Esti Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

MAI TÁJÉKOZTATÓ: A Mózes, mint zenedráma Világhírességek vendégjátéka az új operai évadban Ma délelőtt az Állami Operaház Székely Bertalan­­termében a színház vezető­sége sajtótájékoztatót ren­dezett. Az 1976—77-es év­adban bemutatandó műve­ket és a vendégek listáját Lukács Miklós igazgató is­mertette. Aligha van olyan rangos zenés színház Euró­pában, ahová olcsóbban le­het bejutni, mint nálunk az Operaházba vagy az Erkel Színházba. A legolcsóbb operajegy napi ára 9, a leg­­drágábbá 40 forint. Ugyan­ez az Erkelben 5 és 32 fo­rint. A jövő szezonban ösz­­szesen 95 művet tartanak műsoron, reményével Richard Strauss is. A koreográfia Fodor An­tal munkája. (Az ő feladata még Ravel Bolerójának új színpadra állítása.) Pikk Dáma Több felújítás tarkítja majd a repertoárt, így első­sorban Mozart Figaro há­zassága című operája, amelynek betanítását az új szereplőkkel Ferencsik Já­nos vállalta. Megújhodik színpadunkon Verdi Rigo­­lettója is. A fiatal énekes­gárdát (két szereposztást) Lamberto Gardelli dirigál­ja. Gardelli még egy énekes „garnitúrát” tanít be a Tra­­viata olasz nyelvű előadá­sára, és az ő közreműködé­sével újítják fel Puccini Bohéméletét. Csajkovszkij Pikk Dáma című operája, amelynek szövegét Puskin után a zeneszerző fivére, Mogyeszt írta, a téli reprízek között van. Végül említsük meg a szintén új­jávarázsolt Lohengrint. Címszerepére Kónya Sán­dort sikerült vendégként megnyerni. A nálunk oly népszerű Kobayashi Ken- Ichiro a Turandot előadá­sát vezényli. Gedda, Anja Silja, Katia Ricciarelli, valamint Ilos­­falvy Róbert. Melis György címszereplésével felújítják Kodály Háry Jánosát. Az igazgató dirigensként Händel Messiás című ora­tóriumát vezényli a Zene­­akadémián két alkalommal, és a két oratóriumest kö­zött egy Istenek alkonyát az Operaházban. Kristóf Károly A zeneszerző szövegkönyve Lukács Miklós elmondta, hogy az új évad nagy ma­gyar újdonsága Durkó Zsolt Mózes című zenedrámája lesz. A zeneszerző maga ír­ja Madách Imre drámai költeményéből a szöveg­könyvet. Mint ismeretes, Madách művét a Nemzeti Színházban játszották Ke­­resztury Dezső „élő szín­padra alkalmazásában” igen nagy sikerrel. Marton Endre, a rendező akkor Durkó Zsoltot bízta meg a kísérőzene megkomponálá­­sával. A rendkívüli vissz­hangot keltett előadás­­sorozat kínált újabb lehe­tőséget Durkó Zsolt szá­mára, hogy egész estét be­töltő operát írjon. Új balettek A műsorterv több balett­újdonságot tartalmaz, ezek közül most már hivatalo­san is a programba került Leonard Bernstein—Sere­gi László Balettestje. Se­regi ezen kívül egy Stra­­vinsky-balettet is koreogra­­fál Grand Pas címmel. Elő­adják Léon Minkusz (1327 —1890) az egykori cári színház balettkomponistájá­nak Árnyak tánca című ba­lettjét is. Koreográfiája Ma­rius Petipa (1822—1910) francia művésztől való, aki a klasszikus orosz balettis­­kola megalapítója volt, s nevét a Giselle, Csipkeró­zsika és más táncjátékok színlapján is olvashatjuk. A balettszerzők közé kerül Don Juan című, 1888-ban komponált szimfonikus kör­ Külföldi társulatok­ ­ Az 1976—77-es évad ki­emelkedő művészi esemé­nye lesz előbb a prágai, majd a szófiai operaház tel­jes társulatának budapesti vendégjátéka. De a vendég­ként szerződtetett többi szólista is elismert művész. Íme az énekesek névsora: Berit Lindholm (Istenek al­konya, Siegfried), Pedro Lavirgen (Bohémélet, Car­men), Vlagyimir Atlantov (Anyegin, Álarcosbál), Maria Chiara (Bohémélet), Jevgenyij Nyeszterenko (Borisz Godunov), Giorgio Casellato-Lamberti (A tru­badúr, Aida), Aurea Gomez (Álarcosbál,­­ A truba­dúr), Kari Ridderbusch (A nürnbergi mesterdalno­kok), Ronaldo Giaiotti (Don Carlos, a Végzet hatalma), Seta del Grande (Aida), Nadine Denize (Don Car­los), Hildegard Behrens (Fidelio), José Carreras (Lammermoori Lucia). Az Operaház az idén még július 2-ig játszik. Addig eljön hozzánk vendégsze­repelni júniusban Nicolai Az AUTÓKER értesíti vásárlóit, hogy MÁJUS 10-TŐL 31-IG LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA TART A VOLGA— WARSZAWA SZAKÜZLET (Budapest XIII., Gogol u. 13., pince), és AZ ÖNKISZOLGÁLÓ ÁRUHÁZ (Budapest XIII., Gogol u. 13.) A diktátor — Spanyol­­honban Charlie Chaplin 30 évvel ezelőtt forgatott és azóta is mindenütt nagy sikerrel játszott filmjét, „A diktá­­tor”-t Franco Spanyolor­szága — érthető okokból messze tartotta határaitól. A múlt héten Chaplin filmszatírája a Pireneuso­­kon túlra is kapott „vízu­mot”. Több spanyol mozi nagy érdeklődés mellett vetíti a filmet, mely az eredetitől eltérően, az „El Grand Dictador” címet kapta. Bükkösdán, egy XVIII. században épült vízimalomban dolgozik Samu Géza faszobrász. Sajátosan egyéni fafa­ragásait a környezetében található anyagokkal egészíti ki. Munkái számos hazai nagyvárosban szerepeltek kiál­lításon. Képünkön, a művész fafaragásai között. (MTI-fotó : Kálmán (Iv Ferenc felv.) JÁTÉK- ÉS DOKUMENTUMFILMEK Taskenti nemzetközi fesztivál A hagyományos taskenti nemzetközi filmfesztiválon — amelyet a békéért, a társadalmi haladásért és a népek szabadságáért­ jel­igével rendeznek —, az idén az ázsiai és afrikai kontinens filmjei mellett a latin-amerikai országok al­kotásait is bemutatják. A fesztiválra 59 ország és két nemzetközi szervezet nyújtotta be nevezését. A változatos program kereté­ben játék- és dokumen­tumfilmeket egyaránt lát­hat a közönség. Bemutatják a többi között a neves ja­pán filmrendező, Yamoto Gyűrűs napfogyatkozás cí­mű filmjét, a fasiszta ter­rort leleplező több chilei filmet, a faji megkülönböz­tetés elleni harc jegyében forgatott mali köztársaság­­beli filmet és egy mexikói filmet a bányászok sztrájk­mozgalmáról. A szovjet filmművészetet közép-ázsiai és Kaukázuson túli stúdiókban készített filmalkotások reprezentál­ják. LELKEM... „Lelkem.” Ez a megszó­lítás dukált tőle mindenki­nek. Hankó Elemér — aki­nek ma kaptuk fájdalmas halálhírét — élete utolsó szakaszában a Pesti Szín­ház titkára volt. Ez a poszt minden társulatban­ állan­dósított ostromállapot. A főpróbák potyajegyéhes törzsközönsége, az előadá­sokra jegy nélkül érkező főiskolások, a váratlan ké­résekkel mindig az utolsó pillanatban érkező újságíró mind-mind őt ostromolta, éppúgy, mint milliónyi ügyes-bajos dolgával a szí­nész, az igazgató, a műsza­kiak, a színházi plakátot készítő nyomda, a szerző. Az ilyen egyszemélyes vár­ban könnyen lesz ideges, elutasító, akit odarendelt a sorsa. Hankó Elemér azon­ban egy „lelkem” megszó­lítással azt a hangot ütöt­te meg, amely után nem is lehet másmilyennek, mint kedvesnek lenni. Az egykori színész viselkedé­sének eleganciája, ember­melege nagyon fog hiá­nyozni. Szegényebbek let­tünk halálával. (f. f ) □ A NAGYMAMA című Csiky Gergely vígjátékot mutatja be a győri Kisfa­ludy Színház május 13-án este 7 órakor. Érdekes, pszichológiailag jól felépített élethelyzetet hozott elénk Jan Vdlovjak Gin tonikkal című hangjá­téka. Témája szinte már a banalitásig egyszerű: két ember, egy fiatal nő, és­ egy már nem éppen fiatal fér­fi, a nagyvárosban kétszer is összetalálkozik. S ez a két véletlen már szinte sorsszerűséget éreztet, de a szerző, nagyon helyesen, nem hajlott a könnyebb megoldás felé: a két ember sorsa az újbóli találkozás után sem halad egy irány­­ban. A beszélgetések közé — emlékmozaikokból — ér­dekes ívet épített Vdovjak, s ha úgy érezhetjük, hogy a hagyományos dramaturgiai­­megoldásokat használó mű nem volt is részletében ki­dolgozott, mégis két jelleg­zetes emberi sorsot volt képes megmutatni. Vagyis a szerző hétköznapi embe­rek mindennapi pillanatait feltárva kívánta érvényesí­teni gondolatait. Nem mű­­vészkedett, nem csinált nagy körítést, igyekezett egyszerű maradni — néha a dialógusokban túlságosan is egyszerű és közhelyekkel bölcselkedő — s végül is kellemes, líraian bús játé­kot produkálni. A rendező, Barlay Gusztáv jól alkal­mazkodott a darab stílusá­hoz, kár, hogy a színészek nem mindenben követték az író elképzelését, több­nyire a rutinra bízták ma­gukat. S hogy végül is mi­lyen volt a hangjáték? Ta­láló a cím, olyan, mint egy gin tonikkal. Amíg az em­ber fogyasztja, vagyis hall­gatja, kellemesen fanyar, aztán gyorsan elpárolog. (harangozó) MÁJUS 17-TŐL 21-IG A PÉCSI SZÍNHÁZ PESTEN TAMASI, ILLYÉS, PASKANDI, HERNÁDI DARABJAIVAL A Pécsi Nemzeti Színház május 17. é­s 21. között Bu­dapesten a Madách Szín­házban vendégszerepel. A vendégjátékot Páskán­­di Géza Szeretők a hullám­hosszon című parodisztikus bohózata nyitja meg, má­jus 17-én a Madách Kama­raszínházban. Főszereplői: Vári Éva, Pákozdy János, Bárány Frigyes és Sir Ka­talin. Rendezője: Karinthy Márton. A második estén, 18-án, valamint 21-én a Madách Színházban Illyés Gyula Budapesten még nem látott vígjátékát az Orfeusz a fel­­világbant adják elő a pé­csiek. Ebben az író egy, az ő pályáján ritka téma vilá­gába bocsátkozik le, sza­bad szájú, sikamlós terület­re látogatva, a szerelmi er­kölccsel foglalkozva. A víg­játék főszereplői Győri Emil, Miklósy Judit, Holl István, Sólyom Katalin és Kézdy György. A darabot Sík Ferenc rendezte. Május 18-án és 19-én is­mét a Kamarában folytató­dik a vendégjáték. Tamási Áron kevéssé ismert darab­ja az Ősvigasztalás kerül színre. Rendezője ugyan­csak Sík Ferenc, főszereplői Pákozdy János, Galambos György, Vári Éva és Ko­vács Dénes. Története ko­mor őserejű ballada a szé­kely Csorja-fivérek pusztu­lásáról. És negyediknek még egy magyar mű, amelynek első előadója ugyancsak a Pécsi Nemzeti Színház, s ez A tolmács, Hernádi Gyula drámája. A mű Thomas Münzernek, a német refor­máció legnagyobb alakjá­nak forradalmárrá éréséről szól. Főszerepeit Győry Emil, Bárány Frigyes, Hu­szár László, Ábrahám Ist­ván, Holl István és Petényi Ilona játssza. Rendezője Nógrádi Róbert. „Én is voltam jávorfácska” KÖNYV PÁRIZSBÓL Érdekes könyv érkezett Párizsból Budapestre — sajnos, csak mutatóba. Ki­adója az ottani „Magyar Műhely”, szerzője Megyery Sári, címe: Én is voltam jávorfácska. A cím Koszto­lányi Dezsőre utal, aki ked­veskedő megszólítással já­vorfácskának becézte a fia­tal írónőt. Megyery Sári nevét az idősebb nemzedék jól isme­ri. A ma 79 éves, de test­­ben-lélekben friss, fiatalos írónő hajdan Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának növendéke volt, majd tevé­keny résztvevője a magyar és a német némafilmgyár­tás fellendülésének, össze­sen­­ 49 film főszerepét bíz­ták rá. Végül az írás ked­véért felhagyott a filme­zéssel. 1926 és 1943 között 13 regénye és verseskönyve jelent meg Budapesten és Párizsban, számos napi- és hetilapnak is rendszeresen dolgozott. 1938-ban Párizs­ba utazott könyveinek ki­adása ügyében — és ott­­ragadt, feleségül ment André Lang ismert francia újságíró-színpadi szerző­höz; közben Cambridge­­ben angol tanári diplomát nyert. A Déryné Színház 1967-ben bemutatta Láng­nak A pénzvadász című komédiáját, amelyet azóta számos európai nagyváros­ban előadtak. A budapesti premierre ideérkezett a Lang-házaspár és azóta még szorosabbra fűződtek magyarországi kapcsola­taik. Megyery Sári most meg­jelent könyve önéletrajz. Ebből tudjuk meg — pél­dául —, hogy családja, a sárosi dzsentrik, tiltakoz­tak a nemesi név „meg­­hurcolása” ellen és ezért kellett felvennie a Lacy von Blondel művésznevet, amit valamelyik rokon aggatott rá. Ezen a néven vált filmsztárrá. Szántó Dénes Kígyó­tojás ötvenhét éves korban, vállalva az emigránssor­sot, a gyökereitől való el­szakadás kísérletét, elhagy­ta Svédországot Ingmar Bergman. Azóta több ne­ves svéd művész nyilvání­totta ki rokonszenvét a nagy rendező iránt a nyil­vánosság előtt, s mondott egyszersmind kemény bí­rálatot a svéd adózási rendszer végrehajtási mód­szereiről. Távozása óta Bergman járt Párizsban, Los Ange­lesben és több más helyen. Egyelőre nem ismeretes, hol kíván véglegesen lete­lepedni, de következő film­forgatási terveiről már nyi­latkozott. Három-négy el­gondolása is van, ezek kö­zül az a legérdekesebb, amelynek megvalósításához valószínűleg már a kora­őszi hónapokban hozzá­kezd. Finanszírozója az egy ideje Hollywoodban élő ne­ves olasz producer, Dino de Laurentiis. Bergman Mün­chenben és Nyugat-Berlin­­ben kívánja forgatni ezt a filmjét, amelynek ideigle­nes munkacíme: Kígyóto­jás. Eddig inkább a magán­élet szféráit, az emberek pszichológiai életét térké­pezte fel filmjeiben az is­kolát teremtő svéd rendező, most pedig, életében elő­ször, politikai filmre ké­szül. A nácizmus németor­szági megszületését, kifej­lődését, hatalomra jutásá­nak körülményeit és lehe­tőségeit fogja ábrázolni a Berlinben, 1932 novemberé­ben játszódó filmjében. (­ s)

Next