Esti Hírlap, 1982. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1982-05-20 / 117. szám
MÁJUS 24.-28.: Szakszervezeti tanácskozás KGST-együttműködés A múlt évben Moszkvában megtartott konferencia határozatának megfelelően az idén május 24-től 28-ig Balatonfüreden rendezik meg a szocialista országok közlekedési szakszervezeti központja vezetőinek tanácskozását. Az összejövetel megszervezésével és lebonyolításával a Magyar Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetét bízták meg. A szocialista országok közlekedési szakszervezeti vezetői, immár negyedszer találkoznak, hiszen a moszkvait megelőzően már Varsóban és Berlinben is tartottak konferenciát. A magyarországi tanácskozáson Lev Jakovlev, a Szovjet Autóközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a különböző munkamódszerek bevezetésében és alkalmazásában elért eredményeikről, illetve az együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól tart előadást. Moldovan Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára ismerteti a magyar dolgozók részvételét a szervezésben, a termelés irányításában, a gazdálkodás hatékonyabbá tételében, valamint az élet- és munkakörülményekkel összefüggő kérdések eldöntésében. A hét szocialista ország három-három tagú küldöttségei ezt követően részletes programban ismerkednek a magyar közlekedési és szállítási vállalatok munkájával. Ősi módszerrel, korszerű eszközökkel Erdők, mezők exportkincse Ezernyi termék ♦ Tizenöt országba Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás. Az Erdei Termék Vállalat majdnem ezernyi terméke valóban nagyon értékes, évente egymilliárd forintnyi bevételt hoz. Most a virághagymák szezonja van, azután őszig gyógynövényeket adnak el vagonszámra. — Mi számít erdei mellékterméknek? Dr. Ébli György igazgató szerint a fán kívül minden, ami a rengetegben megterem. A legnépszerűbb magyar exportcikkek közé tartoznak Nyugat-Európában az erdei gombák, az összegyűjtött, elhullatott szarvasagancsok, az éti csiga, a moha. FAKANÁL, FEJŐSZÉK — Hogyan lehet feldolgozni az erdei melléktermékeket? — Ősz módszerekkel és korszerű eszközökkel. A vékonyfa-árut szerszámnyélnek dolgozzák fel, készülnek Európa-szerte nagy hírnévnek örvendő húsvágók, fakanalak, reggelizőtálak, galuskaszaggatók, fejőszékek, amelyeket az Erdei Termék Vállalat Vácott, Szokolyán és Mátrakeresztesen lakó bedolgozói készítenek. — A huszonhat esztendővel ezelőtt alapított vállalat első sikeres exportterméke mi volt? — Az erdei gomba. Csak vadon termőt forgalmazunk. Szárítottan és sós lében is küldjük külföldre, a legkelendőbbek egyébként az NSZK-ban a kitűnő vargányák, csiperkék, szarvasgombák. — Hogyan bővült az exportválasztékuk? — Ma már nagyon sok szörpöt, százféle gyógynövényt, magvakat, csemetéket, a már említett faáru-kat és különböző gyümölcsleveket exportálunk a gomba mellett. Legnagyobb felvevőink Hollandia, Olaszország, Svédország, aztán az NSZK, Franciaország és Finnország. A finn vásárlóknak különösképpen a szörpjeink nyerték meg tetszésüket. Egyébként tizenöt országba exportálunk kisebb tételeket, s vannak úgynevezett nosztalgia-exportszállítmányaink is, mint például Ausztráliába, ahol százkétszáz karton szörpöt rendel egy kereskedő, hogy a távolba szakadt magyaroknak ezzel az ínyencséggel szolgálhasson. TEXTILGÉPRŐL MOHARÚD — Milyen hazai partnerek segítik, hogy ebből a sok kicsiből sokra menjen az Erdei Termék Vállalat? — Hét külkereskedelmi vállalattal tartunk szoros kapcsolatot, a Hungarofruct, a Hungarocoop, a Lignimpex, az Artex, a Monimpex, a Medimpex és a MAVAD segít felmérni a külföldi piacokat és értékesíteni a természet ajándékait. — Melyik a legkisebb és melyik a legnagyobb exportcikkük? — A legkisebb a sajmeggymag, a tőzikehagyma, a legnagyobb pedig a szarvasok elhullatott agancsa. A legérdekesebb a mohaexport, amelyet feldolgozva szállítunk Hollandiába. Vásároltunk egy kártológépet, amely textilszerűen feldolgozza a bársonyoszöld növényt, s hoszszabb-rövidebb rudakra erősíti. Ezt a moharudat virágtámasznak használjuk, nevezésű rovat is. Mit értenek ezalatt? — Ide soroljuk a friss és a szárított vadgesztenyét, a tobozféléket, a koszorúkhoz való díszítőanyagokat, friss mohát, szalmavirágot, ámorvesszőt és ide tartozik az agancs és az agancsfaragvány is. — Összes értékesítésükből mennyit forgalmaznak külföldön? — Tizenhét százaléka export az összes értékesítésnek. Büszkék vagyunk rá, hogy bár importálunk is bizonyos sűrítményeket, tartósítószereket, exportunkban csak hazai készítmény szerepel. Pálffy Judit VADGESZTENYE, SZALMAVIRÁG — Gyógynövényeket is gyűjtenek? — A Hungaroflor és a különböző tsz-ek gyógynövény-üzemágai versenyt gyűjtenek velünk, ezért a mi felvásárlóinknak, gyűjtőinknek igencsak szemfülesnek kell lenniük, ha jól meg akarnak élni ebben a szakmában. — Exporttermékeik között szerepel egy egyéb él Huszonnyolc fővárosi és hét vidéki telephelyen végez szolgáltatást a Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. Ipari üzemágai és a neongyáregység egyedi, kis sorozatú cikkek gyártásával és javításával foglalkozik. Elmúlt évi eredményeik alapján ismét elnyerték a Kiváló címet. (mti fotó) Húszezer kistraktor Fontos bővítési munkálatok fejeződtek be a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál. Mostantól — a motor kivételével — maguk gyártják a francia kooperációban készülő kistraktor valamennyi alkatrészét. Az idén már az import motor értékének egy részét is alkatrészek szállításával törlesztik. A jövőben el akarják érni, hogy az alkatrészszállítás teljes egészében fedezze majd az importértéket. A kerti traktor gyártására egyébként alig két éve kötötte meg a kooperációs szerződést a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a Mezőgép Tröszt és a francia motorgyártó, illetve kisgépgyártó cég. (MTI) „KÖSZÖNÖM, AMIT TESZ ÉRTÜNK...’’ Öreg házak A huszonegyedik ♦ Szerény körülmények Nem rámenős egyéniség. Nem nagy hangú és nem harcias. Nagyon távol áll attól a sablontól, amely szerint a közéletet szervező embert sokan még ma is elképzeljük. Bauer Jánosné, a VIII. kerület 21. számú körzetének népfronttitkára éppenséggel azzal tűnik ki, hogy halk szavú, szerény és mindenkihez kedves. „Magában minden olyan tulajdonság megvan, amiért valakit megszeret az ember — írta neki üdvözlőlapon a körzet egyik lakója. — Maga mindig mosolyog, mindig jókedvű és gyöngéd. Nagyon köszönöm, amit tesz értünk.” Az aláíró egy idős asszony. KÖZÖS ERŐVEL Bauerné maga is nyugdíjas, de nem a kora miatt — 53 éves —, hanem, mert beteg. Egyéniségének, úgy tetszik, a tapintat a legfőbb jellemzője. Elmondja, mit tettek a múlt két esztendőben, amióta a körzeti bizottság megalakult, de sohasem dicsekszik. Maga sorolja a tényeket, de mindig hangsúlyozza, hogy az eredmények a tizenhét tagú bizottság közös erőfeszítéseinek köszönhetők. — Mi, egyszerű emberek vagyunk, szerény körülmények között élünk. De közösségünkben sok erő és akarat van. Ez szükséges is. Hiszen a népfrontkörzetről tudni kell, hogy a VIII. kerület huszonegy körzete közül nemcsak szám szerint a huszonegyedik, hanem — mint Bauerné mondja — a rangsorban is az. — Én a férjemmel a kerület utolsó házában lakom már húsz éve, a Kerepesi út és a Hungária körút sarkán. Itt találkozik a VIII. kerület a X.-kel. Körzetemben nyolcezren élnek. A lakások körülbelül hetven százaléka komfort nélküli. De nemcsak a fürdőszoba hiányzik otthonainkból, hanem sok helyütt a vezetékes gáz is. Például a mi lakásunkban is propán-bután gáztűzhely van. Nincsenek szép boltok, szép lakások — ez nem a Körút. Van viszont sok idős lakó. — Megkértem a tömbházfelügyelőket, írják össze, hány nyolcvan éven felüli ember él a házaikban. Az öt közül eddig egy tanácstagi körzetből kaptam meg az adatokat. Eszerint ott hatvannyolc ilyen lakótársunk van. Százéves is van köztük. A hatvan-nyolcvan év közöttiek száma ugyanitt legalább háromszáz lehet. Ez is jelzi, melyek a főbb tennivalóink, tudtam volna. Fogalmunk sem volt, mi lesz a sorsuk azoknak a Százados úti lakásoknak, amelyekben az ottani választók élnek, vizes, gombás, düledező falak közt. Játszótér nincs, a gyerekek zavarják az amúgy is zsúfoltan élő felnőtteket, időseket. Később választ kaptunk a Fővárosi Tanácstól. Egyes épületeket lebontanak, másokat korszerűsítenek a VII. ötéves tervben. Hogyan oldják ezt meg, el sem tudjuk képzelni. Ezért is kértük az országgyűlési képviselőnket, nézze meg a helyszínt, és érdeklődjék hivatalos helyen: alapos-e ez a terv? Nemcsak lakásügy van természetesen, hanem soksok más gond is. Az emberek, különösen az idősek társaságra vágynak. A körzeti népfrontbizottság a pártkörzettel közös épületben, a Hungária körút 30. szám alatt kedden és csütörtökön klubnapokat tart. Sokan alig várják, hogy kedd vagy csütörtök legyen. A körzeti nővér rendszeresen eljön, hogy vérnyomást mérjen, az orvos pedig, hogy előadásokat tartson, beszélgessen a klubtagokkal. Kézimunkakör is működik itt. Varrási, főzési tanácsokat adunk egymásnak, s megbeszéljük a környék, és a világ gondjait. FÓRUMOK Ezt szervezetten is teszik, fórumokat rendeznek. A tanács vezetői eljönnek, hogy meghallgassák a javaslatokat, a panaszokat. De nemcsak panasz van, hanem aktivitás is. A nyolc órát a VIII. kerületért elnevezésű mozgalomban tavaly a huszonegy körzet közül a 21-es érte el a legjobb eredményt. A lakóházak és környékük fenntartási, szépítési munkáiért jutalomban részesültek. Mire költötték a pénzt? — Mozibérleteket vettünk rajta, és megjutalmaztuk legszorgalmasabb társadalmi munkásainkat. A bérlet tíz előadásra szól, a vetítés pedig — kezdeményezésünkre — itt, a körzet székházában van havonta egy alkalommal. Kulcsár Anna MAI TÁJÉKOZTATÓ Tejnapi Minden év májusában az utolsó napok egyike — az idén május 25. — a nemzetközi tejnap. A döntést hozó Nemzetközi Tejszövetség 1903-ban alakult meg, jelenleg harminc ország a tagja, remélhetőleg nemsokára hazánk is. A tej napját megelőzően ma délelőtt a Tejipari Vállalat Trösztjében sajtótájékoztatót tartottak. Magyarország tejgazdaságára jellemző a feldolgozás ipari bázisainak kialakulása, a termelés fellendülése, ugyanakkor a fogyasztás elmarad a táplálkozásélettanilag indokolt színvonaltól. A jövő heti tejnap célja a propaganda, termékbemutató, kóstoló, ismeretterjesztő események rendezése. Lényegében nem az új termékek iránti érdeklődés felkeltése, sokkal inkább a meglévő ajánlata, az igény fokozása, hogy eredményeként a bolti kínálat is mindenütt választékosabb, bőségesebb legyen. Azért essék szó az újdonságokról is. Főként Budapesten kapható a kis adagokba, alufóliába eső előzetes magolt alacsony zsírtartalmú kávétejszín, amely a „napi duplák” egészségre káros hatását is csökkenti. A tatabányai üzem újdonsága a nyáron már a Velencei-tó környékén is vásárolható — a hűtés nélkül hét napig is eltartható tej, fél liter ára 3,90 forint. Növelik az előrecsomagolt reszelt sajt mennyiségét, mind többen ezzel ízesítik leveseiket, főzelékeiket. Az ízesítés új adalékai a tejfölalapú salátaöntetek. ínyenc névvel, Budapesten többek között a Szent István körúti és a Felszabadulás téri Csemege Áruházakban, a Sugár Üzletközpontban árusítják. Az „édesszájúakat” örvendeztető áruk legújabbja az almás joghurt. A nemzetközi tejnap alkalom arra is, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoljunk a hazai tejipar csaknem húszezer dolgozójára, akik az utóbbi tíz év technológiai változásainak értői, kidolgozói és sikeres alkalmazói. (Lapzártakor a sajtótájékoztató tart.) (p. t.) MI LESZ VELÜK? Bauerné kapcsolatot tart a 21-es körzet öt tanácstagjával, rendszeresen eljár beszámológyűléseikre. A Vöröskereszt elnöke szintén munkatársa a közéletben. De a körzeti pártszervezet vagy az országgyűlési képviselő nélkül sem tudná a munkáját elképzelni. Hogy miért, ez kitetszik azokból a rövid feljegyzésekből, amelyeket a körzeti titkár a helyi eseményekről vezet. „Sajnáltam a tanácstagot ezen a beszámolón, és vele éreztem nagy tanácstalanságában” — írta például most egy éve. Miért volt tanácstalan a tanácstag? — Nem tudott válaszolni a kérdésekre. De én sem 1982. május 20., csütörtök