Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

MI A FOGADÓSZINT? Akik városszerte alapoznak közműtől a burkolatig •Jövőre: Clark Ádám tér kézzel, géppel Budapestért Az Út- és Vasútépítő Vállalatra nagy feladatok várnak a negyedik ötéves tervben. Az ország különböző vidékein működő 16 telepük és 5 budapesti építésvezetőségük a nagy beruházások, építkezések egész során dolgozik. Budapest közműveinek, úthálózatának építését az új épületek alapozásának jelentős részét az Út- és Vasútépítő Vállalat végzi. Az ő munkájuk volt a Népköztárs . ..lg útja, a Kerepesi út a Nagykörút egyes" szakaszainak építése, a Duna Intercontinental környékének burkolása, a Fő utca nemrég befejeződött rekonstru'.-.eiója. — Alapvető feladataink közé tartozik — mondja Bobók György főmérnök, műszaki igazgatóhelyettes — az úthálózat karbantartása és felújítása, a közműépítés és rekonstrukció, valamint az új épületek alapozásának elkészítése. Jelenleg évente mintegy 59—60 millió forintot fordítunk közművesítésre, 80 milliót útburkolatra, költségvetésünk fennmaradó része pedig az alapozásra jut. Budapesti építés vezetőségeinken 1800 ember dolgoz k, munkájuk révén mintegy évi 250 millió forinttal járulunk hozzá a nagy budapesti beruházásokhoz. • A három munkaterület közül — a számok tanúsága szerint — az alapozás a legfontosabb. Egyre inkább előtérbe kerül a házgyári házak építése. Milyen problémák adódnak ezen a téren ? — Nem is annyira alapokról, hanem inkább fog..d..szintekről van szó. így nevezzük az alapok és a monolit betonból készült váz együttesét, amihez aztán a házgyári elemeket rögzítik. A házgyárak forradalmasították a falépítés folyamatát. A lakásépítési program sikere most már jórészt azon múlik, hogy egyéb területeken lépést tudunk-e tartani. Ezért — ahol lehet — korszerű gépeket alkalmazunk, mint például a betonszivattyút, vagy a kézi ponthegesztőt, egészében azonban még a hagyományos módszerekkel folyik ez a munka. S még valami: az egy lakásra jutó alapozási költség 27 ezer forint, ettől nem térhetünk el. Fokozottan kell tehát törődünk a gazdaságossággal. • Mindnyájunk érdeke, hogy a fogadószintek építése zökkenőmentes legyen. Kínálkozik-e mégis valami új módszer a hagyományos sávalapozáson, cölöpverésen kívül, amivel ennek az igényes, sok időt felemésztő munkának az üteme fokozható? — Volt néhány kiemelt belvárosi építkezésünk, ahol cölöpverő gép alkalmazására nem is lett volna lehetőség. Ezeken a helyeken résalapozást végeztünk. Előre elkészített 16 méter mély nyílásokba juttatjuk ilyenkor a betont, amit mixerkocsik szállítanak a helyszínre. Az így keletkező oszlopok viselik aztán az egész épület terhét. A házgyári házaknál még nem alkalmaztuk ezt a módszert, de a szolgáltató házaknál már igen. Új és hatásos forma, elterjedésétől sokat várunk. • Milyen kiemelkedő feladataik vannak jelenleg? — Alapozási munkálatokat végzünk az óbudai és a budafoki Leányka utcai lakótelepeken, dolgozunk a Fehérvári úton. Jövőre átépítjük a Clark Ádám teret és új utat csinálunk a budai várba. Ez, sajnos, azzal jár együtt, hogy a tervek szerint 1972. április 1-től újra le kell zárni a Fő utcát:egy időre zsákutca lesz. A munka sok kényelmetlenséggel fog járni, de másképpen nem végezhető el a Clark Adan tér átépítése, amihez az Alagút és a Lánchíd rekonstrukciója is kapcsolódik. Ugyancsak mi készítjük majd a Bem rakpart burkolatát. Jövőre fogunk hozzá a békásmegyeri lakótelep alapozási munkálataihoz. 1973-ban kezdődik a belvárosi üzleti negyed alapozási, a Petőfi Sándor utca és a Váci utca körzetében. • Munkájuk nehéz fizikai igénybevételt követel. Hogyan lehet ezt megkönnyíteni, korszerűbbé tenni? — Elmondhatjuk, elég jól állunk nagy gépekkel. Persze, ma már ehhez is szakértelem kell, hiszen 10—12 ember dolgozik egyegy 15 millió forintos gépsoron. A korszerű technika sokat segít, de a kétkezi munka — bizonyos helyeken — egyelőre alig-alig nélkülözhető. A jövőben inkább kis gépekre — például törpe dömperekre — lenne szükség, hogy az egyes munkafolyamatokat egész láncolatukban gépesíthessük. Széky Péter Az Irodagéptechnika Vállalat (Budapest V., Bácsija: 8—10. Telefon: 182—980, 183—930,189—746) értesíti tisztelt vevőit, hogy AZONNAL SZALUT külföldi kooperációban gyártott kiváló minőségű, 13 mm szélességű ITV KÖRES IRODA GÉP-FESTÉKSZALAGOT fekete és piros-fekete színben, KEDVEZMÉNYES ÁRON 1972-re a rendelések előjegyzését megkezdtük. SZERVIZ , ÉRTÉKESÍTÉS © SZAKSZERŰSÉG © GARANCIA A bolgár hősök emlékére A Dunántúl déli megyéinek felszabadításában 1944- ben és 1945-ben részt vett a bolgár néphadsereg is, amely a legnagyobb csatáját is ezen a vidéken — a Dráva mentén — vívta meg a hitlerista csapatokkal. A drávai ütközetekben elesett bolgár katonák emlékét hirdeti a harkányi katonai temetőben felállított hősi emlékmű, a siklósi várban levő bolgár hadtörténeti kiállítás pedig a felszabadító harcok eseményeit örökíti meg. A Dráva menti falvakban ma is elevenen él a bolgár katonákkal kötött barátság emléke, és számos dokumentumot őriz a lakosság. A pécsi Janus Pannonius Múzeum akciót indított ezeknek az emlékeknek a felkutatására. Tervezik, hogy a bulgáriai Sumen városban működő Kossuth Múzeum példájára Magyarországon bolgár múzeumot állítanak fel. (MTI) VENDÉGFOGADÁSRA KÉSZEN Frissen tatarozott házakkal várja Székesfehérvár történelmi belvárosa a jövő évi millenniumi ünnepségre érkezőket. A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő műemléki albizottság irányításával 1968 óta csinosítják a várost. Tatarozták a városmag 30 műemlék jellegű épületét — köztük a templomokat, a megyei és városi tanácsházat, a püspöki palotát s a Velence Szállót. Az albizottság irányításával új, végleges helyen — a várfal előtti szabad területen — állítják fel Bory Jenő „Püspökkút” című szoborcsoportját, amely jelenleg a múzeum raktárában van. (MTI) CSÁKÁNY ALÁ KERÜL Itt lakott Petőfi Sándor Vendégségben a jurátusnál ♦ Raktár lett a szobából Ekkor Stáció utca volt, most Baross utca a neve. I-latvany Lajos azt írta Beszélő házak című könyvében, hogy a Stáció utca 7. számú földszintes házban, vasajtajú helyiségben lakott 1843-ban Petőfi Sándor, aki ott Fekete Lajos jurátus vendége volt. Csakhogy a Baross utca 7. nem földszintes, hanem emeletes és az üzletbejáratokat nem fedik vasajtok. A szomszédos, 5. számú régi ház frontján azonban látható nyolc vasajtó. De ez az 5-ös is emeletes. A PILVAXBAN Talán átszámozták a házakat, amikor a józsefvárosi Stáció utcát Barossá keresztelték át? A levéltárban nincs nyoma ennek az átszámozásnak. Kiderült azonban, hogy a 7-es szám a tévedés, alighanem nyomdahiba. Mert Hatvany „így élt Petőfi” című munkájában idézi a Pesti Hírlap 1907. április 28-i számában megjelent cikket, s abban Fekete Lajos, az egykori jurátus ekképp nyilatkozott: „Körülbelül 1843-ban... a Pilvax Kávéházban jöttünk össze, ahol nekem elpanaszolta (Petőfi), hogy pénz hiánya miatt nincs lakása. Akkor én felajánlottam neki a magam lakását a régi Stáció utcában. Az a ház körülbelül azon a telken volt, amelyen a jelenlegi Baross utca 5-ös számú ház épült... Örömmel fogadta el ajánlatomat, s nálam lakott, mint vendég, egy hétig...” FÖLDSZINTESBŐL EMELETES • Fekete Lajos ezt a lakást egyszer megmutatta Rexa Dezsőnek, Pest vármegye egykori levéltárosának. „A régi Pest jeles tudora” — ahogy Hatvány Rexát nevezte — ötven évvel később úgy beszélte el Hatvanynak, hogy „a földszintes házikóban vaspántos ajtószárnyakkal lezárt raktárhelyiség lett a szobából, melyet valamikor Fekete megosztott Petőfivel.” A Stáció utca 5. tehát azonos aBaross utca 5-tel. De hát Fekete is, a hajdani szobatárs, és Rexa Dezső levéltáros is földszintes házról írtak, a mostani Baross utca 5. pedig emeletes, erkélyes, tekintélyes épület. Talán a régi házat lebontották és a helyén újat emeltek? Erről meg kell — s lehet is — bizonyosodni! Van ugyanis a Városháza harmadik emeletén egy hivatal, ajtaján tábla hirdeti: TERVTÁR. Vezetőjétől kérjük a Baross utca 5- nek, pontosabban a 36 750 helyrajzi számú ingatlannak aktáit. Fél perc sem telik el, és egy néhány éves tervrajz van a kezünkben. A Főváros 2. számú Építőipari Vállalat készítette a tervet 1962-ben, a ház renoválásakor. Azután ... azután előkerül egy sárgult papiros és kérvény! Radanovics Mihály háztulajdonos a kérvényező. 1888 elején ez a Radanovics Mihály a Stáció utca 5. számú házra emeletráépítésének engedélyezését kérte. Ugyanarra a házra, amely ma a Baross utca 5. BOLTHAJTÁS ALATT A kérvény mellett ott az építési terv: Fekete Elek építőmester készítette 1888. január 26-án. A rajz félreérthetetlenül a ma is látható, létező Baross utca 5. számú házat ábrázolja! A tervből kiderül az is, hogy a földszinti szobák bolthajtásosak, magasságuk 4 méter 80 centiméter, a szobák mélysége 4 méter 78 centiméter, a külső fal 80 centiméter vastag. S a ház alatt bolthajtásos pince húzódik. Hála a tervtárnak, az azonosítás tehát sikerült: Petőfi a mai Baross utca 5-ben lakott. Vajon melyitt vasajtó mögötti szobában? ... A házat a tavasszal lebontják, helyén utcát nyitnak ... Pakots György Nem pusztába kiáltott szó Nem volt pusztába kiáltott szó a sok-sok javaslat, hosszú viták után mégis felépült a pavilonsor az Örs vezér téren. Megnyithatták volna már tavaly is, de jobb későn, mint soha. Minden nagy építkezésen gond, hogy késik az áruházak, a boltok átadása. Ezért tanulságos lehet minden kerületnek az Örs vezér téri pavilonok története. Még a metró felavatása előtt hangzott el az első javaslat: „Óriási forgalom lesz a téren, amíg fel nem épülnek a tervezett nagy áruházak, szereljenek öszsze több kisebb-nagyobb pavilont.’’ „Nem szabad elcsúfítani a teret — hangzott a válasz —, s mi lesz, ha egyszer megnyílnak az áruházak?” Amíg folyt a vita, a sok utas még egy kávét vagy egy szendvicset sem kapott az Örs vezér téren — a fővárosi közlekedés egyik legnagyobb gócpontjában. Azután kiderült, hogy az áruházak építése elhúzódik. Más lehetőség nem volt, felállítottak tíz pavilont. Az OTP-fiók, a hírlap-, a dohány- és könyvbolt megnyílt, most készül a ZÖLDÉRT-fiók és a kenyérbolt. A büfé pedig december 1-én kezdi meg az árusítást. Az Elektromos Művek a következő napokra ígérte az áram bekötését. A tíz pavilont a kecskeméti Ezermester szövetkezet készítette, ízléses megoldásban. Az árudák fűthetők. Mennyi idő kellett a felállításához? Három hét. S mibe került egy pavilon? Kilencvenezer forintba. Vagyis a bevásárlást megkönnyítő pavilonok nemcsak gyorsan elkészíthetők, hanem a beruházás is rövid idő alatt megtérül. Az első Örs vezér téri pavilonok. (Bozsán felv.) Kiváló keszkenő Egy éve működik a Pamutnyomóipari Vállalat Festőgyárának dunavecsei üzeme. A fővárosból érkezett szakmunkások tanították meg a helybeli és a környék lányait, asszonyait a mesterségre. Egyelőre három terméket készítenek. Kendőket, ágyneműgarnitúrákat és zsebkendőket, nagyobb részüket exportra. Naponta húszezer kiváló minőségű kendő vagy zsebkendő kerül ki a kezük alól. Műrókaszáras gyermekcsizmák A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat gyermekcipőüzemében műrókaszáras gyermekcsizmákat gyártanak. A tetszetős külsejű, gumitalpas csizmácskákat 23—24 számozással élénk piros, kék, valamint fehér és barna színekben hozzák forgalomba. A kiscsizmákból már százezer darabot készítettek és még kilencezret gyártanak. Az üzemben egyéb gyermekcipőkön kívül rátértek a gyermek túracipők gyártására is. (MTI)