Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-31 / 75. szám
TUDÓSÍTÁS A MAGASBÓL Elindult a csillagtúra Pilóták, újságírók a levegőben • Siófokon landolnak Ma reggel a budaörsi repülőtérről startoltak a XI. Felszabadulási Motorosrepülő Csillagtúra részvevői — első ízben versenyezve pilótákkal együtt az újságírók, első nap élményei alapján mindössze 30 perc alatt kell 30 soros tudósítást írni, amelyet a versenybizottság még ma értékel és az eredményt is kihirdeti. Siófok vezetői az útvonalgyőztes pilótát, a célleszállás bajnokát és az első nap legjobb tudósítását készítő újságíróját jutalomban részesíti. Békés Attila LÉGTOTÓ Az első napi versenyszakasz Budapesttől Siófokig tart. Eközben több rejtvényt kell megoldaniuk a pilótáknak és az újságíróknak a levegőben. A légtérből kell megkeresniük elrejtett földi célokat, vagy válaszolni a légi totó kérdéseire. A pilótának, az újságírónak honismeretből, a felszabadulás körülményeiből, várostörténetből, s nem utolsósorban sajtótörténetből kellett alaposan felkészülnie. E sorok írója is gépbe szállt, pilótája, Lánc Tibor, aki civilben a MALÉV TU —134-es utasszállító repülőgépét kormányozza. Lánc Tibor a Postás Klub versenyzője, s jó ismerője az eféle versenyeknek, illetve a magyar tájaknak,hiszen tavalyelőtt a postások nyerték a csillagtúrát. MINDEN ÉVBEN Mielőtt jelt kaptunk volna az indulásra, alkalmam volt beszélgetni Réti Antallal, a Magyar Repülő Szövetség elnökével. Elmondta: a sportrepülők minden évben április 4. tiszteletére megrendezett nagy seregszemléjének több mint egy évtizedes hagyománya van. A különféle versenyeken más és más útvonalat választva a levegőből ismerkedtek meg a versenyzők hazánk szép tájaival, felszabadult népünk alkotó munkájának nagyszerű eredményeivel. Az idei csillagtúra valószínűleg e versenyek történetének egyik legemlékezetesebb találkozója lesz. A légi küzdelmekben az MJISZ klubjainak pilótái mellett ott találjuk a Repülőgépes Növényvédő Állomás, a MALÉV, az Országos Vízügyi Hivatal, a Belügyminisztérium vízi és légiközlekedési osztályának repülőgépvezetőit, s meghívták a szocialista országokat is. FELDERÍTÉS, NAVIGÁCIÓ Még néhány perc és megkapjuk a startjelet. A mai nap végcélja Siófok. Eddig a percig az útvonalat a legnagyobb titokban tartották, hogy ne legyen könnyű a repülőgép-vezetők feladata, az útvonalrepülés, az útvonal-felderítés és a navigáció. Ha mindezt előre közölték volna, most sokkal könnyebb lenne a dolguk. Az újságíróknak is van mit csinálniuk. A pilótával együtt figyelni kell a légteret, az útvonal pontosításával mindenben segítséget kell adni a repülőgép-vezetőnek. Siófokon célleszállási versennyel landolunk, aztán városnézés következik. Ezután a versenyzők megkoszorúzzák a siófoki szovjet hősi emlékművet, majd a város vezetői fogadják a pilótákat és az újságírókat, tájékoztatják őket a helyi politikai, gazdasági, kulturális életről, a város honvédelmi munkájáról. Ezután kezdődik a verseny útévunk szakasza. Az GÁZBOJLERTŐL A LAKATIG Több műszaki cikket kap a belkereskedelem ipar 1970-ben 8471 millió forint értékű közszükségleti cikket kész szállítani a hazai kereskedelemnek, kereken 1400 millió forinttal többet, mint tavaly, szinte valamennyi fontosabb cikkből lényegesen növelik a szállítást. 177 millió forint értékű zárat, lakatot, vasalást, 278 000 olajkályhát, 120 000 gázbojlert, 266 000 televíziót, 200 000 rádiót, 180 000 hűtőszekrényt, 84 700 porszívót és 200 millió forint értékű zománcedényt bocsát a kohó- és gépipar az idén a lakosság rendelkezésére. Televízióból például 43 000- rel, hűtőszekrényből 16 000- rel, porszívóból 17 000-rel, olajkályhából kereken 100 000-rel többet vásárol a belkereskedelem a kohó- és gépipartól, mint tavaly. Zárból, lakatból, vasalásból 60 millió forint értékűvel többet hoznak forgalomba, mint 1969-ben. Az említett mennyiségben nincsenek benne azok a tételek, amelyeket az év folyamán külföldről trrgsortálnak vagy amelyeket a helyi ipar készít. (MTI) A KGM és a Belkereskedelmi Minisztérium egyeztette a lakosság részére készülő vas műszaki cikkek idei irányszámait. Eszerint a kohó és gép VADÁSZAT PUSKA NÉLKÜL A repülő injekcióstű Hamvaskő még fehér. Az erdészházban melegítőt veszünk magunkhoz — kupica cseresznyepálinkát —, s belegázolunk a hóba. Zöld kalapos erdészek, két vadász, s itt van a tévéhíradó is. Szarvasbikákra megyünk. A vadász, aki célozni fog, a tahitótfalui állatorvos. A meghívók előre közölték: rendhagyó vadászat lesz, nem csodálkozunk hát, hogy a fegyver szerszámít. Szarvasínhúrral, alumíniumból, gumicsőből, injekcióstűből készített nyílvesszővel. Megismerkedünk a kísérleti alannyal. Bandi, az erdész szelídített szarvasbikája. A tomporába eresztenek egy nyílvesszőt, — öt perc múlva elkábul — mondja az állatorvos. Az állat lábai megrogynak, hirtelen összecsuklik. Mozdulatlanul fekszik a havon. Nyugtató injekciót kap, félóráig ott marad, ahová lefeküdt. Eltelik harminc perc, Bandi meg sem moccan. A negyvenedikben talpra áll. Megrázza magát, besétál a karámba. Negyedóra múlva már a húszcentis hóban cikázik. A repülő injekcióstű módszere. Megkapom a címet: Gödöllő, Agrártudo- mányi Egyetem. Dr. Fábián Gyula tanszékvezető professzor. Tömzsi, fekete hajú férfi, az íjászat elkötelezett híve. — A szenvedélyem volt az egyik indítóok — mondja. A Pilisi Állami Erdőgazdaság elhatározta, hogy teret ad a repülő injekcióstűvel való vadászatnak Fábián professzor segítségül maga mellé vett három sportíjászt és egy állatorvost. Kikísérletezte az izomelernyesztő anyagot, amelyet nyílvesszővel lőnek a vadba. — Minden grammnak jelentősége van — mondja. — A kelleténél nagyobb adag a vad pusztulását okozhatja. Más mennyiség bénítja meg a szabadon élő állatot, más a befogottat. Hátra volt a lőfegyver ügye. Külföldről be lehetne szerezni — hosszadalmas úton, valutáért. A professzor faragott egy nyílpuskát. Irányzószerkezettel látta el, s maga gyártott hozzá, nyílvesszőnek, repülő injekcióstűt. — Eddig három helyütt vadásztunk. Gemencen, Pörbölyön és a Pilisben Tizenhét szarvast, három muflont bénítottunk meg időlegesen. Az egyik szarvason a szállítást is kipróbáltuk, ládába zártuk, teherautóra tettük, úgy vittük Budapestre. Külföldi képeslapokban, magazinokban mind gyakrabban tűnnek föl fotoriportok elkábított, egy időre megbénított vadakról, s a velük végzett kísérletekről. Az Egyesült Államokban barnamedvéket fektettek le az injekcióstű módszerével. Lemérték a testsúlyukat, majd rádióadót szereltek a nyakukra, s figyelemmel kísérték további életüket. Egy olasz expedíció az Északi-sarkon jegesmedvékbe juttatott izomelernyesztő szérumot; az állatokat megjelölték, hogy mozgásukat, feltűnési helyeiket figyelemmel kísérhessék. Afrikai nagyvadakat — zsiráfot, elefántot, rinocéroszt — már nem hajtókkal fogatnak be, kábító injekciót használnak. (A tűket mindenütt vadászfegyverből lövik ki, s csak elvétve alkalmazzák a szerszámíjat. Az Agrártudományi Egyetem professzora viszont az íjra esküszik. Zajtalan, nem lövi bele túlságos erővel az injekciót a vadba.) A lapokban feltűnő riportok, az Európában is terjedő kísérletek új jelenség térhódításáról számolnak be. Kevesebb puskalövés dördül el az erdőkben, előtérbe kerül a vadmentés. — Mi a gyakorlati eredmény? A professzor válasza: — Nyugodtan mondhatom, új alapokra lehet helyezni a magyar állategészségügyet. A húsz-harminc percre megbénított vad könnyen gyógykezelhető. Egyszerűbbé válik a kormeghatározás, a súlymérés. Vérmintát vehetünk. A vad szállításával az állatállomány is felfrissíthető lesz. Különféle jelekkel, esetleg rádióadó felszerelésével nyomon követhetjük, felmérhetjük a nagyvadak vándorlását. Ennek különösen Gemencen, a magyar —jugoszláv határon van jelentősége. De a befogáshoz sem kell majd karámokat építeni, a kiválasztott állatot...biztonsággal elszállíthatjuk az erdőből. Tudományos célok is vezetik. — A vérmintavétel alapján régóta izgató kérdésre kapok választ: milyen mértékben hat állataink egészségére, fejlődésére a mezőgazdaság fokozódó kemizálása. Hamvaskőről és Gödöllőről egy számadatot is magammal hoztam. Az eddigi hazai kísérletek minden kiadással együtt hétezer forintba kerültek. Külföldön aligha hinnék el. Kósa Csaba LENIN, 1870-1970 Csak jelszóra... Moszkva, 1970. március „Levél érkezett egy kezdő ogyeszszai propagandistától, Tanyusától — írta N. K. Krupszkaja Visszaemlékezések Leninre című könyvében 1904-ről, Géniről, az emigrációról. — Lelkiismeretesen és részletesen leírta az ogyesszai kézművesek gyűlését. Iljics a levelet elolvasta és azonnal nekiült, hogy válaszoljon Tanyusának: Köszönöm a levelet. Írjon gyakrabban. Számunkra rendkívül fontosak az ilyen levelek, melyek a hétköznapi, a mindennapi munkáról számolnak be. Nagyon kevés ilyenfajta levelet kapunk.” Tanyusával, Tatjana Fjodorovna Ljudvinszkajával moszkvai, Leninszkij proszpekt 40. alatti lakásán teáztam 1970 márciusában. A régi, régi harcos időkről s Leninről beszélt. Találkozás — Gyereklányként textilgyárban dolgoztam — mondja. — Tizennégy éves koromban vettek fel a pártba. 1907-ben a pétervári kongresszus küldötte voltam. Esőben, sárban három kilométert gyalogolva jutottam el a tanácskozás titkos helyére. Csak jelszóra: A madarak hamar megérkeznek — engedtek be. ....A szovjet köztársaságot ellenség veszi körül... (Lenin kézirata.) A METRÓ ALAGÚTBAN Volt tintahal, tengeri sün A földalatti alagútjának fúrását figyelemmell kísérik a földtan és az őslénytan kutatói. Dr. Boda Jenő, az ELTE őslénytani Tanszékének adjunktusa 50 millió évre becsüli az alagút földtani rétegeinek kér különbségét. Egyik tanulmányában ezt írja: „Kevés olyan városa és még kevesebb fővárosa van a világnak, ahol annyi földtani kor üledékeit megtalálhatjuk, mint éppen Budapesten”. A változatos rétegekből előkerültek azok az őslények, amelyek a főváros helyén hullámzó tengert népesítették be: a tintahal váza, a fésűskagyló és a toronycsiga. A budai márgának nevezett rétegből 12 őscápa néhány csigolyáját emelték ki. Rábukkantak többek között a tengeri sün maradványaira is. Jubileumi ünnepségek a főváros kerületeiben Ma és holnap többbudapesti kerületben köszöntik hazánk felszabadulási évfordulóját. Ma délután az I., a XII., a XIII., a XIV. és a XVI. kerület dolgozói tartanak jubileumi ünnepséget. Kőbányán, szabadtéri hangversenyt és kiállítást rendeznek. Délután nyitják meg a Fészek Művész Klubban a VII. kerület negyedszázados fejlődését illusztráló jubileumi kiállítást és holnap tartják a felszabadulási ünnepséget a Nemzeti Színházban. Holnap délelőtt nyílik a rákospalotai kiállítás is a kerületi tanács dísztermében. Délután rendezik az ünnepséget Újpesten, a Józsefvárosban, a IX., a X XI. és XVIII. kerületben. Csepel, valamint a Vas- és Fémművek dolgozói a csepeli sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen köszöntik a felszabadulási évfordulót.