Esti Hírlap, 1979. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-28 / 176. szám
VENDÉGLÁTÓIPAR Hogyan készül a kalkuláció? Látogatás az Unióban • Brassói, hot dog Az Uniónak, a Körút forgalmas önkiszolgáló éttermének ablakán a „hot dog” hétforintos árát tizenkettőre javították. Bent a táblán a 19,60-as brassói aprópecsenye 31,30, a rántott sertésborda 21,30 helyett 33,20, míg a hideg gyümölcsleves 5,50 helyett 8,50-be kerül. Kategóriák — Hogyan lett ennyi? — Egy bizonyos — szögezi le a Belkereskedelmi Minisztériumban Cellai Imre főosztályvezető —, az áremelésből a vendéglátóknak egy fillér hasznuk sincs, a többlet továbbkerül az államkasszába. — Az éttermek árai jobban emelkedtek, mint az élelmiszerárak ... — A vendéglátás nemcsak kereskedelmi, hanem termelőszektor is, s ezért nemcsak a nyersanyag-, hanem egyéb költségei is növekedtek. A vendéglátóipari ételárak most — mindent összevetve — mintegy 30—40 százalékkal lettek magasabbak. — Hol, mennyivel? — Arra törekedtünk, hogy a vendégek zömét érintő szolgáltatásait ára kisebb mértékben emelkedjék. Ezért a gyermek-, a diák-, a munkahelyi étkeztetés, valamint a kereskedelmi vendéglátás kötelező előfizetéses menüje a kijelölt éttermekben átlag 20 százalékkal drágult. Ahol ez a kötelező menü 11 forint volt, most 13,20 lett, ahol 8,50, ott most 10,20 forint. A fogyasztói ár átlagosan 20 százalékos emelkedésén belül a nyersanyagnorma átlagosan 25 százalékkal magasabb a réginél. Ezt a viszonylag kis szintű árnövekedést úgy tudtuk elérni, hogy ebben a kategóriában megmaradt a 20 százalékos állami ártámogatás és csökkentettük a korábbi ételhaszonkulcsot. — A többi kategóriákban? — Osztályonként differenciálva ennél magasabb az ételár-növekedés. A IV. osztályban 30 százalékos, a III-ban 35 százalékos, a II. osztályban 50 százalékos, az I-ben pedig 68,4 százalékos, míg az osztályon felüli éttermekben 76,6 százalékos. A III. és IV. osztályú üzletekben a mérsékelt növekedés ugyancsak az ételárak további állami támogatásával lehetséges. — A főváros éttermeinek zöme — általában az önkiszolgálók is — másodosztályúak. — de országos méretben a III. és a IV. osztályú éttermek adják el az ételek többségét. Ezért a II. osztályban már megszűnik az ételár-támogatás és — hozzávéve ezt a megemelkedett nyersanyag- és egyéb költségekhez — magasabb fogyasztói árszínvonal alakul ki. Továbbra is támogatás Az Unióban lejegyeztük a brassói aprópecsenye tíz adagra szóló árkalkulációját (és zárójelben a régi kalkulációs számokat). Sertéscomb 73,65 (53,65) forint, zsír 22 (18) forint, pirospaprika 1,27 (1,02) forint, füstölt szalonna 29,79 (23,79) forint, só 3,57 (2,01) forint, pecsenyelé 9,51 (8,48), gyorsfagyasztott hasábburgonya 43,67 (34,14) forint. Másodosztályról lévén szó, az étlapon szereplő árak átlaga nem haladhatja túl a régit 50 százalékkal. Hogy az egyes ételek ára külön-külön hogyan változik, a benne levő nyersanyag jellegétől, áralakulásától függ. A brassói aprópecsenye ellenpéldája lehet a töltött sertésdagadó, amely 18,40 helyett 22 forintba kerül most. Az új helyzetben tehát csökkent az ételárak állami támogatása? — Nem, jövőre is várhatóan megmarad a tavalyi másfél milliárd forint. Csak a szerkezete változik: kevesebb kategóriára oszlik el — de azoknak több jut. És továbbra is érvényben marad a belkereskedelmi miniszternek az a rendelete, hogy a II. és III. osztályú éttermekben délben és este kétféle napi menüt kell tartani, az üzletre érvényes haszonkulccsal képzett árból, a II. osztályban legalább 15, a III. osztályban legalább 10 százalékos engedménnyel. Az I. osztályú melegkonyhás éttermekben pedig a május 15— szeptember 30. közötti idegenforgalmi idényben kötelesek kiszolgálni egyféle turistamenüt 20 százalékos engedménnyel. Fokozott figyelmességet — A szűk idejű turista igazi kedvence az utcán, nézelődés közben is elrágcsálható, most igen megdrágult hot dog. — Korábban — valamennyi osztályban — kétféle árképzés volt: egy magasabb haszonkulcs vonatkozott a helyben feldolgozott nyersanyagra és egy alacsonyabb a feldolgozást nem igénylőre. Ha még italfélét is említett az étel receptje, ezekhez egy harmadikféle árképzés járult. Rendkívül bonyolult volt, számos zavart okozott. Most az előbbi kettőt egységesítettük. Az Unió hot dogjának kalkulációja tíz adagra: kifli 14 forint (volt 12), virsli 37,53 (29,74) forint, mustár 6,40 (4,20) forint, bors 1,68 (1,20) forint, minden alkotórészére — a rögzített áras kifli kivételével — most az új, 132 százalékos haszonkulcs érvényes, korábban ez 90 százalékos volt, a virslire — mint feldolgozást nem igénylő nyersanyagra — 60 százalékos. A vendéglő forgalma minden bizonnyal lanyhul. A vendéglősnek tehát több ideje lesz a betérőkkel foglalkozni, akik a több pénz ezért el is várják a fokozott figyelmességet. Szöllősi Ferenc ENEROAffijOGmn Kár a benzinért. .. Ha lezárt vasúti sorompónál vagy forgalmi dugóban ácsorgásra kényszerül, állítsa le a motort! így 3 perc alatt 1 kilométernyi útra elegendő üzemanyagot takarít meg GYŐRI VÍZMŰ Gyorsítják az építését Jó ütemben halad az új győri vízmű építése. A város növekvő ivóvízigényeit a Szigetközből fedezik. Nagyhajósnál épül az új vízmű. Elkészült a 16, egyenként 40 méter mélységű kút és a 13 kilométer hosszú, 600 milliméter átmérőjű távvezeték is. Ezen keresztül jut majd el a városba a szigetközi ivóvíz. Megépült két, 3 ezer köbméteres térszíni tároló, a vastalanító épülete, az üzemviteli épület, a transzformátorház és elkészültek a szolgálati lakások is. A következő hetekben, hónapokban gyorsítják a munkákat. A nyersvíz olyan anyagokat tartalmaz, hogy a vastalanító működése nélkül nem lehet a városi hálózatba vezetni a vizet. Ez az üzemrész rövidesen megkezdheti próbaüzemét, mialatt már jelentős mennyiségű ivóvizet juttatnak a hálózatba. (MTI) Képes kalauz gólyáknak Ismeretterjesztő film készül Pécs történelmi emlékeiről és kulturális értékeiről a „gólyákénak, a tanárképző főiskola leendő első éves hallgatóinak. A munkára a főiskola egyik népművelés szakos hallgatója, Németh Béla vállalkozott. Elsőként a híres műemléki együttest — a négytornyú székesegyházat, az Árpád kori altemplomot és a látogatók előtt kevéssé ismert ókeresztény sírkamrákat — rögzítette filmszalagra. A továbbiakban a város többi kultúrtörténeti nevezetességéről is készülnek felvételek. A Dóm teret bemutató képes kalauzt várhatóan már az ősszel megtekinthetik az első évesek. (MTI) Télire hűtenek A Magyar Hűtőipar gyáraiban javában tart a nyári szezon. Az üzemek jó kapcsolatot teremtettek a gazdaságokkal, partnereik döntő többsége több éves szerződéses viszonyban szállítja a különféle mezőgazdasági terményeket. Bár az időjárás egész sor kertészeti ág termelésének nem kedvezett, mégis viszonylag kiegyensúlyozott a tartósítás és a hűtés, folyamatosan érkezik az áru, dolgoznak az üzemek. Befejeződött a cseresznye és a meggy átvétele. Mindkét gyümölcs tervelőirányzatát sikerült túlteljesíteni. Évek óta az egyik legjobb minőségű málnát fagyasztották a múlt hetekben. Sikerült a tervelőirányzatot is mintegy 10 vagonnal túlteljesíteni. Gondot okozott a zöldborsó tartósítása. A tervelőirányzatot nem sikerült teljesíteni, mert az időjárás visszavetette a termelői hozamokat. A hűtőipar ezt az adósságot úgy igyekszik pótolni, hogy a vártnál nagyobb mennyiségű zöldbabot mélyhűt. Feldolgozását, tartósítását már megkezdték, az üzemi szakemberek elégedettek a minőséggel. A zöldborsókiesést pótolja még a sárgarépa, valamint az előirányzottnál lényegesen több hasábburgonya. (MTI) frl éza kaptat felfelé a hegyre, saruja bomlott pántja lobog mögötte, ingén vízfoltok jelzik a megpróbáltatásokat, két föld felé kívánkozó szatyrot cipel, kőbányai érkezett az ABC-be, azért kutyagolt a faluba és most mentegetődzve pihegi. Az átkozott kocsi szervizben van, az is ilyenkor mondja fel a szolgálatot... Előtte a hegyre vezető kavicsos ösvény meg az üdülőtelep, mögötte a Duna kínálkozik, de fölöslegesen, mivel szennyezett a szakasz, tilos a fürdés, csak öt kilométerrel távolabb szabad, de mire az ember onnan visszaér, már rég elfelejtette, hogy valaha megmártózott. — Szépen termett a borsó.. . — lihegi szaggatottan, de ebben a közlésben sincs sok lelkesültség, inkább a fáradtság belenyugvása érződik a megállapításon. Gézáék már tavasz óta, minden lehető alkalommal kint vannak a telken. Minden percet kihasználnak. Nyár a hegyen este a verandáról sokáig nézik a folyót, mert így hoszszabbnak tűnik a nap. Hajnalban kelnek és megszállottan művelik a kertet, hősiesen küszködnek a köves, terméketlen talajjal, mely fukaron hálálja meg a törődést. — Én már csak nyáron lennék itt két-három hétig, de Margit ragaszkodik, hogy a hétvégeket is itt töltsük, és ha csúsztatunk, akkor is a hegyre jöjjünk. Elhiheted, nem nekem való már a kerti munka, néha azt hiszem, leszakad a derekam, de Margit azt mondja, gazdaságos. Már akkor primőrt eszünk, amikor a városban még híre-hamva sincs, vagy méregdrága. Margit azzal érvel, eleget gürcöltünk ezért a kis házért, hát most élvezzük. Élvezzük is. Mert Margitnak nem lehet ellentmondani... Margit közben elszántan •L’A fekszik a kempingágyon szemben a nappal, szemén két apró kis falevél. Úgy kínálja bronzbarna testét a fényözönnek, mint egy pogány áldozat. De mint mondja, ez nem különösebb élmény neki. — Az ember itt csak aszalja magát. A szobában sem hűvösebb, a falak szinte sütnek. És milyen unalmas itt, semmi társaság, semmi szórakozás. Géza mégis ragaszkodik hozzá, hogy itt töltsük minden szabad percünket, mert imádja ezt a félnomád életet, a kertészkedést, ezt a magányt itt a hegyen, mert azt mondja, városban, az olvadó aszfalton és zsúfolt autóbuszokon megőrül. Én meg itt. Évek óta nem utaztunk, nem fürödtem a Balatonban, ide vagyok száműzve minden nyáron, mert Gézának nem lehet ellentmondani. .. Ágh Tihamér Szakmunkások kerestetnek ipari nagyvállalat lakatost, marást, kőművest, vízvezeték-szerelőt, bútorasztalost, belvárosi szövetkezet szabászt, szabó szakmunkást keres. Csupán néhány az újságok naponta százszámra megjelenő álláshirdetéseiből. Szakmunkások kerestetnek Az előző évek segédmunkás- és betanítottmunkásínsége után beköszöntött a szakmunkáshiány is. A jelek szerint s legalábbis látszólag. Mert az sajnos valóban kétségtelen, hogy bizonyos szakmák jóformán kihatásra ítéltettek, de a hiány valójában korántsem akkora, amekkorának látszik. Ugyanis lakatos, forgácsoló, autó-motor szerelő, villanyszerelő vagy építőipari szakmunkások, azért szép számmal vannak Budapesten — legfeljebb nem a szakmájukban dolgoznak. Hanem, bár szakképzettséget nem igénylő, de annál jobb kereseti lehetőséggel kecsegtető munkakörökben helyezkednek el. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a benzinkútkezelők, a kabinosok, a gépkocsivezetők, a tüzelőhordók vagy éppen a felszolgálók nem mindegyikének eredeti foglalkozása a jelenlegi munkaköre. De az például, hogy a különösen jó kereseti lehetőséget nyújtó vállalatoknál — a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál, a Fővárosi Szállítási Vállalatnál, a Hungarocamionnál vagy a Boy-szolgálatnál — foglalkoztatott gépkocsivezetők 46 százalékának autószerelő, sőt asztalos, cipész, forgácsoló, műszerész vagy szerszámkészítő szakmunkás képesítése van, bizonyára sokak számára megdöbbentő adat. S az talán még inkább, hogy a benzinkútkezelők 60 százaléka is szakmunkás. Hogy az italmérők és a felszolgálók soraiban — körülbelül 15 százalékos arányban — építőipari szakmunkásokat, lakatosokat, műszerészeket és szabókat egyaránt találunk. Hogy a forgácsoló, a műszerész és a lakatos szakmunkások közül is sokan vállalkoznak arra, hogy szállítómunkásokként „kamatoztassák” szaktudásukat... A szállítók egyharmada ugyanis szakmunkás. Mint ahogy a kabinosok, kocsikísérők, ablaktisztítók, kézbesítők egynegyede is. Az elvándorlásoknak persze sok oka lehet. Ez esetben azonban a döntő többség a nagyobb jövedelem miatt hagyta ott szakmáját. Hiszen nem titok, hogy a benzinkútkezelő, a taxisofőr vagy a bútorszállító saját bevallása szerint is az átlagfizetés kétszeresét (ha nem többszörösét) viszi haza. S ez jóval több, mint amennyit tanult szakmájában kereshet ... A Fővárosi Tanács munkaügyi főosztályának tizennégyezer munkahelyre kiterjedő vizsgálata (amelynek adatait mindeddig felhasználtuk) még egy tanulságos megállapítást tesz: a vizsgált területeken a nem szakmájukban foglalkoztatott forgácsolló szakmunkások száma több mint négyszer, a lakatosoké több mint háromszor, a cipészeké hatszor, a szerszámkészítőké pedig több mint kétszer annyi, mint az 1978,79-es tanévben Budapesten beiskolázott összes szakmunkástanulóé ... Ez pedig mérhetetlen pazarlás. Rengetega társadalom számára kárba veszett idő, pénz, energia ... De még nagyobb a kár, ha azt vizsgáljuk: hány korszerű műhely kong, hány nagy értékű gép áll, mennyi (itthon szükséges vagy exportálható) termék nem készül el a műhelyekben dolgozó, a gépeket kezelni tudó szakmunkások hiánya miatt. S ki tudja, azok a fiatalok, akik ma a szakmunkásképző intézetek padjaiban ülnek, hol jelentenek majd utánpótlást; a gyárakban-e — vagy ők is a benzinkutak csapjait, a gépkocsik volánját választják? — gyémánt —