Esti Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
MAI TÁJÉKOZTATÓ: A Mózes, mint zenedráma Világhírességek vendégjátéka az új operai évadban Ma délelőtt az Állami Operaház Székely Bertalantermében a színház vezetősége sajtótájékoztatót rendezett. Az 1976—77-es évadban bemutatandó műveket és a vendégek listáját Lukács Miklós igazgató ismertette. Aligha van olyan rangos zenés színház Európában, ahová olcsóbban lehet bejutni, mint nálunk az Operaházba vagy az Erkel Színházba. A legolcsóbb operajegy napi ára 9, a legdrágábbá 40 forint. Ugyanez az Erkelben 5 és 32 forint. A jövő szezonban öszszesen 95 művet tartanak műsoron, reményével Richard Strauss is. A koreográfia Fodor Antal munkája. (Az ő feladata még Ravel Bolerójának új színpadra állítása.) Pikk Dáma Több felújítás tarkítja majd a repertoárt, így elsősorban Mozart Figaro házassága című operája, amelynek betanítását az új szereplőkkel Ferencsik János vállalta. Megújhodik színpadunkon Verdi Rigolettója is. A fiatal énekesgárdát (két szereposztást) Lamberto Gardelli dirigálja. Gardelli még egy énekes „garnitúrát” tanít be a Traviata olasz nyelvű előadására, és az ő közreműködésével újítják fel Puccini Bohéméletét. Csajkovszkij Pikk Dáma című operája, amelynek szövegét Puskin után a zeneszerző fivére, Mogyeszt írta, a téli reprízek között van. Végül említsük meg a szintén újjávarázsolt Lohengrint. Címszerepére Kónya Sándort sikerült vendégként megnyerni. A nálunk oly népszerű Kobayashi Ken- Ichiro a Turandot előadását vezényli. Gedda, Anja Silja, Katia Ricciarelli, valamint Ilosfalvy Róbert. Melis György címszereplésével felújítják Kodály Háry Jánosát. Az igazgató dirigensként Händel Messiás című oratóriumát vezényli a Zeneakadémián két alkalommal, és a két oratóriumest között egy Istenek alkonyát az Operaházban. Kristóf Károly A zeneszerző szövegkönyve Lukács Miklós elmondta, hogy az új évad nagy magyar újdonsága Durkó Zsolt Mózes című zenedrámája lesz. A zeneszerző maga írja Madách Imre drámai költeményéből a szövegkönyvet. Mint ismeretes, Madách művét a Nemzeti Színházban játszották Keresztury Dezső „élő színpadra alkalmazásában” igen nagy sikerrel. Marton Endre, a rendező akkor Durkó Zsoltot bízta meg a kísérőzene megkomponálásával. A rendkívüli visszhangot keltett előadássorozat kínált újabb lehetőséget Durkó Zsolt számára, hogy egész estét betöltő operát írjon. Új balettek A műsorterv több balettújdonságot tartalmaz, ezek közül most már hivatalosan is a programba került Leonard Bernstein—Seregi László Balettestje. Seregi ezen kívül egy Stravinsky-balettet is koreografál Grand Pas címmel. Előadják Léon Minkusz (1327 —1890) az egykori cári színház balettkomponistájának Árnyak tánca című balettjét is. Koreográfiája Marius Petipa (1822—1910) francia művésztől való, aki a klasszikus orosz balettiskola megalapítója volt, s nevét a Giselle, Csipkerózsika és más táncjátékok színlapján is olvashatjuk. A balettszerzők közé kerül Don Juan című, 1888-ban komponált szimfonikus kör Külföldi társulatok Az 1976—77-es évad kiemelkedő művészi eseménye lesz előbb a prágai, majd a szófiai operaház teljes társulatának budapesti vendégjátéka. De a vendégként szerződtetett többi szólista is elismert művész. Íme az énekesek névsora: Berit Lindholm (Istenek alkonya, Siegfried), Pedro Lavirgen (Bohémélet, Carmen), Vlagyimir Atlantov (Anyegin, Álarcosbál), Maria Chiara (Bohémélet), Jevgenyij Nyeszterenko (Borisz Godunov), Giorgio Casellato-Lamberti (A trubadúr, Aida), Aurea Gomez (Álarcosbál, A trubadúr), Kari Ridderbusch (A nürnbergi mesterdalnokok), Ronaldo Giaiotti (Don Carlos, a Végzet hatalma), Seta del Grande (Aida), Nadine Denize (Don Carlos), Hildegard Behrens (Fidelio), José Carreras (Lammermoori Lucia). Az Operaház az idén még július 2-ig játszik. Addig eljön hozzánk vendégszerepelni júniusban Nicolai Az AUTÓKER értesíti vásárlóit, hogy MÁJUS 10-TŐL 31-IG LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA TART A VOLGA— WARSZAWA SZAKÜZLET (Budapest XIII., Gogol u. 13., pince), és AZ ÖNKISZOLGÁLÓ ÁRUHÁZ (Budapest XIII., Gogol u. 13.) A diktátor — Spanyolhonban Charlie Chaplin 30 évvel ezelőtt forgatott és azóta is mindenütt nagy sikerrel játszott filmjét, „A diktátor”-t Franco Spanyolországa — érthető okokból messze tartotta határaitól. A múlt héten Chaplin filmszatírája a Pireneusokon túlra is kapott „vízumot”. Több spanyol mozi nagy érdeklődés mellett vetíti a filmet, mely az eredetitől eltérően, az „El Grand Dictador” címet kapta. Bükkösdán, egy XVIII. században épült vízimalomban dolgozik Samu Géza faszobrász. Sajátosan egyéni fafaragásait a környezetében található anyagokkal egészíti ki. Munkái számos hazai nagyvárosban szerepeltek kiállításon. Képünkön, a művész fafaragásai között. (MTI-fotó : Kálmán (Iv Ferenc felv.) JÁTÉK- ÉS DOKUMENTUMFILMEK Taskenti nemzetközi fesztivál A hagyományos taskenti nemzetközi filmfesztiválon — amelyet a békéért, a társadalmi haladásért és a népek szabadságáért jeligével rendeznek —, az idén az ázsiai és afrikai kontinens filmjei mellett a latin-amerikai országok alkotásait is bemutatják. A fesztiválra 59 ország és két nemzetközi szervezet nyújtotta be nevezését. A változatos program keretében játék- és dokumentumfilmeket egyaránt láthat a közönség. Bemutatják a többi között a neves japán filmrendező, Yamoto Gyűrűs napfogyatkozás című filmjét, a fasiszta terrort leleplező több chilei filmet, a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében forgatott mali köztársaságbeli filmet és egy mexikói filmet a bányászok sztrájkmozgalmáról. A szovjet filmművészetet közép-ázsiai és Kaukázuson túli stúdiókban készített filmalkotások reprezentálják. LELKEM... „Lelkem.” Ez a megszólítás dukált tőle mindenkinek. Hankó Elemér — akinek ma kaptuk fájdalmas halálhírét — élete utolsó szakaszában a Pesti Színház titkára volt. Ez a poszt minden társulatban állandósított ostromállapot. A főpróbák potyajegyéhes törzsközönsége, az előadásokra jegy nélkül érkező főiskolások, a váratlan kérésekkel mindig az utolsó pillanatban érkező újságíró mind-mind őt ostromolta, éppúgy, mint milliónyi ügyes-bajos dolgával a színész, az igazgató, a műszakiak, a színházi plakátot készítő nyomda, a szerző. Az ilyen egyszemélyes várban könnyen lesz ideges, elutasító, akit odarendelt a sorsa. Hankó Elemér azonban egy „lelkem” megszólítással azt a hangot ütötte meg, amely után nem is lehet másmilyennek, mint kedvesnek lenni. Az egykori színész viselkedésének eleganciája, embermelege nagyon fog hiányozni. Szegényebbek lettünk halálával. (f. f ) □ A NAGYMAMA című Csiky Gergely vígjátékot mutatja be a győri Kisfaludy Színház május 13-án este 7 órakor. Érdekes, pszichológiailag jól felépített élethelyzetet hozott elénk Jan Vdlovjak Gin tonikkal című hangjátéka. Témája szinte már a banalitásig egyszerű: két ember, egy fiatal nő, és egy már nem éppen fiatal férfi, a nagyvárosban kétszer is összetalálkozik. S ez a két véletlen már szinte sorsszerűséget éreztet, de a szerző, nagyon helyesen, nem hajlott a könnyebb megoldás felé: a két ember sorsa az újbóli találkozás után sem halad egy irányban. A beszélgetések közé — emlékmozaikokból — érdekes ívet épített Vdovjak, s ha úgy érezhetjük, hogy a hagyományos dramaturgiaimegoldásokat használó mű nem volt is részletében kidolgozott, mégis két jellegzetes emberi sorsot volt képes megmutatni. Vagyis a szerző hétköznapi emberek mindennapi pillanatait feltárva kívánta érvényesíteni gondolatait. Nem művészkedett, nem csinált nagy körítést, igyekezett egyszerű maradni — néha a dialógusokban túlságosan is egyszerű és közhelyekkel bölcselkedő — s végül is kellemes, líraian bús játékot produkálni. A rendező, Barlay Gusztáv jól alkalmazkodott a darab stílusához, kár, hogy a színészek nem mindenben követték az író elképzelését, többnyire a rutinra bízták magukat. S hogy végül is milyen volt a hangjáték? Találó a cím, olyan, mint egy gin tonikkal. Amíg az ember fogyasztja, vagyis hallgatja, kellemesen fanyar, aztán gyorsan elpárolog. (harangozó) MÁJUS 17-TŐL 21-IG A PÉCSI SZÍNHÁZ PESTEN TAMASI, ILLYÉS, PASKANDI, HERNÁDI DARABJAIVAL A Pécsi Nemzeti Színház május 17. és 21. között Budapesten a Madách Színházban vendégszerepel. A vendégjátékot Páskándi Géza Szeretők a hullámhosszon című parodisztikus bohózata nyitja meg, május 17-én a Madách Kamaraszínházban. Főszereplői: Vári Éva, Pákozdy János, Bárány Frigyes és Sir Katalin. Rendezője: Karinthy Márton. A második estén, 18-án, valamint 21-én a Madách Színházban Illyés Gyula Budapesten még nem látott vígjátékát az Orfeusz a felvilágbant adják elő a pécsiek. Ebben az író egy, az ő pályáján ritka téma világába bocsátkozik le, szabad szájú, sikamlós területre látogatva, a szerelmi erkölccsel foglalkozva. A vígjáték főszereplői Győri Emil, Miklósy Judit, Holl István, Sólyom Katalin és Kézdy György. A darabot Sík Ferenc rendezte. Május 18-án és 19-én ismét a Kamarában folytatódik a vendégjáték. Tamási Áron kevéssé ismert darabja az Ősvigasztalás kerül színre. Rendezője ugyancsak Sík Ferenc, főszereplői Pákozdy János, Galambos György, Vári Éva és Kovács Dénes. Története komor őserejű ballada a székely Csorja-fivérek pusztulásáról. És negyediknek még egy magyar mű, amelynek első előadója ugyancsak a Pécsi Nemzeti Színház, s ez A tolmács, Hernádi Gyula drámája. A mű Thomas Münzernek, a német reformáció legnagyobb alakjának forradalmárrá éréséről szól. Főszerepeit Győry Emil, Bárány Frigyes, Huszár László, Ábrahám István, Holl István és Petényi Ilona játssza. Rendezője Nógrádi Róbert. „Én is voltam jávorfácska” KÖNYV PÁRIZSBÓL Érdekes könyv érkezett Párizsból Budapestre — sajnos, csak mutatóba. Kiadója az ottani „Magyar Műhely”, szerzője Megyery Sári, címe: Én is voltam jávorfácska. A cím Kosztolányi Dezsőre utal, aki kedveskedő megszólítással jávorfácskának becézte a fiatal írónőt. Megyery Sári nevét az idősebb nemzedék jól ismeri. A ma 79 éves, de testben-lélekben friss, fiatalos írónő hajdan Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának növendéke volt, majd tevékeny résztvevője a magyar és a német némafilmgyártás fellendülésének, összesen 49 film főszerepét bízták rá. Végül az írás kedvéért felhagyott a filmezéssel. 1926 és 1943 között 13 regénye és verseskönyve jelent meg Budapesten és Párizsban, számos napi- és hetilapnak is rendszeresen dolgozott. 1938-ban Párizsba utazott könyveinek kiadása ügyében — és ottragadt, feleségül ment André Lang ismert francia újságíró-színpadi szerzőhöz; közben Cambridgeben angol tanári diplomát nyert. A Déryné Színház 1967-ben bemutatta Lángnak A pénzvadász című komédiáját, amelyet azóta számos európai nagyvárosban előadtak. A budapesti premierre ideérkezett a Lang-házaspár és azóta még szorosabbra fűződtek magyarországi kapcsolataik. Megyery Sári most megjelent könyve önéletrajz. Ebből tudjuk meg — például —, hogy családja, a sárosi dzsentrik, tiltakoztak a nemesi név „meghurcolása” ellen és ezért kellett felvennie a Lacy von Blondel művésznevet, amit valamelyik rokon aggatott rá. Ezen a néven vált filmsztárrá. Szántó Dénes Kígyótojás ötvenhét éves korban, vállalva az emigránssorsot, a gyökereitől való elszakadás kísérletét, elhagyta Svédországot Ingmar Bergman. Azóta több neves svéd művész nyilvánította ki rokonszenvét a nagy rendező iránt a nyilvánosság előtt, s mondott egyszersmind kemény bírálatot a svéd adózási rendszer végrehajtási módszereiről. Távozása óta Bergman járt Párizsban, Los Angelesben és több más helyen. Egyelőre nem ismeretes, hol kíván véglegesen letelepedni, de következő filmforgatási terveiről már nyilatkozott. Három-négy elgondolása is van, ezek közül az a legérdekesebb, amelynek megvalósításához valószínűleg már a koraőszi hónapokban hozzákezd. Finanszírozója az egy ideje Hollywoodban élő neves olasz producer, Dino de Laurentiis. Bergman Münchenben és Nyugat-Berlinben kívánja forgatni ezt a filmjét, amelynek ideiglenes munkacíme: Kígyótojás. Eddig inkább a magánélet szféráit, az emberek pszichológiai életét térképezte fel filmjeiben az iskolát teremtő svéd rendező, most pedig, életében először, politikai filmre készül. A nácizmus németországi megszületését, kifejlődését, hatalomra jutásának körülményeit és lehetőségeit fogja ábrázolni a Berlinben, 1932 novemberében játszódó filmjében. ( s)