Esti Hírlap, 1975. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-03 / 258. szám
• Olyan kiváló novellistává érett Galgóczi Erzsébet, hogy már minden írását érdeklődéssel várjuk. Megszoktuk és megszerettük, hogy mindig izgalmas témát vet fel, konfliktusait a legmaibb valóságból meríti, gazdagon jellemzett figuráinak hitele van. Szikár és pontos prózája érzelmi fűtöttségtől lüktet. Őszinteségét javító szándék, bátorságát forradalmi indulat vezérli, írásait drámai szerkesztésmód és magasfeszültség jellemzi. Az írói erényei — bár részleteiben felfedezhetők a Férfiak, akiket nem szeretnek című tévéfilmjében — mégsem nyújtanak a novellával egyenlő művészi élményt. Reális a cselekmény minden mozzanata, hiteles a környezetrajz, élő alak valamennyi szereplője. Mintha a valóságban szó szerint lejátszódott eseménysor elevenednék meg riportszerűen. Csak a dráma feszessége hiányzik. Talán azért, mert nem tudunk meg eleget Gyönk Mihályról, a főszereplőről, ezért öngyilkosságát erkölcsi vétségének alacsony foka és házasságának kezdeti kátyúja együttesen sem indokolja eléggé. Feleségének ábrázolása sem elég mély ahhoz, hogy elvágyódása igazán szíven üssön. És a másik férfi, Tarnóczki szerelme sem elég izzó, aljassága meg túl kisszerű ahhoz, hogy a nézőben mélyebb indulatot ébresszen. Közben felvillan még néhány mellékalak drámája, ám idő hiányában az említetteknél is vázlatosabban, Szőnyi G. Sándor rendezése nem ér fel korábbi legjobb munkáihoz, s formája alatt szerepelt Bornyi Gyula, a kiváló operatőr is. A színészek közül Szegedi Erika, Szabó Gyula, Szilágyi Tibor és Inke László tetszett a legjobban. Végezetül , egy alapvetően igényes munka fogyatékosságait kifogásoltuk. Hibái ellenére is, maisága, problémaérzékenysége és őszintesége a tévé jobb produkciói közé emeli Galgóczi drámáját. (barabás) Egyetemisták és a közművelődés Szentendrén és Visegrádon tanácskoztak az ELTE hallgatói „ ... a közművelődési tevékenység célja, hogy hozzájáruljon a hallgatók személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez, ... a marxista- leninista világnézet, a szocialista életmód kialakításához, és uralkodóvá válásához .. Ez az idézet Az MSZMP KB közművelődési határozatának végrehajtása egyetemünkön című vitaanyagban olvasható. A többi között ezt is megvitatták azon a közművelődésfejlesztési szimpozionon és szemináriumon, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ-bizottságának kulturális titkársága rendezett szombaton és vasárnap az új Pest megyei művelődési központban, Szentendrén, illetve az ELTE visegrádi üdülőjében. A tanácskozás kezdetén két előadás hangzott el, majd a résztvevők szekcióüléseken folytatták munkájukat. Az előadásokból és vitákból kitűnt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nagy gondot fordítanak arra, hogy a hallgatók diplomájuk megszerzése után képesek legyenek bekapcsolódni a közművelődési munkába, sőt, már egyetemi hallgatóként vállaljanak feladatokat, dúlt ki, amelyet az ELTE hallgatói Győr város agglomerációs övezetének szociológiai vizsgálatával folytattak. Elsősorban azt kutatták, milyen közművelődési problémák adódnak azokban a falvakban, amelyek lakossága többségében már Győrben dolgozik, diáksága — olykor még az általános iskola felső tagozatosai is — Győrött tanul. Téli gyakorlatok Mint a vizsgálatokból kitűnt, az ilyen településeken is szükséges, hogy az úgynevezett elsődleges művelődési igények bázisát helyben megteremtsék. Ez azonban rendkívül nehéz, már csak azért is, mert nem könnyű meghatározni, tulajdonképpen melyek is az „elsődleges’’ igények. Talán csak annyi bizonyos — legalábbis így tisztázták a hallgatók vizsgálódásai —, hogy egy jól felszerelt és ügyesen vezetett gyermekklubkönyvtár elegendő az alsó tagozatosok számára. A felsősök, középiskolások és felnőttek esetében azonban már sokkal problématikusabb a helyzet. Ezeknél a csoportoknál nyilvánvaló, hogy közművelődési szempontból is kötődnek az agglomerációs központ — az adott esetben Győr — kulturális életéhez. Egyúttal azonban nem nélkülözhetik lakóhelyük lehetőségeit sem. Nyilvánvaló, hogy ez a közművelődési munka — mint ezt az idézett vitaanyag is megfogalmazta — egyik eleme a hallgatók képzésének. És természetesen nemcsak azoknak a hallgatóikénak, akik hivatásos népművelők lesznek. A pedagógusoknak, sőt általában az értelmiségieknek — nemcsak azoknak, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzik képzettségüket, hanem a mérnököknek, közgazdászoknak, orvosoknak is — be kell kapcsolódniuk a közművelődési feladatok megoldásába. Ezt célozzák például azok a tíznapos téli népművelési gyakorlatok, amelyeket az egyetem a nem népművelési szakos hallgatók számára rendez. Az immár tizenöt éves hagyományra visszatekintő gyakorlat keretében különböző egyetemi hallgatókból álló komplex brigádok ismerkednek egyegy település gazdasági, politikai és kulturális intézményeivel, hatják azoknak a településeknek művelődési irányítói, ahol a hallgatók gyakorlatukat végzik. Sajnos, a tanácskozás azt bizonyította, hogy ezt az ügyszeretettel, szakértelemmel végzett és az egyetem oktatói kara részéről irányított munkát még nem veszik eléggé komolyan, és eredményeit nem használják ki kellően. A területen működő szakemberek — különösképpen az idősebb generációhoz tartozók — nemegyszer valamiféle „illetéktelen beavatkozásnak” tekintik az egyetemisták munkáját. Nem ritkán érdektelenséget is tapasztalhatunk. Elég elkeserítő volt például értesülni arról, hogy ennek a szekciónak a munkájába meghívtak peremkerületi szakigazgatási vezetőket Budapestről, a főváros, Miskolc és Győr agglomerációs körzetéből, a Népművelési Intézettől és a főhatóságoktól, ám mindössze a Fővárosi Tanácstól és a Kulturális Minisztériumból akadt egy-egy szakember, aki eljött erre a hasznos és tartalmas tanácskozásra. (morvay) Győr és környéke „A nevelési-művelődési intézményhálózatunk helyzete peremvárosi munkásművelődési központok tartalmi tevékenységének támogatása” témával foglalkozó szekció eszmecseréjén a beszélgetés annak a munkának az értékeléséből in ZENEMŰVEK, ÁLLATVILÁG - HÉT NYELVEN A szótárkiadás negyedszázada Huszonöt éves az Akadémiai Kiadó szótárkiadása. 1950-től a mai napig 220- féle két- és több nyelvű szótár jelent meg, huszonhat nyelven, 436 kiadásban mintegy hét és fél millió példányban. Negyedszázada itt készítik a tudományos szakemberek igényeit kielégítő nagy szótárakat (200—250 ezer szótári adattal), az általános tájékozódás segítésére hivatott kézi szótárakat (60—80 ezer szótári adattal) és a nyelvvel éppen foglalkozni kezdők igényeit szolgáló, a gyors tájékozódást lehetővé tevő kis szótárakat (20—24 ezer szótári adattal). Legnagyobb az érdeklődés a magyar—orosz, illetve orosz—magyar szótárak iránt; eddig megjelent példányszámuk közeledik a két és fél millióhoz; a magyar—német, és német— magyar az 1 millió 700 ezerhez, a magyar—angol és angol—magyar szótár az 1 millió 100 ezer példányszámhoz. A francia szótárak csaknem félmillió példányban kerültek ki a nyomdából. A magyar szótárkiadás az egy személyre számított megjelent példányok számát illetően a világ első helyeinek egyikén áll. Az elismerés jele, hogy a szocialista és tőkésországokban több kiadó a Magyar Akadémiai Kiadó kézi szótárait vette át. A kiadó terveiben most a különféle műszaki, híradástechnikai, rendszerelméleti, adatfeldolgozási, meteorológiai, urbanisztikai, automatizálási szótárak megjelentetése szerepel. Most fejezik be a hétnyelvű, ezer oldalas zenei szótár szerkesztését. Ugyancsak hétnyelvű lesz az Európa állatvilága című szótár is. (MTI) A Érdektelenség Nyilvánvaló az is, hogy az egyetemi hallgatók közművelődési vizsgálódásainak eredményét hasznosít. A filmsztár és modellje Jane Fonda amerikai filmszínésznő (a magyar közönség főleg A lovakat lelövik, ugye? című filmből ismeri) új szerepre készül. A színésznő — aki politikai aktivitásáról közismert, protestált a vietnami háború és az amerikai indiánokkal kapcsolatos bánásmód ellen — most Patrícia Hearst alakját akarja megeleveníteni a filmvásznon. A California milliárdos kiadó-família lányát, aki tavaly emberrablás áldozatául esett, majd maga is tagja lett egy földalatti szervezetnek, s akinek nemrég történt elfogatása újabb világszenzációt keltett, a vizsgálati fogságban kereste fel Fonda. MA ESTE Nyitás a Fészekben PINCEKLUB ÉS REGGELIZŐGALÉRIA anyagi támogatás nyomán a művészek klubja felújítva köszöntheti az új évadot, a klub 75. születésnapját. Megválasztottuk az új tisztségviselőket. Elnök: Kadosa Pál. A filmes tagozat alelnöke Kollányi Ágoston, a zenei tagozaté Szokolai Sándor. A választmányi ülés elfogadta a jubileumi év programját és az építőmunkásoknak megköszönte a gyors és jó minőségű munkát. — Mi változott, mivel gazdagodott a klub? — Az általános javítások nem mindenben mutatnak látványos változást. Legtöbb helyen a falon belüli munkát is el kellett végeztetni, például kicserélték a vízvezetéket, a lefolyót, az elektromos vezetéket. Legnagyobb változás: korszerűsítettük a klub fűtését, áttértünk a gázfűtésre. Igaz, ezek a munkálatok az évadnyitás után is folytatódnak, de ezek már nem zavarják a jobb fűtést. Felújítottuk a szellőzőberendezéseket, sőt, tagjaink régi kívánságát is sikerült teljesítenünk azzal, hogy az éttermet új szellőzővel láttuk el. Gazdagodott a Fészek az első emeleti kávéházzal. Reggelizőhelyiséget rendeztünk be az étterem galériáján, külön bejárattal a földszinti hallból. Lehetőséget kívánunk adni a környező színházak művészeinek és más területen munkálkodó klubtársaknak ahhoz, hogy a próbák, anapi munka megkezdése előtt baráti környezetben, itt a klubban találkozzanak. Három kis helyiségből ifjúsági pinceklubot építettünk, lehetőséget adva a szűk körű baráti művésztársaságok meghitt beszélgetéseihez, szakmai vitáihoz egy-egy új művészi alkotás szűk körű bemutatásához, megvitatásához. Az újjáépített Fészek Klub már az átadás utáni percekben eseménnyel kezdte jubileumi programját. Gál György Sándor megnyitotta a Herman Lipót szobát, amelyben Herman Lipótné által a klubnak adományozott, a mester által készített művészportrékat és karikatúrákat helyezték el. Ma este az étteremben Báró Anna és Csurka László receptjei szerint készítenek ételkülönlegességeket és este tartják a vidám műsoros évadnyitót, amelynek Huszti Péter lesz a házigazdája. (békés) Ma déltől ismét megnyitotta kapuit a Fészek Művészklub. A nyári időszakot arra használtuk fel, hogy a szakszervezetek és a Kulturális Minisztérium segítségével rendbehozassuk, megszépítsük a klub valamennyi helyiségét — tájékoztatott Galambos Tibor igazgató. — A nagy összegű Az új kávéház (Wormser felv.) Egy alapító tag emlékei TAPASZTÓ JÁNOS HUSZONÖT ÉV VIDÉKI SZÍNHÁZ JÁRÁSÁRÓL Tapasztó János negyedszázada a Déryné Színház művésze. Alapító tag. Amikor az egykori Faluszínházat életrehívták, 32 éves volt. — Emlékszik, hol és mit játszottak először? — Eleinte esztrádműsorral léptünk fel, csak később tértünk át a háromfelvonásos darabokra. A legelső előadásunk helyére pontosan nem emlékszem, csak azt tudom, hogy egy MNDSZ-rendezvény volt, felerészt esztráddal, felerészt filmvetítéssel. Akkoriban a falusi emberek még feljöttek, benéztek a vászon mögé, hogy hol is van az a fránya színész ... — Mivel utaztak akkoriban? — Három egyfelvonásossal. Ha a járműre gondolt, a sok hidegre emlékszem, amikor pokrócot kaptunk, abba csavartuk magunkat a buszon — ma: fűtött és a legmodernebb IKARUS-kocsikkal járunk. — Mik voltak a legszebb darabélményei ? — Természetesen az, amiben a legnagyobb sikerem volt. Az Apja lánya, A tyúk és a harangozó, mindkettővel bejártuk az egész országot. Humoros és drámai szerepeket egyaránt játszottam. — Hogyan látja a színész, mennyiben változott a közönség negyed évszázad alatt? — össze sem lehet hasonlítani. Akkoriban például a negatív figurákra rákiáltoztak, fenyegették őket — én sok negatív szerepet játszottam —, ma a negatív alakok teljesítményét éppúgy megtapsolják, mint a rokonszenves hősökét. Az igények pedig?! Akkoriban tulajdonképpen minden jó volt. Ma sokkal többet vár a közönség tőlünk, igényesek lettek mindenütt az emberek. Televíziót néznek, rádiót hallgatnak, várakozásuk természetesen magasabb szintű a színházi előadással szemben is. Konkurrenciát azonban sem a tévé, sem a rádió nem jelent — legfeljebb egy-egy Angyal-film vagy valami izgalmas nemzetközi focimeccs —, esténként mindig telt házak előtt, három-négyszáz embernek játszunk. — Mi jut először eszébe, ha azt hallja: 25 éves a Déryné Színház? — Hogy ha még egyszer kezdeném, ugyanígy kezdeném ... — Mi a szép és mi a nehéz a Déryné Színház művészének hivatásában? — A szép az, hogy sokat utazunk, mindig más tájak embereit kell megnyernünk magunknak. És ugyanez benne a nehéz is. — Mit kíván társulatának és önmagának a következő 25 esztendőre? — Egészséget, sok jó darabot és sok nagy sikert. Ugyanezt magamnak is. (nyp) □ TISZAKÉCSKÉN új diákotthon épületének alapozását kezdték meg, hogy felépülte után 160 tanyasi kisdiáknak tudjanak megfelelő élet- és tanulmányi körülményeket teremteni. □ MŰHELY címmel olyan módszertani füzetsorozat kiadását kezdte meg a Bács-Kiskun megyei művelődési központ, amely most először a gyerekek és az ifjúság nevelését szolgáló rendezvényformákat publikálja. A Műhely a továbbiakban a megye szakembereinek vitafóruma lesz, rendszeresen beszámol a társintézmények munkájáról, hasznos kezdeményezéseiről is.