Esti Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

1969-08-04 / 180. szám

VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK Mikor vásároljunk? Kora reggeltől késő estig ♦ Jobb áruellátást A rövidített munkahét bevezetése óta vitatják, ho­gyan lenne célszerű meghatározni az üzletek nyitvatar­tási idejét: mikor nyissanak és zárjanak az élelmiszer­­üzletek és az áruházak? Általában az élelmiszer-áruhá­zak napi forgalmának egyötöde az esti órákra esik, s az iparcikk- és ruházati áruházakban is az esti órákban nagy a forgalom. Kereskedelmi szakemberek és vásárlók véleményét kérdeztük meg a legcélszerűbb, nyitvatartási időről. Balogh La­jos, a Lottó Áruház igazgatója: — Az­ elmúlt hetekben ívlapos vizsgálatot végez­tünk, tekintve, hogy a Lot­tó az egyet­len áruház, amely szombaton is reggel 3-től este 0-ig tart nyitva. Óránként elemeztük a for­­­galmat. Megállapítottuk, hogy es­te 7 és 8 óra között olyan erős az áruház látogatott­sága, mint reggel 3 és 10 óra között. 13—21­ óra kö­zött a napi forgalom 24 százaléka bonyolódik le. Ezen a rövidített munkahét bevezetése sem változtatott. Én indokoltnak tartom, hogy néhány áruház a ké­ső esti órákig tartson nyit­va. A mi forgalmunk nyil­vánvalóan összefügg azzal, hogy a Rákóczi úti áruhá­zak, a Verseny kivételével, korán zárnak, é­s csak dél­előtt 10 órakor nyitnak. Kultai György, a Cseme­ge Élelmi­szer-kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója: — Évek óta arra törek­szünk, hogy az újonnan nyíló Csemege-áruházak a város forgalmas részein es­­te 3, fél 10, 10 óakor zárja­nak. A vásárlók igénylik a hosszabb nyitvatartást. S ez nemcsak az esti órák­ra vonatkozik, hanem a kora reggeli órákra is. A csepeli gyárkapunál pél­dául műszakkezdés előtt egy órával, már reggel öt órakor nyitunk, és az esti műszak vége után egy órá­val, 23 órakor zárunk. Meg kell jegyezni azonban, hogy az esti órákban már kicsi a választék az üzletekben. Ezen kellene segíteni. Több üzlet is kellene, mert ma már a boltok zöme sok­kal nagyobb forgalmat bo­nyolít le, mint amekkorára eredetileg tervezték.­­ A rövidített munkaidő nem hozott különösebb for­­galomeltolódást. Azt ta­pasztaltuk, hogy a háziassz­­szonyok a szabad szomba­tot is főleg házimunkára fordítják, még nem terjedt el széles körben a kétnapos víkend, így a­­bevásárlások zömét továbbra is péntek délután és szo­mbat délelőtt végzik. Dr. Marcell Rezsőné, a Fővárosi Bútor-, Hangszer­es Sportszer-Kiskereskedel­­mi Vállalat kereskedelem­­szervezési osztályvezetője: — Budapesten az ajándékboltok hétköz­naponként este 6—7 óráig, szombaton 3 óráig tartanak nyitva. Ezt a nyit­vatartást is hosszú­nak tartjuk közgazdasági szempontból. Hat óra után már jóformán nincs vevő az üzletekben, szombaton pedig a déli óráktól alig van forgalom. Nemrég a gazdaságos­ság szempontjából felül­vizsgáltuk s elemeztük a nyitvatartási rendet. Úgy véljük, nem vált be az a k­or­á­babi próbál­k­ozá­sunk, hogy az idegenforgalmi sze­zonban vasárnnaponként nyitva tartsunk. Egysze­rűen nincs vásárló. Rédei Zoltán reklámgra­fikus: — A vásárlónak sok gon­dot okoz a nyitvatartás. Az élelmiszerüzletek még csak nyitva vannak az esti órák­ban, de ez is illuzórikus, mert nyolc óra után, sőt, gyakran már hat órakor sem talál az ember kenye­ret, tejet, nincs zöldpapri­ka, gyümölcs vagy joghurt. Az áruházak korán zár­nak. Munka után rohan­hat az ember, s ha be is tolakszik egy áruházba, arra már sem módja, sem ideje, hogy kellően átte­kintse a választékot, a kiszolgálás udvariasságá­ról pedig kár beszélni: őszintén szólva rém is íté­lem el az eladókat, hiszen ők is emberek, s ilyen tö­megben örülnek, ha minél több embert, minél gyor­sabban kiszolgálnak. Bartalis Peterné szövőnő: — Az áruházak nyitva­­tartását feltétlenül meg kellene hosszabbítani, főleg a nyári, idegenforgalmi idényben. Az élelmiszerboltok áru­ellátását úgy kellene be­osztani, hogy a késő dél­utáni órákban is kapja­nak friss árut, mivel gyakori eset, hogy a zárás előtt egy-két órával érkező vásárlók nemcsak kenyeret, tejterméket nem kapnak, de a felvágó­­is pultok választéka is igen szegényes. Dolecskó Kornélia BOLTJAINKBAN: II., Mártírok útja 38 . IV., Árpád út 80. VI., Népköztársaság útja 37. Leleplezték Petőfi szobrát Tegnap Sza­lk­szent­már­­tonban felavatták Petőfi Sándor két és fél méter magas bronzszobrát, Mar­­ton László Munkácsy-dí­jas szobrászművész alkotását. Az­ avatáson — mint fő­védnök — részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott avató beszédet. Gyorsított tanfolyam A József Attila Művelő­dési Központ szervezésében működő angyalföldi nyelv­iskola kihelyezett üzemi csoportok szervezését is vállalja. A gyorsított tan­folyamokra kezdő fokon angol és német nyelvből le­het jelentkezni. Oktatás: heti 4 órában tanárral, két órában magnetofonnal. Az angyalföldi nyelviskoola an­gol, német, francia, orosz, és eszperantó -­tanfolyamai szeptember 20-án indulnak, kezdő, haladó, erős haladó és társalgási fokon. Rákoscsaba ünnepe Ősszel megünneplik a XVII. kerületben Rákoscsaba megalakulá­sának 900 esztendős év­fordulóját. Szeptember 27-én, a D­­­zsa György Művelődé­si Házban­­ helytörténe­ti kiállítás nyílik, s ugyanaz­­nap az Irodalmi Színpad is műsort ad, s programján kerületi vonat­kozású irodalmi alkotások szerepelnek. Szeptember 20­-án zenés felvonulással kezdődik a Rákos-menti egykori községek ünnepsé­ge.­­ A felvonulás élén a szlo­vák anyanyelvű népi cso­portok tagjai haladnak. Szüreti bálra is sor kerül." A következő napon a pol­gári védelem gyakorlati bemutatóját­­rendezik meg. Ország- világ vándorai VÁLTOZÁSOK AZ IDEGENFORGALMI TÉRKÉPEN A társasutazások élmé­nyei tartják össze azt a­­nagy családot, amely az IBUSZ és a TIT „Ország- Világjárók Baráti Köre” néven már huszonötezer tagot számlál. Két évvel ezelőtt csupán tizenöt lel­kes természetbarátból fej­lődött országos mozgalom­má a társaság. A nyári hónapokban a klubélet szünetel, s­ meg­szaporodnak az utazások. A mozgalom nemrég zárult évadjáról és az ősszel kez­dődő új idény programja­ról Vörösváry F. Béla fő­titkár tájékoztatott: " Baráti körünk gya­rapodásának fő oka az a nagy változás, amely Ma­gyarország idegenforgalmi térképén ment végbe az­ utóbbi években. Hazánk­ban ma sok a látnivaló: az új ipari bázisok köré vá­rosrészek épülnek, az u­t­ed feltört, gyógyforrások mellett fürdőtelepeket, a mesterséges tavak közelébe üdülőtelepeket építenek, a természet- és műemlékvé­delem pedig évről évre több élményt nyújt a tu­ristáknak. Körünk tagjait elvisszük már az úgyneve­zett fehér foltokra: Ge­­m­encre, Göcsejbe, Őrség­be, és a Duna—Tisza közé­re is. A klubesteken megemlé­keztek a történelmi évfor­dulókról is: a Tanácsköz­társaság idegenforgalmi kapcsolatair­ól szóló, eredeti dokumentumokat felhasználó előadások például arról tájékoztat­ták a hallgatóságot, ho­gyan szervezték meg 1919-ben a dolgozók ki­rándulásait és a gyerme­kek üdültetését. A rendkívül népszerűvé vált idegenforgalmi elő­adások, élmény­beszámolók, társasutazások sikere olyan kedvezménynek is köszön­hető, mint a húsz utazásért járó szelvény, amely eg­y díjtalan utazásra jogosít. Az idén már hetvenen ré­szesültek ily módon juta­­lomkirár­dulásban. Az elő­adásokra szóló látogatási jegy újdonság; tíz­ előadás meghallgatása után köny­vet kap ajándékba a láto­gató. Az őszi tervek 16 tájegy­ségre osztják fel az orszá­got. Felszabadulási emlék­ut­rá­kon és az­ előkészítő előadásokon — a 25. évfor­dulóra emlékezve — az­ elő­adók bemutatják a negyed évszázad neves alkotásait. Varga Aranka Budapest—Moszkva—Taskent—Szamarkand A feltámadt város Napkelet világában szívesen be­­szélnek színes, szép képekben, a ha­sonlatok mindig igen találóak. Meg­álltunk például Taskent közepén, előttünk hosszú. Sokemeletes, na­gyon mutatós ház magasodott. Le­­begyev tanácselnök-helyettes jelzője pontosan illett helyhez, hangulathoz: — Mint hatalmas hajó a tengeren. Kibír akármilyen nagy vihart... Itt sivatag lenne A vihar — az­ 1966. áprilisi föld­rengés — fészke ott volt a város centruma *alatt. Mitől, miért, a geo­fizikusokra tartozik, én nem­ tudom az okot, csak azt, hogy gigászi erők terhétől e tágas, szép tér sok kilo­méteres mélyén­­ megszakadt a föld, s kínjában magasra dobott egy más­fél milliós várost. A rengés epicent­ruma fölött épen semmi nem­­ma­radt. ..álltak ugyan a házak — ma­gyarázták most a taskentiek —, de mind bármely pillanatban össze­rogyhatott”. S aki körülnézett, lát­hatta a kegyetlen válót: a régi, a kedves város, az ősi Taskent nincs többé. S ha akkor csupán arra gon­dolnak, hogy ami megesett egyszer, ismétlődhet bármikor, azt hiszem, most sivatagot láttam volna a Csi­­csik folyócska völgyében. A néhány, kisebb sebeket szenvedett épület is — ilyen az a nevezetes ház,, amelynek egyik termében, nem sokkal a föld­rengés előtt, aláírták a taskenti bé­két, a megegyezést India és Pakisz­tán között — immár rég romhalmaz lenne, s a törmelék fölött csak a puszták gyötrő, szikkasztó, forró sze­le járna. Ezt a várost akkor az em­ber és a természet harcában a vesz­teséglistára kellett volna írni. Vannak azonban fogalmak, ame­lyek erősebbek a könyörtelen ele­meknél. Ilyen fogalom például a szülőföld és a ragaszkodás. S ilyen fogalom a szolidaritás. Alig néhány órával a tragédia után a városba érkeztek a szovjet állam legfőbb vezetői. Meghallgat­tak tudósokat és pártmunkásokat, beszéltek öregekkel és fiatalokkal, együtt kanalazták a levest a hajlék­talanokkal valamely sebtiben felál­lított szükségkonyhán, aztán népes gyűlés színe előtt kihirdették a dön­tést. Ez a határozat úgy szólt, hogy Taskentet fel kell építeni. A város­nak — mert így akarták szülöttei, lakói — történelmi helyén kell ma­radnia. S elhangzott a jelszó: Üzbe­gisztán fővárosa legyen szebb, mint valaha is volt. De ha ismét dü­hön­­gene az alvilág? Nos, erőivel szá­molni kell. — Ha a tengeren tombolni kezd a vihar — mondta ott, a város főte­rén vendéglátónk —, csak a gyenge hajók süllyednek el. Az erőseknek soha nem árt a vész. Bi­zon­yos, hogy akkor nem ilyen szépen fogalmazott mondatokkal je­lölték ki a mérnökök feladatát. S a válasz sem líra volt, hanem csupa realitás, matematika, statika: több vas, erősebb beton, minden ház­ alá külön hordozószerkezet, amelyen, mint valami kényelmes matracon, teljes biztonsággal nyugodhat az épület akár az­ idők végezetéig. A mai Taskent nagyon erős hajó — kilences erősségű földrengés viharát is állná ... Sátorban a szülőotthon Ha nem riaszt Lebegyev elnök­­helyettes szava, talán órákig nézem, bámulom Taskent új központját. De figyelni kellett a súlyos mondato­kat: — Százezer család otthona néhány másodperc alatt összedőlt. S mert nálunk, Üzbegisztánban, sok gyerek a divat, körülb­elül félmillió lélek Ukrán házak fut új Taskent­ben NIGHT CLUB

Next