Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-31 / 75. szám

TUDÓSÍTÁS A MAGASBÓL Elindult a csillagtúra Pilóták, újságírók a levegőben • Siófokon landolnak Ma reggel a budaörsi re­pülőtérről startoltak a XI. Felszabadulási Motorosre­pülő Csillagtúra részvevői — első ízben versenyezve pilótákkal együtt az újság­írók, első nap élményei alapján mindössze 30 perc alatt kell 30 soros tudósítást írni, amelyet a versenybizottság még ma értékel és az ered­ményt is kihirdeti. Siófok vezetői az útvonalgyőztes pilótát, a célleszállás bajno­kát és az első nap legjobb tudósítását készítő újságíró­ját jutalomban részesíti. Békés Attila LÉG­­TOTÓ Az első napi versenysza­kasz Budapesttől Siófokig tart. Eközben több rejt­vényt kell megoldaniuk a pilótáknak és az újságírók­nak­­ a levegőben. A lég­térből kell megkeresniük elrejtett földi célokat, vagy válaszolni a légi totó kér­déseire. A pilótának, az új­ságírónak honismeretből, a felszabadulás körülményei­­ből, várostörténetből, s nem utolsósorban sajtótör­ténetből kellett alaposan felkészülnie. E sorok írója is gépbe szállt, pilótája, Lánc Tibor, aki civilben a MALÉV TU —134-es utasszállító repülő­gépét kormányozza. Lánc Tibor a Postás Klub ver­senyzője, s­ jó ismerője az eféle versenyeknek, illetve a magyar tájaknak,­­hiszen tavalyelőtt a postások nyer­ték a csillagtúrát. MINDEN ÉVBEN Mielőtt jelt kaptunk vol­na az indulásra, alkalmam volt beszélgetni Réti Antal­lal, a Magyar Repülő Szö­vetség elnökével. Elmondta: a sportrepülők minden év­ben április 4. tiszteletére megrendezett nagy sereg­szemléjének több mint egy évtizedes hagyománya van. A különféle versenyeken más és más útvonalat vá­lasztva a levegőből ismer­kedtek meg a versenyzők hazánk szép tájaival, felsza­badult népünk alkotó mun­kájának nagyszerű eredmé­nyeivel. Az idei csillagtúra valószínűleg e versenyek történetének egyik legem­lékezetesebb találkozója lesz. A légi küzdelmekben az MJ­ISZ klubjainak piló­tái mellett ott találjuk a Repülőgépes Növényvédő Állomás, a MALÉV, az Or­szágos Vízügyi Hivatal, a Belügyminisztérium vízi és légiközlekedési osztályának repülőgépvezetőit, s meg­hívták a szocialista országo­kat is. FELDERÍTÉS, NAVIGÁCIÓ Még néhány perc és­ meg­kapjuk a startjelet. A mai nap végcélja Siófok. Eddig a percig az útvonalat a leg­nagyobb titokban tartották, hogy ne legyen könnyű a repülőgép-vezetők feladata, az útvonalrepülés, az útvo­nal-felderítés és a navigá­ció. Ha mindezt előre kö­zölték volna, most sokkal könnyebb lenne a dolguk. Az újságíróknak is van mit csinálniuk. A pilótával együtt figyelni kell a légte­ret, az útvonal pontosításá­val mindenben segítséget kell adni a repülőgép-veze­tőnek. Siófokon célleszállá­si versennyel landolunk, aztán városnézés követke­zik. Ezután a versenyzők megkoszorúzzák a siófoki szovjet hősi emlékművet, majd a város vezetői fogad­ják a pilótákat és az újság­írókat, tájékoztatják őket a helyi politikai, gazdasági, kulturális életről, a város honvédelmi munkájáról. Ezután kezdődik a ver­seny útévun­k szakasza. Az GÁZBOJLERTŐL A LAKATIG Több műszaki cikket kap a belkereskedelem ipar 1970-ben 8471 millió forint értékű közszükségle­ti cikket kész szállítani a hazai kereskedelemnek, ke­reken 1400 millió forinttal töb­bet, mint tavaly, szinte valamennyi fonto­sabb cikkből lényegesen növelik a szállítást. 177 millió forint értékű zárat, lakatot, vasalást, 278 000 olajkályhát, 120 000 gáz­bojlert, 266 000 televíziót, 200 000 rádiót, 180 000 hűtő­­szekrényt, 84 700 porszívót és 200 millió forint értékű zománcedényt bocsát a ko­hó- és gépipar az idén a lakosság rendelkezésére. Televízióból például 4­3 000- rel, hűtőszekrényből 16 000- rel, porszívóból 17 000-rel, olajkályhából kereken 100 000-rel többet vásárol a belkereskedelem a kohó- és gépipartól, mint tavaly. Zárból, lakatból, vasalás­ból 60 millió forint értékű­vel többet hoznak forga­lomba, mint 1969-ben. Az említett mennyiségben nin­csenek benne azok a téte­lek, amelyeket az év folya­mán külföldről trrgsortál­­nak vagy amelyeket a helyi ipar készít. (MTI) A KGM és a Belkereske­delmi Minisztérium egyez­tette a lakosság részére ké­szülő vas­ műszaki cikkek idei irányszámait. Eszerint a kohó­ és gép­ VADÁSZAT PUSKA NÉLKÜL A repülő injekcióstű Hamvaskő még fehér. Az erdészházban melegí­tőt veszünk magunkhoz — kupica cseresznyepálinkát —, s belegázolunk a hóba. Zöld kalapos erdészek, két vadász, s itt van a tévé­híradó is. Szarvasbikákra megyünk. A vadász, aki célozni fog, a tahitótfalui állatorvos. A meghívók előre közölték: rendhagyó vadászat lesz, nem csodálkozunk hát, hogy a fegyver szerszám­ít. Szarvasínhúrral, alumí­niumból, gumicsőből, in­­jekcióstűből készített nyíl­vesszővel. Megismerkedünk a kí­sérleti alannyal. Bandi, az erdész szelídített szarvas­bikája. A tomporába eresz­tenek egy­ nyílvesszőt, — öt perc múlva elká­bul — mondja az állator­vos. Az állat lábai megrogy­nak, hirtelen összecsuklik. Mozdulatlanul fekszik a havon. Nyugtató injekciót kap, félóráig ott marad, ahová lefeküdt. Eltelik harminc perc, Bandi meg sem moccan. A negyvenedikben talpra áll. Megrázza magát, besétál a karámba. Negyedóra múl­va már a húszcentis hóban cikázik. A repülő injekcióstű módszere. Megkapom a cí­met: Gödöllő, Agrártudo-­ mányi Egyetem. Dr. Fá­bián Gyula tanszékvezető professzor. Tömzsi, fekete hajú férfi, az íjászat elkö­telezett híve. — A szenvedélyem volt az egyik indítóok — mond­ja. A Pilisi Állami Erdőgaz­daság elhatározta, hogy te­ret ad a repülő injekciós­tűvel való vadászatnak Fábián professzor segítsé­gül maga mellé vett há­rom sportíjászt és egy ál­latorvost. Kikísérletezte az izomelernyesztő anyagot, amelyet nyílvesszővel lő­nek a vadba. — Minden grammnak je­lentősége van — mondja. — A kelleténél nag­yobb adag a vad pusztulását okozhatja. Más mennyiség bénítja meg a szabadon élő állatot, más a befogot­­tat. Hátra volt a lőfegyver ügye. Külföldről be lehet­ne szerezni — hosszadal­mas úton, valutáért. A pro­fesszor faragott egy nyíl­­puskát. Irányzószerkezet­­tel látta el, s maga gyár­tott hozzá, nyílvesszőnek, repülő injekcióstűt. — Eddig három helyütt vadásztunk. Gemencen, Pörbölyön és a Pilisben Tizenhét szarvast, há­rom muflont bénítottunk meg időlegesen. Az egyik szarvason a szállítást is kipróbáltuk, ládába zár­tuk, teherautóra tettük, úgy vittük Budapestre. Külföldi képeslapokban, magazinokban mind gyak­rabban tűnnek föl fotori­­portok elkábított, egy idő­re megbénított vadakról, s a velük végzett kísérletek­ről. Az Egyesült Államok­ban barnamedvéket fek­tettek le az injekcióstű módszerével. Lemérték a testsúlyukat, majd rádió­adót szereltek a nyakukra, s figyelemmel kísérték to­vábbi életüket. Egy olasz expedíció az Északi-sar­kon jegesmedvékbe jutta­tott izomelernyesztő szé­rumot; az állatokat megje­lölték, hogy mozgásukat, feltűnési helyeiket figye­lemmel kísérhessék. Afri­kai nagyvadakat — zsirá­fot, elefántot, rinocéroszt — már nem hajtókkal fo­gatnak be, kábító injek­ciót használnak. (A tűket mindenütt vadászfegyver­ből lövik ki, s csak elvétve alkalmazzák a szerszám­íjat. Az Agrártudományi Egyetem professzora vi­szont az íjra esküszik. Zaj­talan, nem lövi bele túlsá­gos erővel az injekciót a vadba.) A lapokban feltű­nő riportok, az Európában is terjedő kísérletek új je­lenség térhódításáról szá­molnak be. Kevesebb pus­kalövés dördül el az er­dőkben, előtérbe kerül a vadmentés. — Mi a gyakorlati ered­mény? A professzor válasza: — Nyugodtan mondhatom, új alapokra lehet helyezni a magyar állategészség­ügyet. A húsz-harminc percre megbénított vad könnyen gyógykezelhető. Egyszerűbbé válik a kor­meghatározás, a súlymé­rés. Vérmintát vehetünk. A vad szállításával az ál­latállomány is felfrissíthe­tő lesz. Különféle jelekkel, esetleg rádióadó felszerelé­sével nyomon követhetjük, felmérhetjük a nagyvadak vándorlását. Ennek külö­nösen Gemencen, a magyar —jugoszláv határon van jelentősége.­ De a befogás­hoz sem kell majd kará­mokat építeni, a kiválasz­tott­ állatot...biztonsággal el­szállíthatjuk az erdőből. Tudományos célok is ve­­zetik. — A vérmintavétel alap­ján régóta izgató kérdésre kapok választ: milyen mértékben hat állataink egészségére, fejlődésére a mezőgazdaság fokozódó kemizálása. Hamvaskőről és Gödöl­lőről egy számadatot is magammal hoztam. Az eddigi hazai­ kísérletek minden kiadással együtt hétezer forintba kerültek. Külföldön aligha hinnék el. Kósa Csaba LENIN, 1870-1970 Csak jelszóra... Moszkva, 1970. március „Levél érkezett egy kezdő ogyesz­­szai propagandistától, Tanyusától — írta N. K. Krupszkaja Visszaem­lékezések Leninre című könyvében 1904-ről, Géniről, az emigrációról. — Lelkiismeretesen és részletesen leírta az ogyesszai kézművesek gyű­lését. Iljics a levelet elolvasta és azonnal nekiült, hogy válaszoljon Tanyusának: Köszönöm a levelet. Írjon gyakrabban. Számunkra rend­kívül fontosak az ilyen levelek, me­lyek a hétköznapi, a mindennapi munkáról számolnak be. Nagyon ke­vés ilyenfajta levelet kapunk.” Tanyusával, Tatjana Fjodorovna Ljudvinszkajával moszkvai, Le­­ninszkij proszpekt 40. alatti laká­sán teáztam 1970 márciusában. A régi, régi harcos időkről s Le­ninről beszélt. Találkozás — Gyereklányként textilgyárban dolgoztam — mondja. — Tizen­négy éves koromban vettek fel a pártba. 1907-ben a pétervári kong­resszus küldötte voltam. Esőben, sárban három kilométert gyalogol­va jutottam el a tanácskozás titkos helyére. Csak jelszóra: A madarak hamar megérkeznek — engedtek be. ....A szovjet köztársaságot ellenség veszi körül... (Lenin kézirata.) A METRÓ ALAGÚTBAN Volt tintahal, tengeri sün A földalatti alagútjának fúrását figyelemmell kísérik a földtan és az őslénytan kutatói. Dr. Boda Jenő, az ELTE őslénytani Tanszé­kének adjunktusa 50 millió évre becsüli az alagút föld­tani rétegeinek kér­ különb­ségét. Egyik tanulmányá­ban ez­t írja: „Kevés olyan városa és még kevesebb fő­városa van a világnak, ahol annyi földtani kor üledé­keit megtalálhatjuk, mint éppen Budapesten”. A vál­tozatos rétegekből előke­rültek azok az őslények, amelyek a főváros helyén hullámzó tengert népesítet­ték be: a tintahal váza, a fésűskagyló és a toronycsi­ga­. A budai márgának ne­vezett rétegből 12 őscápa néhány csigolyáját emelték ki. Rábukkantak többek kö­zött a tengeri sün maradvá­nyaira is. Jubileumi ünnepségek a főváros kerületeiben Ma és holnap több­­bu­dapesti kerületben köszön­tik hazánk felszabadulási évfordulóját. Ma délután az I., a XII., a XIII., a XIV. és a XVI. kerület dolgozói tartanak jubileumi ünnep­séget. Kőbányán, szabadté­ri hangversenyt és kiállí­tást rendeznek. Délután nyitják meg a Fészek Mű­vész Klubban a VII. kerü­let negyedszázados fejlő­dését illusztráló jubileumi kiállítást és holnap tartják a felszabadulási ünnepsé­get a Nemzeti Színházban. Holnap délelőtt nyílik a rákospalotai kiállítás is a kerületi tanács dísztermé­ben. Délután rendezik az ünnepséget Újpesten, a Jó­zsefvárosban, a IX., a X XI. és XVIII. kerületben. Cse­pel, valamint a Vas- és Fémművek dolgozói a cse­peli sport­csarnokban ren­dezett nagygyűlésen kö­szöntik a felszabadulási év­fordulót.

Next