Esti Hírlap, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

HÉT PREMIER Évad előtt az Operaházban Turnéprogram: Moszkva, Róma, Prága, Bulgária • Cinizmus nélkül Ma tartotta évadnyitó társulati ülését hazánk leg­nagyobb művészegyüttese, az Opera. Lukács Miklós igazgató beszámolt a múlt évad eseményeiről, s vázol­ta a kezdődő szezon felada­tait, bemutatta az új ösz­töndíjasokat: Berkes Já­nost, akit a budapestiek a nyári János vitéz előadáso­kon ismerhettek meg, Fü­­löp Attilát, Zsigmond Gab­riellát és a kórusból előlé­pett Páka Esztert, akik a Rádió énekversenyén ara­tott sikerükkel tűntek fel, valamint Nagy Jánost. Az idén végzett balettnövendé­kek közül három-három táncost és táncosnőt szer­ződtettek ösztöndíjjal. Hét régebbi ösztöndíjas rendes tagként folytatja munká­ját, köztük a már főszere­pekben ismert Laczó Ildi­kó, Torday Éva és Kováts Kolos. Hét premierre kerül sor ebben az évadban az Ope­raház és az Erkel Színház színpadán. November ele­jén lesz Maros Rudolf és Szokolay Sándor balettjei­nek, valamint Petrovics Emil Lysistratéjának ősbe­mutatója, s még a múlt évadból Puccini Gianni Schicchi és Donizetti Csen­gő című kisoperájának új premierje. Január végén Britten Szentivánéji álom,­ebruárban Musszorgszkij lovanscsina című operája eril színpadra, áprilisban Seregi László új koreográ­fiával a Sylvia című De­­bes-balettet, májusban a víg-ciklus utolsó darabját, z Istenek alkonyát láth­at­­a a közönség. A szezonzáró premier június 9-én az Otello reprize lesz. A Milánói Scala és a Pá­rizsi Nagy Opera után, az­dén a budapesti társulattal bonyolít le cserevendégjáté­kot a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színháza, a világhírű Bolsoj Tyeatr, ezzel is demonstrálva Fur­­ceva asszony,­ művelődési miniszter tavalyi budapesti nyilatkozatát, amely szerint Magyarország különös he­lyet foglal el a Szovjetunió nemzetközi kulturális kap­csolatai között. A moszkvai együttes 400 tagja szeptem­ber 15-én két óriásgéppel érkezik Budapestre, ugyan­ezekkel a gépekkel indul két óra múlva Moszkvába a magyar társulat. Mindkét vendégjáték kilenc-kilenc előadásból áll. A budapesti közönség négy este Musz­­szorgszkij Borisz Godunov­­ját, háromszor Csajkovszkij Pique Dame című operáját és két alkalommal Prokof­jev Szemjon Kotkóját él­vezheti olyan főszereplők­kel, mint Galina Visnyevsz­­kaja, Vlagyimir Atlantov, Georgij Andrjusenko, Jurij Mazurok, Alekszandr Ve­­gyernyikov és társaik. Moszkvában két Vérnász, két Bartók-est, három Ma­non Lescaut és két Poppea megkoronázása magyar nyelvű előadására kerül sor ugyanebben az időben, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Marton Éva, Melis György és Ilosfalvy Róbert, illetve Orosz Adél, Fülöp Viktor, Pártay Lilla, Róna Viktor főszereplésével. (Há­zy Erzsébet tíz nap alatt öt főszerepet énekel a vendég­játék keretében!) Tavasszal Róma, Prága és Bulgária várja opera-, illetve balettegyüttesünk vendégszereplését. — Régi megállapítás, hogy a színház élő szerve­zet, amelynek szíve, ér­rendszere, vérkeringése, sőt, mészlerakodása is van — mondta a társulati ülé­sen Szirtes György üzem­igazgató. A szervi bajok­ról, a mészlerakodásokról azonban nem elég csak tu­domást venni, orvosolni is kell azokat. A múlt évek orvoslásainak eredménye, hogy a közönség átmeneti­leg megrendült bizalmát si­kerül ismét megszerezni. A gondosan előkészített pre­mierek, a jobb bérletrend­szer , a műfaj világsztár­jainak fellépéseivel , s egy sor tehetséges fiatal színre lépése jó gyógymód­nak bizonyult. Ennek kö­szönhető, hogy a nézők, s köztük a bérlők száma je­lentősen megnőtt. Külön öröm, hogy ugrásszerűen emelkedett azoknak a kö­zép- és főiskolás, ipari és egyetemi tanulóknak a szá­ma, akik rendszeresen lá­togatják az operát. Szólt az üzemigazgató a színházakat, különösen az operaszínpadokat súlyosan érintő műszaki és technikai problémákról, elsősorban a megfelelő szakemberek és munkaerők hiányáról, a művészi és műszaki mun­kakörülmények fogyatékos­ságairól, amelyek már-már az előadások megtartását veszélyeztetik. Célzott a művészeti vezetés problé­máira és a színházi fegye­lem lazaságait sem hallgat­ta el. — Kilóban is szép súlyt tennének ki a hozott ren­delkezések és a belső szín­házi törvények. Az élet azonban mindig új problé­mákat és megoldandó kér­déseket vet fel. Ami tegnap jó volt és nyugalmat ho­zott, holnapra esetleg el­avulttá válik, s újabb elé­gedetlenséget szül. Erősíte­ni kell azt a közszellemet, amelyben a becsületes, jó szellemű, józanul gondolko­dó, felelősséget és áldozatot vállaló emberek a hang­adók, amely nem tűri a ci­nizmust, a fegyelmezet­lenséget ... Természetfilm­fesztivál A vadászati világkiállí­tás programjának kereté­ben megrendezik a nem­zetközi természetfilm­fesztivált, amelyre eddig 20 országból 150 alkotást neveztek. A filmek mozi-, televíziós- és amatőrkate­­gó­riában versenyeznek. A szakjellegű alkotások el­bírálására időközben lét­rehozták a negyedik, szak­filmek szekcióját is. A mozifilmek versenyé­nek színhelye a budapesti Vörös Csillag Filmszín­ház: itt szeptember 5—15. között pergetik le az alko­tásokat nemzetközi zsűri, illetve az érdeklődő kö­zönség előtt. A televíziós és szakjellegű alkotások a Természettudományos Is­meretterjesztő Társulat Bocskay úti helyiségében versenyeznek, az amatőr filmek pedig a világkiállí­tás területén levő mozite­remben. A versenyt köve­tően, szeptember 16-tól egész napos vetítést tarta­nak a budapesti Híradó Moziban a nemzetközi ter­­mészetfilm-fesztiválon be­mutatott valamennyi mo­zifilmből — négy héten át. START A Thália Színház tegnap tartotta idénynyitó társulati ülését. Keres Emil igazgató ismertette az évad terveit. Képünkön a társulat új tagjai: Rátonyi Róbert, Há­mori Ildikó és Nagy Attila. A KORUNKBAN KEZDTE Ritka varázslat Elismerést aratott olva­sók között, kritikában egyaránt a „Ritka varázs­lat” című, nemrég napvilá­got látott verseskötet. Szer­zőjéről, Mária Béláról meg­tudhattuk, hogy 1948. óta nem jelentkezett költemé­nyekkel, s azt is, hogy „ci­vilben” — elmegyógyász. A versek sikere után még töb­bet szeretnénk megtudni a költőről. — A húszas évek elején Kassák tanítványa voltam. A Tanácsköztársaság le­verését követő rossz köz­érzet — amely bennem, a munkáscsalád fiában, fizi­kai asztmát is okozott — külföldre kergetett. Eljutot­tam gyalog Nápolyig, ahol előbb szállítómunkás vol­ta­m, majd orvosta­nhallga­tó. A Nápolytól nem mesz­­szi Nocera Inferiore-ban működött Levi B­ianchini professzor elmegyógyinté­zete. Nocera éppen ettől, a munkaterápiát először be­vezető intézettől lett világ­hírű : a húszas években sok pszichiátriai tankönyvet, stand ardm­unkát így je­gyeztek: „Bécsi—New York —Nocera”, vagy „Bécs— Moszkva—Nocera.” Nos, Levi-Bianchini felkarolt, s az ő sajátos pirandellói szigetén — amely azonban nem annyira az ápoltak, hanem az orvosok számára volt, legalábbis egy ideig menedék a fasizmus elől — dolgoztam 15 évig. Az ille­gális kommunista sejtet ve­zettem az intézetben. 1939-ben Mária Béla ha­zajött Budapestre. Orvos­ként nem dolgozhatott: a felszabadulásig munkás volt, majd büntetőtáborok foglya. És közben költő. A munkásköltők — Benjámin László, Földeák János, Bat­­sányi Károly — antoló­giáiban jelen­tek meg a fa­sizmust vádoló, felszabadu­lásért kiáltó versei. 1948- ban látott napvilágot „Éle­ted kötelez” című kötete, amely a negyvenes évek elején írt, részben illegáli­san terjesztett verseit, s a felszabadulást köszöntő költeményeit tartalmazta. Aztán, mint költő, elhallga­tott. Hosszú évekig csak pszichiáterként működött. — Azok közé tartozom, akik nem tudnak egyenlete­sen, mesterségszerűen ver­seket írni. A fiatal lázadás versekre késztető korszaka után a haza és a világ el­vesztésének fájdalma — majd újramegtalálásának öröme — váltotta ki belő­lem a költőt. Voltak azon­ban korszakok, amikor poé­­zisomat — ha van bennem — a gyógyító munkában él­tem át. És azokban az elmé­leti, a szocialista egészség­védelmet szolgáló tanulmá­nyokban, amelyek azt foly­tattak, amit annak idején Gaál Gábor ,,Korunk”-já­­ban kezdtem. — Milyen megrendülés szülte a „Ritka varázslat’­­ban olvasható, újabb verse­ket? — Az, hogy majdnem megvakultam. Sőt: egy időre meg is vakultam. És — izgalmas szinkronban a szocialista haza lábadozá­sával — újra látni kezdtem. Ez tette lehetővé, hogy — 68 esztendős koromban — ismét költőként jelentkez­tem a „fórum”-on. Mária Béla nagyon sze­rény, csendes ember. Kevés dologra büszke, de arra igen, hogy az Orszá­gos Ideg- és Elmegyógyin­tézet igazgató-főorvosaként egyik kezdeményezője és megfogalmazója lehetett annak az 1966-ban beveze­tett, új „elme-törvény”-nek, amely kimondja, hogy az elmebajokban szenvedőket nem elkülöníteni kell a tár­sadalomtól, hanem idejé­ben gyógyítani. — Úgy érzem, a költé­szet is segítette világra­­hozni ezt a „nem lipótme­­zei” szellemű törvényt, amely — száz év után — végre megfogalmazta a korszerű feladatokat. Ha van még tennivalóm, akkor az, hogy e törvény lényegét ha úgy tetszik, szép költé­szetét ne csak az orvostár­sadalom, hanem az egész társadalom megértse. És — talán — mégis megírom egyszer Nocera Inferiore történetét, viaszkodását a betegségek és a fasizmus démonaival... (asr) TIÉTEK A SZÓ Bővül az iskolarádió ÚJ TANTÁRGY Nyolcadik tanévét kezdi meg holnap az Iskolarádió. Az 1971—72-es tanévben mintegy nyolcezer percnyi műsort sugároznak a gye­rekeknek, ötszázzal többet, mint az előző periódusban. A korábbi 19 sorozat he­lyett immár 28 foglalkozik az iskolában tanultak ki­egészítésével, elmélyítésé­vel. Az előadott 12 tantárgy között újdonság a bioló­gia megjelenése. Az általános iskolák ötö­dik osztályosai, ismert tu­dományos szakemberek irányításával, a mikrofon segítségével, ellátogatnak a szarvasi arborétumba, a Természettudományi Mű- A BIOLÓGIA zeum növényritkaságai közé, a jelentős hazai ba­­romfigyárakba. Folytatódik a 6—10 éves tanyasi kisiskolásoknak ta­valy megkezdett Nyitnikék sorozat. Ezt a műsort a rá­dió adatai szerint minden rádióval rendelkező tanyai iskolában hallgatják. A Rá­dió ifjúsági osztályának munkatársai azt szeret­nék, ha a többi 700-nak is lehetne készülékeit adni, megismertetni őket a sűrí­tett tananyagot sugárzó programmal. Az osztályfőnöki órák keretében vita formájában megtárgyalják az általá­nos iskola nyolcadikos tanulói életében jelentke­ző különféle problémá­kat, Tiétek a szó címmel. A gyerekek elmondják véle­ményüket a tanulásról, a pénzről, a tekintélyről, a sikeres éle­t titkáról. Diák­­tükör címmel pszicholó­giai sorozat is szerepel az új tanév terveiben. Ebben két pszichológus elemzi a gyerekek vallomásaiból összegyűjtött siker-, ku­darc-, teljesítmény- meg­alkuvás-élményeket. A VILÁGKIÁLLÍTÁSON IFJÚSÁGI BÁL A FŐTÉREN EXPRESSZ-TOTÓ • A KISZ Központi Bi­zottsága és az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iro­da a vadászati világkiállí­tás alkalmából szeptember 5-től 11-ig Budapesten if­júsági hetet rendez – tá­jékoztattak ma délelőtt ez utazási iroda székházában. Elmondták: az ifjúsági hétre mintegy 40—50 ezer fiatal érkezését várják vi­dékről. A vadászati világ­­kiállítás ifjúsági szervező bizottsága Expressz totó­szelvényeket ad ki erre az időszakra. A megfejtők ke­­ INDUL A KLUBHAJÓ­ zött értékes jutalmakat sor­solnak ki naponta a kiál­lítás szabadtéri színpadán. A gazdag programból: szerdán, csütörtökön és szombaton délután 17 órá­tól a Vigadó térről indul a dunai Expressz klubhajó: 16 forintos belépődíjért 3 órás zenés sétahajó-kirán­duláson vehetnek részt a fiatalok. Az ifjúsági hét záróeseménye: szeptember 11-én, szombaton este 8 órától nemzetközi ifjúsági bál a kiállítás főterén. □ A VAJDAHUNYAD VÁRÁBAN ma es­te a nép­szerű szabadtéri oprerassz­­sorozat keretében hang­versenyt rendeznek. Köz­reműködik Ettore Gonza­les chilei művész, Házy Erzsébet, Takács Paula, Eszenyi Irma és a dr. Va­­sady Balogh Lajos kar­nagy vezette Postás Szim­fonikus Zenekar. ÉVADN­YITÁS A Fővárosi Operettszínházban SZEPTEMBER 4-ÉN MŰSORON: Dá­dárkirálynő La Mancha lovagja West Side Story Lóvátett lovagok Mit vesztett el, kisasszony ? Pompadour Egy éj Velencében

Next