Esti Hírlap, 1975. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

NAPIRENDEN: AZ ÖNTŐIPAR Kis műhelyből megárt a sok Az első eredmény: korszerű szervezés Csepelen A hazai öntőipar hosszú idő óta nem tud eleget tenni a felhasználók kéré­seinek. Az öntvénygyártást a világon mindenütt nagy kombinátokba koncentrál­ják, ahol lehetőség van az automatizálásra, igen nagy teljesítményű gépek mű­ködtetésére. A hazai ipar­ban az utóbbi években sok kis öntödét állítottak üzembe, s e műhelyekben kisipari színvonalon készí­tik azokat a fontos öntvé­nyeket, amelyeket a gép­gyárak nagy értékű gépek­be építenek. A nagyipar munkaerő­gondokkal küzd, korsze­rű berendezéseit nem tudja megfelelően kihasz­nálni. Az öntvénygyártás gond­jait mihamarabb meg kell oldani. Ehhez korszerű ipartervezés, magas színvo­nalú kutató-fejlesztő mun­ka szükséges. Május 12. és 15. között Budapesten a nyolcadik öntőnapok elő­adásain a legfontosabb kér­désekre keresik a választ. A szakemberek megvitatják az iparág helyzetét, műsza­ki színvonalát és a fejleszté­si lehetőségeket. Szó esik majd a környezetvédelem­ről is. Az öntödékben rend­kívül nagy a zaj, veszélyes a hő- és a vibrációs árta­lom. Az ülésszakon már az el­ső eredményekről is be­számolhatnak a szakem­berek: a Csepel Vas- és Acélöntő­dében új technológiával, korszerű munkaszervezés­sel jelentős eredményeket értek el. Jó vizet Szentendrének. A Fővárosi Vízművek rende­lésére a 21. számú Állami Építőipari Vállalat betono­zóüzeme, új eljárással, a Dunáról épít csápos kutat Szentendrénél. A kút egy kis zátonyon áll majd. A betont — hely hiányában — nem itt, hanem a fővá­rosban készítik. Ha elké­szülnek az új kúttal, jobb lesz az ivóvíz Szentendrén és Párnázott. EGY FALUBA VISSZAJÁRT A MÚLT Rozsdás kísértetek Gyilkoltak a régi aknák ♦ Fémet ütött a kapa Mesztegnyő. Kevéssé is­mert név, egy a sok ezer településből. Község: múlt­tal, jelennel, jövővel. Szé­les betonútját csinos por­ták szegélyezik, fehér-lila orgonák hajlanak a járdák fölé, kendermagosok kapir­­gálnak az árokparton, tar­­ka-szirmos ruhában min­den kert, délben bezár a vegyesbolt, a cukrászda ... semmi rendkívüli. Ebben a csendes nyuga­lomban, itt a fényben für­dő zöld határban még most is sötét emlékekkel kísért a háború. Európában 30 éve béke van. — Négyszer cserélt gaz­dát a falu — emlékszik Csendes József. — Kiürí­tették a községet. A csa­táknak nem voltunk ré­szesei, csak következtetni lehetett a borzalmakra. En­gem Ausztriába toloncol­­tak, megszöktem, 1945. áp­rilis 8-án értem haza. Há­zunknak a nyomát sem ta­láltam, ha lehetett itt egy­általában házakról beszél­ni. ÉP cserép, ajtó vagy ab­lak egy sem volt. Még a tokja sem. Rám esteledett, távolabb fényre figyeltem fel. Életjel. Amikor köze­lebb értem, láttam: halot­tat siratni virrasztanak. Fribert István 50 éves volt, Paulusz Jancsi 14. Ottho­nukat jöttek keresni, az aknamezőig jutottak. Harminc év alatt 32-en vesztették életüket... Csendes József olvassa a neveket, köztük a kilenc évet élt Gyula fiáét. 1944-ben Mesztegnyőn 370 ház állt. Nyolcvan szá­zalékát aknák, gránátok zúzták széjjel. 1975-ben Mesztegnyőn 578 ház áll. — Hivatalsegéd voltam akkor — folytatja Csendes József — dobolni kellett. Intézkedni, hogy elkerül­jük a fertőzéseket, a be­tegségeket. Találtam egy vasfazekat, dobnak az is megtette. Mesztegnyőn ma is do­bolnak: karimás, pántos, igazi dobbal, igazi verőkkel pergetve az ütemet. Leg­utóbb hirdették, nehogy elfeledkezzék valaki a kö­telező eboltásról. — Aztán a földosztó bi­zottság elnöke lettem. Tud­tuk már, mondtuk is: aknát is osztunk a földdel, vi­gyázzatok emberek... De nehéz volt ezt a gyerekek­nek megmagyarázni. Ami­kor a fiam két játszótársá­val megsérült, tetanuszin­jekció kellett. Pénzért nem, ölfáért tudtam szerezni. Egyet, hogy osszuk három felé. Egyikükön sem segí­tett. Mesztegnyőn minden házba bevezették a vizet. A községben egészségház épült, gyógyszertár nyitott. — Rengeteget dolgoztak itt a tűzszerészek. Hónapo­kat töltöttek a határban, ezrével semmisítették meg a lövedékeket. Nem akarok nevet mondani, csak úgy jellemzőként említem: a tűzszerészek egyik parancs­noka innen nősült. Nem tu­dom, hogy ezt a munkát be lehet-e fejezni?­­Háriné is gyanútlanul három éven át dolgozott ugyanazon a földön. Fémbe ütközött a kapa ... Lehajolt... Látá­sát már nem menthette meg semmilyen tudomány. Hétezer kataszteri hold keríti körbe Mesztegnyőt. Erdő, szántó, telepített te­rület. Mezőgazdasági vi­dék: főterményük a kuko­rica és a kalászosok. Har­minc éve a szovjet kato­náktól kértek igásállatot. Kaptak egy lovat és egy ökröt. Ma — erősödik a szövetkezet — szarvasmar­ha-, sertés- és juh­tenyésze­tük kiváló hasíhot hoz. — Szinte a vérünkben van a szabály: ha gyanús dolgot találunk, értesíteni kell az illetékeseket. Két éve a Francsics gyerek ma­ga akart a titokzatos vala­minek nyitjára jutni. A lő­por robbanása az ujjait roncsolta össze. A község általános isko­lájában 240-en tanulnak. Tavaly 34 nyolcadikos vég­zett, harmincan folytatják a tanulást gimnáziumban, szakiskolákban. A környe­zetismeret központi tan­tárgy. A lakóhelyünk múlt­ja témakörben szomorítóan sajátos az oktatási anyag. A tavaly épült óvodában 84 csöppség készülődik az ebéd utáni pihenőre. A nagycsoportosoktól kérdem: mi az, hogy há­ború? Egymásra néznek, honnan tudnák? Menekül­nek — bátorkodik az egyik, — anyukám mesélte, hogy a szép lámpánk összetört. — És gyerekek, mi az, hogy béke? — Kapunk enni... nem robbannak a golyók ... — Az óvónő mintha szé­gyelné magát, erről többet kéne tudni. Nem bizonyos. Európá­ban 30 éve béke van. Polgár Tamás TIZENEGYSZER A HUSZONKETTES Házszámot keres gyakran a postás KÉZBESÍTÓhivatal épül Hogyan szolgálja ki a Posta a XVII. kerületet — erről tájékoztatta ma a Budapesti Postaigazgatóság a tanács végrehajtó bizott­ságát. A XVII. kerület a főváros legnagyobb része, területe több mint 54 négy­zetkilométer, tehát Buda­pest összterületének tíz szá­zaléka, lakosságának száma pedig most 53 ezer, a fő­város népességének alig három százaléka. Egy-egy postahivatal csu­pán körülbelül 7500 la­kost szolgál ki. A kerü­letben k­ét postahivatal működik. Tavaly a kézbesített külde­mények — a levelek és az ajánlott küldemények — száma 2 millió 134 ezer 211 volt. Egy-egy kézbesítőre átlag 15 kilométeres út jut. Nehezíti az amúgy sem könnyű munkát, hogy több utcában rendezetlen a ház­számozás. A Bél Mátyás — volt Dózsa — utcában pél­dául a régi és az új számo­zást vegyesen használják Rákoscsabán a Mezőőr ut­cában a 22-es házszám ti­zenegyszer ismétlődik, az 559-es utcában a 17-es ház­szám hatszor fordul elő. Beszámolt a Postaigazga­tóság a negyedik ötéves tervidőszakban végzett fej­lesztésekről és a következő öt évre tervezett feladatok­ról. Az épülő kerületi kézbe­­sítőhivatal földszintjén jövőre már dolgoznak az épület 1978-ban készül el. Ezután Rákosligeten kor­szerű, kis felvevő postahi­vatal nyílik. Gondolnak a hírlapárusító pavilonok bő­vítésére is. Telefonra 1100 an várakoznak a kerület­ben, de új állomás bekap­csolására nincs lehetőség, mert a hálózat telített. Ké­sőbbi időszakban Rákoske­resztúron mellékközpont felállításával kívánják meg­oldani a távbeszélőügyet. Hat és fél millió hektó sört főznek az idén Mi várható nyárra — er­ről kértünk tájékoztatást Bakó Ferenctől, a Söripari Vállalatok Trösztjének ke­reskedelmi igazgatójától. — Az első negyedév nagy feladatot rótt a söriparra. Bár helyenként voltak ki­sebb zökkenők, úgy érzem, eddig megfelelő volt az el­látás. Áprilisban 5000 hek­tóval, május 5-ig 1500 hek­tóval többet értékesítet­tünk, mint múlt év hasonló időszakában. A söripar idei terve 6 millió 580 ezer hektó, ezt szeretnénk 40- 60 ezer hektóval túlteljesí­teni. Ezenkívül mintegy 900 ezer hektoliter import sörre van eddig szerződés. A Kőbányai Sörgyárban még dolgoznak a palack­fejtő gépsor rekonstrukció­ján. Az új berendezés — az országban a legnagyobb lesz, teljesítménye óránként 48 ezer megtöltött palack —, csak július végén, augusztus elején kezdi meg a termelést. A kiren­deltségek palackfej­tői, bár nem teljesen, addig képe­sek pótolni a hiányt. ÓBUDÁN ÚJ ABC-k, üzletek ÖNKISZOLGÁLÓ TEJBÁRT NYITNAK Fontos létesítményeket ad át az idén az Óbuda KÖZÉRT Vállalat. A má­sodik negyedévben nyílik meg a Korvin Ottó utca és Perc utca sarkán egy 1000 négyzetméteres ABC áruház, a vállalat eddigi legnagyobb üzlete. Kis ABC épül a Tárogató és Pusztaszeri úton. Több kis bolt nyílik az óbudai lakó­telepen. Különleges önki­szolgáló rendszerű tejbárt nyitnak a Mártírok útján A Fény utcai piacon hat elavult kis bolt helyén hal­vadó baromfi-, hal- , grillüzletet építenek. Ez a munka a negyedik negyed­évben fejeződik be. Itt Budapestről.» LAKÁSOK Budapesten több mint 120 ezer család vár új ott­honra. Valószínű, hogy a legtöbbnek van saját laká­sa. Most nagyobbat, ké­nyelmesebbet, jobban fel­szereltet kér. Mégis a szám kifejezi, milyen nagy a ta­nács gondja. Az idén több új lakás épül, mint eddig bármikor. Sajnos, a munka nem mindenütt egyenletes, so­­­ a hiba a vállalatok közti együttműködésben is. Megtörtént például Óbu­dán, hogy több lakásba hó­napokig nem költözhettek be, mert nem készült el időre a közművesítés. KISPÁLYÁK Beváltak az újfajta asz­faltozott kispályák. Tavaly 51 készült el, az idén 20-at terveznek. Sok helyen dél­előtt az iskolai tornaórát a kispályán tartják, délután pedig a felnőttek és a gye­rekek népesítik be. Minde­nütt nagyon várják az új pályákat, ezért fontos, hogy minél többet még a nyári szünidő előtt átadjanak. GYORSBUSZGYŰRŰ Európában Budapesten valósították meg az első, az egész fővárost átfogó gyorsbuszhálózatot. Har­minchat vonalon járnak már 100-as buszok, s min­denütt jól érezhető hatá­suk. Nemcsak gyorsították a közlekedést, hanem eny­hítették a zsúfoltságot is. A legutóbbi időben több panasz érkezett, hogy las­sult a gyorsbusz. Ennek leg­főbb oka a belvárosi nagy építkezés. Ha elkészülnek az észak-déli földalatti vonal fölött az új csomó­pontok, ismét javulhat a forgalom. De van lehető­ség, hogy másutt bővítsék a hálózatot. Fontos új javas­lat az épülő negyedeket összekötő, a Belvárost elke­rülő gyorsbuszgyűrű. Az új járatok megindítása nemcsak a város szélén ja­vítaná a közlekedést, ha­nem mentesítené a belső negyedeket is. VÉDETT KERTEK A Fővárosi Tanács védett területnek nyilvánította a Ménesi úton a Kertészeti Egyetem budai arborétu­mát. Itt sok olyan fa és cserje nő, amely egyetlen más gyűjteményben sem található hazánkban. Min­den növény külön-külön is nagy érték. Budapesten ma sok par­kot építenek. Sajnos várha­tó, hogy ezek közül idővel egyet-egyet megszüntetnek­ De minél több ritka szép növény kerül a földbe, an­nál nagyobb a remény, hogy egyszer majd az új kertek védett arborétumok lesznek és megmaradnak az utókornak. Aczél Kovách Tamás TEKINTSE MEG MÁJUSI KÉPAUKCIÓNKAT a MOM „Szakasits Árpád” Művelődési Központjában Budapest XII., Csörsz utca 18. sz. alatt. KIÁLLÍTÁS: május 18-én, 12-től 18 óráig, május 11-től 13-ig, 10-től 18 óráig ÁRVERÉS: a Színházteremben, május 28-án és 21-én 17 órától. A belépés díjtalan bizományi áruház vállalat

Next