Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-16 / 63. szám
• Az "irodalmi rovat szép és különleges meglepetéssel szolgált március tizenötödike előestéjén. A Lapok Petőfi Sándor naplójából című műsor a tévében szokatlan módszerekkel ,,filmesítette meg"’ Március Idusát: a képek kizárólag korabeli rézkarcok és dokumentumok voltak, ezek bravúros mozgatásával érték el azt a hatást, mintha Petőfivel együtt magunk is végigjártuk volna vele aznapi útját, az ifjak kávéházába, az egyetemekre, a Landerer és Heckenasthoz, a Múzeumkertbe és Táncsics börtönébe — magunk találkoztunk volna barátaival, Jókaival, Vasvárival és a többiekkel. Az ízléssel alkalmazott hangkulisszák sem törték meg a műfajt,, sőt, fokozták az élményszerűséget, amit ilyen hitelesen a legjobb színészekkel, a leghűbb díszletek között, rekonstruált helyszínekkel sem érhettek volna el. • Jó mulatsággal szolgált a szombat esti főműsor, amely Shakespeare-t és a Nemzeti Színházat hívta segítségül. A Tévedések vígjátéka egyszerre szolgálta a jóízű nevetésre vágyók és a klasszikus irodalomra áhítozók igényét; jó ötlet volt a tévénézők közkincsévé tenni ezt a bűvös komédiát. • A „San Remo-i stílust”, azaz az érzelmes, dallamos daléneklést kedvelők is alighanem némi csalódással nézték az idei dalfesztivál döntőjét , s a magyar tánczene legszigorúbb ostorozói is némi megnyugvással szemlélhették a műsort: az előadott számok nagy részénél még a mi táncdalfesztiváljaink termése sem volt szegényesebb és provinciálisabb. Akinek volt kedve vasárnap reggel kinyitni a tévét, jót mulathatott — s egyúttal tanulhatott is — a BBC szellemes, filmmel egybekapcsolt, audiovizuális nyelvóráján, melynek során egyszerre üldöztük Sim Johnt, a robotembert és az angol igemódokat. Úgy hisszük, e nyelvtanfolyam módszeréből sok minden hasznosítható lenne. • Az Őrjárat az égen című tévéfilm-sorozatról majd az utolsó adás után mondhatunk csak véleményt. A nyilván expozíciónak szánt első rész inkább oktató-ismeretterjesztő filmnek tűnt, afféle toborzónak. Reméljük, a folytatásokban a nagy magasságokon kívül több mélységet is láthatunk majd, jobban megismerjük a benne szereplő fiatalembereket, akikről egyelőre csak anynyit tudunk, hogy jóképűek és kedvesek. • A Röpülj, páva! népdalversenyt sokszor dicsértük már noteszünkben; most, amikor lassan a kifáradás és az egyhangúság veszélye fenyegeti már ezt a nagyszabású műsort, még mindig érdemes végigülni a döntők közvetítéseit, egyegy énekes vagy énekkar még mindig sok újat, frisset tud adni és vigasztalót azoknak, akik évek óta a népdal kihalásán szomorkodnak. (fencsik) Emlékülés A Kassai Munkás című lap megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a MUOSZ és a Petőfi Irodalmi Múzeum ma emlékülést tart az ELTE Pesti Barnabás utcaitanácstermében. Bevezetőt Illés László, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója tart. A Kassai Munkást Botka Ferenc mutatja be. A Kassai Munkás egykori szerkesztői és munkatársai: Háy László, Hidas Antal, Illés Béla és Jász Dezső is megjelenik az emlékülésen. Megy a gyerek, iskolába marad a korhatár ♦ Játékos előkészítés Ma és holnap több mint tizenötezer budapesti kislány és kisfiú kezét fogja meg apuka vagy anyuka, hogy elvigye beíratni a gyereket. A szokásosnál jóval korábban veszik számba a kicsiket. Mi ennek az oka? — kérdeztük Mezei Gyulát, a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztályának vezetőjét. Az érettség próbája. — Az iskolaköteles korú gyermekek orvosi vizsgálatát már korábban bevezették. Ez a vizsgálat azonban jobbára a gyermekek fizikai állapotát ellenőrizte. S bár kétségtelen, hogy a ma 6—7 évesei általában fizikailag fejlettebbek, mint korábban, ez azonban nem jelenti azt, hogy szellemileg is feltétlenül iskolaérettek. Tapasztalataink szerint a gyerekek egy-két százalékát jobb, ha egy év késéssel indítjuk iskolába. Meg kell itt jegyezni, hogy sok országban éppen ilyen okok miatt nem hat, hanem hét év az iskolaköteles korhatár. Mi nem akarjuk a jelenlegi korhatárt megváltoztatni, de feltétlenül szükség van arra, hogy a gyerekeket alaposan megvizsgálják : iskolaérettek-e vagy sem. , Vergődés nélkül . Azokat a gyerekeket, akik óvodába járnak, az óvodai orvos és a velük foglalkozó óvona közösen vizsgálja majd azokat, akik nem jártak óvodába, egy orvos, egy pszichológus és egy pedagógus együttesen ellenőrzi. Mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket életkoruk ellenére most nem vesznek fel, azok szeptemberben nem is járnak majd iskolába? — Azelőtt, ha nem volt túlságosan agresszív az ilyen gyerek, a tanító néni jóindulatú segítségével esetleg elvergődött a negyedik osztály végéig. Az ötödikben azonban már nem tudta megállni a helyét, véleményem szerint ezért is volt olyan nagymértékben „buktató osztály” az ötödik. Most majd, lesznek olyanok, akiknek fizikai és szellemi fejlődése lassúbb, mint társaiké, s közülük akinek egy év halasztást ír elő az orvos, az vagy továbbra is az óvodában marad, vagy ha nem járt oda, akkor az iskoláknak kötelező olyan előkészítő csoportot létrehozni, amelyben ezek a gyerekek felkészülhetnek. Itt még semmiféle iskolai oktatás nem folyik, játékos előkészítésh ez csupán, amely alkalmassá teszi a növendékeket, hogy az első osztályba kerülve, a többiekkel egyenlő feltételek között kezdhessenek tanuláshoz. Az első lépés : Kerületenként létrehozunk egy-egy kis létszámú, speciális osztályt is az általános iskolákban, ahol azok a gyermekek kezdhetik meg tanulásukat, akik az első évben több segítségre szorulnak, lassúbb ütemben haladhatnak, hogy év végére ők is utolérhessék társaikat. Arra szeretnénk biztatni az orvosokat, a vizsgálatokat végző pszichológusokat, pedagógusokat, vegyék komolyan és szigorúan ezt a munkát, a szülőktől pedig azt kérjük, értsék meg: ezek az intézkedések éppen a gyermekek érdekében történnek. Ne ijedjenek meg, ha ilyen előkészítő csoportba kerül a kicsi; a fejlődés üteme nagyon differenciált. Nem minden gyermek érik egyforma ütemben. S aki ma korosztálya átlagánál valamivel hátrább van, az lehet, hogy a fejlődésnek egy másik periódusában az élre kerül. Ha azonban éppen az iskolakezdéskor nem kapnak megfelelő támogatást, akkor biztosan elmaradnak a többiektől. Feltehetően az iskolaérettség ilyen szigorú vizsgálata az első évben még nem minden részletében valósul meg tökéletesen, de meggyőződésünk szerint ez az első lépés, hogy az általános iskola valóban általánosan képző, nyolc év alatt továbbtanulásra is felkészítő, a lehetőségekhez mérten minden kisdiákjának egyforma esélyeket biztosító iskolatípus legyen. — bel — □ A VASAS Művelődési Ház, a pesterzsébeti Csili modern iparművészeti bemutatónak ad otthont. A kiállítás március 20-án nyílik. □ FABÓK GYULA festőművész kiállítása nyílt meg szombaton a Műcsarnok kamaratermében. □ DR. JANUSZ GOLEBOWSKI, a LEMP KR Pártfőiskola helyettes igazgatója 19-én este előadást tart a Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségében A szocializmus építésének általános és sajátos aspektusai a lengyel tapasztalat alapján címmel. □ FENYŐ LÁSZLÓ halála 25. évfordulóján megkoszorúzzák a szülőházán (VI., Lenin körút 91.) elhelyezett emléktáblát. Emlékbeszédet Fodor József mond. □ AZ IRODALMI SZÍNPAD ünnepig műsort mutat be április 4-én. Rendező: Szendrő Ferenc. Az esetenSágvári Endréről szóló oratórium is elhangzik. Húsvétra ajándékot kicsinek és nagynak sok ezer cikk közül választhat CSEPEL CENTRUMÁBAN, a CENTRUM CSEPEL áruházban Nyitva: hétköznap 9ttől 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig Budapest, XXL. Áruház tér 2. Telefon: 278—400 Őze Lajos kapta az idei Farkas—Ratkó-díjat. Képünkön: Bessenyei Ferenc gratulál kollégájának, akit a Nemzeti Színház vezetői az elmúlt évad kiváló teljesítményeiért jutalmaztak a nagy hagyományú díjjal Latinovits gipszkötéssel is próbál tán, a hangjáték főszereplője. -r- Meddig hordja a gipszkötést? — Hat hétig — feleli —, ennyit mondott az orvos. — Nehéz a kényszerű pihenés? — Nem pihenek. Ugyanannyit dolgozom, mint ép lábbal. — Hogyan dolgozik, ha csak mankóval tud járni? — Sérülésem miatt késő tavaszra halasztották a Vígszínház Pirandelloelőadását. (A baleset éppen a IV. Henrik főpróbáján ért.) Viszont minden délelőtt részt vesznek a március végére tervezett „Ványa bácsi” próbáin. A vígszínházi felújításon én alakítom a címszerepet. Remélem, addigra már gipsz nélkül is tudok járni a színpadon. A szerep nagyon érdekel, nagy feladatot jelent. Az eddigitől eltérő stílusban próbáljuk előadni. — Említette az imént, hogy ugyanannyit dolgozik, mint egészségesen. — Innen az Egyetemi Színpadra megyek. Mankóimat a színfalak mögött hagyom és begipszelt lábbal bicegek a közönség elé. Elszavalom a műsor verseit. Eddigi tapasztalatom az, hogy a nézőtéren ülőket egyáltalán nem zavarja az otromba gipszkötés. Minap a televízióban is szerepeltem. A kamera nem mutatja a lábamat, és így nyugodtan énekelhettem el két sanzont. (Kristóf) Este hat óra. A rádió 1. számú stúdiójának bejáratánál kialszik a piros lámpa, vége a felvételnek. A rádiójáték szereplői sietnek az anyaszínházba. Jóval később és igen lassan lépeget kifelé Latinovits Zol Változások a térképen KÉTEZER ISMERETLEN FOTÓ A mi negyedszázadunk címmel a Kossuth Kiadó gondozásában, Rényi Péter és Sánta Ilona összeállításában képeskönyv idézi az ország felszabadult 25 évének eredményeit. Rövid tanulmánnyal és mintegy 2000, zömében még nem publikált fotóval találkozik az olvasó. Karsai Elek és Somlyai Magda könyve A felszabadulás krónikája címmel 1944—45-ös időkre tekint vissza. A Szabadság, te szülj nekem rendet című kötet visszaemlékezések gyűjteménye. Kuriózumnak számít a magyar könyvkiadásban a Politikai plakátok albuma, amely az 1945—48-as időszak „utcaművészeti” produktumairól 48 színes lenyomatot tartalmaz. Nyers Rezső írt előszót ahhoz a kötethez, amelyik „Huszonöt év — ipar, mezőgazdaság, életszínvonal, kultúra” címmel a téma szakavatott ismerőitől gyűjt csokorba értékes tanulmányokat. A változások Magyarország gazdasági térképén című kiadvány a termelőerők területi átrendeződéséről, a népességmozgásról szóló kötet. Magyarország címmel ötvenezer példányban készített a Kossuth Kiadó füzetet, propagandacélra. A kiadványt orosz, német, francia és angol nyelvű változatban juttatják el külföldre. Diákok, és egy suszter GERŐ JÁNOS ÚJ KÖNYVÉRŐL Az Útlevél a másvilágra és a Tiltott utakon után a Kozmosz Könyvek sorozatában harmadikként jelent meg most Gerő János A megtizedelt osztály című könyve. Három kisregényt olvashatunk benne. A megtizedelt osztály érettségi előtt álló diákokról szól, pontosabban az osztály életben maradt tagjairól. A Boriszt nemcsak rövidsége, de felépítése miatt is inkább novellának nevezhetjük. A Kicsi Biri királysága mesének tűnik, pedig valóságos tényekre épült. Biri Tibor, a falusi suszter megalakítja a nyolcezer emberből álló Biharberettyói Köztársaságot, magát kikiáltja örökös köztársasági elnöknek, s néhány melléje állt emberrel másfél hónapig kiskirályoskodik. A termetre is kicsi falusi suszter megittasul a hatalomtól, lázadása a kisember, az elnyomott ember lázadása, butasága pedig a rendszer hibája, amelyben élt. Hatalomra vágyik, de dolgát jóakarattal is roszszul csinálja. Fájdalmasan mulatságos Kicsi Biri története, nevetnie kell az embernek, ha olvassa, ugyanakkor valami összeszorítja a szívét. Gerő János ebben a történetben is jól alkalmazza a humor és a szatíra eszközeit, s itt méginkább kitűnik, mint A megtizedelt osztályban, hogy a párbeszédeket a közlésen kívül jellemzésre is, felhasználja. Jó könyv Gerő János tizedik kötete. Minden korosztálynak olvasmány, irodalom. Nem is egészen szerencsés, hogy egy ifjúsági sorozatban adták ki. Többet adott ebben az író, annyit, hogy megérte volna sorozaton kívüli kötetként, tartósabb kötésben megjelentetni. — mi — A Bűn és bűnhődés külföldi kritikája A Theater Rundschau című nyugatnémet színházi folyóirat hosszabb méltató cikket közöl Bűn és bűnhődés Budapesten címmel, Petrovics Emil Dosztojevszkij-operájáról. Mint a cikkíró megjegyzi: Petrovicsot nyilván az eszme és a tett közötti konfliktus érdekelte. Igen érdekesnek tartja Maár Gyula librettóját, amelyben felbontotta a regény szövegét és Raszkolnyikov tetteinek és reflexióinak láncolatából egyes állomásokat emelt ki.