Esti Hírlap, 1968. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1968-08-03 / 182. szám

• VIT a képernyőn. Csak helyeselni lehet a televízió ötletét, hogy a szófiai Vi­lágifjúsági Találkozóról olyan megoldással ad hely­színi beszámolókat, tudósí­tásokat, mint ahogy azt leg­utóbb a téli olimpia idején tették. Arról nem tehet a televízió, hd£y a képminő­ség gyakran nem a legkifo­­gástalanabb. Arról azonban már igen, hogy a nézőket nem tájékoztatják a techni­kai részletekről. Emiatt a pesti stúdióban elmondott tudósítások kissé merevek, s az anyag, ami a képer­nyőre kerül, rendkívül ku­sza benyomást kelt. Nem nagyon érthető például , ha csak a helyszínen meg nem magyarázták volna —, hogy a szovjet gálaest köz­vetítése alatt miért kellett egyetlen balettprodukciót megszakítani, közbeiktatni valami mást, és később folytatni. Lehet, hogy technikai szükségszerűség kényszerítette erre a tv-t, de annyira felnőttek már a nézők és a­ televízió egyéb­ként is annyira családi mű­faj, hogy kötetlenebbül be­szélhet erről is. A Magyar parasztfestők nyomában című sorozatában Vankó Imréné Dudás Júliáról sugárzott műsort csütörtökön a televízió. Tegyük mindjárt hoz­­zá, jól sikerült portréfilm volt ez. Az élőszóban elmondott in­formáció arra a minimumra korlátozódott, amely nélkülöz­hetetlen a téma megértéséhez. Egyébként hagyták Vankóné rajzait, a róla készült felvételeket, és a falu életét bemutató riportrészleteket, amelyek teljessé, hangulatossá tették ezt a Moldován Domo­kos rendezte, Koltay Lajos fényképezte adást. • Záporpróba címmel az elmúlt színházi évad si­kereiből jól sikerült össze­állítást adott a televízió, számos György kitűnő ösz­­szekötő szövege és a több­ségében vígjátékokból vett „idézetek” rendkívül szóra­koztató műsort eredmé­nyeztek. Hozzá kell tenni, hogy aki ebből akart képet kapni az elmúlt évadról, az­­nyilvánvalóan csalódott, mert a szerkesztés szem­­mel láthatóan azokból a darabokból mutatott be rö­vid részleteket, amelyek nem kerülhetnek képernyő­re. Sikere másnak is volt, de az összeállítás tetszett, s alighanem sok nézőben fel­ébresztette a kedvet, hogy a jövő évadban jegyet vált­son ahhoz, ami még látha­tó majd a színházakban. • A táncdalfesztivál közön­­ségszavazatainak ismertetése — sportnyelven szólva —­ a pa­pírformát igazolta. A legtöbb szavazatot az Illés zenekar száma, az Amikor még kis­srác voltam kapta. Második helyre került a zsűri és a kö­zönség együttes szavazatainak alapján a Mary Zsuzsa éne­kelte Mama. (Itt kérünk elné­zést, amiért lapunk a napok­ban azt a téves hírt közölte, miszerint Mary Zsuzsa a nép­szerű táncdalszerző Dobos Attila felesége.) A harmadik helyre az Aradszky László énekelte Nem születtem gróf­nak című dal került. (bel) Tudomány az iskolában Tolnai Gábor akadémikus a tudósképzés új formáiról A hazai tudósképzés idő­szerű feladatai­ között az egyik legfőbb törekvés az, hogy minél több gyakorlat­ban dolgozó szakemberben ébresszenek kedvet a tudo­mányos munka­­­tt. Azaz, hogy az aspirantúrára je­lentkezők között m minél töb­ben legyenek az ipari üze­mek szakemberei, gyakorló orvosok és középiskolai ta­nárok. Tolnai Gábor akadé­mikust kérdeztük úgy is, mint a Tudományos Minő­sítő Bizottság elnökét, úgy is, mint leendő pedagógu­sokkal foglalkozó pro­fesz­­szort, milyen érdeklődést tapasztalt a középiskolai ta­nárok körében a tudomá­nyos munka, a tudományos fokozatokért végzett kuta­tás iránt. RITKA ESET — Előbb én kérdeznék: tudja-e, hogyan lett Pais Dezső, Bérczi Géza, Wald­­apfel József — és még so­kan mások — egyetemi ta­nár? Úgy, hogy évtizedekig középiskolában tanítottak, és eközben fejtették ki tu­dományos munkásságuk je­lentős részét. Régen nem egy középiskolai tanár egyetemi magántanárként is működött, majd úgy 50 éves korában, tudományos tevékenysége révén már mint nagy tekintélyű szak­ember lett egyetemi tanár. Ma olyan nagy a középis­kolai pedagógusok túlter­helése, hogy a legritkább esetben foglalkoznak isko­lai feladataikon kívül el­mélyült kutatással. Nem is merem megmondani, hány középiskolai tanárnak van kandidátusi fokozata, olyan kevés a tudományos fokozat a pedagógusok kö­zött. De a túlterhelésen túl az is megnehezíti a helyzetet, hogy nem egy is­kolában maga az igazgató szegi kedvét a tudomány iránt érdeklődő tanárnak. — Mennyi baja? — A fokozottabb megbe­csülés és erkölcsi elismerés helyett gyakran azt a téves és teljesen helytelen néze­tet szegezik szembe a kuta­tómunkát végző pedagógus­sal, hogy nem lehet jó ok­tató az, aki tudománnyal foglalkozik, mert az elvon­ja az iskolai munkától. Ezen a helytelen szellemen változtatni kell és lehet is, s ezért nagyon sokat tehet­nek az iskolák felügyeleti szervei, ha nagyobb társa­dalmi tekintélyt szereznek a tudományos eredménye­ket produkáló pedagógu­soknak. De, ha felidézem az én személyes emlékei­met, elmondhatom, hogy azok a tanáraim gyakorol­ták rám a legnagyobb ha­tást, akik az iskolai felada­tokon kívül szakterületük elmélyült kutatói is vol­tak a­dott ebbe az irodalmi moz­galomba. Magyar irodalmi ritkaságok címmel soroza­tot indítottak Vajthó szer­kesztésében, amelynek mintegy 60—70 kötete jelent meg. A vidéki tanárok és tanítványaik a helyi érde­kességeket gyűjtötték össze és rendezték sajtó alá. Ma is nagyon hasznos lenne, ha egy-egy tudományszerető tanár a helyi érdekességek felkutatásával diákjaiban felébresztené, a kultúra iránti mélyebb érdeklődést. — A tudományos munká­hoz, az elmélyüléshez na­gyon sok idő szükséges. A tanárok túlterhelése közis­mert. S ezt még nehezíti az, hogy a pedagógusfizetések, tudjuk, ma sem teszik le­hetővé, hogy a tanárok egy­szerűen lemondjanak a kü­lönmunkáról. Ilyen körül­mények között nehéz egyéb­re is időt szakítani... — Valóban. De hadd em­lítsem meg egyik tanítvá­nyom példáját. Tíz évig ta­nított vidéken, és amellett, hogy kiválóan végezte isko­lai munkáját, a kutatásra is szakított időt. Egy év­vel ezelőtt jelentkezett aspirantúrára — sikerrel. Igaz, ritka akaraterő, áldo­zatkészség, a tudományos érdeklődés imániákussága szükséges ehhez, ami csak nagyon kevesekben van meg. Kétségtelen, hogy a körülményeken kell változ­tatni, a pedagógusok lehe­tőségét meg kell növelni. 500 FORINT ÖSZTÖNDÍJ — Vannak erre elképze­lések? — Sokat segítene és meg kellene találni a módját, hogy a tehetséges pedagó­gusoknak bizonyos óraked­vezményt nyújtsanak.. A Magyar Tudományos Aka­démia idei tavaszi közgyű­lésén megvitattuk a közép­iskolai tanárok tudományos fejlődésének lehetőségeit. Határozati javaslat is szü­letett arról, hogy az Aka­démia biztosítson évente 50 kivételes képességű peda­gógusnak havi 500 forint ösztöndíjat, hogy ne kelljen különmunkákat vállalniuk. Ha valamelyik pedagógus egy esztendő alatt bebizo­nyítja rátermettségét, nyil­ván megnyílhat számára az út az aspirantúrára. — És mikorra várható a javaslat gyakorlata megva­lósítása? — Legfrissebb informá­cióim szerint, a Művelődés­ügyi Minisztérium is egyet­ért a javaslattal, és keresi a megoldás útját. Remélem, hogy az egyetértést nagyon rövid időn belül a megvaló­sulás fogja követni. (be) JÓ PÉLDA — Csak egy példa arra, milyen nagy az ilyen peda­gógusok kulturális kisugár­zása. Vajthó László, a Mar­kó utcai gimnázium volt tanára nemcsak maga foly­tatott tudományos és iro­dalmi munkát, hanem moz­gósította tanítványait is. Diákjai az ő vezetésével rendezték sajtó alá Besse­nyei György kiadatlan mű­veinek egy részét. Az ő pél­dáján fellelkesülve, több vi­déki­­ iskola is bekapcsoló­ lletve Anita és Igrikó István a Beszélő köntös című színes magyar film főszereplői. A Mikszáth-filmváltozat forgatá­sát nemrég kezdték Bugacpusztán. (MTI fotó : Patkó felv.) Bűnbeesés után Faye Dunaway lesz a női főszereplője az Arthur Mil­ler színdarabjából készült Bűnbeesés után című film­nek. Miller Abe Man-t kér­te fel a forgatókönyv meg­írására. Man az ítélet Nürn­­bergben című film forgató­­könyvével vált híressé. Kiállítják István király alapítólevelét Augusztus 18-án — hosz­­szú idő után az idén először — ismét, megnyitják a pan­nonhalmi várban azt a ki­állítást, amelyen a monos­tor kincseit láthatják a ha­zai és külföldi vendégek. A kiállítás anyagában olyan ritka értékek szerepelnek, mint István király 1001-ből származó pannonhalmi ala­pítólevele, László király kegytárgyakat összeíró le­vele. Ott lesz a kiállításon az 1486-ból származó híres Mátyás kehely és más mű­kincsek. A kiállítás augusz­tus 20-án zárul. A Új autószerviz üzem: Augusztus 5-től üzemel naponta 6—22 óráig az új, teljesen korszerűsített RENAULT szerviz-javítóüzem. Teljes szerviz, javítás, vevőszolgálati Vállalja még Wartburg és nyugati típusú személygépkocsik szervizét, javítását és vevőszolgálatát Telefon: 259—868 Ferenc József beszél KIÁLLÍTÁS AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOMRÓL A naptár még augusz­tust mutat, a Nem­zeti Múzeum történészei azonban már egy késő őszi ünnepre készülődnek. — Kiállítással emléke­zünk meg az őszirózsás for­radalom ötvenedik évfor­dulójáról — mondja a mú­zeum újkori osztályán dr. Vigh Károly. — Mi minden idézi majd az 1918-as ősz eseményeit? — Fényképeit, röplapok, sajtótudósítások, fegyverek, plakátok. Szokatlanabb do­kumentumaink is vannak, például egy sorozat tábori levelezőlap: egy hadifogság­ba esett magyar katona mindegyikre aprólékos raj­zot készített a fogolytábor épületeiről, és pontosan megjelölte rendeltetésüket is. — Segít-e a modern tech­nika egy történelmi kiállí­tás rendezőinek? — Hogyne! A mozgó­kép többet mond el, mint az ál­ló, ezért korabeli filmhír­adókat vetítünk a látoga­tóknak. A hangos szöveg nagyobb hatású, mint az írott. Akik megnézik a kiállítást, magnetofonról hallhatják majd Ferenc József hangját. Egy 1918-as parlamenti vitát is megele­venítünk előadóművészek segítségével: Károlyi Mi­hály vádját, hogy Tisza vesztes háborúba sodorta az országot, és Tisza beis­merését, hogy a háború va­lóban elveszett. Az esemé­nyek irodalmi visszhangját versek, cikkek idézik majd, szintén magnetofonszalag­ról. — Hol lesz a kiállítás? — Stílusosan a Károlyi­palotában, ott, ahol annak idején Károlyi Mihály el­nökletével megalakult a Nemzeti Tanács. (nemes) Kassai bemutató A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese megkezdte a felkészülést a közelgő szlovákiai turnéra, amelyre augusztus 26-án indulnak katonaművészeink. A bemutató előadást 27- én Kassán tartja az együt­tes, majd a következő na­pokban Ótátrafüreden, Liptószentmiklóson, Zsol­nán, Galántán, Komárom­ban és Nyitrán lép színpad­ra. A vendégszereplés a szeptember 5-én , Pozsony­ban sorra kerülő búcsúelő­adással ér véget. A kétórás műsorban a szimfonikus zenekar, a kó­rus és a turnékar, valamint énekes szólisták működnek közre. A turné a csehszlo­vák néphadsereg pozsonyi művészegyüttesének júliusi magyarországi vendégsze­replését viszonozza. Olvasó nők Olvasó nők országos ta­lálkozója lesz szombaton és vasárnap a fővárosban. A „Nők könyvespolca” olva­sómozgalom mintegy 15 ez­res törzsgárdájának 600 vi­déki és budapesti képvise­lője vesz részt a találkozón, amelyet a mozgalom gaz­dájaként a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendez. Szombat délután a Vigadó térről sétahajózásra indul a lányok, asszonyok népes serege, este pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon a 600 könyvbarát megtekinti az „Ez fantasz­tikus” című vidám nyári műsort. A vasárnap dél­előtti program: irodalmi ankét a Duna moziban. Petőfi barátja A révfülöpi helytörténeti múzeum gyűjtői felkutatták a szomszédos Kővágóörs községben született Bozzai Pál költő és 48-as szabad­ságharcos emlékeit. Azono­sították a szülőházát és sok érdekes életrajzi adatát ku­tatták fel a 23 éves korában elhunyt tehetséges ifjúnak Bozzai verseit, aki jó barátságban volt Petőfivel, Jókai gyakran közölte az Életképekben. Mint fény de­rült rá, több ma is általá­nosan ismert műdal szer­zője ugyancsak Bozzai Pál volt. (MTI) Múzeum A UNESCO Múzeum cí­mű folyóiratának legutóbbi számában egyetlen téma köré csoportosulnak a ta­nulmányok: a műalkotások és azok megértése­, a mú­zeumok és a nevelés szere­pe. Aranycsillagom... Édes anyanyelvünk lehetővé teszi az árnyalt beszédet. Az igényes társalgó dúskálhat a terminus technikusokban. Az utóbbi időkben például a ke­reskedelem dolgozói — kihasz­nálva szókincsünk bőségét —, az emberek „ciróka-mínuszát", szereteth­iányát igyekeznek mind hatásosabban pótolni. A pszichológiában régen is­mert tény, hogy a szeretet­­hiánnyal küzdő ember tüskés lesz, morózus, és ott bántja meg embertársait, ahol erre hi­vatala módot ad. Minden való­színűség szerint ezt a láncreak­ciót igyekszik megfékezni kedvenc közértemben az az eladó, aki reggelenként így be­céz: „Aranycsillagom, süte­ményt ne adjak?” Nemkülön­ben pszichológiai egyensúlyom helyrebillentésén fáradozik a gyümölcsárus is, aki „kis­ szí­­vem, lehet e­gy kicsivel több?’2 kérdéssel célozza meg pénztár­cámat, valamint a kávéfőző, aki „már odatettem a kávét angyalom”-mal jelzi, hogy ne bámuljak magam elé olyan bárgyún, hanem fogyasszak és tűnjek, mert ott toporog már nyomomban a következő „­an„ gyalkája”. Van azonban az egésznek egy hátulütője. Csoda-e ezek­­után­, ha hazaérve, férjem szo­kásos kedveskedésére így vála­szolok: aranyos vagy drágám, de $­zért... a közértben szeb­ben mondták. Elvégre — talál­jon ki az a férj 10 év után­ újabbat!. »« Cy. K*

Next