Esti Hírlap, 1982. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1982-05-20 / 117. szám

MÁJUS 24.-28.: Szakszervezeti tanácskozás KGST-együ­­ttműködés A múlt évben Moszk­vában megtartott konferen­cia határozatának megfele­lően az idén május 24-től 28-ig Balatonfüreden ren­dezik meg a szocialista or­szágok közlekedési szak­­szervezeti központja veze­tőinek tanácskozását. Az összejövetel megszer­vezésével és lebonyolítá­sával a Magyar Közleke­dési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetét bíz­ták meg. A szocialista országok közlekedési szakszervezeti vezetői, immár negyedszer találkoznak, hiszen a moszkvait megelőzően már Varsóban és Berlinben is tartottak konferenciát. A magyarországi tanácsko­záson Lev Jakovlev, a Szovjet Autóközlekedési Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke a különböző munkamódszerek beveze­tésében és alkalmazásában elért eredményeikről, il­letve az együttműködés to­vábbfejlesztésének felada­tairól tart előadást. Moldo­van Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára is­merteti a magyar dolgozók részvételét a szervezésben, a termelés irányításában, a gazdálkodás hatéko­nyabbá tételében, vala­mint az élet- és munka­­körülményekkel összefüg­gő kérdések eldöntésében. A hét szocialista ország három-három tagú kül­döttségei ezt követően rész­letes programban ismer­kednek a magyar közleke­dési és szállítási vállalatok munkájával. ­ Ősi módszerrel, korszerű eszközökkel Erdők, mezők exportkincse Ezernyi termék ♦ Tizenöt országba Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás. Az Erdei Termék Vállalat majdnem ezernyi terméke valóban nagyon értékes, évente egy­­milliárd forintnyi bevételt hoz. Most a virághagymák szezonja van, azután őszig gyógynövényeket adnak el vagonszámra. — Mi számít erdei mel­lékterméknek? Dr. Ébli György igazga­tó szerint a fán kívül minden, ami a rengetegben megterem. A legnépszerűbb magyar exportcikkek közé tartoznak Nyugat-Európá­­ban az erdei gombák, az összegyűjtött, elhullatott szarvasagancsok, az éti csi­ga, a moha. FAKANÁL, FEJŐSZÉK — Hogyan lehet feldol­gozni az erdei mellékter­mékeket? — Ősz módszerekkel és korszerű eszközökkel. A vékonyfa-árut szerszám­­nyélnek dolgozzák fel, ké­szülnek Európa-szerte nagy hírnévnek örvendő húsvá­gók, fakanalak, reggeliző­tálak, galuskaszaggatók, fejőszékek, amelyeket az Erdei Termék Vállalat Vá­cott, Szokolyán és Mátra­­keresztesen lakó bedolgo­zói készítenek. — A huszonhat esztendő­vel ezelőtt alapított válla­lat­ első sikeres exportter­­méke mi volt? — Az erdei gomba. Csak vadon termőt forgalma­zunk. Szárítottan és sós lé­ben is küldjük külföldre, a legkelendőbbek egyébként az NSZK-ban a kitűnő var­gányák, csiperkék, szarvas­­gombák. — Hogyan bővült az ex­portválasztékuk? — Ma már nagyon sok szörpöt, százféle gyógynö­vényt, magvakat, csemeté­ket, a már említett faáru-­­kat és különböző gyü­­mölcsleveket exportálunk a gomba mellett. Legna­gyobb felvevőink Hollandia, Olaszország, Svédország, aztán az NSZK, Franciaor­szág és Finnország. A finn vásárlóknak különöskép­pen a szörpjeink nyerték meg tetszésüket. Egyéb­ként tizenöt országba ex­portálunk kisebb tételeket, s vannak úgynevezett nosztalgia-exportszállít­mányaink is, mint például Ausztráliába, ahol száz­kétszáz karton szörpöt ren­del egy kereskedő, hogy a távolba szakadt magyarok­nak ezzel az ínyencséggel szolgálhasson. TEXTILGÉPRŐL MOHARÚD — Milyen hazai partne­rek segítik, hogy ebből a sok kicsiből sokra menjen az Erdei Termék Vállalat? — Hét külkereskedelmi vállalattal tartunk szoros kapcsolatot, a Hungaro­­fruct, a Hungarocoop, a Lignimpex, az Artex, a Monimpex, a Medimpex és a MAVAD segít felmérni a külföldi piacokat és értéke­síteni a természet ajándé­kait. — Melyik a legkisebb és melyik a legnagyobb ex­portcikkük? — A legkisebb a saj­­meggymag, a tőzikehagy­­ma, a legnagyobb pedig a szarvasok elhullatott agan­csa. A legérdekesebb a mo­haexport, amelyet feldol­gozva szállítunk Hollan­diába. Vásároltunk egy kártológépet, amely textil­­szerűen feldolgozza a bár­sonyoszöld növényt, s hosz­­szabb-rövidebb rudakra erősíti. Ezt a moharudat virágtámasznak használ­juk, nevezésű rovat is. Mit ér­tenek ezalatt? — Ide soroljuk a friss és a szárított vadgesztenyét, a tobozféléket, a koszo­rúkhoz való díszítőanyago­kat, friss mohát, szalmavi­rágot, ámorvesszőt és ide tartozik az agancs és az agancsfaragvány is. — Összes értékesítésük­ből mennyit forgalmaznak külföldön? — Tizenhét százaléka ex­port az összes értékesítés­nek. Büszkék vagyunk rá, hogy bár importálunk is bizonyos sűrítményeket, tartósítószereket, expor­tunkban csak hazai készít­mény szerepel. Pálffy Judit VADGESZTENYE, SZALMAVIRÁG — Gyógynövényeket is gyűjtenek? — A Hungaroflor és a különböző tsz-ek gyógynö­­vény-üzemágai versenyt gyűjtenek velünk, ezért a mi felvásárlóinknak, gyűj­tőinknek igencsak szemfü­lesnek kell lenniük, ha jól meg akarnak élni ebben a szakmában. — Exporttermékeik kö­zött szerepel egy egyéb él­ Huszonnyolc fővárosi és hét vidéki telephelyen végez szolgáltatást a Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vál­lalat. Ipari üzemágai és a neongyáregység egyedi, kis sorozatú cikkek gyártásával és javításával foglalkozik. Elmúlt évi eredményeik alapján ismét elnyerték a Kiváló címet. (mti fotó) Húszezer kistraktor Fontos bővítési munkála­tok fejeződtek be a Veszp­rémi Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalatnál. Mostan­tól — a motor kivételével — maguk gyártják a francia kooperációban készülő kis­traktor valamennyi alkatré­szét. Az idén már az import motor értékének egy részét is alkatrészek szállításával törlesztik. A jövőben el akarják érni, hogy az alkat­részszállítás teljes egészé­ben fedezze majd az im­portértéket. A kerti traktor gyártására egyébként alig két éve kötötte meg a koo­perációs szerződést a Komp­lex Külkereskedelmi Válla­lat közvetítésével a Mező­gép Tröszt és a francia mo­torgyártó, illetve kisgép­­gyártó cég. (MTI) „KÖSZÖNÖM, AMIT TESZ ÉRTÜNK...’’ Öreg házak A huszonegyedik ♦ Szerény körülmények Nem rámenős egyéniség. Nem nagy hangú és nem harcias. Nagyon távol áll attól a sablontól, amely szerint a közéletet szerve­ző embert sokan még ma is elképzeljük. Bauer Jánosné, a VIII. kerület 21. számú körzeté­nek népfronttitkára éppen­séggel azzal tűnik ki, hogy halk szavú, szerény és min­denkihez kedves. „Magában minden olyan tulajdonság megvan, amiért valakit megszeret az ember — ír­ta neki üdvözlőlapon a kör­zet egyik lakója. — Maga mindig mosolyog, mindig jókedvű és gyöngéd. Na­gyon köszönöm, amit tesz értünk.” Az aláíró egy idős asszony. KÖZÖS ERŐVEL Bauerné maga is nyugdí­jas, de nem a kora miatt — 53 éves —, hanem, mert beteg. Egyéniségének, úgy tetszik, a tapintat a legfőbb jellemzője. Elmondja, mit tettek a múlt két esztendő­ben, amióta a körzeti bi­zottság megalakult, de so­hasem dicsekszik. Maga so­rolja a tényeket, de min­dig hangsúlyozza, hogy az eredmények a tizenhét tagú bizottság közös erőfeszíté­seinek köszönhetők. — Mi, egyszerű emberek vagyunk, szerény körülmé­nyek között élünk. De kö­zösségünkben sok erő és akarat van. Ez szükséges is. Hiszen a népfrontkörzetről tudni kell, hogy a VIII. kerület huszonegy körzete közül nemcsak szám szerint a huszonegyedik, hanem — mint Bauerné mondja — a rangsorban is az. — Én a férjemmel a ke­rület utolsó házában lakom már húsz éve, a Kerepesi út és a Hungária körút sar­kán. Itt találkozik a VIII. kerület a X.-kel. Körzetem­ben nyolcezren élnek. A lakások körülbelül hetven százaléka komfort nélküli. De nemcsak a fürdőszoba hiányzik otthonainkból, ha­nem sok helyütt a vezeté­kes gáz is. Például a mi la­kásunkban is propán-bu­tán gáztűzhely van. Nincsenek szép boltok, szép lakások — ez nem a Körút. Van viszont sok idős lakó. — Megkértem a tömbház­felügyelőket, írják össze, hány nyolcvan éven felüli ember él a házaikban. Az öt közül eddig egy tanács­tagi körzetből kaptam meg az adatokat. Eszerint ott hatvannyolc ilyen lakótár­sunk van. Százéves is van köztük. A hatvan-nyolcvan év közöttiek száma ugyan­itt legalább háromszáz le­het. Ez is jelzi, melyek a főbb tennivalóink, tudtam volna. Fogalmunk sem volt, mi lesz a sorsuk azoknak a Százados úti la­kásoknak, amelyekben az ottani választók élnek, vi­zes, gombás, düledező falak közt. Játszótér nincs, a gyerekek zavarják az amúgy is zsúfoltan élő fel­nőtteket, időseket. Később választ kaptunk a Főváro­si Tanácstól. Egyes épüle­teket lebontanak, másokat korszerűsítenek­­ a VII. ötéves tervben. Hogyan oldják ezt meg, el sem tud­juk képzelni. Ezért is kér­tük az országgyűlési kép­viselőnket, nézze meg a helyszínt, és érdeklődjék hivatalos helyen: alapos-e ez a terv? Nemcsak lakásügy van természetesen, hanem sok­sok más gond is. Az em­berek, különösen az idősek társaságra vágynak. A körzeti népfrontbizottság a pártkörzettel közös épület­ben, a Hungária körút 30. szám alatt kedden és csü­törtökön klubnapokat tart.­­ Sokan alig várják, hogy kedd vagy csütörtök legyen. A körzeti nővér rendszeresen eljön, hogy vérnyomást mérjen, az or­vos pedig, hogy előadáso­kat tartson, beszélgessen a klubtagokkal. Kézimun­kakör is működik itt. Var­­rási, főzési tanácsokat adunk egymásnak, s meg­beszéljük a környék, és a világ gondjait. FÓRUMOK Ezt szervezetten is teszik, fórumokat rendeznek. A tanács vezetői eljönnek, hogy meghallgassák a ja­vaslatokat, a panaszokat. De nemcsak panasz van, hanem aktivitás is. A nyolc órát a VIII. kerületért el­nevezésű mozgalomban ta­valy a huszonegy körzet közül a 21-es érte el a leg­jobb eredményt. A lakóhá­zak és környékük fenntar­tási, szépítési munkáiért jutalomban részesültek. Mire költötték a pénzt? — Mozibérleteket vet­tünk rajta, és megjutal­maztuk legszorgalmasabb társadalmi munkásainkat. A bérlet tíz előadásra szól, a vetítés pedig — kezde­ményezésünkre — itt, a körzet székházában van havonta egy alkalommal. Kulcsár Anna MAI TÁJÉKOZTATÓ Tejnapi Minden év májusában az utolsó napok egyike — az idén május 25. — a nem­zetközi tej­nap. A döntést hozó Nemzetközi Tejszö­vetség 1903-ban alakult meg, jelenleg harminc or­szág a tagja, remélhetőleg nemsokára hazánk is. A tej napját megelőzően ma délelőtt a Tejipari Vállalat Trösztjében sajtótájékozta­tót tartottak. Magyarország tejgazda­ságára jellemző a feldolgo­zás ipari bázisainak kiala­kulása, a termelés fellen­dülése, ugyanakkor a fogyasztás elmarad a táplálkozásél­ettanilag in­dokolt színvonaltól. A jövő heti tejnap célja a propaganda, termékbemu­tató, kóstoló, ismeretter­jesztő események rendezé­se. Lényegében nem az új termékek iránti érdeklődés felkeltése, sokkal inkább a meglévő ajánlata, az igény fokozása, hogy ered­ményeként a bolti kínálat is mindenütt választéko­sabb, bőségesebb legyen. Azért essék szó az új­donságokról is. Főként Bu­dapesten kapható a kis adagokba, alufóliába eső­ előzetes magolt alacsony zsírtartal­mú kávétejszín, amely a „napi duplák” egészségre káros hatását is csökkenti. A tatabányai üzem újdon­sága a nyáron már a Ve­­lencei­-tó környékén is vá­sárolható — a hűtés nélkül hét napig is eltartható tej, fél liter ára 3,90 forint. Növelik az előrecsomagolt reszelt sajt mennyiségét, mind többen ezzel ízesítik leveseiket, főzelékeiket. Az ízesítés új adalékai a tej­fölalapú salátaöntetek. ínyenc névvel, Budapesten többek között a Szent Ist­ván körúti és a Felszaba­dulás téri Csemege Áruhá­zakban, a Sugár Üzletköz­pontban árusítják. Az „édesszájúakat” ör­vendeztető áruk leg­­újabbja az almás joghurt. A nemzetközi tejnap al­kalom arra is, hogy meg­különböztetett figyelemmel gondoljunk a hazai tejipar csaknem húszezer dolgozó­jára, akik az utóbbi tíz év technológiai változásainak értői, kidolgozói és sikeres alkalmazói. (Lapzártakor a sajtótájé­koztató tart.) (p. t.) MI LESZ VELÜK? Bauerné kapcsolatot tart a 21-es körzet öt tanácstag­jával, rendszeresen eljár beszámológyűléseikre. A Vöröskereszt elnöke szin­tén munkatársa a közélet­ben. De a körzeti pártszer­vezet vagy az országgyűlé­si képviselő nélkül sem tudná a munkáját elkép­zelni. Hogy miért, ez ki­tetszik azokból a rövid fel­jegyzésekből, amelyeket a körzeti titkár a helyi ese­ményekről vezet. „Sajnáltam a tanácstagot ezen a beszámolón, és vele éreztem nagy tanácstalan­ságában” — írta például most egy éve. Miért volt tanácstalan a tanácstag? — Nem tudott válaszolni a kérdésekre. De én sem 1982. május 20., csütörtök

Next