Esti Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám
SZÁNTÁSSZERZŐDÉSKÖTÉS Évkezdés a földeken Szépen fejlődnek az őszi kalászosok Hogyan kezdődött az esztendő a földeken? Az első hónap első felének történéseit, jelentéseit már feldolgozták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A rendkívül csapadékos év vége után január időjárása kedvező volt. Azonban a korábbi esőktől felázott talajok miatt, főként az Alföldön és Baranyában, a mezőgazdasági üzemek még mindig nem tudják teljes egészében elvégezni a cukorrépa behordását, a kukorica betakarítását és a mélyszántást. A kukorica-betakarítás azonban már országosan 99 százalékos. Cukorrépából mintegy 1700 vagon várja a gyárakba való beszállítást. Az őszi mélyszántást — 84— 85 százalékra tehető már — a felázott talajok lassították. Ennek ellenére a megyék többségében jelentős a haladás, Győr-Sopron, Nógrád és Pest megyében közvetlenül a befejezés előtt áll. Az őszi vetések fejlődésének kedvezett az időjárás. A kalászos gabonák kedvezőbb képet mutatnak, mint az előző év hasonló időszakában. A Gabona Tröszt vállalatai — a kedvezőtlen időjárás és a betakarítási késedelem miatt — a múlt évben kevesebb kukoricát, napraforgót és rizst vásároltak fel, mint 1973-ban. Az egyéni és a háztáji gazdaságok takarmányellátása a megyék többségében megfelelő. Január közepéig a cukorgyárak 3 millió 600 080 tonna cukorrépát vásároltak fel. Az idei évi 125 ezer hektáros előirányzatból — ez jóval több a tavalyi vetésterületnél —, január elsejéig már 106 ezer hektárra szerződést kötöttek. A cukorrépaterület növelésére irányuló szerződéskötések pedig főként január elején kezdődtek meg, ez az eredmény januárban jelentősen növekedni fog. Néhány megyében — Fejér, Komárom, Veszprém — a vetésterületek túlteljesítése várható. December 31-ig az idénycikkek közül a kereskedelem őszi burgonyából, vöröshagymából, kelkáposztából, répából, petrezselyemgyökérből, karalábéból és zellerből többet vásárolt, mint az előző évben, viszont az ellenőrzések tapasztalatai szerint a tárolt zöldségfélék romlása meghaladja a sokévi átlagot. Több kiemelt árucikk közül a kelkáposzta, a sárgarépa és gyökérfélék, az alma fogyasztói ára alacsonyabb a múlt évinél. A konzervipar is megkezdte a szerződéskötéseket, erről a munkáról kedvező hírek érkeznek. (mai) BUDAPEST MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE Kőkorszaktól kétezerig Budapest területe földrészünk egyik legrégebben lakott helye. A kutatók feltárták itt a kő-, a réz-, a bronz- és a vaskorszak sok-sok emlékét, kiásták Aquincum, az egykori római tartomány, Pannónia Interior fővárosa maradványait. A római birodalom bukása után hosszabb-rövidebb ideig hunok, germánok, avarok és szlávok szálltak meg a Duna partján. Mi vonzotta ide már több ezer évvel ezelőtt az embert? Hogyan keletkezett Budapest? Melyek fővárosunk történetének legjelentősebb állomásai? Ezekre a kérdésekre felel Perényi Imre most napvilágot látott városépítési tanulmánya. SZŐLŐSKERTEK A hegyek és a síkság találkozásánál a Duna kiváló adottságokat teremtett a letelepedéshez. A folyam ősidők óta a közlekedés természetes útja volt dél, kelet és nyugat között. De a Duna nemcsak összekötötte Európa távoli tájait, hanem meg is védte a városok lakosságát, s a halban gazdag folyam minden időben táplálékot adott az itt élőknek. Mindkét parton keletkeztek települések. Hozzájárult a város fejlődéséhez a pesti és a budai oldal eltérő földrajzi jellege is. A mocsaras, homokos pesti síksággal szemben a budai hegyek, dombok a háborúk idején megkönnyítették a védekezést, menedékül szolgáltak a lakosságnak. Buda jó ivóvizet és sokféle építőanyagot is adott, a hegyek, a dombok déli és keleti lejtői pedig már a római korban gyümölcsöt és szőlőt érleltek. Az ezeréves magyar városépítés történetének egyik legjelentősebb eseménye volt 1873-ban Pest-Buda és Óbuda egyesítése. Ezzel lehetővé vált, hogy az ősi települések igazi világvárossá fejlődjenek. Már előzőleg, 1870-ben, az országgyűlés elfogadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megalapításáról szóló törvényt. Az intézmény elsősorban két nagy városformáló feladat megoldásával foglalkozott. Az egyik a Sugárút — ma Népköztársaság útja — megnyitása volt. Még most is, korunk építészei is elismerően szólnak a kétezer-háromszázhúsz méter hosszú Sugárút tervezéséről. Ami viszont hiba volt: a főváros legszebb útját megálmodói nem kapcsolták össze a Duna-parttal és Budával. Nagy jelentőségű alkotás volt 1872 és 1906 között a Körút megépítése. Az új főút sokban hozzájárult a főváros mai szerkezetének megteremtéséhez, erőteljesen gyorsította a VI., VII., VIII., IX. kerület fejlődését. Jellemző adat: 1880-tól 1900-ig a VI. kerület lakossága 54 ezerről 105 ezerre nőtt. Sokan telepedtek le ezekben az években a többi pesti kerületben is. Budán lassúbb volt a fejlődés. A Nagykörúttal egyidőben hozzáfogtak a Kiskörút építéséhez is. Ezután kezdődött a körutakat Budával összekötő hidak tervezése. GYORS FEJLŐDÉS Az egyesítés hatására rohamosan emelkedett a főváros lakóinak száma. 1850-ben Pest-Budán 156 ezer ember élt, 1900-ban Budapesten már több mint 700 ezer. Nagy lakásépítkezésekbe kezdtek, megváltoztatták a város arculatát. Az egyesítéskor a házak több mint háromnegyede földszintes volt. A következő évtizedekben sok ezer egy-négy emeletes épületet emeltek. A XIX. század második felének építészetét a romantika és az eklektika határozta meg. A múlt század hatvanas éveiben készült el a klasszicista Duna-soron az ország egyik legnagyobb romantikus alkotása, az új Vigadó. Sok építész sajnálja, hogy beépítették a Duna-partot, de azt elismerik, hogy az építkezések valóban nagyvárosi hatást keltettek. Harminc évvel ezelőtt a felszabadult Budapesten új, nagy fejlődés előtt nyílt meg az út. Sajnos, évekig a legfontosabb városépítési feladat a háborús károk helyreállítása volt. A fővárosban nagyon sok lakás rombadőlt, csaknem minden gyár súlyosan megsérült, a hidakat felrobbantották. KORUNK VÁROSA Már az első években erősen befolyásolták a fejlesztést a demokratikus változások. Alighogy az építők lakhatóvá tették a megrongált otthonokat, új házakat emeltek, elsősorban a munkáslakta negyedekben. Ezzel megkezdődött a múlt örökségének, a peremkerületek elmaradottságának fokozatos megszüntetése. 1949-ben hét környező megyei várost és 16 községet csatoltak Budapesthez. Ezeknek a helységeknek a zöme valójában már régen a főváros szerves részét alkotta, az egyesítés tehát általában kedvező volt. Az új fejlesztést már a szocialista várospolitika határozta meg. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács javaslatára 1980-ban a kormány jóváhagyta az általános rendezési tervet. Ebben legfontosabb feladatként a város új szerkezetének megteremtését, a belső negyedek zsúfoltságának enyhítését, a zöldterületek növelését, a közlekedés és a közművek megújítását jelölték meg. A tervnek megfelelően nagy lakásépítkezések kezdődtek Újpesten, Angyalföldön, Rákospalotán, Zuglóban, Kőbányán, Csepelen, Óbudán és Lágymányoson. 1970-ben módosították a városrendezési tervet. Az alapvető elgondolások nem változtak, de nagyobb lehetőség nyílik a lakásépítkezés növelésére, a közlekedés javítására. Az új elképzelés szerint kétezerben Budapest több ezer éve lakott földjén 2 millió 250 ezer, a környező helységekkel együtt pedig 2 millió 750 ezer ember él majd. Sziklai Júlia ♦ Hegyek, síkság és a Duna ♦ Sugárút, körutak, hidak TRANZISZTOROS KÉSZÜLÉKEK SZERVIZE Mindenfajta nyugati márkájú rádió, magnetofon, lemezjátszó javítása VII., Majakovszkij u. 19. Telefon: 22—52—52. Minden javítást garanciával vállalunk. ELEKTROMOS SZÖVETKEZET Józsefváros: sárházakat építenek A VIII. kerület nem tartozott a főváros legfiatalabb városrészei közé. A legutóbbi évekig még az ottlakók sem gondolták, milyen hamar megváltozik lakóhelyük képe. Az utóbbi esztendőkben Budapest egyik gyorsan átalakuló, fejlődő része lett a Józsefváros. A már elkészült Práter utcai tizenhat emeletes toronyházak mellett most tízemeletes sávházakat építenek. Mind több öreg házat robbantanak fel, mind több üres telket vesznek birtokukba a házépítők; munkájuk nyomán megújhodik az öreg kerület. (MTI fotó : Medgyasszay felv.) CSATORNAÉPÍTÉS, ERDŐTELEPÍTÉS Sportkombinát a Velencei-tó partján A velencei-tavi fejlesztési programnak megfelelően Gárdonynál az idén folytatják a tavaly elkezdett partfalépítést. Agárd és Gárdony között újabb nádszigetet tüntetnek el a tóból: befejezik a hosszú tisztás kotrását. Dinnyésnél feltöltési munkálatokhoz látnak a tó északi partján pedig befejezik a nemzetközi evezőspálya partfalépítését. Folytatják az erdőtelepítést is a tó körül. A tervek szerint a munkálatok befejezésekor kilencszáz hektárnyi új erdő lesz az üdülőövezetben. Az idén megkezdik a regionális szennyvízgyűjtőrendszer csatornahálózatának kiépítését. Elkészül a távlati gázhálózat terve, s megkezdik a velencei autósközpont építésének előkészítését. Agárd új sportlétesítménnyel gazdagodik: elkészül a sportkombinát, ahol tornaterem, tanpálya, úszómedence,s szállásépület várja majd a sportolókat. (MTI)