Esti Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-24 / 47. szám

Éjjel melegszik, nappal fut Pápán, a Villamos Beren­dezés és Készülékiművek Elekthermax Gyárában, hő­tárolós elektromos kályhák gyártását kezd­ték meg. A magyar—jugoszláv koope­rációban készülő 3—4,5, va­lamint 6 kilowattos elektro­mos berendezések előnye, hogy az olcsóbb éjszakai árammal működnek. A hőenergiát csőfűtőtestek biztosítják. A kályhában le­vő magnezit téglából épített hőtároló mag éjszaka felhe­­vül és nappal ventillátorral átfúvatott levegővel melegí­ti fel a szobát. A kívánt hő­mérsékletet beépített ter­mosztát szabályozza. A készülék rövidesen az üzletekbe kerül. (MTI) Zöldellnek a palántaerdők A primőrtermő Kőrös­­völgyben télen sem szüne­tel a munka a kertészetek­ben, Gyulán, Orosházán, Tótkomlóson, Nagybánhe­­gyesen palántaerdők zöl­dellnek a hajtatóházakban. A táj termelőszövetkezetei­ben és a háztáji portákon összesen több mint félmillió négyzetméter fólia alatt ne­velnek korai zöldséget. Primőrpapri­kából mintegy 30 milliót, salátából egy­millió fejet, karalábéból több száz­ezret, uborkából pedig csaknem száz vagon­nal szállítanak majd. (MTI) A RÉGI HÁZAK JÖVŐJE Fölöslegesen egyet sem A házak is öregednek. Foglalatuk, a város, a céltu­datos emberi munka nyo­mán születik újjá. Az új gyakran csak a régi eltű­nése árán születhetik meg: a negyedik ötéves tervben Budapesten 22 ezer 395 lak­­kást kell lebontani — a tervek szerint.­­ A bontásnak több célja lehet — mondja Dá­rid István, a Fővárosi Ta­nács Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságának vezetője. — Új lakások épí­téséhez kell a tér, vagy a közlekedés rendezése, a közműépítés indokolhatja. Évente 750 lakást kell le­bontani életveszély, 250-et rossz szociális színvonala miatt. Mindez­ a probléma egyik oldala. Látszólagos ellentmondás A bontás, az évtizedeken át megszokott otthon eltű­nése , megannyi konflik­tus forrása. Túl ezen: a le­bontott lakás bérlőjének nyújtott cserelakás a régi lakásigénylők várakozási idejét hosszabbítja. A la­kásprobléma megoldása el­len hat. Látszólagos ellentmondás. Bontani kell, de differen­ciáltan. Ott, ahol szükséges, és csak azt, amit nem le­het vagy nem érdemes to­vább fenntartani. A Fővá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságnak döntése: a la­káshelyzet javítása végett az eddiginél mértéktartób­­ban, takarékosabban szá­­ llt épületek gyűrűjében körültekintőbben bontanak had csak bontani. Ennek megtartására koordinációs bizottság ügyel. Megőrizni az értékeket Az új lakótelep a terve­ző asztalán születik meg — együtt a bontással kapcso­latos elképzelésekkel. Ezek­nek az elképzeléseknek a vizsgálata, mérlegelése is — a bizottság feladata. — A lebontásra szánt la­kások állapota jelentősen befolyásolja döntésünket. Ha az épület még hosszabb ideig megfelelő otthonit ad­hat, lehetőleg mentesíteni kell a bontási kötelezettség alól. Eddig is volt már pél­da arra, hogy az új épüle­tek gyűrűjében megmaradt egy-egy régebben épített, de jó állapotban lévő la­kóház. A jövőben fokozot­tan kell élni ezzel a mód­szerrel. Hasonló a helyzet a belső városrészek megfia­talításakor. Rövidesen fog­lalkozik a főváros azzal a kérdéssel, hogyan lehet a rekonstrukciós munkálatok közben megőrizni a régi, de értékes épületeket. — Volt példa arra, hogy a bontás után hosszú ideig üresen, beépítetlenül állt a terület. Milyen változás várható e tekintetben a jövőben? — A bontás utáni „csend”, érthetően ellenér­zést, gyanakvást váltott ki az emberekből. Emellett gazdaságtalan, a lakás­­problémát súlyosbító mód­szer volt. Amíg egy beru­házás a gondolattól eljut a kivitelezés küszöbéig leg­alább két esztendő eltelik. A bontást ezután csak ak­kor engedélyezzük, ha kész az új épület kiviteli terve, rendelkezésre áll a kivite­lező. — Csökken-e a követke­ző esztendőben a bontásra ítélt lakások száma? Hogyan lehet megtakarítani — A negyedik ötéves terv telepítési programja régen elkészült. Ennek el­lenére keressük a módját: hogyan lehet a 22 ezerből legalább néhányszáz lakást megtakarítani? Úgy, hogy sem időben, sem térben ne akadályozzuk az építők munkáját.­­ Igazi feladatunk a kö­vetkező tervidőszak mun­kálataival kapcsolatos. Las­san elfogynak azok a terü­letek, ahol bontás nélkül lehet építeni. Az is elkép­zelhető, hogy a következő tervidőszakban még több bontásra lesz szükség. Arra azonban minden erőnkkel ügyelünk, hogy egyetlen la­kást se bontsanak le fölös­legesen. Széky Péter Már magasodik az új nyárfasor A balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói a Balaton partján rövid idő alatt immár má­sodszor hajtják végre a ter­mészet végrendeletét. Arra kényszerülnek, hogy a bala­tonfüredi fasor után most a szigligeti híres jegenyesort is kivágják. A közvélemény­­e fasor védelmében is hal­latta tiltakozó szavát, en­nek ellenére az illetékesek kénytelenek voltak a fasor kivágása mellett dönteni. A magas jegenye-nyárfák — amelyek számos játék-, és természeti film szereplői voltak — kiöregedtek, törzsük kor­hadásnak indult, rövid idő alatt a vastag ágak tömege száradt el. A tőzeges, lapályos területből kiemelkedő úttest töltésén a fák gyengébben kapaszkod­nak, bármiikor kidőlhetnek. Az erdészek, akik már korábban látták az elörege­dés megállíthatatlan fa­­­­lyamatát, idejekorán gondoskod­­t­­ak a fasor pótlásáról. Az út mellett húzódó két­­ ároknak a padkával ellen­­i tétes oldalán már 15 éves , jegenyefák sora növekszik.­­ (MTI)­­ Tisztelettel meghívjuk ön­t a CENTRUM ÚJPESTI ÁRUHÁZBA, a február 1 26-a és március 10-e között rendezendő JÁRMŰVÁSÁRRA A bemutatott járművek a helyszínen megvehetők. Akik a vásáron kerékpárt, vagy motorkerékpárt vásárolnak, a vásár után JUTALOMSORSOLÁSON VESZNEK RÉSZT Értékes nyeremények. A FŐNYEREMÉNY: EGY BALKÁN MOTORKERÉKPÁR. s FÉL­TÉKENYSÉG ; r­­obbanásig feszültek a S szenvedélyek. Szinte­­ parázslott körülöttük a le­­­­vegő. Az őszülő halántékú­­ férfi idegességében ciga­­­­rettája csikkjéről máris­­ rágyújtott a másik cigaret­­t tára. Hangja reszketett az S indulattól: \ — Miért? Miért kell \ mindig valami új, valami­­ ismeretlen? Miért kell el­­­­dobni a régit, a megszokot­­t­­at? Én igazán mindent­­ elkövettem, hogy tovább­­ is együttmaradhassunk. Ez­­ a három év úgy elrepült,­­ hogy észre sem vettem. És­­ most búcsúzzunk? Adjunk­­ kezet egymásnak? Ismé­­­­telgessük az elkoptatott­­ szavakat: nagyon szép volt, \ de elég volt? Esküszöm, | bennem nincsen harag, \ mindig jó érzéssel fogok | visszaemlékezni a kapcso­­­­latunkra. Adjunk kezet egy- J másnak és ezzel véget? \ A másik sápadtan me­­­redt maga elé, nagyot só- J hajtott, aztán elszántan, / határozottan buktak ki be-­­­lőle a szavak:­­ — Elég volt! Ha valaki­­ igazán menni akar, akkor­­ nincs földi hatalom, ami­­ visszatarthatná. Igenis mást akarok! Szebbet! Jobbat! Nem bírom tovább ezeket a féltékeny pillantások­at. Megyek az utcán, és úgy érzem, valaki követ. Sza­bad akarok lenni, utóvégre nem vagyunk házasok. Bú­csúzzunk. — Ez végleges elhatáro­­zás? — Végleges. — Nem kellene újra meg­próbálni ...? — Semmi értelme. Bú­csúzzunk. Minden jót! — Búcsúzzunk. Sok sze­rencsét! A két kéz egy pillanatra összekulcsolódott, aztán be­csukódott az ajtó. Az őszülő halántékú fér­fi magára maradt. Reszke­tő kézzel újabb cigarettára gyújtott. Miért? Miért ment el? A másik gyárban tágasabb az öltöző? A blokkoló óra ta­lán középkori virágéneke­ket játszik? A másik gyár üzemi konyháján jobban készítik a bablevest? Me­gint elhagyott egy segéd­munkásom — mormolta egy kicsit kesernyésen maga elé Lomb Lajos, az Álta­lános Művek balsorsú mű­vezetője. Galambos Szilveszter Fénycsapdával gyűjtik. A Növényvédelmi Kutató Intézet állattani osztályának munkatársai a rovar kártevők gyűj­tésével, rendszerezésével is foglalkoznak. A cél: minél ha­tásosabb módszer kifejlesztése a kártevők elleni védeke­zéshez. A gyűjtést automata csapdákkal gyorsítják. Az in­tézet leghatásosabb „fegyvere” a fénycsapda. Felvételün­kön: néhány tucat rovar, a gyűjtemény legújabb darabjai. (MTI fotó : Fehérvári felv.) MIÉRT KEVÉS A CIPÉSZ? Pénzjutalom — Mindent a gyár ad ? Jelentős béremelés Ha elfogynak a szak­munkások, ha állandóan csökken a számuk, kikből választják ki a jövő műve­zetőit? A meósokat?­ És azokat a munkásokat, akik sokféle munkakörben dol­gozhatnak? Nagy gondja ez a Duna Cipőgyárnak. A gond a végzős tanulók­kal kezdődik. A legtöbb mű­vezető arra a munkahely­re teszi a fiatalt, ahol a legnagyobb szükség van emberre. Aztán ottfelej­ti... A tanulónak anyagi érdeke, hogy minél gyor­sabban megismerje a rész­feladatot, hogy mihama­rabb rutint szerezzen. Az­tán lassan elfelejti azt a sok minden egye­bet, amit az iskolában éve­ken át megtanult a szak­mából. Később már alig különbözik a betanított munkástól, más feladatot már nemigen lehet rábíz­ni. KÉSZ A TANTEREM — A kollektívának, a közvetlen vezetőknek is segíteniük kell, hogy leg­alább a meglevő szakmun­kásgárda tudását, erejét ne pazaroljuk el — mondja Baranyi Dezsőné oktatási előadó. — Fokozottabb gon­dot kell fordítanunk a szak­ismeretek továbbfejleszté­sére. A napokban már el is kezdődnek a tanfolyamok. Készen áll az új iskolabú­torokkal berendezett tan­terem, a felszerelések is megvannak, csak a tan­könyveket várják. Az első csoportban 28-an tanulnak, hetenként kétszer. A ceru­zától a könyvig mindent a vállalat vesz meg, s aki si­keresen vizsgázik, pénzju­talmat kap. Ez azonban még csak a kezdet. A következő évek­ben 800 szakmunkás to­vábbképzéséről kell gon­doskodniuk. Nagyon re­mélik, hogy sikerül a ter­vük. Mert igen sok függ attól, vállalták, hogy segítenek a tanulóknak. Sok diák — aki egyébként a szaktár­gyakban kitűnő volt — bu­kásra állt más, humán tárgyból. Tavaly 17 tanulót mentettek meg az osztály­­ismétléstől. Közülük jó né­­hányan kimaradtak volna, ha megbuknak, s akkor el­veszti őket a szakma. ELLENTMONDÁS Sokan a bérezési arány­talanságok miatt lépnek ki. Ha valaki betanított munkásként dolgozik a gyárban, egy idő után elég könnyen elérheti a szak­munkás bérét. De nemegy­szer a betanított munkás még többet is keres, hi­szen a maga részfeladatát jól begyakorolja. Ez a szak­munkásképzés egyik el­lentmondása, ami sürgős orvoslásra vár. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1972 novem­beri állásfoglalása utat mu­tatott: a központi béreme­lésekből az átlagosnál töb­bet kell adni a szakmun­kásoknak. A Könnyűipari Minisztérium döntése is kedvező a vállalatnak. A Duna Cipőgyár a kötele­zően előírt 4-8 százalé­kos béremelésen felül to­vábbi 2 százalékos béreme­lési keretet kap. A gyár vezetőin múlik, hogy jól éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Sziklai Júlia MUNKÁSOKBÓL VEZETŐK A továbbtanuláshoz ked­vet érző fiataloknak válo­gatás nélkül megadják a lehetőséget: munkaidő-ked­­vezményt kapnak, s akit csak lehet, egy műszakba helyeznek. Ha elvégzik a szakközépiskolát, s tehetsé­gesek, korlátlan lehetőség áll előttük a szakmában is, a beosztásban is. Sok mun­kásból lett vezető a Duna Cipőgyárban. Nagy akcióba kezdtek az idén. Több mint száz bu­dapesti és vidéki iskolát kerestek fel a Simon Fe­renc Szakmunkásképző In­tézet tanárai, diákjai, hogy ismertessék a cipőipari szakmát, az iskolát. Pálya­­választási és cipő­történeti kiállítást rendeztek. A KISZ-esek már tavaly Magyar vitorlások a Bódeni tavon NSZK-megrendelésre so­rozatban készít műanyag hajókat a balatonkenesei „Sirály” Vas- és Műanyag­feldolgozó Szövetkezet. A vitorlás hajókból az el­ső példányok már elké­szültek. Egy év alatt fo­lyamatosan 150 hajót gyárt a szövetkezet. A modern vonalú, jó stabilitású, mű­anyag hajók a Bódeni-tóra kerülnek. (MTI)

Next