Esti Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-01 / 126. szám

­ Szimplán kedves mű­sort sejtetett a szombat es­ti „Előttem az utódom". Azonban jóval érdekesebb lett és tartalmasabb is, s ami a legfőbb erénye, nem volt jelen egy csöppnyi sem abból a negédből, ami­től titkon tartani lehetett a téma ismeretében. Az idő­sebb művész pályatársak nem dicsérték egekig fiatal kollégájukat csak azért, hogy „neve legyen a gye­reknek", vagy mert az úgy sikkes. És az utódokként színrelépők sem hebegtek ájult megtiszteltetéstől sem­mitmondó köszöneteket. Egyszóval, nem a veszélye­sen magánjellegű „Uram, zseni lakik önben! önben uram nemkülönben!” udva­riaskodásban kellett a kí­vülálló harmadik szerepét eljátszanunk. Ami elhang­zott a beszélgetésekben, az a pályáról szólt, arról a művészeti ágról, amelynek két nemzedék képviselői voltak jelen, és bármily lehetetlennek tűnik is né­hány mondatos megnyilat­kozásban: mindig ott érez­tük az egyéniséget, az ön­álló gondolkodást. Kolozsi Béla szerkesztő-riporter in­terjúiban a fiatal kiválasz­tottak őszinte öröme mel­lett érzékelhető volt a ro­konszenves magatudás is. Kiváltképp akkor volt ro­konszenves ez a tartás, amikor a tudás már előre igazolta előttünk, a pro­dukcióban. Mégis, bármily különleges alkalom új te­hetségeket láthatni, még­hozzá nem is akármilyen ajánlásra, a vártnál érde­kesebbé az elődök tették e műsort. Közülük is kiemel­kedően magávalragadó val­lomással Bessenyei Ferenc és Simándy József. Rájuk figyelve ismét csak igazol­va láthattuk, hogy a nagy művész, bármiről kérdezték is, mindig miami olyan emberi lényeget tár fel előttünk, amitől hallgatói gazdagabbnak érzik magu­kat. (be) □ LÚGOSSY MÁRIA ki­állítása holnap, kedden délután 5 órakor nyílik a Dorottya utcai kiállítóte­remben. A Kiállítási Intéz­mények, Műcsarnok rende­zésében megnyíló tárlat jú­nius 20-ig tekinthető meg.­­ AMATŐR POP-ROCK­­JAZZ együttesek megyei fesztiválja kezdődik ma délután 5 órakor a Veszprém megyei Georgi Dimitrov Művelődési Köz­pontban. SEREGI-KOREOGRÁFIA: Ismét a Mandarin A csodálatos mandarin, Bar­tói legtöbbször, legtöbb változatban játszott színpa­di műve. A számos érdekes és elhibázott, izgalmas és lapos, modernkedő és va­lóban eredetit nyújtó kül­földi változat mellett te­kintélyes helyet foglalnak el a pantomim magyar in­terpretációi. Harangozó Gyulának, az 1945 decemberében bemu­tatott első­­koreográfiájára a műfaj mai rajongói kö­zül már kevesen emlékez­hetnek. Annál ismertebb az 1956 nyarán elkészült má­sik Harangozó-variár­ is, La­katos Gabriella emlékeze­tes alakításával; a­ balerina nemcsak itthon nyűgözte le a közönséget, de számos idegen színpadon is siker­rel keltette életre a Lány alakját. Közben Vashegyi Ernő, Fülöp Viktor, Havas Ferenc, Róna Viktor más és más egyéni árnyalattal gazdagították a címszere­pet. Később Ecső Imre pé­csi koreográfiája és annak televíziós adaptációja vált közismertté. Azután meg­született Seregi László ope­raházi felújítása. Mindezeket és az Állami Bábszínház világszenzáció­vá lett produkcióját a kö­zelmúltban még láthattuk, s részben láthatjuk ma is. Két hónappal ezelőtt, a ze­neszerző 109. születésnap­ján, operabalettünk nem kis munkával,, az ügynek kijáró művészi odaadással, sikeresen fölidézte a 25 év előtti Harangozó-s koreográ­­fiát. Nem sokkal később megvalósult a fiatal győri társulatnál Markó Iván döbbenetesen eredeti, a mai kábítószeres, emberrabló környezetbe helyezett, de az alvilág körén jóval túl­mutató víziója. Mindezenközben elkészült, aztán Mexikóban, s most itthon is színre került Se­regi László legújabb tol­mácsolása, amelyben a ko­reográfus — első megfogal­mazásától eltérően — meg­lehetős pontossággal követi Lengyel Menyhért szüzsé­­jének minden mozzanatát. Az apró eltérések — ami­lyen a nyitóképben, a nagy­város zenéje alatt szerepel­tetett utcalányok beállítá­sa — nem módosítják a cselekményt. A szigorúan vett táncos és a drámai dialógusokat mozdulatokkal kifejező pantomimikus ele­mek aránya is megfelel a „szöveghű” hagyományok­nak. A szerző szándékát tiszteletben tartó, a zene geszt­usosságát egyértel­műen követő, minden szem­pontból hiteles tolmácsolás született,­­ami kielégítheti az operabalettünk számára ebben az ügyben kényszerí­tő erejű várakozást. Az autentikusságra való ilyen törekvés azt is jelen­ti, hogy a produkció fölidé­zi a századelő felfogásában romantikus színezetű alvi­lágképet, a sokáig fennma­radt, tehát a valóság vál­tozásaival hosszú időn át dacoló apacsromantikát. De ugyanez a törekvés indítot­ta Seregit a leglényegesebb változtatásra is: a mozgás­­készlet lélektanilag elmé­lyített, kegyetlenséget mai érzékelésünk szerint drá­maivá fordító megválasztá­sára és alkalmazására.-Hogy mit érzünk ma brutálisnak és erotikusnak, az nyilván sokban különbözik a húszas évek felfogásától. Az 50—60 év előtt fölébresztett döb­benetes hatás mai megfele­lőjét a koreográfiai jel­készlet elemeinek átrende­­z­ésével, a mozgáskompozí­­ció szerkezetével éri el az új produkció. Ebből a szempontból meg­határozó, új hagyományt teremtő jelentőségű Pongor Ildikó alakítása, aki a klasz­­szi­kus és a modern tánc legnépszerűbb, leglátványo­sabb elemeit, s a legközön­ségesebb értelemben vett gesztus­osságot poézissel át­szőtt, magasrendű művészi látványfolyamattá alakítja. Teljesen egyértelműnek tű­nik, hogy Seregi László minden elképzelésének ma­radéktalan megvalósítója (részben talán ösztönzője is), aki e szerep minden ké­sőbbi alakítójának biztos hatást ígérő mintával szol­gál. Akárcsak Dózsa I­r­re, a címszerep új megmintá­zásában, néhány lenyűgöző villanásában és látszólag statikus pillanatainak belső feszültséggel telítésében. Seregi nemcsak a társu­lat számára majdhogy köte­lező lecke pontos megoldá­sában, de teátrális, drámai érzékének és fantáziájának e megoldást gazdagító, tel­jes bevetésében is azt nyújtotta, amit a pesti ope­rabalett Bartók-interpretá­­lásától általában vár a vi­lág. Ebben Zilahy Győző és Lőcsei Jenő epizódalakításai értékesen járulnak hozzá, a kép homogén teljességének biztosítékai. Éppúgy, mint Nagy Zoltán, László Péter és Balikó István három csa­vargója. Forray Gábor feladata is az volt, hogy a színpadké­pet a régi miliő felidézésé­vel, de egyszersmind okos megváltoztatásával oldja meg. Sikerült. A tér függő­leges tagolására — és a játék mozgalmasságának fo­kozására! — vaslépcsőt és hidat szerkesztett. Az exp­resszionista képben ezek egyúttal fontos esztétikai tényezők: a látványt konst­ruktívan szelő fekete vona­lak. Gombár Judit jelme­zei harmóniát teremtettek a századelőiből mostanában előszeretettel előkotort fa­zonok és színek (Csavar­gók), a szex nyomorúságos leplezetlensége (Utcalányok) és a meghökkentő egzoti­kum (Mandarin) között. A bemutató közönsége megérdemelten ünnepelte a nehéz lecke sikeres megol­dását. Fodor Lajos Г Utazáshoz, nyaraláshoz vásároljon kerekes bőröndöt ára: 921 Ft, valamint útitáskát 281 Ft-tól 400 Ft-ig, olcsó áruk boltjában: Dohány u. 66. (a Kulacs étterem után) Nyári egyetemek JOGRÓL, GAZDASÁGRÓL — Nem zárjuk ki a ma­gyar résztvevőket sem, de alapvetően a külföldiekre számítunk — mondja Joó Ferenc, a budapesti nyári egyetemek titkára. A fel­vételi vizsga és diploma nélküli „egyetemek” célja ugyanis idén még hangsú­lyozottabban, mint eddig: az ország kultúrájának, gazdaságának, politikai fel­építésének bemutatása, népszerűsítése. Ennek je­gyében a fővárosban két nyári egyetemet rendeznek. Az egyiket a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság véd­nöksége alatt Az új ma­gyar büntetőtörvénykönyv alapelvei címmel. Két éve már volt jogi témájú sza­badegyetem, mely a ma­gyar jogrendszerről szólt. Akkor azt rótták fel a rendezőknek, hogy a jog­rendszerről nem lehet álta­lánosságban beszélni. En­nek tapasztalatai alapján szervezik most júliusban a tanfolyamot, ahol a részt­vevők az előadások meg­hallgatásán kívül elláto­gatnak a Parlamentbe, bí­rósági tárgyalásra, nevelő­­intézetbe és börtönbe is. A másik budapesti ren­dezvény témája nemzetkö­zi: kis országok és a világ­­gazdasági korszakváltás. Ez abban fog eltérni az eddi­gi közgazdasági kurzusok­tól, hogy elméletibb, kon­­ferenciajellegűbb lesz, s a magyar gazdaságot modell­ként tekintve, szól a kis országok gondjairól. — Igaz, emeltük a nyári egyetemek részvételi dí­jait, de még mindig hal­latlanul olcsók — mondja az anyagiakról dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára. Eny­­nyi pénzből legfeljebb kempingekben lakhatná­nak, és önkiszolgáló étke­zésben vehetnének részt a hazánkba jövő külföldiek. Nálunk színvonalas ellátás mellett olyan szellemi töl­tetet is kapnak, hogy a részvétel még megtakarí­tásnak sem rossz számuk­ra. Nekünk rendelkezésre állnak a felsőfokú taninté­zetek előadótermekkel, be­rendezésekkel, kollégiu­maikkal, menzájukkal, s számíthatunk professzo­raik előadásaira is. Nem véletlen, hogy egyik-másik balatoni, keszthelyi egyete­münket évekre előjegyez­ték. A távlatról szólva: Bu­dapesten jövőre tervezik szociológia témában az el­ső nyári egyetem indítását — a téli szünetben ... (tótisz) EGYETEMI SZÍNPAD ?„Moduvának sűrű vize” Holnap hétkor a nyolc­­vanesztendős Domokos Pál Pétert, a moldvai magyar­ság vándora­pos­tolát kö­szöntik az Egyetemi Szín­padon. Műsoron a Domo­kos Pál Péter gyűjtötte moldvai magyar balladák, népdalok, mesék szerepel­nek, valamint Lakatos De­meter versei, énekek Kájo­­ni János Cantionale-jából, részletek Petrás Incze Já­nos tudósításaiból, hang­szeres magyar népzene a tizennyolcadik századból. A moldvai magyarság életé­ről, népi műveltségéről az ünnepelt, Domokos Pál Pé­ter szól. Az esten közreműködik Budai Ilona, Faragó Laura, Ferencz Éva, Király Györ­gyi és Marosi Júlia népdal­énekesek, továbbá Kóka Rozália mesemondó, Kiss Tamás kobzos, Szabó Ist­ván lantos és Tóth István furulyás, a Forrás-kör és a Magyar Zsoltárosok Kuncz László vezetésével. GINK KÁROLY AJANDÉKA Fotógaléria Dorognak Gink­ Károly fotóművész Dorognak ajándékozta Bar­tók Béla műveire készült fotósorozatát, 50 darab 50x60-as méretű képet. Az ajándékozás célja — mint ezt a művész a Dorogi Szénbányák Vállalat szak­­szervezeti bizottsága köz­­művelődési intézményei­nek hálózatához írt levelé­ben megírta: — annak elő­mozdítása, hogy a dorogiak a jövőben is mindent elkö­vetnek a fényképkultúra el­terjesztése érdekében és hogy az intézményhálózaton belül létrehozzák a Fotóga­lériát. Gink adománya ké­pezi e múzeum gyűjtemé­nyének alapjait. — Erre a gesztusra Bar­tók Béla iránti tisztelete­men kívül Dorog városa iránti szeretetem indított — mondja Gink Károly. — Nagy öröm számomra, hogy ezzel sikerült létrehozni Magyarország első fotógalé­riáját. Külön öröm szá­momra, hogy ezt a gesztust a Dorog 400 éves múltját ünneplő bányásztársadalom részére tehettem. — Doroghoz személyes emlék is köt, hajdan oda vonultam be katonának, „ott ismertem meg a ma­gyarok istenét”. Fotóalbu­mot is készítettem Dorog­ról, megszerettem az ott élő embereket, tudom, hogy nyitottan és érdeklődően fogadják a modern művé­szetet, ízlésük nem a sab­lonokat kívánja; a róluk készült fotósorozatban nem hősökként, hanem emberek­ként akarták viszontlátni magukat.­­ Eddig is biztosítottak pénzt a fotók vásárlására és minden évben rendeztek fotókiállítást. Most a műve­lődési házban külön kiállí­tási csarnokot építenek a fotóm­űvészetnek; a régi fo­tóművészetet éppúgy do­kumentálni szeretnék, mint az újat. A múzeumot nem­zetközi archívummá akar­ják kiépíteni, amelynek képanyagához nyilván majd a külföldön élő nagy ma­gyar fotóművészek is hozzá­járulnak. örülnék, ha ez­zel sikerülne Dorog város népének vizuális kultúrá­ját ferjeszteni, látva láttat­ni. (dk) ÚJPALOTAI NAPOK Legyen a lakótelepnek is saját arculata, formálódjék hagyománya a kultúra, az együtt tevékenykedés jegyé­ben — ez a szándék vezette az újpalotai szabadidő köz­pont munkatársait akkor, amikor három évvel ezelőtt először megrendezték az új­palotai napok programjait. Most ismét sor kerül a gazdag választékot kínáló eseményre. Ma délután nyílik 5 órakor a Pa­lotai Tárlat, a Lila iskolá­ban, s ezzel kezdetét veszi az Újpalotai Napok rendez­vénysorozata. Egy héten át várja az érdeklődőket a sok­féle program. Kedden este a felnőtteknek piactéri szí­nielőadáson mutatják be a Néró című zenés tragiko­médiát. június 3-án a Pi­ros is­k­olában koncert lesz; június 4-én játszóházi be­mutató nyílik a Zsókavár Pártházban, s utána közös játék következik. Június 5- én, pénteken néptáncbe­­mutató lesz a Kék iskolában, este 7-kor pedig a Főtéren a Hobo Blues Band kon­certje várja a hallgatósá­got. A vasárnap záródó ren­dezvénysorozatban lesz még báb- és bohócműsor, csere­bere vásár, filmbemutató. És természetesen az ünnepi könyvhét eseményei is gaz­dagítják a választékot, a „Könyvsarokban” a köny­veken kívül hanglemezeket is kínálnak, s dedikáló író­­vendégeket is várnak­­ az újpalotai házigazdák. Benkóék turnéja Kirobbanó sikerrel sze­repelt a Videoton Inter- Jazz Fesztiválon a Benkó Dixieland Band. Pénteken Szombathelyen lépett szín­padra a társaság. Szombat­tól megkezdték egyhónapos nagyszabás­ú nyugat-európai turnéjukat, amelyet az I­n­­terkoncert szervezett. Elő­ször Nürnbergben mutat­kozott be a Benkó Dixieland Band, ezután még néhány fellépésük lesz az NSZK- ban, de Belgiumban és Hol­landiában is adnak koncer­tet Többek között Lionel Hampton, Claude Luther, Art Blackey, George Pro­­bert társaságában mutat­kozik be a fesztiválturnén a magyar dixieland csoport. A mintegy húsz koncertből álló sorozat június 16-án, Bécsben, a Collegium Hun­­garicumban adandó nagy­szabású fellépéssel ér vé­get. DEBRECENIEK BUDAPESTEN Vagalminlusz Budapesten vendégszere­pel a debreceni Csokonai Színház társulata. Június 20-án, szombaton este 7 órakor Jordan Radicskov színművét adják elő. A re­pülési kísérlet magyaror­szági bemutatója a Hajdú­ság fővárosában volt. Az­óta a Nemzeti Színház is műsorára tűzte. Másnap a L­umpáciusz Vagabundusz című musicalt játsszák. Heltai Jenő darabjából No­­vák János zenéjével készült musical, amelynek ősbe­mutatóját tartották Debre­cenben. □ JUNIÁLIS A RÁT­­KAIBAN címmel évadzáró gálaestet tartanak a Rátkai Márton Munkás-Művész Klubban június 4-én, csü­törtökön este 7-kor. Szer­kesztő műsorvezető Se­­diánszky János, a Magyar Rádió főmunkatársa. Utá­na : Cin­tula-diszkó.

Next