén hamis — múlt század végi pikantéria lengi körül. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha fel nem sorolnánk a Walter hang által a lehető legszokványosabban rendezett film néhány valódi erényét is, amelyek csakugyan megérdemlik a közönségsikert. Elsősorban Shirley MacLaine-ről kell beszélnünk, aki évtizedünk egyik legsokoldalúbb és legtüneményesebb filmszínésznője. Azután itt van Frank Sinatra, aki immár két és fél évtizede megérdemelten tartja helyét a világ slágerénekeseinek élvonalában, s mellesleg vonzóan kellemes színész is. Továbbá nagy öröm újra találkozni az örökifjú és örökké bájos Maurice Chevalier-val, és — ez inkább a nők öröme — Louis Jourdant, bár nem túl jó színész, érdemes nézni, olyan vonzóan szép férfi. Rendkívül jó a film dzsesszbalett-betétje, amelyből a többi között kiderül, hogy Shirley MacLaine táncosnőnek is elsőrangú. Utoljára, de korántsem utolsósorban: a néhány éve meghalt Cole Porter, a tánczene nagy klasszikusa jó néhány kiváló számával musicalesítette a Kánkán dicegő-döcögő cselekményecskéjét, s Porter-muzsikát hallani mindig örömteli élmény. (barabás) Jean Gabin az élen A Paris Jour című lap körkérdést intézett 50 ezer mozinézőhöz, hogy megállapítsa, ki a legnépszerűbb filmszínész Franciaországban. A közönség nagy része nem a sokat reklámozott bálványokra szavazott, hanem a nagy tehetségű, de szerény Michele Morganra. A sztár után közvetlenül Sophia Loren és Jean Gabin következik, a negyedik legkedveltebb Steve McQueen, aztán Jeanne Moreau és Jean- Paul Belmondo. Gina Lollobrigida lemaradt Fernandes mögött, és csak tizedik a népszerűségi listán. Claudia Cardinale helyezése még rosszabb, a babonás tizenharmadik hely pedig Brigitte Bardotnak jutott. A színházi színészek között még mindig Jean Gabin a legnépszerűbb. Negyven éve a közönség kedvence, és a legjobbak közé sorolja a kritika is. □ BUDAY GYÖRGY kiállítását Tolnai Gábor akadémikus nyitja meg szombat délben a Nemzeti Galériában. □ COOPER VILÁGHÍRŰ ifjúsági regényét filmesítette meg a kelet-németországi DEFA vállalat. NDK-beli, jugoszláv és csehszlovák művészek szerepelnek a „Nagy kígyó” című filmben. □ JEAN MARAIS legújabb filmje ismét kosztümös: A hét fickó és egy nőcske Napóleon oroszországi hadjáratai idején játszódik, rendezője: Bernard Borderie. Játszik a filmben Jean Marais fia is: Serge Ayala és még egy híres fiú: Sidney Chaplin. □ A MEZÍTLÁBAS angol énekesnő: Sandie Shaw emlékiratait írja. A könyv őszszel jelenik meg. Sok emlék aligha lesz benne: a hölgy ugyanis 20 esztendős. □ AZ AMERIKA, AMERIKA rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Elia Kazan forgatókönyvvé dolgozta át Aiszkhülosz Oreszteiáját, s ősszel kezdi meg a film forgatását. A főszerepeket Laurence Olivier és Richard Burton játssza. □ PETER KARVAS két színművét mutatják be a moszkvai színházak az új évadban. A Majakovszkij Színház együttese az Antigoné és a többiek c. drámát, a Sztanyiszlavszkij Színház pedig az Éjféli misét adja elő.