Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

A halász és a horgász Ba­­latonfüreden Múzeum Keresztúron Néprajzi múzeumot ren­deznek be a XVII. kerületi Ferihegyi út 124. szám alatt. A múzeumnak kivá­lasztott, vert falú, nádfede­­les házat felújítják, a mun­kát hamarosan befejezik. Az épület két szobájában német, illetve szlovák nép­viseleteket és lakberende­zési tárgyakat mutatnak majd be, a kony­ha pedig magyaros­­berendezést kap. Kiállítanak sok­­egyéb ér­dekes helytörténeti anyagot is, dokumentumokat, fotó­kat, s itt láthatják majd az érdeklődök a sz­ázdi mo­nostor alapító levelének hi­teles másolatát, amely Rá­­koscsaba-telepü­lés kilenc évszázados fennállását ta­núsítja. A múzeumot au­gusztusban­­ nyitják meg. (MTI) GÁZ­­ÍTÁ­S­, TÁVFŰTÉS Nem füstöl a kémény Átalakítanak 1100 házat Bérbe adják a készülékeket Az V. és a XIII. kerület­ben 1972 októberéig foko­zatosan meg kell oldani a füstmentes fűtést: 1100 IKV-házban áttérnek a gázfűtésre, az etázsfűtésre, illetve a fafűtésre. A kerü­leti ingatlankezelő vállala­tok elkészítették az áttérés részletes tervét. Gázfűtésre alakítják át 223 központi fűtéses épü­let kazánját, a XIII. ke­rületben pedig bekap­csolnak a távfűtő háló­zatba 192 központi fűté­­ses épületet. Gázfűtéses cserépkályhá­kat, illetve kéménybe köt­hető gázkonvektorokat sze­relnek fel 715 épületben, a nagyobb lakásokban pedig etázsfűtés lesz. A lakáso­kon belül a gázvezetékek szerelési költségeit az IKV a lakbérbe beleszámítja, s elintézi, hogy a fürdőszo­bai és a konyhai készülé­keket bérletben kapja meg a lakó. Az V. és a XIII. kerület egy része védett övezet, ezért az­ Energia­gazdálkodási Intézet ezen a területen vállalta a köz­ponti fűtőberendezések gázfűtésre alakítását. A Fővárosi Szerelőipari Vállalat 1971-re 25 köz­ponti fűtéses épületet át­alakít, s mintegy 70 millió forint kivitelezési értékben végez gázszerelési munkákat. A lipótvárosi távfűtési hálózatba való bekapcsolás nehéz feladat, mert a köz­ponti fűtéses épületeknek csak mintegy felét tudják majd a távfűtési hálózatba bekötni 1972 október 1-ig. Az érdekelt IKV-k azon­ban mindent elkövetnek, hogy a levegő tisztaságá­nak javítására hozott ren­deletnek határidőre eleget tegyenek. KÖLCSÖNZO-ÚJDONSAG Nyara­lóknak Minivizor ELŐJEGYZÉS HŰTŐSZEKRÉNYRE A Balaton partján 30 boltban lehet kölcsönözni sátrat, gumimatracot, rá­diót, pilleágyat, kerékpárt. Sátorból nőtt a kereslet, ezért vásároltak 320 két- és négyszemélyes, modern, há­lófülkés sátrat. A kölcsön­zőnek — csak a Balaton­nál — 5000 gumimatraca van, s most szereznek be ezer újat. Megkezdték a Minivizor tévékészülék köl­csönzését, egyelőre kis té­telben. Bérbe adják két hétre, egy hónapra vagy az egész nyári szezonra is. Most vásárolt a kölcsön­ző 1600 hűtőgépet, ezek nagy részét a vidéki boltok kapták. Ezzel 6500-ra nőtt a kölcsönözhető hűtőgépek száma. A budapestiek nö­vekvő igényének kielégíté­sére ebben és a jövő hó­napban még 450 hűtőszek­rényt szereznek be. Szep­temberben újabb ezerrel bővítik a készletet, mely­re már elfogadnak elő­jegyzéseket. (MTI) Testőrsereg volt a hozomány Százhúsz éve találta meg a nagy afrikai folyók böl­csőjét, a kontinens vízvá­lasztóját Magyar László, a fekete földrész regényes életű kutatója. Felfedezését így örökíti meg naplója: „Innét ered a teljesen isme­retlen, hatalmas Kasszás fo­lyam, amely észak felé foly­ván a Kongót gyarapítja. De innét szakad ki a Zam­besi folyamot alkotó renge­teg vízér...” Magyar László, a fiumei tengerészeti iskola elvég­zése után indult kalandos útjára. Egy osztrák postahajón Brazíliába jutott, majd a La Plata állam flottájának hadnagyaként részt vett az Uruguay elleni háborúban. S Sorsa ezután Afrikába veti, ahol a calabári szultán ka­tonájaként, portugál ember­kereskedőkkel harcol. Ké­sőbb elvetődik a bibéi né­ger király udvarába, s fele­ségül veszi a fejedelem lá­nyát. A hozományul kapott háromszáz testőr kíséreté­ben indul el nagy jelentősé­gű kutatóútjára. Térképei, feljegyzései nyomán neve ismertté vált egész Európában. A Magyar Tudományos Akadémia nem tudott segít­séget adni kutatásaihoz, csupán annyit tehetett, hogy 1859-ben kiadta egyik kötetét és levelező tagjává választotta. A kutató 1862- ig küldte jelentéseit Ma­gyarországra. 1864 novem­berében Benguela afrikai város közelében hunyt el. K­étszáznyolcvankilenc mondat a jövőről: ez az MSZMP Köz­ponti Bizottságának most közzétett határozata a ne­gyedik ötéves terv irány­elveiről. Mondatok, ame­lyeket ugyan egy politikai párt fóruma fogalmazott meg, de — mint ahogy a párt egész tevékenysége — nemcsak a párttagokhoz, hanem mindannyiunkhoz, az egész országhoz szólnak. Mondatok, amelyekbe hosszú évek tapasztalatai, gondjai és örömei, sikerei és kudarcai sűrűsödtek, mondatok, amelyek jövőt formálnak, munkára, al­kotó gondolatokra, közös szép erőfeszítésre hívnak. Nem először készülünk tervbe foglalni évekre, hosszabb időszakra szóló elképzeléseinket — az öt­éves tervek sorában ez már a negyedik, s volt két há­roméves tervünk is — tud­juk hát jól, mennyit érnek ezek a tervek. Annyit, amennyi a realitásuk. Volt idő, amikor éppen ez a rea­litás hiányzott belőlük: vá­gyainkat, kívánságainkat írtuk a tervbe, sőt az első eredmények, sikerek bűvö­letében meg is emeltük a vágyak, kívánságok szám­oszlopait, de tudjuk, em­lékszünk, mi lett az ered­mény. Az effajta ter­vezéstől óvva intenek bennünket az új ötéves terv irányelvei, amelynek mind a 289 mon­data azt a józan realitást, azt a higgadt mértéktar­tást tükrözi, ami az MSZMP politikájának im­már hosszú évek óta egyik legvonzóbb sajátossága. Csak a célok, a tennivalók újak tehát, a gazdaságpo­litika, a haladás irányát megszabó elv változatlan: megyünk tovább a korsze­rű tervgazdálkodás útján, folytatjuk a szocialista rendszer következetes erő­­­sítésének politikáját, s ha­tárnak nem „a csillagos eget", hanem a földi való­ságot jelöljük meg. z irányelvek má­sik sajátos vonása, hogy minden ed­diginél határozottabban mutatnak a fejlődés fő irá­nyaira, a majd elkészülő tervtörvény egész arculatát megszabó kiemelt felada­tokra. A munka ter­melékenységének gyorsabb növelése, az ipari ter­melés korszerűsítése, nem­zetközi versenyképességé­nek javítása, a­ lakás­építés jelentős fokozása, a hústermelés fellendítése — ezek azok a főbb, közvet­len célok, amelyekre össz­pontosítanunk kell majd erőfeszítéseinket az új terv­időszak éveiben. Az ipar­­fejlesztésben elsősorban a távolabbi jövő és a hazai adottságok szempontjából fontos, hasznos ágazatok erősítése a cél. a korszerű energiahordozók — az olaj, a földgáz — felhasználásá­nak gyors ütemű elterjesz­tése, az alumíniumipar to­vábbi fejlesztése, a közúti járműprogram folytatása, az építőanyagipari bázis növelése, a vegyipar erősí­tése, a ruházati ipar re­konstrukciója, s a számí­tástechnikai eszközök gyár­tásának és alkalmazásának további bővítése. Az irányelvek fontos megállapításokat tartal­maznak az életszínvonal to­vábbi emelésének prog­ramjáról. Kedvezőbb fel­tételek teremtése a műve­lődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez, az egyéni ké­pességek kibontakoztatásá­hoz; a családi jövedelmek közötti aránytalanságok mérséklése a családi pót­lék és a nyugdíjak emelése útján; a szociális, egészség­­ügyi ellátás további javítá­sa; a reálbérek 16—18 százalékos emelése; 400 ezer lakás felépítésével a lakásgond enyhítésének meggyorsítása, elsősorban a munkások lakáshelyzeté­nek javítása;­­ sok egyéb cél mellett ezeket javasol­ja ötéves tervbe foglalni a párt Központi Bizottsága. J­ó alap ezeknek a szo­cialista rendszer ere­jéhez, fejlettségünk színvonalához méltó nagy feladatoknak a sikeres megoldásához, hogy biz­tatóan, sok területen a vártnál jobban alakul az idén befejeződő har­madik ötéves terv tel­jesítése, gazdaságunk nö­vekedése lényegesen gyor­sabb az előző ötéves idő­szakénál, s a reform beve­zetése óta fokozatosan ja­vul a gazdaság egyensúlya, szerkezete, jobb a hírünk, nevünk a világban, a kül­föld piacain versenyképe­sebbek cikkeink. A jó indulóalap azonban egymagában kevés lenne a sikerhez. A következő években a gazdasági mun­ka magasabb minőségi kö­vetelményeket állít min­denkivel, minden munka­hellyel szemben. Segéd­munkástól miniszterig, diáktól tudásig mindenki­től hatékonyabb, célratö­rőbb munkát követel, kor­szerűbb gépet, korszerűbb irányítást, korszerűbb gon­dolkodást vár, bátor szakí­tást a tegnapi gondolatok­kal, a beidegződött meg­szokottal, merész szövetsé­get az újjal, a modern meg­oldással. Egyszóval: önma­gunk szüntelen megújítá­sának képességére van most szükség, jobban, mint bármikor. Szathmári Gábor MONDATOK A JÖVŐRŐL „F­ÉLRE­ESŐ VÖLGY ÖLÉBEN..." Éled a váli erdő Vendégváró alvó város ♦ Budapest aranytartaléka „Odabenn a mély vadonban, / A csalá­­nos iharosban, / Fél­reeső völgy ölében, / Sűrű árnyak enyhe­­lyében” Vajda János sorait a vá­li erdőről sokan ismerik, de talán kevesen tudnák meghatározni, hol is van, hazánk mely táján terebé­lyesedik ez a romantikus erdőség. Nem messze Bu­dapesttől — s a Gina-ver­­sek költőjét ez alkalomból idéztük — nemrég érte­kezletet tartottak, s meg­vitatták Bicske környéké­nek üdülőterületté fejlesz­tését. A tanácskozáson, mint hétvégi pihenésre al­kalmas hely, a hozzá tar­tozó völggyel együtt, a vá­li erdő is szóba került, hold hétvégi üdülőterület­nek való telket ölel magá­ba. Ezen a részen, az E 5- ös út kereszteződésében, kempinget lehetne kialakí­tani, szervizállomással, s később esetleg — a külföl­di turistáknak — szállodát is építhetnének. TORONY A DOMBTETŐN A Máléhegy—Ginza— Szentgy­örgy puszta—Szent László patakvölgy vidéken a vadászat és a lovas sport hívei találhatnák meg szó­rakozásukat. Az előzetes tervekben szerepel az az elgondolás, hogy a Szent László patak vizét meg­­duzzasztják, s ezzel tíz ki­lométer hosszú patak- és tórendszer jönne létre, a fürdőzők és horgászok örö­mére. Végül: a Vajda János megénekelte váli erdő és völgy hétvégi pihenésre volna megfelelő, nevezetes zártkert-rendszerével, s látnivalóként az alcsúti ar­borétummal. Ezek a tájak bármely irányból könnyen megkö­zelíthetők. A jó közleke­dést a jövőben tovább le­hetne javítani: összeköthet­nék például az M 7-es ba­latoni utat és az M 1-est. A fővároshoz való közelsége pedig indokolttá tenné, hogy Bicske — mint Buda­pest előretolt bástyája — a külföldi turisták pihenő­­állomása legyen a magyar fővárossal való ismerkedés előtt. Nemcsak a természeti adottságok, hanem a mű­velődéstörténeti emlékek is vonzóvá tehetnék ezt a vidéket. Csapdi mellett van hazánk első csillagvizsgá­lójának omladozó tornya, a Batthyányiak egykori He­gyi-kastélyában a bicskei elágazástól északkeletre két halastó között egy dombtetőn. Nem messze tőle, a Szent László víz völgyében, a 80 méter hosszú kőfejtő bar­lang hatalmas méreteivel a fertőrákos­­bányára emlé­keztet. Innen szállították a követ a múlt század vé­gén az Országház építésé­hez. • TANULMÁNYTERV KÉSZÜL Az üdülővidékké fejleszt­hető területek túlnyomó többsége ma — kihaszná­latlanul — állami gazdasá­gok kezében van. Tulaj­donjogukról bármikor szí­vesen lemondanának a ta­nács javára. A zárt kerte­ket pedig magánkézből le­hetne megvásárolni. A ki­áramlás a fővárosból — a telkek, présházak vásárlá­sa — szervezetlenül ugyan, de már megindult. A mostani értekezleten határozatot hoztak, hogy elkészítik Bicske és vidé­ke üdülőterületi tanul­mánytervét, s létrehozzák az intéző bizottságot. Le­het, hogy néhány év múl­va a „félreeső völgyek" és a „sűrű árnyak” — első felfedezőjük, Vajda János után — sok ezer budapesti és külföldi kirándulónak is­ enyehelyül szolgálnak. Ábrán László HORGÁSZOKNAK HALASTAVAK Bicske: tizenkétezer la­kosú település a nagyfor­galmú M 1-es út mellett. A közkeletű szociológiai kifejezéssel „alvó város”­­nak nevezhető: tízezer la­kója jár be naponta dol­gozni Budapestre. Mi indokolja a környék üdülőterületté fejlesztését? Mindenekelőtt talán közel­sége a fővároshoz, s termé­szeti adottságai, jó közle­kedési kapcsolatai, műve­lődéstörténeti emlékei. Ba­konyi Dezső a Városépítés című folyóirat egyik szá­mában Budapest aranytar­talékának nevezte Bicske környékét. Valóban az-e? A Budapesttől 34 kilo­méternyire fekvő kis vá­ros körzetében négy, üdü­lőtelepnek kitűnően alkal­mas tájegység határolható el egymástól. A Szár—Új­telep—Nagy­egyháza— Óbarokk vidék — magasba ágaskodó szikláival, lan­káival — a Vértes utolsó nyúlványát és a Gerecse völgyét foglalja magába. A vidék halastavakkal teli, amelyek nagyüzemi gazdál­kodásra többnyire alkal­matlanok, ám kitűnő lehe­tőséget adnak a horgá­szoknak. A Tükröspuszta—Csapdi —bicskei Előhegy—bicskei halastavak határolta rész körülbelül 400 katasztrális hold zártkertet (nagyrészt szőlőt) és 200 katasztrális legyen magyar nevük A MINISZTÉRIUM A BOLTKERESZTELŐKRŐL Az utóbbi időben sok ki­fogás hangzott el amiatt, hogy a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek új üzletei­ket, éttermeiket idegen­szerű és idegen hangzású névvel jelölik. Ezek az el­nevezések nem ritkán kü­löncködők, mesterkéltek, érthetetlenek. A Kereske­delmi Értesítő közli a Bel­kereskedelmi Minisztérium állásfoglalását, amely sze­rint a köztudatba átment és általánosan ismert ide­gen nyelvű, vagy idegen­hangzású elnevezések nem kifogásolhatók. Az új üzle­teknek, éttermeknek azon­ban célszerű a magyar nyelv gazdag szókincséből vett — lehetőleg az üzlet tevékenységére is ut­aló közérthető magyar nevet adni. (MTI)

Next