Esti Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
MELYEK A FELTÉTELEK Város lesz a faluból Elkészültek a javaslatok Népesség, kereskedelem, utak Hogyan lehet város a faluból? Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztériumban elkészült a javaslat: a jövőben milyen feltételek teljesítésekor lehet várossá nyilvánítani a nagyközségeket. Szükség van a mércére, ugyanis a következő harminc évben — a Minisztertanács által nemrég elfogadott településfejlesztési irányelvek szerint — újabb 40—50 nagyközség fejlődik olyan szintre, hogy a városok közé kell majd sorolni őket. Eddig — normák hiányában — a megyei tanácsok javaslatára, egyedi elbírálás alapján döntöttek a települések városi rangra emeléséről. Jább 40 százalékát burkolt úton lehet megközelíteni, elérni; a lakásoknak legalább negyede vezetékes vízzel ellátott és a szennyvízcsatorna a hálózatba, illetve házi szennyvíztisztítóba van bekötve. Döntés előtt A feltételeket a hazai településviszonyok, az adottságok és a gazdasági helyzet körültekintő mérlegelésével állították össze a miniszztériumban. (Egységes nemzetközi feltételek még nincsenek!) A várossá nyilvánítást megelőzően természetesen figyelembe veszik majd a számokkal nem mérhető — politikai, társadalmi és egyéb — feltételeket is, amelyek szintén jelentősen befolyásolhatják a döntést. A minisztérium által javasolt városi mérce elfogadásáról előreláthatóan még az idén döntenek. Cz. Gy. Nagyközségek, figyelem! A jövőben — ha a kormány jóváhagyja a javaslatot — csak azok a nagyközségek lehetnek városok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: lakóinak száma eléri a 15 ezret. A 15 ezernél kevesebb, de 8 ezernél több lakosú községeket is várossá lehet nyilvánítani, ha a vonzási körzetükbe tartozó területen 20 ezernél több ember él, s egészségügyi, kulturális, kereskedelmi stb. ellátásukat a nagyközség fedezi; a helység belterületén a népesség száma évente átlag legalább egy százalékkal nőtt a múlt 5— 10 év alatt; a kereső lakosság háromnegyede az iparban, az építőiparban, illetve az ellátó-, szolgáltató- és javítóiparban dolgozik. Továbbá, ha a munkások, az alkalmazottak egyharmadát a helyi ellátó, szolgáltató és javító műhelyek foglalkoztatják, van szakorvosi rendelőintézete, s az hetente legalább 40 órán át fogadja a betegeket a vonzáskörzetből is; a településeknek 300 vagy ennél több embert befogadó művelődési háza van, amelyben színházi előadásokat is lehet rendezni; s mindenkinek nyitva áll, tehát nem egy gyáré vagy intézményé. Feltétel, hogy a helységnek legalább egy középiskolája vagy középfokú oktatást adó szakiskolája legyen és az iskola mellett minimum 40—50 férőhelyes diákotthon is van, vagy pedig a tanulók 10—15 százaléka a környező községekből jár be; kereskedelmi áruforgalma megközelíti a jelenlegi járási jogú városokét, a lakásoknak lega- KONYHAI ROBOTGÉP AG 5-ös 630 Ft helyett 520 Ft Amíg a készlet tart! Úszó faház a tavon Könnyűipar ’71 : már készülnek a transzparensek a hamarosan megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén, akárcsak korábban, három helyen találkozhatnak az érdeklődők a hazai könnyűipari termékekkel. A könnyűipari pavilonban négyezer négyzetméteren, a lakberendezési pavilonban 1600 négyzetméteren sorakoztatják fel 1971 újdonságait és 1972 ígéreteit. A győri Pamutszövő és Műbőrgyár ezúttal is a városligeti tavon rendezi kiállítását, de most nem felfújható műanyag pavilonban, hanem úszó faházban, 600 négyzetméternyi területen. Csukagyár az erdőszélen Csodálatos telep • Angolna után az első Laboratórium a gerendaházban Bajáról az irodalmat és a hallét szerető halászati szövetkezeti elnök (az egyik országos halfőző versenyen aranydíjat is nyert), Felvidéki István telefononozott: most szállítják a csukát, a csukaporontyokat az ország vizeibe — a Tiszába, a Dunába, a tavakba —, soha nem látott mennyiség: ötmillió darab! Mind saját keltetés, Karapancsán, a Gemenccel vetekedő Duna-menti erdőségben, vadvilágban megvalósították az iparszerű haltenyésztést. Jöjjek, az utolsó szállítmányok most indulnak hajnalban a Tiszára, az alpári Virágzó Halászati Tsz vizeire. De előbb röviden a csukáról. Miért van szükség ennyi csukára, mi is az a csukaprogram? A nyílt vizek halasításának egyik alapkérdése. Hosszú vita előzte meg: használ-e a csuka a vízben, avagy rossz hal, ragadozó, nem kell szaporítani. A vizek, a holtágak elöregedésük közben ugyanis keszeggel népesültek be. A keszeg, a ponty táplálék-konkurrense. Vagyis a szeméthal megeszi a nemes hal elől az élelmet. A csuka pedig megeszi a keszeget, mohó ragadozó. Ugyanakkor kitűnő étkezési hal, sokféle módon elkészíthető, s a külföld mind jobban keresi, mint „sporthalat”. A csuka a világpiaci viszonylatban a legjobban fizető hal, egy kiló csukáért egy dollárt fizetnek, ennél csak az angolna ára jobb. Hajnalban indultunk, reggelre értünk az erdőszélre, a Ferenc-csatorna kerítette haltelepre. Épp akkor, amikor az ország más területéről, a Tiszáról megérkezett Sárfy Ede főagronómus, e telep megteremtője. Előző éjjel az árvíz sújtotta nyíregyházi Alkotmány Htsz-nek vittek sok ezer csukaivadékot. A tiszadobi, tiszalöki Holt-Tiszába tették ki .Tiszai halászok várták a dunai embert. Csónakba szálltak, evezőt merítettek, lassan haladtak, megkeresni azokat, a padmalvokat, jól felmelegedő öblöket, növányzetdús szakaszokat, ahová ki lehet majd engedni a Karapancsáról hozott ivadékokat. De előbb a víz hőmérsékletét kellett mérni; a hőkülönbség ne okozzon a csukákban sokkot, a szállító fóliazacskókba a Holt-Tisza vizét töltötték, s csak úgy, kiegyenlítve a két víz különbségét, lehetett búcsút mondani, magukra hagyni a Dunaági csukák ezreit fenn, a Tiszaháton.) Karapancsai haltenyésztő telep. Akár egy ipari üzem. A Ferenc-csatornából elosztó csőhálózatokon, keltető tavakon, vizek vegykonyháján át üvegcsarnokba érkezik az élelemmel dúsított víz; az üvegcsarnokban — akárcsak egy futószalag a gyárakban — stadionmedencék, szitákon áramló vízfolyam, a szitákon fennmaradó ikrák — futószalagon készülő csukaivadékok. Az egyik tavon — a csukák élelme, planktontenyészete készül itt — reflektorok: a fény vezeti a csukákhoz a planktonrajokat. Csodálatos telep: Sárfy 1962-ben Tolnában csalántengerben vágott kísérleti telepet; fenyőkkel, nyírekkel, rózsákkal ültette be a vadont, s kezdte meg a kutatásokat, kísérleteit. Itt nevelték fel az első, nagyüzemileg tenyésztett kecsegéket. Karapancsára a hatvan éven felüli kutató feleségével tavaly érkezett. Sátorban laktak, petróleumlámpával világítottak. A telet a Ferenccsatorna partján, egy nádtetejű halászkunyhóban töltötték el, így épült Közép-Európa egyik legkorszerűbb haltenyésztő telepe. Most már gerendaház áll az erdőben: elébb az árkokat, telelőket ásták ki, s csak aztán építették fel a kutatók központi fűtéses gerendaházát. Itt már társalgók is vannak, laboratóriumok: a vadászati világkiállítás alatt itt tartják majd az egyik nemzetközi konferenciát. K. Gy. II. Tomika Türelmetlen tárcsázás után izgatott kérdés a részemről: — Elvira néni, csókolom, megvan a kisbaba? Igen!? Kisfiú, kislány?! — Legénykénk van! Tomika, az apja után! — lelkendezik az újdonsült nagymama. — És mint a fiam, ohjasforma! Csak ő strammabb gyerek volt, akkora koromfekete hajjal jött a világra, hogy a nővérke szalagot kötött bele, bizony! Négy és fél kiló, képzelheted, összeszaladt az egész magánszanatórium, ha jaj, emlékezetes nap marad a számomra! — De Kati... — nyögök kissé bele, de jön a folytatás máris: — Lehetőleg ne kavard a dolgokat, fiam, hisz a Katink akkor még a világon se volt, merthogy pontosan öt évvel fiatalabb az én Tomimnál. Na és képzeld, drágám, előző este még vendégségben voltunk! Éjfél felé tértünk haza, aztán csak mondtam a férjemnek, hogy most már telefonozhat is a professzor úrnak, én ugyanis egy rendkívül előkelő . .. Rövid, de tiszteletlen vihogás a részemről. Majd: — Aha. Nagyon érdekes. De most már mégiscsak inkább a Kati Tomikájáról tessék beszélni! — Egészséges — jön a kimerítő válasz. — Na és ahogy azon az éjjelen beszállunk az automobilba ... — A második Tomikát kérdezem !!! Nagyon aranyos? — Nagyon. És hogy szavadat ne felejtsd, ahogy visznek be a csupacsempés műtőbe ... Fejrázás, sóhajtás után új próbálkozás a részemről: — Elvira néni, könyörgöm! Akkor legalább Katiról! Hogy érzi magát? — Jól. És fiam, csak rámtekint a Madame, csak csapja össze a kövér kezeit... — Elvira néni, édes! A Tamással beszélhetnék? — ... akkorra már jött be a professzor úr hozzám, hófehér köpönyegben . .. Tamást? Minek?! V Ígyse értenek a férfiak ezekhez a dolgokhoz! Reménytelen. Csak Első Tomika hallható! A második nyilván majd akkor, ha neki is gyermeke születik... G. Szabó Judit A SZABADBAN Kertészek, kubikosok, hegesztők ... Munkájukat mindnyájunk szeme láttára, a pesti utcákon, a pesti tereken végzik. Vajon milyen virág kerül a felásott városligeti földbe? Ebben a hatalmas esőben, amelyet a sátor alatt vettek kezelésbe a hegesztők, az éltető via áramlik majd a lakásokba. Készül a gázvezeték útja