Esti Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1976 Inkognitóban Budapesten Beszélgetés Vészi Endrével a novelláról Ember és árnyék címmel tavaly jelent meg Vészi Endre összegyűjtött novelláinak két kötete. Húsz év termését tartalmazták a kötetek, időrendben. A kötetről az egyik bíráló a következő mondatot írta: „Komoly, jelentős teljesítmény: Vészi szép csendesen érkezett meg a csúcsra.” A mostani könyvhétre megjelent új kötete: Inkognitóban Budapesten. Néhány érdekes novellát, egy sajátos, egyéni ízű kisregényt és kitűnő televíziódrámát olvashatunk ebben a könyvben. Mit tudna az író szóban hozzátenni ahhoz, amit leírt? Átfutási idő — Ez a kötet, ami a belső természetrajzát illeti, egynemű. Még akkor is, ha a kisregény és a novellák után a Kapupénz című televízió drámával zárul. Ezek az írások mind drámaiak, az ember belső világáról szólnak, s mint ilyenek, vérrokonságban vannak. — A televíziódráma a második világháború idején játszódik, egy budapesti bérházban. Ennek ellenére mondandója nagyon is mai. — Az irodalmi művek természetéből következik, hogy az aktualitás és a maradandóság ötvöződik bennük. Természetes, hogy én is igyekszem erre törekedni. A kortárs irodalom számára az úgynevezett világirodalmi lépéstartás is nagyon fontos. Hogy ne maradjunk el témában és időben mindattól, ami az egész emberiséget foglalkoztatja. Ezért okoz gondot például a mi nyomdai helyzetünk, a gyakran egy-két évig tartó úgynevezett átfutási idő. Hogy a saját példámnál maradjak, az Inkognitóban Budapesten című könyvem egy éve ment nyomdába, így az azt megelőző két esztendő prózai termését tartalmazza. szolyogtam, mert a divat az én szememben egyenlő a felszínességgel. Duna-parti novellák — Két érdekes, némileg újszerű írás is található új kötetében, az Estély az Izabellán és Az erkély című. Bár semmi nem utal rá, az ember úgy érzi, mintha közük lenne egymáshoz. — Valóban. Annyi a közük egymáshoz, hogy úgynevezett Duna-parti novelláim közé tartoznak, amelyeket az utóbbi években kezdtem írni. Sorozat lesz ez, afféle pesti történetekből. Budapesten születtem, egyfolytában itt élek, természetes, hogy sok mondanivalóm van erről a városról, embereiről. S azok a történetek, amelyeket ebbe a sorozatba szánok, valahogy mind kötődnek a Dunához is. A több műfajú Vészi Endrének egy hangjátékokat tartalmazó kötete is megjelenik az egészen közeli jövőben, Félhomályos zóna címmel. Egy verseskönyvét pedig kiadásra készítik elő, ezzel valószínűleg a következő évben találkozhatunk. M. Tolnay István Korszerűség és divat — Eddigi életműve arra enged következtetni, hogy az önnek fontos kifejezési forma a novella. Mit jelent az írónak ez a műfaj, milyennek látja, és véleménye szerint hogyan fogadják ma? — A novellát drámai műfajnak tartom, szerkezetében, konfliktusaiban, tömörítési módszerében egyaránt. S mert magam is elsősorban drámaian, konfliktusaiban látom az életet: nélkülözhetetlen, mondhatom úgy is, életszükségletté vált műfaj ma már nekem a novella. Sajnos, nem tartják számon nálunk mint nemzeti önkifejező műfajt. Csak a regényt tartják annak. Holott egy novellista életműve, ha összegeződik, éppúgy egy kornak a története, mint valamely nagy regény. — Az ön novellaírói- mű, helyét mindig elkerülték az éppen uralkodó divatáramlatok. — Minden időben igyekeztem különbséget tenni korszerű és divatos között. A korszerű úr kortársi élményt, izgatottságot, megrendülést fejezi ki a művészet eszközeivel. A divatos a világszerte fellelhető sikersémákat igyekszik alkalmazni minden műfajban. Én ettől mindig vi Két éve sajátos betegség kínozza Laurence Oliviert: myositis, amely az izmait támadta meg. Azóta nem játszik színpadon a 69 éves nagy színész. Legutóbb állapota már javult annyira, hogy elvállalt Amerikában egy filmszerepet, A maratoni embert. Üldözői elől országokon át szökő náci háborús bűnöst játszik. A forgatást befejezve, televíziós munkát vállalt. Tennessee Williams darabjából, a Macska a forró tetőnből rendez tv-filmet Nathalie Wooddal és Robert Wagnerrel. Az apa szerepét maga alakítja. „Ez kevésbé fárasztó munka, mint a színpadi játék. Színházban játszani, az olyan energiát igényel, amely egyelőre még nincs birtokomban” — jelentette ki. Képünk a tv-játék forgatása előtt készült, két partnerével, jobb szélen Olivier. Gyerekek és a film Az úttörőmozgalom 30. évfordulójának tiszteletére és a gyerekek és a film kapcsolatának erősítésére a MOKÉP rajzos, írásos, játékos pályázatokat indított. A gyermeknapon hirdették ki a Gyermekfilmek ’76 című színes magazin pályázatának eredményeit. A nyertes a zánkai úttörővárosban tölthet két hetet, negyvenen pedig társasjátékot, futball-labdát és más ajándékot nyertek. Ugyancsak zánkai jutalomtáborozáson vesznek részt az Úttörőszövetség és a MOKÉP által Legkedvesebb filmélményem címmel hirdetett írásos és rajzpályázat legjobbjai. A Hugó, a víziló című magyar—amerikai rajzfilmhez kapcsolódó pályázatra csaknem négyezer rajz érkezett. A gyermekek film,élményét tükröző legsikeresebb rajzokat kiállítják azon a gyermek és ifjúsági filmszemlén, amelyet június 14—18. között Zánkán rendeznek. □ A CSEPELI MUNKÁSOTTHON képzőművész körének kiállítása ma délután fél 4-kor nyílik a Csepel Galériában (XXI., Rákóczi út 142.). A tárlaton Bányay Ferenc, Marosi Sándorné, Osztermajer Gyula és Újfalvi Antal mutatja be munkáit. □ VALKÓ LÁSZLÓ grafikusművész és Farkas László szobrászművész közös kiállítása június 6-án nyílik Pécsett, a Városi Tanács Déryné utcai kiállítótermében. □ KOLTAI ZSUZSA ma délután öt órakor a KPVDSZ Művelődési Központjában Edith Piaf-műsort ad elő. Estjén közreműködik Péter Ferenc, Rubleczki János és Gyarmathy István. □ AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT alkalmából a Kiadói Főigazgatóság és a Könyvkiadók és Terjesztők Egyesülése ma újabb könyvajándékkal bővítette az általuk alapított könyvtárat a Ferihegyi úti általános iskolában. Ma délben Gábor Viktor főigazgató adta át a könyveket. PÉCS: Balettmesternő »»Észtországból Pécs vendége Mai Murdmaa észt balettmesternő. — A tallinni operaház balettigazgatója vagyok — mondja. — A Moszkvai Színművészeti Főiskola balettszakán végeztem, de már tizenegy éve otthon, Tallinnban élek. Az észt balettművészetben a negyvenes évekig elsősorban a plasztikai tánc uralkodott, amely a német expresszionizmus hatására fejlődött ki, s maradványai még mindig hatnak. Mióta a Szovjetunió tagállama lettek, mindannyian Leningrádban vagy Moszkvában tanulnak, s azóta Észtországban elterjedt az orosz klasszikus balett, bár Tallinn balettkultúrája sokszínű. Az észt opera 1971-ben járt Pesten, nagy sikert arattak, s a Pécsi Balett most meghívta Mai Murdmant, hogy tanítson be táncosainak egy estet. A művésznő is látta már a pécsi együttest, amikor kilenc évvel ezelőtt Moszkvában felléptek. — Közös munkánk nehézsége abban áll — mondja —, hogy az előadásra szánt balettek olyan technikát foglalnak magukban, amilyennel az együttes még nem találkozott. Az alapvető feladat ennek a nehézségnek az áthidalása. A közös észt—magyar balettest a szünetekkel együtt kétórás lesz majd és országra szóló, mivel a pécsi együttes nemcsak otthonában, hanem szinte az ország területén bemutatja a tájelőadásokon. Első része: barokk. Bach: II. Brandenburgi versenyének második tételére, Tolar: Baletto című zeneművére és Vivaldi: Négy évszakának adagio tételére tervezett táncokból áll. A második részben Ravel, Daphnis és Chloé című alkotását táncolják majd el az impresszionizmus jegyében. A harmadik rész: Prokofjev A tékozló fiú című műve. A bemutató valószínűleg október elején lesz. Földessy Dénes SIKERES BEMUTATKOZÁS IFJÚ JAZZ-ZENÉSZEK Az idén végző jazztanszakos hallgatók záróhangversenyén, a Marcibányi téri művelődési házban magas színvonalú programot hallhatott a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a nagy színháztermet. Ennek az évfolyamnak a legtehetségesebb zenészei mind fúvósok, a szaxofonos Dés László és Grünwald Tamás, Gőz László pozanos. Fel kell figyelni még két másodévesre — ők játszottak együtt a három legkiemelkedőbb végzőssel egyenrangú partnerként — Baló István dobosra és Bencze Gábor bőgősre. A hangverseny nagy meglepetése és legforróbb sikere egy elsőéves énekesnőhöz, Miszlay Melindához fűződik. Hangja széles skálájú, érzelemgazdag. Miszlay Melinda az 1972- es Ki mit tud?-on tűnt fel, ott egy Gershwin-dalt énekelt. — Akkor még nem nagyon ismertem a jazzt, egyszerűen valami mást akartam énekelni, mint a többiek, valami olyat, ami nem szokványos táncdal. Ezért választottam Gershwint, majd egy Aeretha Franklin-darabot. Jazzénekesnő szeretnék lenni, addig sokat kell tanulnom, még két évem van hátra a jazztanszakon. K. J. VIDÁM PADLÁS Kamrarevü kabaréban Az utóbbi években jó néhány színházhelyiséggel szegényedett Budapest. A hiányt lelkes színházalapítók igyekeztek pótolni: pinceszínházak alakultak különböző profilokkal, de valamennyi azzal a céllal, hogy modern színháztípusoknak adjon helyet. A Vidám Színpad megfordítja a terjeszkedés irányát: fölfelé törekszik. Az épület második emeletén kialakítja stúdiószínházát Vidám padlás néven. A terv tulajdonképpen nem új, de megvalósítására csak ezután kerül sor. Szalai József, a Révay utcai színház új igazgatója é s a tervezgetésben részt vevő új főrendező, Várady György) szövi a terveket a padlásról. Külön ruhatára, büféje és persze külön bejárata van; a Vidám Színpad utolsó átépítésekor már gondolt arra az előrelátó tervező, hogy itt valami kamaraszínpad-félét alakítson ki. Két végén pódiumok, ezeket kiegészítik oldalsó emelvényekkel, sőt középen is kialakítanak játszási helyet. A közönség asztaloknál foglal helyet, tehát fogyaszthat is a körös-körül álló 99 fotelben ülve. A fotelek minden irányban forgathatók lesznek, hogy a néző kényelmesen tudja nyomon követni az öt hely bármelyikén felbukkanó színészeket. — Mit játszanak majd a padláson? — Mindenekelőtt sok sanzont. Időnként egy-egy ismert színész házigazdaként fogadja a vendégeket. Új szerzőket, új színészeket keresünk, járjuk a vidéket, sőt amatőr színjátszók előadásait is. A környezet arra is késztethet egyes művészeket, hogy szükség esetén rögtönözzenek, tehát gyorsan és — természetesen a kívánt színvonalon — reagáljanak a közönség magatartására, ha kell, vitatkozzanak is velük. — Műsorterv? — Első műsorunk gondolatban már kezd kialakulni. Másfél-kétórás időtartamú nyolcrészes kamararevüt tervezünk, mégpedig a tévével koprodukcióban: a premiert felveszik, mi pedig tovább folytatjuk az előadásokat. Sajnos, heti három-négy előadásnál többre nem futja, mert erős az áthallás a nagyszínpadra, tehát előadásainkat éjjel fél 11-kor kezdjük. Szombaton, vasárnap délelőttönként is játszanánk. Az áthallást szellemiekben is értjük: nem a már kialakult műfajok zsugorítására törekszünk, hanem új hangok, hangulatok megteremtésére. Ezt a célt szolgálja a megalakítandó Vidám Színpad Baráti Köre: rendszeres kapcsolatot szeretnénk teremteni olyan nézőinkkel, akiket a műfaj érdekel, akiknek ötleteit, tanácsait, kritikáit várjuk. — Mikor szándékoznak felköltözni a padlásra? — A jövő év elején. Sz. D. REGÉNYSOROZAT ÚTTÖRŐKNEK ARANYKÜRT KISKÖNYVTÁR A harmincéves úttörőmozgalmat köszönti a Móra Ferenc Könyvkiadó Aranykürt kiskönyvtár című regénysorozata. Ebben az évben tíz könyv lát napvilágot, egybegyűjtik a 10— 14 évesek által legjobban ismert írók alkotásait. Petrovácz István: Fácános út című regénye után sorra jelennek majd meg a következők is: Gergely Márta: Sanyi, Hárs László: Győztes kerestetik, Kántor Zsuzsa: Portyázó tigrisek, Kern István: Csata a hóban, Kiss József László: Jó szelet, kapitány!, Nagy Zsuzsa: Csakazértis, Szabó Magda: Születésnap, Szalay Lenke: Barát érkezik a házhoz és Thury Zsuzsa: Angéla című írása teszi a pirosnyakkendősök csapatának születésnapi „könyvcsokrát”. Hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot a Kozmosz könyvek legújabb sorozata, a fiatalok könyvtára is: a 24 kötetből álló sorozat — amely két év alatt jelenik meg — bemutatja az emberiség fejlődésének jelentős szakaszait a rabszolgatartó társadalomtól napjainkig. Nagyapák és unokák Ernest Hemingway 21 éves unokája, a szép Margous Hemingway, aki eddig fotómodell volt, megkapta és eljátszotta első filmszerepét. Korábban a Fabergé nevű kozmetikai cég ajakrúzsát reklámozta, utóbb már nem kevesebb, mint ötvenezer dollárt kapott egy fotóért. Ennyi pénzért szegény nagypapának hány új bekezdést kellett írnia! Egy másik híres ember unokája, Sarah Churchill, már 61 éves és színésznő a választott foglalkozása. Sir Winston Churchill leányunokája húszévi szünet után most először lépett ismét színpadra, mégpedig a washingtoni Haylett Dinner Theatre-ben, egy új musicalben, amelynek a librettóját is maga írta. Tartós színészi visszatérését remélte ettől a maga írta és eljátszott a főszereptől, de csalódnia kellett. Saraht korábban már többször őrizetbe vették részegeskedés miatt, most pedig — már a harmadik előadáson — olyan ittas volt, hogy az első jelenete után viszsza se engedték a színpadra, egy kéznél levő, a szerepet ismerő színésznő ugrott be helyette, előadás közben. A producer pedig azonnal felbontotta Sarah szerződését. Mi tagadás: Sir Winston, a nagyapa sem vetette meg a szeszt, napi fejadagja állítólag egy üveg whisky volt. (is) !