Esti Hírlap, 1980. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1980-12-02 / 283. szám
Aki nem retten vissza az öniróniától, sőt gyakorta szívesen veszi önmagát célba, az saját személyiségén át többet tud elmondani, mint a mindenből viccet fabrikáló humorista. Galsai Pongrác amolyan sírva vigadó író és embertípus. Szíves örömest festi magát, hogy úgy mondjam problematikussá, s nemegyszer a csattanó kedvéért, amelyből kiderül, hogy ez a magas vérnyomású, bevallottan hipochonder, életet habzsoló férfiú igen sok rejtett, , rokonszenves tulajdonsággal rendelkezik. Minderről sok-sok hallgató meggyőződhetett, a Magyar Rádió Karinthy-színpadának legutóbbi adásában, A besurranó szerkesztő című műsorát hallgatván. Galsai humorának ízeit, s mélységét az adja, hogy az élet valós és időnként morbid helyzeteit éles szemmel veszi észre, s mindezt kedves öniróniával, íróilag kidolgozottan mondja el. A karcolatokat, apró tárcákat felsorakoztató műsornak jó keretet adott a szerzővel való kedélyes beszélgetés. Az élvezetes, pergő ritmusú program — a szerkesztés és a rendezés Kaposi Miklós munkája — önfeledt szórakozást nyújtott. (h. m.) A HÓNAP SZERZŐJE: „Az év embere“ Ha valaki a külföldiek közül Magyarországon „háziszerzőnek” számít, Neil Simon minden bizonnyal az. Moziban, színházban egyaránt siker volt nálunk a Napsugárfiúk, a Mezítláb a parkban, a Furcsa pár, A második utca foglyai. Ez utóbbival most ismét találkozhatunk, csak ezúttal nem filmen, hanem a Vígszínházban, egy kicsit megváltozott címmel: A 88. utca foglyai. A mozikban pedig A kaliforniai lakosztályt mutatják be — szerzője ugyancsak Neil Simon, akit hazájában az 1980-as év emberének választottak. Nemrég hosszú interjút adott Tony Crawleynek, a Films Illustrated munkatársának. Ebben a többi között elmondta, hogy szinte valamennyi darabjában fellelhetők önéletrajzi elemek, vagy legalábbis családi vonatkozások. A Furcsa pár ötletét például a fivérétől kapta. Danny együtt lakott ugyancsak elvált barátjával, és egy velük történt esetet mesélt el. Ez lett a Furcsa pár alaptörténete. Amikor A másdzik utca foglyainak forgatókönyvét írta, akkor halt meg első felesége. A filmet Simon nélkül fejezték be. Meg volt vele elégedve, de a főszerepre nem Jack Lemmont, hanem Peter Falkot választotta volna. Darabjainak filmváltozatai közül mind a mai napig a Napsugár fiúkat tartja a legjobbnak, a Plaza Hotelt pedig a legrosszabbnak. Sz. M. KROETZ-ŐSBEMITATÓ Népszín,átélő a Játékszínben Meserék: apa, anya, fiú Mostanában kezdünk fölfedezni egy még negyvenen inneni német — a Szövetségi Köztársaságban élő — írót. A neve: Franz Xaver Kroetz. Az idén megjelent hat drámája a Modern Könyvtár sorozatban, közülük a Felső-Ausztria címűt már korábban láthattuk a televízióban. Tegnap este a Játékszínben volt a Meierék bemutatója. Ezt a művét a szerző Volksstücknek jelöli. A kifejezést a színlapon népszínjátékként olvashatjuk, a kötet anonim utószóírója viszont népszínműről beszél. Kétségtelenül az előbbi a helyes fordítás, hiszen a népszínmű a magyar színházi szókincsben egy meghatározott korszak nagyon is jellegzetes műfaját jelenti, de mégsem véletlen, hogy a népszínmű kifejezés került az utószóba. Abban ugyanis, ahogyan Kroetz a hőseit ábrázolja, van valami népszínműves. Kétségtelen, hogy a magyar nézőben ezt az érzetet részben az is kelti, hogy a fordító Oravecz Imre a bajor dialektusban írt darabot az álliccsa, jutói, eztetaztat szerű szóhasználattal igyekezett magyarítani (nem marasztalható el ezért), hiszen istenigazában a Pygmalion londoni tájszólásokat váltogató angolját sem lehetett átültetni), de ennél többről is van szó. Kroetz hősei olyan emberek, akiket — vitathatóan és vitatottan — kisembereknek szoktak emlegetni. A Meierék is egy háromtagú munkáscsaládról — apa, anya, tinédzser fiú — szól. A szerző furcsa viszonyban van ezekkel, az emberekkel. Szereti és szánja, ugyanakkor meg is veti őket. Szereti és szánja, mert kiszolgáltatottjai a farkastörvényű fogyasztói társadalomnak, s megveti, mert beletörődnek kisszerű életükbe. Ebből a megvetésből fakad, hogy Kroetz a primitívséget olykor lekezelően mutatja be. Az ötvenhez közeledő magyar néző-olvasó számára egy kicsit olyanok ezek a bajorok, mint Göre Gábor bíró úr meg Durbints sógor. Ez nem rokonszenves Kroetz ábrázolásmódjában, az pedig kifejezetten írói gyöngének tűnik, hogyaz általában eléggé mérsékelt értelmi színvonalúnak bemutatott hősök olykor hirtelen fölszárnyalnak a szellem sztratoszférájába, és „tojásfejű” értelmiségiek színvonalán kezdenek társalogni vagy monologizálni. Van a darabban némi dramaturgiai homály is. Nem kellően indokolt sem Meier dühöngése, sem az asszony szakítása. A Meieréket a Nemzeti Színház vendégjátékaként láthattuk. Ascher Tamás rendezése egyszerű. Értelmezése világos, hagyja játszani jó érzékkel kiválasztott színészeit. Meiert Vajda László alakítja. Semmivel nem marad adósunk abból, ami ezt a figurát jellemzi. Esendő, szánandó, szebbre vágyó, de ugyanakkor a maga szűk körében gőgös és kellemetlen zsarnok, aki lényegében véve nem érti meg feleségét, fiát pedig még kevésbé. Ez az asszony balkezes — vettem észre a Meiernét megformáló Molnár Piroskáról, s ez nagyon fontos. Azt mutatja ugyanis, hogy a színésznő a leghétköznapibb cselekvéseket — mint például a sárgarépa-tisztítás — a legnagyobb természetességgel végzi, s ez a természetesség szerepformálásának egészét jellemzi. Megszólalásait, felkacagásait, könnyes kitöréseit. Rendkívül rokonszenvesen mutatkozott be a fiú szerepében a főiskolás Puskás Tamás. Ezt a szüleitől elidegenedett, gondoskodóra nehezedő jelenlétüktől megszabadulni akaró fiút minden mozdulásában ék hittük neki. Egyébként magas, sovány, hozzá hasonló alkatú kevés akad mostanában az ifjú színművészek között. Érdemes rá odafigyelni. Morvay István Molnár Piroska és Vajda László (MTI Fotó : Benkő Imre felvétele) ( TELEVÍZIÓ ) Kedd: 14.00: Magyar irodalom. (izm.) — 14.25: Fizika. (ism.) — 15.00: Orosz nyelv. (ism.) (Színes) — 15.30: Stop! (ism.) (Színes) — 15.40: Napköziseknek — szakköröknek. Móra Ferenc: A szánkó. — 16.10: Hírek. — 16.15: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek. Vasúti járműszerelő. — 16.30: Sakk-matt. — 16.55: Mindenki iskolája. Fizika. Nyomóerő, nyomás. — 17.25: Reklám. (Színes) — 17.30: Biológia. Szaporodás, öröklődés. — 18.05: Megújhodás a Mekongnál. A laoszi forradalom öt éve. (Színes) — — 18.25: Mi újság a KGST-ben? A Horizont Szerkesztőség műsora. (Színes) — 19.00: Reklám. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévé torna. (Színes) — 19.15: Olvassatok mindennap! (Színes) — 19.20: Esti mese. (Színes) — 19.30: Tv-Híradó. (Színes) — 20.00: Royal Varieté gála ’77. Zenés film. (Színes) — 21.05: Stúdió !30. A Televízió kulturális hetilapja. (Színes) — 22.05: Tisztelendők. Libanon — I. rész: Maroniták. (Színes) — 23.00: Tv-Híradó 3. (Színes). 2. műsor: 20.00: Találkozások Monori Lilivel. Portréfilm. -*• 20.50: Tv- Híradó 2. (Színes) — 21.10: Ők ketten. Magyar film. (16 éven felülieknek!) — 22.10: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. (Színes). Szerda délelőtt: 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétémna. (Színes) — 9.05: Iskolatévé. Rajz. (ált. isk. U—4. oszt.) Mesélj, rajzolj, játssz velünk. Útvesztően. (Színes) — 9.35: Magyar nyelv. (ált. isk. 2. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. Orsolya, orsója. (Színes) — 9.45: Delta. Tudományos híradó. (ism.) (Színes) — 10.25: Felsült trubadúr. Magyarul beszélő dán tévéfilm. (ism.) (Színes) — 11. 45: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (ism.). PATAKIBAN Pávaelődöntő A Röpülj, páva! népdalverseny első elődöntőjét december 7-én, este fél 7 órai kezdettel rendezi a Rádió és a Televízió, a Pataky István Művelődési Központban. Az elődöntő nyilvános, jegyek az RTV közönségszolgálatánál (V., Október 6. utca 9.) és a helyszínen kaphatók. A további elődöntők december 14-én és 21-én, illetve 1981. január 2-án, 11-én, 18-án és 25-én lesznek. PRÁGAI KIADÓ Budapesti kiállítás A prágai Odeon Kiadó könyvkiállítását ma délelőtt nyitották meg a Csehszlovák Kultúrában, a Népköztársaság útján. Az Odeon Kiadó fennállásának 27 éve alatt négyezernél több külföldi szépirodalmi művet adott ki, 83 millió példányban, és hatszáznál több képzőművészeti kötetet, mintegy négymillió példányban. Figyelemre méltó, hogy nyolcvannál több kötet jutott a mi íróinknak és költőinket. A sor 1953-ban Petőfivel kezdődött és ma már Cseres Tibornál, Fejes Endrénél, Hernádi Gyulánál, Mándy Ivánnál, Mészöly Miklósnál, Moldova Györgynél, Örkény Istvánnál, Sarkadi Imrénél, Weöres Sándornál tart. Josef Kulícek, az Odeon igazgatója, magyar vonatkozású terveikről nyilatkozott az Esti Hírlap munkatársának. — Változatlanul fontosnak tartjuk az önök irodalmának publikálását — mondta. — A tervezett kötetekkel már közeledünk a századik magyar műhöz. Déry Befejezetlen mondata idén jelent meg, tízezer példányban. Elkapkodták. Örkényt is adtunk ki. Jövőre a bestseller sorozatban jön ki Füst Milán és Szabó Magda egy-egy műve, továbbá A nagy nemzedék címmel a Nyugat költőinek antológiája. Az igazgató nem említi, tán egészen természetesnek tartja, de a riporter szemét megfogja egy kötet címe a kiállított háromszáz könyv között. Pirosfehér-zöld díszítésű borítóján ez áll: ,.Slovník spisovatelu — Mađarsko”, azaz a magyar írók lexikonja. Még csak ennyit: ez a kötet immár a második kiadás. Firon András KORDA ÉS SZÉKELY UTÁN Tévéfilmen A LENGYEL FŐSZEREPLŐK A Füles heteken át nagy sikerrel közölte egy századfordulón játszódó történet képregényváltozatát, amelynek egyik főhőse, Réthey Zoltán, egy szépreményű arisztokrata ifjú, ördögi gyorsasággal eljátssza a frissen örökölt, hatalmas vagyont. Végső kétségbeesésében — az öngyilkosság küszöbén — jósorsa összehozza egy Joe Selfridge nevű, nemzetközi hírű szemfényvesztővel, aki elhatározza, hogy segít rajta. URAY, CSORTOS Így kezdődik Heltai Jenő regénye, A 111-es. Megjelenése után a könyv azonnal felkeltette Korda Sándor érdeklődését, aki (utolsó magyarországi filmjeként) még ugyanabban az évben — Uray Tivadarral, Kertész Dezsővel és Farkas Antóniával a főszerepekben — elkészítette a regény első moziadaptációját. „A 111-es kedvenc olvasmányom volt Heltai Jenőtől; sajnos, nem a legsikeresebb rendezésem” — írja önkritikusan a viszszaemlékezésében Székely István, aki több külföldi feldolgozás után, Magyarországon 1937±1>ем filmesítette meg újra a regényt, Lázár Máriával, Jávor Pállal, Rajnai Gáborral, Törzs Jenővel és Csortos Gyulával. A 111-es most tévéfilmváltozatban készül Málnay Levente rendezésében. A két főszerepet Izabella Schuetz-Trojanowska, a varsói Syrena Kabarészínház társulatának tagja és Marek Walczewski alakítja, aki Borowczyk A bűn története, Wajda Az ígéret földje és Kawalerowicz Egy elnök halála című filmjeiben játszott. — Eleinte meg voltam ijedve, amikor Málnay Levente felajánlotta nekem ezt a szerepet — mondja Izabella Schuetz.Trojanowska. — Szerencsére, úgy érzem, megértettem Heltai és Málnay intencióit. A szerep megformálásában nagy segítségemre voltak a többi szereplők is, különösen Balázsovits Lajos, aki Rétheyt alakítja. Izabella Schuetz-Trojanowska, Málnay Levente és Marek Walczewski a forgatáson. (Szomszéd András felvétele) SUNYOVSZKY — Sajnos, egyeztetési okok miatt nem tudtam elvállalni két korábbi magyar filmszerepet — magyarázza Marek Walczewski —, s ezt most utólag nagyon sajnálom, hiszen itt-tartózkodásomkor alkalmam nyílt megismerkedni a magyar filmművészettel, amelyet igen érdekesnek és magas színvonalúnak tartok. Málnay filmje számomra rendkívül érdekes szerepformálási lehetőséget teremtett. A 111-es operatőre Márk Iván, dramaturgja Szántó Erika, szerepel benne: Márkus László és Sunyovszky Szilvia is. Antoniewicz Roland József ÚJ EUROPAKIADVÁNYOK Szárny és piramis Két nagyon szép, különleges könyv a Helikon műhelyéből, az ajándékozások közeledtével kiváltképpen időszerű. Nagy László posztumusz kötete az egyik, Szárny és piramis a címe. Előszavában Csoóri Sándor írja: „Ismét egy Nagy László-könyv a síron túlról. Már a harmadik életjel a halál után. Már a harmadik meglepetés, amire nem is számítottunk.” Valódi meglepetés: a költő rajzait, festményeit, rézkarcait kapja kézhez az olvasó. És néhány gyönyörű verset. A másik Helikon-album társkiadója a Corvina, a Mátyás-Graduale néven híres corvina miniatűréit mutatja be. Soltész Zoltánná bevezető tanulmánya és képmagyarázatai izgalmas kultúrhistóriai olvasmánnyal egészítik ki a szem gyönyörűségét. Tekintélyes mennyiség jelent már meg a remekül eltalált külsővel piacra kerülő Shakespeare-sorozatból. Ezúttal fordított a helyzet: az Európa frisseségének köszönhetően már hat drámaremek látott napvilágot, készen várva az olvasói érdeklődést a BBC Shakespeare-feldolgozásainak elkövetkező tévébemutatójához. A klasszikus szerzők között Gustave Flaubert nevével is találkozunk, a már klasszikus Érzelmek iskolája jelent meg nemrég. Baudelaire A romlás virágai című kötetének elegáns kivitele ismét a Helikont dicséri. Babits, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításait Kass János illusztrációi díszítik. Két kötetben található novella válogatás A három idegen. A XIX. századi angol elbeszélők művei most olyan írásokkal is megismertetnek, amelyeket eddig jobbára csak az angol irodalommal foglalkozók tartottak számon. A Modern Könyvtár sorozatban jelent meg Valentyina Jermolova Lóírások című kisregénye.